LMP: támogatni kell a független művészeti társulatokat

A független művészeti társulatok segítését szorgalmazta napirend előtti felszólalásában Kanász-Nagy Máté (LMP), hozzátéve, sajtóhírek szerint Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter „arról gondolkodott”, hogy több ilyen szervezet ne kapjon támogatásokat.

Azt mondta: a Nemzeti Kulturális Alap pályázatai csúsznak, a nyertes pályázatok közül többet visszaküldött a miniszter úr a kuratórium tagjainak, hogy nézzék át őket, valamint több győztes pályázatnál azt javasolhatta, hogy ezek ne legyenek támogatva. Hozzátette: a miniszter személyesen próbált közbenjárni, hogy „elmeszeljék” ezeket a pályázatokat. Azt hangsúlyozta: a polgári Magyarország eszméjének része, hogy a független, kritikus hangokra is szükség van, és támogatni kell azokat.

Válaszában Zsigó Róbert, az érintett tárca parlamenti államtitkára „fikcióknak és vádaskodásoknak” nevezte az elhangzottakat, majd arra kérte a felszólalót, „azt soha ne kérje tőlünk számon, hogy ha gondolkodunk valamin”. A miniszter pedig el is szokta mondani, amin gondolkodik – fűzte hozzá.

Hozzátette: a tárca szerint a színházak legfőbb feladata az értékek közvetítése, és ha ezt teszik, meg tudják velük találni a közös nevezőt.

Az államtitkár kiemelte: a kormány 2010 óta kiemelt ágazatként kezeli a kultúrát, a fenntartó funkció gyakorlása mellett 117 kulturális beruházásnak 625 milliárd forintnál több támogatást ítéltek meg; a kulturális intézmények működésének támogatásban világelsők, lakoságarányos színházlátogatásban Európában a harmadikak vagyunk.

Zsigó Róbert jelezte: a kormány és a tárca eddig is támogatta és ezután is támogatja a kultúrát, a támogatási eljárások esetében pedig mód van kifogás benyújtására.

Mi Hazánk: az emberek többsége nem jut előbbre

Apáti István (Mi Hazánk) az őszi ülésszak kezdetén a politikai helyzetet értékelve arról beszélt: a kormánnyal az a legfőbb baj, hogy a többség szerint hiába dolgoznak napi 10-12 órát, „úgysem jutnak előbbre”.

Önök egy olyan társadalom- és gazdaságszervezési modellt hoztak létre, amely szerint néhány családnak mindent, a társadalom többségének pedig semmit – fogalmazott, szavait a kormányoldalnak címezve.

A magyar belpolitika utóbbi hónapokban lezajlott átalakulásáról úgy nyilatkozott: „az antik és megantikolt baloldalon” már „kapuzárási pánik tört ki”, miközben megjelent a színen a Tisza Párt, egy olyan szervezet, amely „gyakorlatilag a hibalistát sorolja fel”, és „eléggé ügyesen próbálja megtéveszteni a közvélemény nagy részét”, miközben nincs programja, szemben a fő elgondolásait évekkel ezelőtt közzé tévő Mi Hazánk Mozgalommal.

Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált az elhangzottakra: Magyarországon a Fidesz-KDNP kormány 14 éve kétharmados felhatalmazással kormányoz, amiért hálával tartoznak a választóknak, a folyamatos választói támogatás annak visszaigazolása, hogy a kormány igyekszik első helyen kezelni az országot, a nemzetet, az emberek segítését.

A családtámogatások, a családbarát adórendszer, a gyereknevelés segítése fontosságát hangsúlyozta az államtitkár, főleg „egy olyan globalista világban, ahol manapság ez nem divat, és a legalapvetőbb értékeket kérdőjelezik meg, például a gyermekvállalás kapcsán, a családok kapcsán”.

Hozzátette: soha olyan sok fejlesztést, forrást nem kapott az egészségügy, mint az utóbbi időben, emellett számos területen vezetett be életpályamodellt és emelte a béreket a kormányzat, amelynek cselekvéseit a szuverenista és a békét előtérbe helyező politika határozza meg.

Párbeszéd: adósságcsapda felé megy az ország

A miniszterelnök múlt heti budapesti beszédét elemezte Mellár Tamás (Párbeszéd). Szerinte adósságcsapda felé megy az ország, hiszen „az orbáni gazdaságpolitikai mesterterv” azt mutatja, hogy a kormánynak elfogyott a pénze, az Európai Uniótól nem tudunk forráshoz jutni, így nem jut beruházásra és a fogyasztás növelésére. Ezért Kínától és közel-keleti országoktól veszünk fel nagy mennyiségű hitelt. A szónok szerint az a cél, „hogy felkészüljön az ország a 2026-os választásokra, hogy legyen gazdasági növekedés és lehessen pénzt osztogatni”.

Mellár Tamás szerint a magyar gazdaság azért került ebbe a helyzetbe, mert 2010 után olyan gazdasági helyzetet hoztak létre, ahol kialakult egy nem hatékonyan, nemzetközileg versenyképtelen módon működő „NER-vállalkozói kör”. Ennek működéséhez állandóan tőkét kell bevonni, valamint el kell kerülni, hogy ez a csoport „hűtlenné váljon”

Válaszában Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára arra emlékeztetett: 2010-ben egy eladósodott, lepusztult költségvetést, „szétzilált gazdaságot és szétzilált társadalmat” vett át az Orbán-kormány, amely teljesítette azon tavalyi célkitűzéseit, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét, a munkahelyeket és letöri az inflációt.

Hangsúlyozta: az elhúzódó háború ellenére idén ismét növekedési pályára állt a gazdaság, tovább bővült a gazdaság, jók a kilátások, az IMF és az Európai Bizottság is „az élmezőnybe várja a magyar gazdaság növekedését”. Hozzátette: a kormány megerősítette az államháztartás egyensúlyát, az államadósság csökkenő pályán van és a három nagy nemzetközi hitelminősítő továbbra is befektetésre ajánlja Magyarországot, a 2010-esnél jobb besorolással.

A Jobbik a vidéki emberek életének nehézségeire hívta fel a figyelmet

Dudás Róbert (Jobbik) a vidéki emberek életét befolyásoló intézkedésekre hívta fel a figyelmet. Ezek között említette a kistelepülési iskolák, a takarékszövetkezetek, majd a posták bezárását. Szerinte munkahelyek sincsenek, a közlekedés nem megoldott, rosszak az utak, a buszjáratok ritkák.

Bezártak a boltok, mert nincs kereslet és vasúti szárnyvonalakat is bezártak – sorolta a problémákat.

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy a Jobbik korábbi szövetségesei 2010 előtt eladósították az önkormányzatokat, 1400 milliárd forintot szivattyúztak ki az önkormányzatokból, miközben folyamatosan növelték a feladataikat.

A mostani kormány azzal kezdte a kormányzást, hogy átvállalta az önkormányzatok adósságát – tette hozzá, úgy folytatva, az elmúlt 10 évben több mint 24 ezer milliárd forintnyi területfejlesztési célú, vagy hatású forrás állt rendelkezésre.

Közölte, az elmúlt 10 évben több mint 750 ezer fejlesztési célú projekt valósult meg a vidék Magyarországán. Mi ez, ha nem fejlődés? – kérdezte, jelezve, céljuk, az élhető térségek biztosítása az önkormányzatokkal együtt gondolkodva.

Momentum: miért nem védik meg a gyermekeket?

Tóth Endre (Momentum) azt kérdezte kormánypárti képviselőktől, miért nem védik meg a magyar gyermekeket? Semmit sem tanultak a februári pedofilbotrányból?

Felidézte, hogy a nyírmeggyesi általános iskolában egy kislányt bugyira vetkőztettek, és hiába jelezték a szülők, mi történt, az érintett tanítónő hónapokkal később is az iskolában dolgozott még.

Emlékeztetett „a bicskei pedofiligazgató” esetére is, aki ellen hiába zajlott vizsgálat, továbbra is kiskorú áldozataival lakhatott egy épületben.

Miért kell Magyarországon az áldozattá vált gyermekeknek iskolát váltania, megszöknie, vagy a vonat alá ugrania azért, mert a magyar kormány nem képes megvédeni őket? – tette fel a kérdést. Kijelentette, elegük van abból a „beteges fordított világból”, ahol az áldozatoknak kell menekülnie és nem a bántalmazónak.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy „háromszáz magára hagyott csecsemő sírásától hangosak a magyar kórházak” a gyermekvédelmi rendszer hibájából.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a kórházakban hagyott csecsemőkről elmondta, nyáron módosították a törvényt, miszerint ha valaki a gyermekért hat héten át nem jelentkezik a kórházban, akkor a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítható. A törvényjavaslatot a képviselő nem szavazta meg – mondta, jelezve azt is, hogy a jogszabály július 1-jétől hatályos, az első eljárások el is indultak.

A nyírmeggyesi eset kapcsán elmondta azt is, amikor felmerül a gyanú, hogy gyermek sérelmére bűncselekmény történik, azonnal vizsgálat indul, az érintettet pedig felfüggesztik. Hozzátette: a képviselő által említett esetben is ez történt, és az érintett pedagógus már hetek óta nem tanít.

Kijelentette, a kormánynak a gyerekek a legfontosabbak, ezért szigorította a büntető törvénykönyvet a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén.

MSZP: komplexen kellene kezelni a Balaton térségét

Molnár Zsolt (MSZP) úgy fogalmazott, a Balaton négyévszakos, és nemcsak üdülő-, hanem lakóhely is. Javasolta, hogy a jelenleg három vármegyéhez tartozó tónak legyen egy térségi, egységes kormányzata, amelyet a balatoniak választanak. Helyes lenne, ha az érintett 140 ezer ember egy balatoni főpolgármestert is választana – tette hozzá. Ez az önkormányzat képes lenne komplexen kezelni a felmerülő kérdéseket – vélekedett.

Kezdeményezte, hogy az idegenforgalomból származó áfabevételek egy része maradjon a Balaton térségében. Azt is javasolta, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács demokratikus működését fokozzák, delegálhassanak abba a parlamenti frakciók is képviselőt.

Latorcai Csaba államtitkár válaszában azt mondta, a baloldalnak nincs koherens programja a Balatonról, kormányon sem valósított meg átfogó fejlesztést, tevékenysége kimerült abban, hogy több mint 2600 ingatlant privatizált.

Elmondta, a mostani kormány átfogó fejlesztést kezdett, egyszerre fejleszti a Balatont üdülő- és lakóhelyként, az a célja, hogy a Balaton jobb térség legyen, érdemes legyen ott élni és üdülni.

DK: a kormány könyöradományként kezeli a nyugdíjakat

Gy. Németh Erzsébet (DK) az idősek világnapja apropóján azzal vádolta a kormányoldalt, hogy az elmúlt 14 évben rosszabb helyzetbe taszította az időseket. Orbán Viktor egy interjúját idézte – amiben a miniszterelnök egyes szám első személyben beszélt arról, hogy fél havi nyugdíjat odaad a nyugdíjasoknak – és azzal is vádolta a kormányt, hogy „könyöradományként” kezeli a nyugdíjakat, és befagyasztotta a nyugdíjasok életszínvonalát.

Személyes tapasztalataira hivatkozva arról beszélt: lehetetlen minőségi életet élni az elsorvasztott kistelepüléseken, ahol nincs orvos, posta, bolt, és közösségi közlekedés, az itt élő időseknek választani kell aközött, hogy esznek vagy fűtenek vagy kiváltják a gyógyszereiket.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt mondta, hogy ő is beszélget idősekkel a választókörzetében, de neki egészen mást mondanak: azt, hogy látják milyen nehéz helyzetben van a világ, Európa és benne Magyarország is, látják mit okozott a háború és a pandémia, és köszönik, hogy a kormány minden erőfeszítést megtesz, hogy a nyugdíjuk a vásárlóértékét megőrizze.

Szerinte az idősek arra is emlékeznek, hogy 2010 előtt kevesebbet tudtak vásárolni, mint most, a Fidesz-KDNP kormány idején, amikor visszakapták a 13 havi nyugdíjat is. Közölte: a kormány, ahogyan eddig is, 2025-ben is megvédi a nyugdíjasokat.

KDNP: minden korábbinál fontosabb az idősek védelme

Szászfalvi László (KDNP) az idősek világnapja alkalmából arról beszélt, hogy a jelenlegi rendkívül nehéz időszakban minden korábbinál fontosabb az idősek védelme. Hangsúlyozta: a polgári kormány kiemelt célként kezeli az idősek megbecsülését, és betartja azon ígéretét, hogy megőrzi és növeli a nyugdíjak értékét. Jelezte: 2010 óta a nyugdíjak összege megduplázódott, reálértékük 20 százalékkal erősödött. Ez idén is folytatódik, jövő februárban pedig ismét folyósítják 13. havi nyugdíjat – tette hozzá.

Szerinte most azok ígérgetnek a nyugdíjasoknak, akik korábban lehetetlen helyzetbe hozták őket, elvettek tőlük egy havi nyugdíjat és emelték a villany és a gáz árát is. Ha a baloldalon múlna, eltörölnék a rezsicsökkentést is, és 181 ezer forinttal lenne magasabb a nyugdíjasok számára a rezsiköltség – mondta.

Tállai András válaszában köszönetet mondott az időseknek, amiért tisztességgel és a becsülettel végigdolgozták az életüket. Hangsúlyozta: a kormány nemcsak szavakban, hanem a nyugdíjak emelésével és a 13. havi nyugdíj visszaépítésével tettekben is elismeri ezt.

Fidesz: az EU mikor fizeti ki a magyar határőrizeti költségeket?

Ferencz Orsolya (Fidesz) az illegális migráció kapcsán arról beszélt, Magyarország védi saját és Európa határait is, hatalmas anyagi terhet vállalva, ezért joggal várná el az EU részéről az ehhez nyújtott anyagi szolidaritást. Kiemelte: a migráció nemcsak biztonsági hanem, kulturális és gazdasági kérdés is, a migráció miatt megjelenő társadalmi feszültségek aláássák az európai értékeket. A béke és a biztonság kincs, és ennek ára egyre magasabb – mondta, azt kérdezve, várható-e hogy az EU beszáll végre Magyarország határvédelmi számlájának költségébe.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma államtitkára azt mondta: az elmúlt időszakban Magyarország egymillió migráns Európába jutását akadályozta meg, és a határőrizet 2 milliárd euróba került. Vérlázítónak nevezte, hogy az Európai Bíróság eközben 200 millió eurós büntetést szabott ki Magyarországra a migrációs politika miatt. Közölte: a kormány azon lesz, hogy a határőrizetre fordított pénzt megszerezze az EU-tól, ha szükséges pert indít az Európai Bizottság ellen.

Nemzetközi szerződések

A Magyarország Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya közötti határon átnyúló mentőszolgálati együttműködésről szóló keretmegállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: nem az uniós belső határok lezárása, hanem az azokon átnyúló közszolgáltatások megteremtése a közös érdek.

Megemlítette: Ausztria fontos nemzetközi partnerünk, prioritás a határmenti együttműködés, így fontos mentőszolgálati együttműködés kereteit megállapító, június végén aláírt megállapodás is, amely a mentés minőségét javítja, így a betegek érdekeit is szolgálja.

Fidesz: a hatékonyabb együttműködés a cél

A megállapodás lehetővé teszi a mentőszolgálatok hatékony együttműködését – hangsúlyozta felszólalásában Ferencz Orsolya, a Fidesz vezérszónoka.

Arra emlékeztett: a két ország között határvédelmi feladatok közös ellátására és a migráció megakadályozására is van együttes fellépés, kulturális, oktatási, a határvidékek fejlesztésével kapcsolatos vagy a határon átnyúló környezeti problémák megoldását célzó együttműködés.

Hozzátette: a megállapodás szabályozza az együttműködés során az adatvédelem, a költség, a felelősség és a vitarendezés kérdéseit is. Ferencz Orsolya jelezte: a Fidesz képviselői megszavazzák a törvényjavaslatot.

Magyar-osztrák mentőszolgálati megállapodás

Jobbik: fejleszteni kel a légimentést

Frakciója támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot Balassa Péter (Jobbik) is, aki azt hangsúlyozta: közös érdek a megállapodás, de történelmi lehetőség is a két ország összefűzésére.

A képviselő ugyanakkor feltette a kérdést: tervezi-e a kormány a mentőhelikopter-flotta fejlesztését, hiszen a nyugati határvidéken is számos olyan terület van, ahová nem érnek oda a gépek az uniós előírásban szereplő 15 perces időkereten belül.

Egyben megemlítette saját korábbi javaslatát, amely szerint 2 milliárd forintból egy újabb bázist kellene létrehozni Nyugat-Magyarországon

A KDNP is támogatja a törvényjavaslatot

Vejkey Imre (KDNP) – jelezve, képviselőcsoportja megszavazza a törvényjavaslatot – azt hangsúlyozta: a megállapodás révén a határmenti övezetben a lehető legjobb mentőszolgáltatást lehet biztosítani az osztrák-magyar határ mindkét oldalán.

Előterjesztő: mindenki számára előnyös lesz ez az együttműködés

Az általános vita lezárása után Rétvári Bence azt hangsúlyozta: mindenkinek előnyére szolgál majd ez az együttműködés, amely első a szomszéd országokkal kötendő megállapodások közül.

Ez az európai együttműködés pozitív arca – jegyezte meg.

Az államtitkár köszönetet mondott a támogató felszólalásokért és megjegyezte: a baloldali pártok nem vettek részt a vitában.

Magyar-ukrán határforgalmi megállapodás módosítása

Államtitkár: a régiók közötti mobilitást növeli a javaslat

A Magyarország és Ukrajna közötti, a közúti és vasúti határforgalomnak a határátkelőhelyeken történő ellenőrzéséről szóló megállapodás módosításáról Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a javaslat alapján lehetővé válik a Beregsurány-Luzsanka közúti határátkelőhelyen a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű, de rakomány nélküli tehergépkocsik áthaladása. A szükséges személyi, technikai és infrastrukturális feltételek megteremtése esetén Nagyhódos és Nagypalád között határátkelőhely létesülhet – tette hozzá.

Értékelése szerint a megállapodás növeli a régiók közötti mobilitást, az átjárhatóságot, csökkenti a határon való várakozást, kerülőutakat, elősegíti a határmenti forgalom hatékonyabb megszervezését.

Az államtitkár a törvényjavaslat támogatását kérve a képviselőktől azt mondta, Magyarországnak előnyös, ha minél több határátkelőhelye van, minél több összeköttetés van a Kárpát-medencén belül. A javaslat jó célokat szolgál, időszerű, szükségszerű, főleg az ott élők számára jelent ez előrelépést – közölte.

Fidesz: erősítheti a Magyarország és Ukrajna közötti kapcsolatokat a javaslat

Ferencz Orsolya (Fidesz) véleménye szerint a törvényjavaslat fontos lépés a két ország közötti kapcsolatok sokrétű erősítésében.

Közölte, Ukrajna jelenlegi helyzetében, amikor a háború súlyos terheket ró a lakosságra, a határforgalom egyszerűsítése és bővítése kiemelt jelentőséggel bír. Egy új határátkelő megnyitása és a meglévőkön a forgalom gördülékenyebbé tétele jelentős mértékben megkönnyíti a humanitárius segítségnyújtást, a menekültek átkelését, valamint a gazdasági kapcsolatok fenntartását, növelését – mondta.

A KDNP támogatja a törvényjavaslatot

Vejkey Imre (KDNP) emlékeztetett arra, hogy a megállapodás módosítását 2024 áprilisban írták alá, annak célja, a régiók közötti mobilitás fokozása, a határon történő várakozás csökkentése, a határmenti forgalom hatékonyabb megszervezése.

A KDNP támogatja a törvényjavaslatot – jelezte.

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

Zárszó: Rétvári Bence államtitkár zárszavában megköszönte a támogató felszólalásokat. Szóvá tette, hogy az ellenzéki frakciók nem szólaltak fel, miközben „minket arról oktatnak ki, hogy Ukrajnáért meg kellene halni, mert különben csapnivaló ember az ember”.

Hozzátette: amikor lehetőség van arra, hogy az ottélők életét könnyítsék, egyik ellenzéki frakció sem vesz részt a vitában, ez pedig jól mutatja a kétszínűségüket.

Honvédelmi tárgyú törvények módosítása

Államtitkár: hatékonyabbá válhat Magyarország védelme

A honvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint a honvédelmi tárgyú törvények módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról Vargha Tamás, Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a mostani háborús időszakban a lehető leggyorsabban kell cselekedni, hogy a kormány fenntartsa és megerősítse Magyarország biztonságát. Ez az új szabályozás biztosítja a kormánynak a hatékony, és változó kihívásokat eredményesen követni képes jogszabályi környezetet – mondta.

Elmondta, a törvény a csapatmozgások alapvető szabályait határozza meg. Emlékeztetett arra, a Magyar Honvédség, valamint a külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteinek, állomásoztatásának és más határátlépéssel járó csapatmozgásának engedélyezésével összefüggő alapvető szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Közölte, a törvénymódosítás tartalmazza a Magyar Honvédség átalakításával kapcsolatban a katonai igazgatás és a központi adatfeldolgozás szétválasztásával kapcsolatos módosításokat is.

Az államtitkár értékelése szerint a törvényjavaslattal még hatékonyabbá tudják tenni Magyarország védelmét és biztonságát. Ugyanakkor az Országgyűlés ellenőrzési jogosítványa teljes mértékben érvényesül a jövőben is – közölte.

Fidesz: Magyarország a béke pártján áll

Kósa Lajos (Fidesz) elmondta, a törvénymódosítás alapja az általa tavasszal beterjesztett alaptörvény-módosítás, amely alapján sarkalatos törvényben kell szabályozni a Magyar Honvédség katonai műveleteit, egyebek mellett határátlépéssel járó csapatmozgását, továbbá a külföldi hadseregek magyarországi átvonulását, állomásoztatását.

Közölte, a különböző döntési hatáskörök észszerűsítése, újrarendezése folyik, de ez nem vesz el a magyar parlament kezéből semmilyen jogosítványt. Nem lehet össze-vissza dönteni, mert minden kormánydöntést vagy a parlament szakbizottsága, vagy a plenáris ülés megvitathat és felülbírálhat – részletezte.

Kitért arra, hogy a javaslat meghatározza a kimenekítés fogalmát is, amelyről terrorcselekmények, természeti és ipari katasztrófák esetén történhet, arról a kormány dönt.

Rögzítette, Magyarország a béke pártján áll, szerinte a béke mindenkinek az érdekében áll. Mohács óta Magyarország a háborúkon vesztett, a békén mindig nyert, tehát békét kell csinálni, és nem háborúzni. A békét meg tudjuk nyerni, a háborúkat pedig nem – fogalmazott.

MSZP: Az egyik legfontosabb kérdésben veszik el a jogot az Országgyűléstől

Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta: a törvénymódosítással elveszik az Országgyűlés döntési jogát arról, hogy a magyar katonák hova mennek külföldre háborúzni. Az ellenzéki képviselő szerint már évek óta szisztematikusan veszik el a jogokat az Országgyűléstől.

Azután, hogy a magyar hadsereg külföldi szerepvállalásáról a kormány dönt, semmilyen kontrolja nem lesz az Országgyűlésnek, csak tájékoztatni fogja a kormány a döntésről – tette hozzá a szocialisták vezérszónoka.

Úgy fogalmazott: a törvényjavaslat botrány, majd azt kérte a képviselőktől, hogy gondolják végig, miről szól, és ne szavazzák meg azt.

KDNP: Sarkalatos törvényben kell meghatározni egyes honvédségi cselekményeket

Vejkey Imre (KDNP) közölte: az alaptörvény 13. módosítása szerint a Magyar Honvédség katonai műveleteinek, állomásozásának, és más határátlépéssel járó csapatmozgásának, valamint a külföldi fegyveres erők Magyarország területétét érintő ugyanilyen cselekményeinek alapvető szabályait sarkalatos törvényben kell meghatározni, erről szól a mostani módosítás.

A törvényjavaslat érinti a honvédelem napjára vonatkozó új szabályt, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, nemzeti vagyonba tartandó állami tulajdont, továbbá tartalmazza a katonai igazgatás és a központi adatfeldolgozás szétválasztásával összefüggő módosításokat.

A KDNP vezérszónoka pártjuk támogatásáról biztosította a javaslatot.

Jobbik: Belföldön, és nem külföldön lehetne indokolt a kormányzati irányítás

Sas Zoltán (Jobbik) szerint komolyan kell venni minden olyan törvényjavaslatot, amely a Magyar Honvédség hatékonyabbá tételét célozza. Kritikaként fogalmazta meg, hogy az előterjesztés nem részletezi azt, hogy a külföldi fegyveres erők fogalmába ki tartozik.

A kormányzati irányítás sokszor gyorsabbá és hatékonyabbá tud tenni egy-egy katonai reakciót, de meggyőződése szerint mindennek akkor van indoka, ha az országot éri támadás. Azt azonban, hogy egy külföldi szerepvállalásnál miért van szükség erre, és miért kerül ez ki az Országgyűlés hatásköréből, nehezen érti.Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg is vannak magyar katonák külföldön, közülük tizenhatan az Izrael és Libanon határán végzett békefenntartó misszióban, és azt kérdezte, van-e lehetőség biztonságos kimenekítésükre.

Mi Hazánk: Veszélyekkel és problémákkal terhes a szabályozás

Vendégmunkások és büntetett előéletűek is honvédek lehetnek immár, de oltatlanok, a hazafiak és az önkormányzati képviselők nem – kezdte felszólalását Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka, aki az előbbi két csoport jelentette veszélyekre, az utóbbi három kör kihagyásának problematikus voltára hívta fel a figyelmet.

Arról beszélt, a honvédek megbecsüléséhez hozzátartozna, hogy jogállásukat a legmagasabb szinten, törvényben rendezik, majd kifogásolta, hogy „néhány extrém esetet leszámítva” elveszik az Országgyűléstől azt a jogot, hogy eldöntse, hogy a magyar honvédek részt vehetnek-e idegen háborúkban.

Novák Előd hangsúlyozta: pártja az egyetlen parlamenti erő, amely vallja az 1848-as követelést, hogy magyar katonáinkat ne vigyék külföldre. Az idegen érdekek helyett a magyar szempontokat helyeznénk előtérbe a hadseregfejlesztés során – mondta, azt hangsúlyozva, 2014 óta „a soviniszta Ukrajna” jelenti Magyarországra nézve a legnagyobb biztonsági kihívást.

Zárszó: a javaslat támogatható

A vita lezárása után az előterjesztőként felszólaló Vargha Tamás azt hangsúlyozta: a módosítás után is megmarad a parlament ellenőrzési lehetősége, ráadásul számos NATO szövetségesünk jogrendjében is az szerepel, hogy a kormány adhat felhatalmazást katonák határon túlra vitelére. Megemlítette: az Amerikai Egyesült Államokban egy ember, az elnök dönthet katonák külföldi alkalmazásáról.

Azért van ez a javaslat a Tisztelt Ház előtt, hogy egyszerűbbé és gyorsabbá váljon a döntéshozatal – jelentette ki az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a kormány felelős a döntéseiért, így azért is, hogy magyar katonát melyik államba küld.

Képviselői felvetésre reagálva jelezte, a központi katonai igazgatás nem szűnik meg, majd azt közölte, a külföldön szolgáló magyar katonákról az ő biztonságuk érdekében nem beszél.

Kiemelte: „a hazafiakat nem rekeszti ki senki” a honvédségből, majd az oltásvita kapcsán jelezte, a világban utazó emberek saját érdeke, hogy bizonyos vakcinákat megkapjanak. Ez a törvényjavaslat támogatható – jelentette ki az államtitkár.

Pénzügyi közvetítőrendszer

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában azt emelte ki: a törvényjavaslat a pénzügyi szektort szabályozó törvények kisebb mértékű módosítását tartalmazza.

Ezek közül kiemelte, hogy a módosítás elfogadása esetén a jövőben a jegybank láthatja el a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni hatóság feladatait; közlése szerint e hatáskör létrehozása elengedhetetlen az e téren magas kockázatot jelentő kötelezett szolgáltatók hatékony felügyeletéhez.

Szólt arról is: a lakáspénztárakról szóló örvény módosítása az előtakarékosságnak nyit az eddiginél tágabb teret, bővíti a megtakarítás lakáscélú felhasználásának lehetőségét az üdülővel.

A biztosítási tevékenységet szabályozó törvény módosításával a tavalyi sikeres lakásbiztosítási kampány szabályait pontosítják akként, hogy nemcsak évfordulókor, hanem minden év április 30-val élhet egy további felmondási lehetőséggel az ügyfél.

Fónagy János megemlítette: a javaslat a hitelintézeti törvény belső hitelre vonatkozó szabályait is módosítja, valamint átalakítja az Eximbank és az Magyar Fejlesztési Bank ügyvezetőjének munkáltatói jogára vonatkozó szabályokat, az igazgatóság helyett a tulajdonosi joggyakorló kezébe adva azt.

Az államtitkár hangsúlyozta: a módosítás hozzájárulhat a pénzügyi szektor erősítéséhez, ezért annak támogatását kérte a képviselőktől.

Fidesz: Bővül a lakás-előtakarékoskodók alanyi köre

Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz) vezérszónoki felszólalásában kiemelte a javaslatból a lakástakarékpénztárakról szóló törvény módosítását, amivel a felhasználási célok és a lakás-előtakarékoskodók alanyi köre is bővülhet. Meggyőződésének adott hangot, hogy a változás hozzájárul a hosszútávú megtakarítási hajlandóság növeléséhez és segíti a lakáscélok finanszírozását.

A képviselő külön beszélt a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításáról, amit az indokol, hogy hamarosan feláll a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel foglalkozó új európai hatóság. A hatóság hatáskörei többek között a kriptoeszköz-szolgáltatók közvetlen felügyeletére, a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokkal kapcsolatos információk nyomonkövetésére, elemzésére és cseréjére is kiterjednek – tette hozzá. A hivatal tevékenységét támogatják és segítik a tagállamok felügyeletei, köztük a magyar jegybank – mondta a képviselő.

A már működő kriptoeszköz-szolgáltatók esetében hosszabb lesz a működési engedély megadására szolgáló átmeneti időszak – hívta fel a figyelmet.

Az intézkedések elősegítik a pénzügyi közvetítőrendszer fejlődését és a gazdaság növekedését – mondta az indítvány támogatását kérő politikus.

Jobbik: Állítsák vissza a lakáscélú előtakarékosságok állami támogatását

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a kormány „ősbűnének” nevezte, hogy megszüntette a lakáscélú előtakarékosságok állami támogatását. Ezzel nemcsak magánszemélyekkel „szúrtak ki irgalmatlanul”, de hozzájárultak a későbbi ingatlanpiaci árfelveréshez – fogalmazott.

A parlamentnek arról kellene vitatkoznia, hogy a kormány visszaállítja-e az előtakarékosság állami támogatását – szögezte le a visszaállítás mellett érvelő felszólaló.

A csok-ot „irgalmatlan sokan” vették igénybe, de nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket – ismertette véleményét.

A képviselő kérte, hogy a gyermeknevelési cikkek áfáját csökkentsék nullára, illetve javasolta, hogy állítsák vissza a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezményét.

Z. Kárpát Dániel azt kérdezte, mi értelme van annak, hogy fél évvel kitolják a kriptoeszközök piacáról szóló törvényben szereplő határidőt?

KDNP: Nőhet a hosszú távú megtakarítási hajlandóság

Vejkey Imre (KDNP) a részleteket elemezve felhívta a figyelmet, hogy a lakástakarékpénztárakról szóló törvény módosítása bővítheti az előtakarékoskodók körét. A változás hozzájárul a hosszú távú megtakarítási hajlandóság növeléséhez – fogalmazott.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt azért kell módosítani, hogy a jegybank elláthassa a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel foglalkozó új európai hatóság miatt rá háruló feladatokat – emelte ki a vezérszónok.

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításával a belső hitelek korlátozása a továbbiakban nem a nagy kockázatvállalás fogalmához, hanem határértékéhez kapcsolódik – közölte a vezérszónok.

A már működő kriptoeszköz-szolgáltatók esetében a változás hosszabb átmeneti időszakot biztosít az MNB engedélyezési folyamatának számára – mutatott rá Vejkey Imre.

Mi Hazánk: Evolúciós zsákutca az akkumulátorgyártás

Apáti István (Mi Hazánk) szerint a kínai hitelek felvételének ki nem mondott, le nem írt feltétele az akkumulátorgyár-építés őrülete. Ha ezt a pénzt a kisvállalkozások vagy a magyar mezőgazdaság fejlesztésére fordították volna, sokkal előrébb lennénk – vélekedett.

A Mi Hazánk vezérszónoka helyesnek ítélte, hogy meghosszabbítják az ágazati különadókat. Azonban végeredményben „az ostor a magyar embereken csattan”, mert nem akadályozták meg azt, hogy ezeket áthárítsák a pénzintézetek az emberekre.

Apáti István felszólalt a készpénzhasználat alkotmányos védelme mellett, majd arra várt válaszokat, hogy erről született-e már döntés. Emellett azt kérdezte: fontosnak tartja-e a korány azt, hogy gátat szabjon a banki költségek ügyfelekre hárításának, és nem gondolják-e újra az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos „evolúciós zsákutcás” politikájukat.

LMP: A vízkincs és a termőföld feláldozása ellentétes a magyar nemzeti érdekkel

Keresztes László Lóránt (LMP) úgy fogalmazott: mély meggyőződése, hogy a vízkincs és a termőföld feláldozása idegen akkumulátorgyártók érdekében ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel, és ez gyermekeink jövőjének felélése.

Közölte: az akkumulátorstratégia azt jelenti, hogy 2030-ig 55 százalékkal növekszik a magyar villamosenergia-felhasználás, továbbá kritikaként fogalmazta meg, hogy a már meglevő gyárakkal sem tudják betartatni a jogszabályokat.

Veszélyesnek nevezte, hogy az akkumulátorgyárak mellett akkumulátorhulladék-feldolgozó kapacitásokat is akarnak építeni.

Az LMP vezérszónoka afelől is érdeklődött, hogy jelenleg mennyi akkumulátorhulladékot tárolnak Magyarországon, és mit kíván tenni a kormány az illegális akkumulátorhulladék-lerakók felszámolására.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában arról beszélt: az előterjesztés célja, hogy az akkuágazat része legyen a körforgásos gazdaságnak és a hulladékká vált ipari akkumulátorok, elektromos autók feldolgozása biztonságosan, kockázatmentesen történjen.

A területet felügyelő miniszter a megfelelő földtani vizsgálat után jelölheti ki erre a helyszínt – tette hozzá.

A magyar tudomány éve lesz 2025 és 2026

A magyar tudomány évévé nyilvánítaná 2025-ös és 2026-os évet a kormány határozati javaslata, amelyet Zsigó Róbert, a kulturális és a innovációs tárca államtitkára ismertetett. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2025-ben, az MTA könyvtára pedig 2026-ban ünnepli fennállásának 200. évfordulóját, a kettős évforduló pedig kiváló lehetőséget teremt arra, hogy bemutassák a magyar tudósok és kutatók kiemelkedő eredményeit, népszerűsítsék a magyar kutatást és innovációt a hazai és a külföldi közönség körében – mondta felidézve, hogy 1825-ben a pozsonyi Országgyűlésen ajánlotta fel gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság létrehozására.

Az ünnepségsorozat célja a magyar tudományosság, kutatás és innováció, valamint az MTA elmúlt 200 évének feldolgozása és bemutatása – közölte az államtitkár, aki szerint az is fontos, hogy a tudomány, a kutatás és az innováció mindennapi életben megmutatkozó szerepét, társadalmi és gazdasági hatásait is bemutassák.

A programsorozatban részt vennének a hazai és külhoni magyar tudományos intézetek, kutatóintézetek, egyetemek, középiskolák, valamint állami, kormányzati és önkormányzati intézmények is. A kormány célja, hogy a falvak, kisebb vidéki városok lakói is bekapcsolódhassanak a tudományos rendezvények szervezésébe és részesei lehessenek az emlékévnek – közölte.

Fidesz: Népszerűsíteni kell a magyar tudományos ökoszisztémát

Bodó Sándor, a Fidesz-frakció vezérszónoka támogatta az előterjesztést. Hangsúlyozta: a kettős évforduló kiváló lehetőség, hogy felhívják a figyelmet a magyar tudomány értékeire, hogy bemutassák a magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma kiemelkedő eredményeit, és népszerűsítsék a magyar kutatást.

DK: A kormány béklyót tett a tudományos élet szabadságára

Kálmán Olga, a DK vezérszónoka azt mondta: a kormányoldal ezer emlékévet is kezdeményezhet, a történelem akkor sem fogja elfelejteni, hogyan tette tönkre az oktatást és hogyan tett béklyót a kulturális és tudományos élet szabadságára.

Szerinte a kormány tevékenysége miatt az MTA, a kutatóintézetek és az egyetemek megroppantak, a magyar kutatók többsége jelenleg nem részesülhet az európai kutatóhálózat adta lehetőségekből, kiszorultak a Horizont és az Erasmus+ programokból, az egyetemi autonómia komoly válságot él át. Úgy vélte: mára a miniszterelnök kinevezettjei dönthetnek minden pénzről és a kutatások főbb irányairól is, súlyosan sértve ezzel a kutatás függetlenségét, szabadságát.

Az lenne a valódi magyar tudomány éve, ha az MTA visszakapná kutatóhelyeit és biztosítanák a független, politikai befolyásolástól mentes működést – hangsúlyozta.

KDNP: A fiatalokkal is meg kell szerettetni a tudományos életet

Juhász Hajnalka (KDNP) szerint nehezen találni méltóbb alkalmat arra, hogy a magyar tudományt és a tudományos életet ünnepeljék, mint a Magyar Tudományos Akadémia és könyvtára alapításának bicentenáriumát. Közölte, ezekkel a programokkal az akadémiai ünnepet kibővítve közelebb lehet vinni a magyar társadalomhoz az MTA munkásságát.

Azt mondta, Magyarország hagyományosan tudományokban és innovációban erős nemzet, ezt támasztja alá, hogy Magyarország 11. a világon az egy főre jutó Nobel-díjasok számát tekintve.

Fontosnak nevezte, hogy a fiatalok is megszeressék a tudományos életet, ne nyűgként tekintsenek például a fizika- és kémiaórákra, és lássák a tudományos világ és az innováció nyújtotta széleskörű lehetőségeket is.

A Párbeszéd a kormány tevékenységét kifogásolta

Mellár Tamás (Párbeszéd) elmondta, egyetemi tanárként örül, hogy 2025 és 2026 a magyar tudomány éve lesz, támogatja, hogy ez megvalósuljon. Ugyanakkor az ünnepet ki kell használni arra, hogy javítsanak a magyar tudomány helyzetén.

Értékelése szerint az elmúlt 15 évben a Fidesz-kormányok nagyon rossz tevékenységet folytattak a tudomány területén, módszeresen tönkretették az iskolai oktatást, csökkentették a forrásokat, megnyirbálták az oktatói és az iskolai szabadságot, ennek eredményeit pedig jól látni a Pisa-felméréseken.

Erre rátettek még egy lapáttal az egyetemek alapítványi formába történt átrendezésével – mondta, kifogásolva, hogy az alapítványok kuratóriumában olyan emberek ülnek, akik nem a tudományból jöttek, így tudományos kérdésekben olyan emberek dönthetnek, akiknek nincs tudományos minősítésük.

Ugyancsak szóvá tette az MTA kutatóhálózatának elvételét, azt javasolta, az kerüljön ismét az akadémia felügyelete alá.

Mellár Tamás kevesellte a kutatás-fejlesztésre fordított forrásokat is.

Mi Hazánk: Nekünk nem az EU versenyképességi problémáival kellene foglalkoznunk, hanem a sajátunkkal

Szabadi István (Mi Hazánk) jelezte, frakciója egyetért és támogatja a határozati javaslatot.

Elmondta, egyetértenek azzal, hogy Magyarország versenyképességének javításához egyetemi és vállalati együttműködésen alapuló innovációs fókuszú gazdaságpolitikára van szükség, a gyakorlatban azonban nem ezt látják megvalósulni. A képviselő szerint a humán erőforrásra épülő, magas hozzáadott értékű termelő ágazatokat kellene fejleszteni, amelyek nemcsak a külföldi piacnak hoznak hasznot, hanem a magyar embereknek is.

Nekünk nem az EU versenyképességi problémáival kellene foglalkoznunk, hanem a sajátunkkal – hangsúlyozta.

Az ellenzéki képviselő közölte, fontos, hogy legyen magyar ötlet, iparjogvédelem, termék, gyártás és utána egy exportképes világpiaci magyar márka. Azt az elvárását fogalmazta meg a kormány felé, hogy teremtse meg a piacképes kutatás-fejlesztés feltételeit.

Zárszó:

Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában az ellenzéki képviselőknek válaszolva elmondta, nem a kormánynak köszönhető, hanem az Európai Bizottságnak és azoknak a baloldali képviselőknek, akik támogatják a bizottságot Brüsszelben, hogy a magyar hallgatók és kutatók nem vehetnek részt az Erasmus- és Horizont-programokban. A kormány meghozta a megfelelő intézkedéseket, hogy Magyarország részt vehessen a programban.

Kiemelte a Pannónia-programot, amelyre 10 milliárd forintot biztosítanak és annak keretében nyolcezer mobilitás valósulhatott meg a világ meghatározó egyetemein.

Szerinte az egyetemi kuratóriumokban nem születnek tudományos döntések.

Víziközmű-szolgáltatás

Kormány: A legfontosabb feladat a víziközmű-hálózat felújítása

V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosításáról szóló általános vitában hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a magyar családok biztonságos ellátása érdekében a minőségi ivóvíz-szolgáltatás hosszútávon biztosított legyen.

Emlékeztetett: a közelmúltban végbement integrációs programban 14, korábban többségi önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltató csatlakozott az állmai szolgáltatók köréhez, amely azt jelenti, hogy 931 önkormányzat döntött a csatlakozás mellett.

A vízgazdálkodásért felelős államtitkár a törvénymódosítás főbb elemei közül kiemelte az egységes víziközmű-szolgáltatói működési engedély ismételt bevezetését, amellyel csökkennek az adminisztrációs terhek.

A gördülő fejlesztési tervezés célja, hogy az érintettek rendszeresen tekintsék át a rájuk bízott víziközmű-vagyont, és hosszú távon gondolkodjanak a szükséges felújításokról. A törvénymódosítás továbbá az energiahatékonyság érdekében lehetőséget nyújt az ESCO típusú finanszírozásra – sorolta.

V. Németh Zsolt arról is beszámolt, hogy a kormány az elmúlt több mint tíz évben mintegy ezermilliárd forintot fordított a víziközmű-rendszerek fejlesztésére, ugyanakkor a meglevő infrastruktúra szinten tartása, megújítása nem kapott kellő figyelmet.

Ezért a következő évek a rekonstrukciókról szólnak majd. Idén több mint 200 milliárd forintot fordítanak a víziközművekre, a hálózat rekonstrukcióihoz kapcsolódó forrás meghaladja a százmilliárd forintot.

A kormány elkötelezett abban, hogy a víziközmű ágazatban az elmúlt évtizedeke legnagyobb fejlesztését valósítsa meg – fogalmazott az államtitkár.

Fidesz: Egyszerűsödnek a vízszolgáltatási eljárások, nő a hatékonyság

Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz) a módosítás legfőbb céljának nevezte, hogy a felhalmozott jogalkalmazási tapasztalatokat a víziközmű-szolgáltatás zavartalan működésének, illetve a lakosság biztonságos ellátásának érdekében építsék be a jogszabályba.

A jövőbeni feladatok közé sorolta az üzemelő és távlati vízbázisok biztonságba helyezését, az ivóvízellátás, a vízminőség rendben tartását és fejlesztését.

A vezérszónok felhívta a figyelmet, hogy a vízbázisok jelentős része sérülékeny földtani környezetben található.

Szeberényi Gyula Tamás elmondta, hogy a törvényjavaslat alapján egy új, egységes működési engedélyt vezetnek be, ami többek között csökkenti a szolgáltatók adminisztrációs terheit.

A gördülő fejlesztési tervezés célja, hogy víziközmű-szolgáltatást megfelelő műszaki állapotú közművagyonnal folyamatosan és költséghatékonyan biztosítsák – közölte.

A felszólaló felhívta a figyelmet, hogy a kormány az elmúlt években mintegy ezermilliárd forintot költött az infrastruktúra megújítására és a munka folyik tovább.

A törvényjavaslat egyszerűsíti és egyértelműsítő az eljárásokat, valamint növeli azok hatékonyságát – foglalta össze gondolatait.

DK: Ez az előterjesztés a hatalomról szól

Varga Zoltán (DK) azt mondta, hogy akinek a kezében vannak a közművek, annak a kezében van a hatalom, és ez az előterjesztés a hatalomról szól.

A debreceni képviselő úgy fogalmazott, hogy egy olyan városban él, amelyet „önök gyakorlatilag pusztulásra ítéltek”. Hozzátette, az már önmagában árulás, amikor valaki eladja, megmérgezi, tönkreteszi a vizet és „mi egy nagyon csúnya árulásnak vagyunk most tanúi”. Úgy fogalmazott, hogy 180 ezer debreceni tudja, hogy mi a vízhiánytól való félelem.

A politikus arról is beszélt, sokkal több víz megy ki az országból, mint ami bejön, de nem látják nyomát, hogy ezt a vizet felelős módon gazdálkodva akarnák kezelni és megtartani.

Bírálatként kijelentette, hogy az elmúlt másfél évtizedben teljesen tönkrement a víziközműhálózat.

KDNP: Igen a javaslatra

Juhász Hajnalka, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, az elmúlt hetek eseményei világossá tették, hogy a víznek milyen ereje van. Olyan évet írunk, amikor szinte közvetlenül egymás után tapasztalták meg a súlyos aszály okozta kihívásokat, majd a nagy mennyiségű csapadék okozta áradások következményeit – mondta.

Emiatt is kiemelt fontosságú, hogy vízgazdálkodásunk kiegyensúlyozott és takarékos legyen, hogy a jövő generáció számára is elérhető legyen az éltető ívóvíz – hangsúlyozta.

Kitért arra, hogy az elmúlt tíz évben több mint ezermilliárd forintot fordítottak a víziközmű-fejlesztésekre az ország egész területén. Ennek köszönhetően ma már szinte minden magyar háztartás – 95,5 százalék – számára elérhető a vezetékes ivóvíz. Amikor az unióhoz csatlakoztunk akkor 365 településen nem volt megfelelő ivóvíz, ma már csupán kilencen. A szennyvíz-kezeléssel való ellátottság 83,5 százalék jelenleg, a szennyvíztisztítók számát megduplázták – ismertette.

A KDNP-s politikus rámutatott: a 2010-ben indított integrációs folyamat eredményeként, amikor 400 különböző szervezet látott el víziközmű-szolgáltatása, számuk negyven alá csökkent.

Jelenleg – és a törvénymódosítás is ezt célozza -, az infrastruktúra fenntartása és megújítása van a középpontban – hangsúlyozta.

A javaslat többek között kitér a gördülő fejlesztési tervezés megújítására és racionalizálására, a tervezet célja, hogy a szolgáltatás hosszútávú és költséghatékony legyen.

A KDNP támogatja a javaslatot.

MSZP: 15 éve nem foglalkoztak a víziközmű-rendszer fejlesztésével

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka kiemelte: a javaslat számos előremutató megoldást tartamaz a jelen helyzet kezelésére, és jó része támogatható.

A jelen helyzetet ugyanakkor úgy értékelte, hogy lehet szép szavakat mondani a vízkincsről és víz fontosságáról, de nem látták eddig a kormányzati döntéseknél. A kialakult helyzetért a mostani kormány felel – értékelt.

A lakossági és nem lakossági rezsicsökkentést bevezették, de azon cégeknek és önkormányzatoknak, akiknek működtetniük kellett, semmilyen kompenzációt nem adtak.

A mostani javaslatban is van olyan rész, ami az államosítás befejezését tartalmazza az önkormányzatok végső kivéreztetésével. Aki nem vállalja az államosítást, és önkormányzati tulajdonban marad, megnézheti magát, aki „belegebed, belegebed” – mutatott rá.

Kitért arra is: jelenleg az ívóvíz egyötöde pocsékba megy, mielőtt a fogyasztóhoz kerül, ami elképesztő pazarlás. Ez az eredménye, hogy több mint tíz éve törvénysértő módon kivéreztették a közműcégeket. A fővárosban a víziközmű felújítására olyan források kellenének, amely nemzetgazdaságilag is megterhelő – jegyezte meg.

Lehet rezsicsökkentés mellett dönteni, ha pontosan tudják mennyibe kerül – összegzett.

Rámutatott: tönkrementek a vezetékek, elavultak a gépek, a szinten tartás sem történt meg, tizenöt éve ezzel nem foglalkoztak.

Jobbik: Nem megnyugtató a törvényjavaslat

Dudás Róbert, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: a törvényjavaslat nem nyugtatta meg. A még önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltatókra újabb terheket rónak majd, sugallva az irányt, hogy adják át ezeket is állami fenntartásba. Ezzel az önkormányzatokon keresztül azon emberekkel tolnak ki, akik az adott településen élnek – vélte.

Az önkormányzatok autonómiáját, önrendelkezését vissza kellene adni és nem elvenni tőlük. A döntéseknek az emberekhez közel kellene megszületniük, azonban nem ez a gyakorlat – tette hozzá.

Kitért az ügyintézési határidő megváltoztatására, ez nagyon fontos dolog, támogatandó. A rendszer azonban rendkívül rossz, kritikus állapotban van – mutatott rá. A világ minden országában, ahol vezetékes víz és víziközmű-rendszerek vannak, ott veszteség is van, de nem mindegy, milyen mértékű – húzta alá.

Rámutatott: ezermilliárdot költöttek a víziközmű-szolgáltatásokra. De elég ez? – kérdezte, hangsúlyozva: a problémát nem oldották meg. Szerinte ennek az összegnek a többszörösére lenne szükség.

Arról is beszélt, hogy nem politikai kérdésről van szó, alapvetésnek kellene lennie, hogy vezetékes vízhez jusson minden magyar ember. Megjegyezte: a mostani árhullámnál a vizet nem pusztán kivezetni kellett volna, hanem elvezetni.

Mi Hazánk: Az akkumulátorgyárakra mindig jut víz, a mezőgazdaságra azonban alig

Apáti István, a Mi Hazánk vezérszónoka jelezte, egyetért az előtte szóklókkal abban, hogy a kormánynak be kellene fejezni a pártpolitikai alapú gondolkodást, azt, hogy egyes önkormányzatokat azért büntetnek, mert a választópolgárok nem a kormánypártokra szavaztak.

Szólt az akkumulátorgyárak rendkívül káros hatásáról a vízgazdálkodásra, megemlítve, hogy őshonos fafajták pusztulnak el Debrecen közelében, mert Orbán Viktor úgy döntött, hogy akkumulátornagyhatalommá teszi Magyarországot, ahelyett, hogy mezőgazdasági nagyhatalommá válnánk, ahogy azt a Mi Hazánk javasolja.

Apáti István kitért arra: a vízgazdálkodásban egyszerre van jelen a hiány és a bőség, a történelmi aszályt történelmi árvíz követte, és az árvíz idején 8 balatonnyi vizet engedtünk át az országon, pedig ennek jelentős részét tározókba gyűjtve fel lehetne használni a mezőgazdaságban.

Nagyívű tározóépítést és a vízgazdálkodási beruházásokat sürgetett, elismerve, hogy történt előrelépés a szektorban, de meglátása szerint ez elenyésző a szükségeshez képest.

Kifogásolta, hogy miközben a kormány az akkumulátorgyárak vízigényét mindig kielégíti, a felszín alatti víz mezőgazdasági öntözésre használására gyakorlatilag nem adnak ki új engedélyt, így vízkvótát szinte csak kihalásos alapon lehet szerezni.

LMP: Az igazi megoldás a forrásbevonás lenne a víziközmű-szektorba

Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka szerint az egyik, ha nem a legfontosabb rendszerproblémáról szól ez a vita, hiszen ma Magyarországon a víziközmű-szolgáltatás olyan helyzetben van, hogy középtávon veszélybe kerülhet az egészséges ivóvízellátás.

Egynegyede a megtermelt ivóvíznek felhasználás nélkül elfolyik, 20 százalék alatt van a megfelelő vízrendszerek aránya és a szennyvíztisztító művek kétharmada nem működik megfelelő hatékonysággal – sorolta. Az infrastruktúra az elmúlt másfél évtizedben rendkívül sokat romlott – mondta, de már a 2010 előtti kormányok is felelőtlenül bántak a rendszerrel – tette hozzá az ellenzéki politikus.

Keresztes László Lóránt hangsúlyozta: az igazi megoldás a forrásbevonás lenne a víziközmű-szektorba, hiszen egyelőre csak stratégiák készülnek, de a cselekvés hiányzik a kormány részéről. Feltette a kérdést, hogy mekkora lehet a rendszerből hiányzó forrás, megjegyezve, hogy 2017-ben 3 ezer milliárd hiányzott, így gyaníthatóan ennek az összegnek a duplája hiányzik most az ágazatból.

Értékelése szerint ahhoz, hogy legalább megállítsák a rendszer romlását, évente 400 milliárd forintot kellene fordítani a hálózatra, nem elkövetve azt a hibát, hogy az állami cégek kapnak forrást, az önkormányzatok azonban nem.

Azt is mondta, a víziközműszolgáltatás sokkal jobb helyen van az önkormányzatok kezében, mint az államéban, de csak akkor, ha az állam partnerként kezeli az önkormányzatokat.

Keresztes László Lóránt kifogásolta, hogy 5-6 minisztériumhoz tartoznak a vízzel kapcsolatos döntések.

A kormány nem alakított ki egységes személetet és egységes szakpolitikai irányítást, pedig enélkül lehetetlen az irányváltás a kormányzati munkában.

V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára zárszavában korszakhatárként értékelte,

hogy a három vízgazdálkodással kapcsolatos minisztériumi felelősségi kör, a vízgazdálkodás, a vízvédelem, illetve a víziközműszolgáltatás egy minisztériumhoz került. A munkának most már nem akadálya a szervezeti tagozódás – mondta, megjegyezve: az Agrárminisztériumban is van egy jelentős rész, de ennek oka, hogy a víz megtartásának csak egyik része infrastrukturális természetű, a másik agrártechnológiai.

Az ivóvízhiánytól való félelmet megfogalmazó és az akkumulátorgyártás kiszolgálását kritizáló felszólalásokra úgy reagált: a vízgazdálkodási törvény pontosan rögzíti a prioritási sorrendet, ami lehetetlenné teszi, hogy bármilyen ipar elsőbbséget élvezen a lakossággal szemben. A jogszabály szerint először a létfenntartást biztosító ivóvizet kell biztosítani, ezt követően kell kielégíteni a közegészségügyi, gyógyászati igényeket, azután jön csak az állatok itatása, a természetvédelmi vízkivétel, az öntözés, és csak ezután következik a gazdaság.

V. Németh Zsolt a víziközműrendszer vízvesztésére vonatkozó kritikákra azt felelte: a magyarországi vízveszteség az európai átlaggal azonos, Olaszországban 30 százalék fölötti, Írországban 40, Horvátországban 40, Szlovéniában 30 százalék a vízveszteség.

A víziközműrendszerek állami átvételéről szólva jelezte, nem kényszerítették az önkormányzatokat az átadásra. Ugyanakkor megjegyezte azt is, a nagy állami rendszerek sok szempontból éppen nagyságuk miatt hatékonyabban tudnak működni.

Az árvíz idején az országon átfolyó víz felhasználásáról azt mondta: a dunai árvizet nem lehet egyszerűen a Tisza aszályos területére vezetni, és az árvízi csúcstározókban tárolt vízzel a következő nyáron nem lehet öntözni.

Az ágazatra fordított forrást keveslő kritikára azt mondta: százmilliárdos nagyságrendű a fejlesztési alap, még ha ebből – a jogszabály szerint megengedetten – karbantartásra is költenek. Lehet – tette hozzá, hogy 400 milliárd lenne az ideális, de mint mondta, nem biztos abban, hogy az ágazat 400 milliárd forintnyi munkát el tudna végezni egy évben. Ugyanakkor az évi 200 milliárd forint rekonstrukcióra fordítását szeretnék megcélozni – mondta V. Németh Zsolt.

Atomenergiáról szóló törvény

Kormány: A nemzeti energiamixben megkérdőjelezhetetlen a paksi atomerőmű szerepe

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára az atomenergiáról szóló törvény módosításával kapcsolatos előterjesztésben hangsúlyozta, a paksi atomerőmű stratégiai szerepet tölt be a hazai villamosenergia-termelésben. A klímacélok eléréséhez még több zöld energiára, de atomenergiára is szükség van – jegyezte meg.

Elmondása szerint a kormány saját forrásból igyekszik kielégíteni az energiaigényt. Mára 43 százalékkal csökkent az ország üvegházhatásúgáz-kibocsátása, miközben a gazdasági teljesítmény is jelentősen nőtt – emlékeztetett, hozzátéve: ebből a paksi atomerőmű is kivette részét.

Kiemelte azonban, hogy az elmúlt évek nemzetközi változásai újra felvetették az energiabiztonság kérdését. A kormány célja ebben a kritikus helyzetben az energiaszuverenitás megteremtése, az ellátásbiztonság garantálása, valamint a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése – jegyezte meg. Mindehhez helyben előállított és fenntartható módon megtermelt energiára van szükség nagy mennyiségben, olcsón és biztonságosan.

Steiner Attila szerint a paksi erőmű négy blokkja a hazai áramtermelés felét, a belföldi fogyasztás több mint harmadát biztosítja, a blokkok üzemidejét ezért újabb húsz évvel tervezik meghosszabbítani. A közben elkészült két új blokkal együtt így 20 évig párhuzamosan működhet Paks I. négy egysége – közölte.

Hangsúlyozta: a paksi atomerőmű jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a kormány a rezsicsökkentéssel Európa legalacsonyabb áram- és gázárait biztosítja a magyar családok számára, miközben az erőmű évente 14 millió tonna szén-dioxid kibocsátásától mentesíti az országot.

Elmondta, az atomtörvény módosításának elsődleges célja a paksi atomerőmű további üzemeltetéséhez szükséges törvényi rendelkezések megalkotása.

A hosszabbításhoz az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) engedélye szükséges, ennek előfeltétele a további üzemeltetés végrehajtási programjának jóváhagyása. Az atomerőmű üzemidejét érintő módosítások mellett a javaslat pontosítja az OAH további hatásköreit is – jegyezte meg.

A tervezet az energiaügyi miniszter feladatkörébe utalja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladékok kezeléséről szóló nemzeti program benyújtását az Európai Bizottsághoz – közölte.

Fidesz: A javaslat az üzemidő-hosszabbításhoz szükséges rendelkezéseket teremti meg

Szeberényi Gyula Tamás, a Fidesz vezérszónoka emlékeztetett: a paksi atomerőmű több mint 30 éve látja el a magyar fogyasztókat biztonságosan termelt energiával.

Hozzáfűzte, az atomtörvény jelenleg nem tartalmaz részletszabályokat a tervezett üzemidőn túli üzemeltetéshez, ezért a módosítás megteremti ezeket a rendelkezéseket.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Paks II beruházás nemzetközi együttműködésben zajlik, az orosz fővállalkozó mellett amerikai, francia, német, osztrák és svájci cégek is dolgoznak.

Az erőmű bővítésével a teljes hazai áramigény 70 százaléka fedezhető és a 3 milliárd köbméternyi gázfogyasztás is kiváltható lesz – közölte, a törvényjavaslat támogatására kérve az Országgyűlést.