Kövér László, az Országgyűlés elnöke megemlékezett a közelmúltban elhunyt volt országgyűlési képviselőkről, Donáth Lászlóról (MSZP), Kupa Mihályról (MDF, független), Vincze Kálmánról (FKGP, EKgP) és Bodzás Ferenc Árpádról (MSZP).
A képviselők néma felállással emlékeztek meg a volt képviselőkről.
A helyi önkormányzatok napja
Kövér László a helyi önkormányzatok napjáról is megemlékezett. 1990-ben ezen a napon tartották az első szabad helyhatósági választások első fordulóját, amellyel gyakorlatilag is megszűnt a tanácsrendszer – mondta.
Közölte, a helyi önkormányzati rendszer kialakításával a választópolgárok közösségének kezébe került a helyi közügyek java részének önálló intézése, valamint új alapokra helyeződött a közhatalom és a helyi hatalom kapcsolata, elmozdulva a decentralizáció irányába. Mindezek elengedhetetlenek voltak a demokratikus jogállam alapjainak kialakításához – rögzítette.
Orbán Viktor: Új gazdaságpolitikára van szükség
A jövőben új gazdaságpolitikára és új gazdasági megoldásokra is szükség lesz, ha gazdasági sikereket akarunk elérni – jelentette ki a miniszterelnök napirend előtt. Orbán Viktor azt mondta, az új gazdaságpolitika új eszközöket is követel, az első akcióterv intézkedései helyet kapnak a parlamentnek hamarosan benyújtandó jövő évi költségvetésben.
A miniszterelnök az új gazdaságpolitikához kapcsolódó akcióterv részeként említette a diákhitelhez hasonló munkáshitelt, a tőkejuttatást a kis- és közepes vállalkozóknak, a 13. havi nyugdíj állandósítását, a gyermekek után járó adókedvezmény megkétszerezését. Ezek lesznek az új gazdaságpolitika első lépései, amelyek lendületet adnak a gazdasági növekedésnek – mondta.
Momentum: Karsai Dániel példakép volt
Bedő Dávid (Momentum) felszólalásában a hétvégén elhunyt Karsai Dániel alkotmányjogászról emlékezett meg, aki halálos betegen is a szabad életvégi döntés lehetőségéért küzdött. Felidézte, hogy bár az általa képviselt ügy folyamatosan falakba ütközött, a parlamentben, a választási bizottságban, és Strasbourgban is elutasították, de Karsai Dániel sosem adta fel – tette hozzá.
Sokak számára példakép volt, példaértékű a kitartása, az embersége és a méltósága – mondta egyperces néma felállásra szólítva fel a képviselőket. Kövér László házelnök a hozzászólást ízléstelen provokációnak nevezte, amely egy tragikusan elhunyt embert használt fel arra, hogy politikai propagandát fejtsen ki „a halál kultúrája” mellett. Ezért a felszólalást mindenki nevében visszautasította, aki „az élet kultúrája” mellett áll ki.
Jobbik: Magyarországon most is gazdasági válság van
Lukács László György (Jobbik) szerint a miniszterelnök nem beszélt arról, hogy Magyarországon most is gazdasági válság van. Az ellenzéki politikus felszólalt a kínai hitelek ellen, valamint „technológiai zsákutcának mutatkozónak” nevezte az akkumulátorgyártást, amelyet az állam annak ellenére támogat, hogy vonzzák a „migránsmunkásokat”.
Köszönetet mondott az árvízvédelemben részt vevőknek, majd arra figyelmeztetett, hogy az elkövetkező években hasonló időjárási körülményekre kell készülni.
Lukács László György azt mondta: az elmúlt két évben nőtt az elkövetett bűncselekmények száma, ezért a Jobbik konzultációt indít arról, hogy miként lehetne az emberek biztonságát jobban szavatolni, és miként lehet lehetőséget adni arra, hogy a magyarok megvédjék magukat.
Párbeszéd: Magyarországnak ’56 miatt kellett volna Ukrajna legnagyobb támogatójának lennie
Tordai Bence (Párbeszéd) szégyenteljesnek nevezte Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója 1956-tal kapcsolatos szavait. Az ellenzéki politikus szerint mindez nem rossz megfogalmazás, hanem Orbán Viktor politikájának logikus meghosszabbítása volt. A háború elejétől azt az álláspontot képviselik – és ezt „hajtotta túl” kicsit Orbán Balázs –, hogy Ukrajna a hibás azért, mert Oroszország megtámadta őket – állította Tordai Bence. Hangsúlyozta: Magyarországnak éppen ’56 örökségéből fakadóan kellett volna a legnagyobb támogatónak lenni akkor, amikor Ukrajna önvédelmi harcáról van szó.
LMP: Problémás a gazdasági semlegesség ideológiája
Ungár Péter (LMP) szerint azzal, hogy a kormányfő oldalt választott az amerikai elnökválasztásban, egy szuverén ország belügyeibe szól bele. Ezzel azonban a magyar–amerikai kapcsolatok javulását teszik kockára – vélekedett. Az ellenzéki politikus problémásnak nevezte a gazdasági semlegesség magyarországi megvalósítását Donald Trump republikánus párti egyesült államokbeli elnökjelölt győzelme esetén, aki szerint Kínával szemben fel kell venni a gazdasági harcot.
Emellett Magyarország külkereskedelmi orientációja egyértelműen a nyugati világgal kapcsolatos, és bár mindenki „bizniszel” Kínával, de az alapvető külkereskedelmi orientáció nem megváltoztatható – mutatott rá. Továbbá arról is beszélt, hogy ha a háború véget ér, nemcsak Oroszország, de Ukrajna is „itt lesz”.
MSZP: A kormány a saját mátrixában él
Komjáthi Imre (MSZP) utalva a kormányfő tusnádfürdőn elhangzott beszédére, arról beszélt, hogy szerinte azt a bogyót vette be, amivel beleragadt a saját mátrixába, amit Rogán Antal és propagandagépezete épített. Hozzátette: azt hirdetik, Magyarország szuverén ország, de szerintük Magyarország „szuvenír” Oroszországnak.
Azt hangoztatják, hogy fontos a gyermekvédelem, de ők azt látják, hogy Pintér Sándor kirúgta a gyermekvédelmi képviselők egyharmadát. A mai napig nem kaptak választ arra, hogy ezt miért tették. Az Önök mátrixában azt mondják, hogy a kormány családbarát, de egyetlen lépést nem tettek a menstruációs szegénység eltörlése érdekében – fogalmazott.
2010 előtt 1047 munkaügyi képviselő volt, jelen pillanatban 300 munkavédelmi és munkaügyi felügyelő van, miközben a foglalkoztatottság állítólag az egekbe szökött. Fiatalok tömkelege funkcionális analfabétaként jön ki az iskolából és munkanélküliként kezdi meg az életét – sorolta. Hozzátette: áll elébe, hogy lefolytassák a szakpolitikai vitákat, de akkor komolyan vitatkozzanak és ne a kormány mátrixában. Utalva a szakmunkáshitelre azt mondta, üdvözli, ha pénzhez juttatják az embereket, de azt nem ha a bankok adórabszolgákhoz jutnak.
Kiemelte: a szocialisták a béke oldalán állnak, s azt javasolta, a kormányfő kezdje a társadalmi béke megteremtésével. Társadalmi béke akkor lesz, ha lesz társadalmi igazságosság – rögzítette a szocialista politikus.
Mi Hazánk: Évtizedek óta nem költ a kormány vízmegtartásra
Toroczkai László (Mi Hazánk) azt mondta, hogy Orbán Viktor jobban tette volna, ha más területeket választ napirend előtti felszólalása témájaként. Amiket felvetett ugyanis azokat a Mi Hazánk „nem tenné a kirakatba” – mondta. Az árvízzel összefüggésben aláhúzta: el kellett volna mondani, hogy 17 kiloköbméternyi vizet megint kiengednek az országból, eközben soha nem látott aszály sújtotta Magyarországot és óriási bajban van a mezőgazdaság és azon keresztül az egész magyar társadalom. A vízmegtartásra az állam évtizedek óta nem fordított pénzt – idézte vízügyi szakemberek nyilatkozatát. Osztotta azt a gazdasági helyzetértékelést, amely nyugati és keleti tömb közötti egyensúlyról beszél, de szerinte a kormány tevékenysége ezzel teljesen ellentétes.
Kritizálta a kormány Izrael-politikáját, szerinte olyan potenciális térségeket veszít el, mint a dúsgazdag Öböl menti országok. Odajutottak, hogy izraeli fedőszervek Budapesten keresztül hajtanak végre merényletet, mint Libanonban történt. Ez hogyan fordulhatott elő? – kérdezte.
Kritizálta azt is, hogy több mint ötezermilliárd forint, amit a magyar lakosság élelemre költ egy évben, de ennek kilencven százaléka nem marad az adott térségben, „hanem elmegy innen”.
KDNP: Köszönet a tájékoztatásért, az árvízi helytállásért
Simicskó István (KDNP) a miniszterelnöki tájékoztatóért, majd az árvízi védekezésben résztvevők hősies helytállásáért mondott köszönetet, hangsúlyozva, a nemzet képes volt ebben a helyzetben összefogni, a kormány pedig időben észlelte a bajt, és szervezett módon tett ellene. Felidézte, mekkora károkat okozott az 1838-as és a 2013-as árvíz, míg most a kártételt sikerült minimalizálni.
Ha nincs gazdasági növekedés, nem jut akkora forrás a különböző ágazatokra – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus, hangsúlyozva, mindenki érdekelt abban, hogy elérjük a 3 és 6 százalék közötti növekedési sávot. Megemlítette: örömmel látják, hogy a kabinet évről évre újabb családtámogatási elemeket vezet be, és bátorítja a kormányt, hogy menjen tovább ezen az úton.
A keleti nyitás komoly eredményeit megemlítve a politikus kijelentette, kereskedni a kölcsönös gazdasági előnyök mentén mindenkivel kell.
Kitért arra is: a függetlenségünk, szuverenitásunk védelme elleni törekvésekkel szemben határozottan fel kell lépni. Hangsúlyozta, meg kell állítani a migrációt, hozzátéve, nem változott álláspontjuk háború és béke kérdésében sem; a KDNP a kormányhoz hasonlóan a kezdetektől fogva a tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését szorgalmazza.
Simicskó István azt is megjegyezte: Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb állama, a rendőrség kiváló munkát végez, a béke és a közbiztonság pedig a gazdasági növekedés feltétele.
DK: Magyarországnak ma áruló kormánya és áruló miniszterelnöke van
Magyarországnak ma áruló kormánya és áruló miniszterelnöke van – jelentette ki felszólalásában Gyurcsány Ferenc (DK), akitől – mivel Kövér László rendreutasítását követően kijelentette, „a házelnök a legrosszabb párttitkárként viselkedik” – az ülésvezető megvonta a szót.
Az ellenzéki politikus ezt megelőzően arról beszélt, minden árulásnak hosszú története van, ahogyan a kormányfő és kabinetje esetében is, ráadásul annak nyílt megvallása az elmúlt napok terméke. Szerinte a pillanat, amikor az árulás minden bizonnyal megkezdődött, arra a 2009 novemberi találkozó idejére tehető, amikor Magyarország azt megelőzően talán leginkább oroszellenes politikusa egy Vlagyimir Putyinnal folytatott 15 perces szentpétervári találkozó után az egyik leginkább oroszpárti politikusként érkezett haza.
Azt gondolom, hogy az elmúlt másfél évtizedben kifejlődött, önmagát teljességében megmutató árulásnak az a 15 perc volt a kezdete, amikor kiderült, hogy egy nagyhatalom vezetője valamivel – nyilván sok a találgatás – markában tartja a magyar kormányfőt, aki emiatt eladta önmaga becsületét, végül eladta hazája becsületét, és eladta hazája függetlenségét és önállóságát – fogalmazott.
Fidesz: A baloldal nem oktathat ki minket ’56 ügyében
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője visszautasította, hogy a baloldal kioktassa a kormányoldalt az 1956-os forradalomról. A politikus – aki a DK-s Gyurcsány Ferenc után szólalt fel – azt mondta: azzal telt el a nyár, hogy egy „narcisztikus hazudozót” hallgattak, a parlament első ülésén pedig hallgatnak „egy másikat”.
A Fidesz frakcióvezetője Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának 1956-ról és az orosz-ukrán háborúról szóló szavaira utalva hangsúlyozta: Orbán Balázs „lehet, hogy olyat mondott, amit nem lehet mondani, de korrigálta a szavait.”
Szerinte azonban még ez sem ok arra, hogy a baloldal, amely életében és holtában is gyalázta Wittner Máriát és más ’56-osokat, és amely 2006-ban a „tömegbe lövetett”, egyáltalán szólásra emelkedjen a parlamentben. Hangsúlyozta: a háborúpárti baloldali politika mindennel szembe megy, ami a magyar érdeket képviseli.
Orbán Viktor: Sikerüljön jobban az őszi ülésszak folytatása, mint hogy ma elkezdődött
A miniszterelnök a frakcióknak adott viszonválaszában a DK-val kapcsolatban azt mondta: szeretne türelmet kérni a Demokratikus Koalíció vezetője és képviselői számára. „Értsük meg az idegességet a soraikban, hiszen most már a parlamentbe jutásért kell harcolniuk, ilyenkor az ember ideges” – jegyezte meg.
A Jobbik gazdasági semlegességet kritizáló megszólalására reagálva hangsúlyozta: Magyarország nemcsak Kínától vesz fel hitelt, hanem éppen most fordult az Európai Fejlesztési Bankhoz egy jelentősebb hitelért a magyar vasút fejlesztése érdekében, valamint Japánból és Katarból is kap kölcsönt.
Visszautasította az elektromobilitást technológiai zsákutcának nevező jobbikos véleményt is. Arra hivatkozott: az előző hónapokban tárgyalt az összes nagy német autógyár vezetőjével, akik azt mondták, hogy ez nem zsákutca, hanem a jövő.
A külföldi vendégmunkásokkal kapcsolatban a kormány „hüvelykujjszabályát” hangsúlyozta, ami szerint Magyarország a magyaroké, a magyar munkahelyek a magyarokat illetik meg, és csak annyi vendégmunkás jöhet be, amennyi betöltetlen álláshely van.
A bűncselekmények növekedésével kapcsolatos jobbikos megállapítást is visszautasította, értékelése szerint ugyanis Magyarország Európa legbiztonságosabb országa. A drogkereskedelemmel kapcsolatban ugyanakkor elismerte, hogy „komoly bajok vannak”.
Hozzátette: korábban ez nagyvárosi jelenség volt, de most már a vidéki szegénység soraiban is pusztít. Közölte: a következő időszakban a kormánynak fontos feladata lesz, hogy a lehető legkeményebben lépjen fel a drogkereskedelemmel és a drogterjesztéssel szemben. Jelezte: elvárja a belügyminisztertől, hogy a szükséges akcióterveket készítse el és hajtsa végre.
A Párbeszéd frakcióvezetőjének ironikusan gratulált, arra hivatkozva, hogy „óriási teljesítmény” és a magyar parlament történetében példátlan, hogy valaki kilép a pártjából, de közben ő vezeti a pártjának frakcióját. „Mindenki megirigyelheti ezt a fantasztikus rugalmasságot és angolnaszerű mozgást” – jegyezte meg.
Az ukrán-orosz háborúval kapcsolatban megerősítette: ez két szláv nép háborúja, amiből jobb, ha kihagynak bennünket. Egyetlen törekvésünk van, hogy ez a háború egyetlen méterrel se kerüljön közelebb Magyarországhoz, mert óriási fenyegetést jelent Magyarország számára, egész Európa számára és az esetlegesen bevethető fegyverarzenált ismerve az egész világ számára is – hangsúlyozta, ismét tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazva.
Visszautasította azt a párbeszédes javaslatot, hogy Magyarország szállítson fegyvereket Ukrajnának, és kijelentette: büszke arra, hogy Magyarország a béke pártján áll. A külüggyel szembeni kibertámadásokról szólva megjegyezte: Magyarország folyamatos támadás alatt van, minden nap el kell hárítani körülbelül egy tucatnyi kibertámadást, ebből nem kell „olyan nagy ügyet” csinálni.
Azt is leszögezte: a megszorítás „szocialista műfaj”, a polgári, nemzeti kormány nem alkalmaz megszorításokat, nem is fog, eddig sem tette, és ezután sem lesz ilyesmi.
Az LMP-s Ungár Péternek azt mondta: végső soron szolgalelkűséghez vezet, ha onnan akarják levezetni a magyar külpolitikát, hogy mit gondolnak egyik vagy másik nagyhatalomról. Nekünk azt kell meghatározni, hogy „kik vagyunk mi, mik az érdekeink, mit akarunk és milyen eszközeink vannak, hogy ezeket a célokat elérjük” – mondta.
Hozzátette: ezért a kormányoldalon egyáltalán nem úgy látják, hogy mi avatkozunk be az amerikai választásba, hanem, hogy ők szoktak beavatkozni a magyarba, és nagyon igyekszünk, hogy ezt valami egyensúlyba hozzuk.
Az iskolából kikerülő fiatalok funkcionális analfabetizmusára vonatkozó MSZP-s megállapítást túlzásnak nevezte, jelezve: vannak problémáink az oktatási rendszerben, de a tanárok teljesítményének általános leértékelését visszautasítja. Arra is kitért: a jelenlegi kormány sokkal többet költött oktatásra és egészségügyre, mint a szocialisták.
Az összeszerelőüzemekkel kapcsolatos MSZP-s véleményt a munkások nevében visszautasította, hangsúlyozva, hogy ezeket az üzemeket nem szabad lebecsülni, hiszen soha nem lesz olyan gazdaság, amelyben csak fehérköpenyesek fognak dolgozni, és nem lesznek kékgallérosok, meg olajos kezű, overallos munkások.
A Mi Hazánk képviselőjének a kormányfő azt mondta: a víztározók kialakítására vonatkozó megjegyzése mögött ismerethiány van. Orbán Viktor a képviselőknek azt kívánta, hogy „sikerüljön jobban az őszi ülésszak folytatása, mint ahogy ma elkezdődött”.
LMP: Javítani kell a szociális ágazatban dolgozók helyzetén
Kanász-Nagy Máté (LMP) a szociális ágazatban dolgozók helyzetének javítását szorgalmazta napirend előtti felszólalásában. Arról beszélt: a magyar gyermekjóléti, gyermekvédelmi, általában a szociális rendszer „nem teljesít olyan jól, ahogy teljesíthetne”, és ennek nem az ott dolgozók tevékenysége, hanem az állam működési zavara, elsősorban a bérek alacsony volta az oka.
Hozzátette: míg 14 éve a nemzetgazdasági átlagnak kétharmada volt, most alig több, mint a fele az ágazatban dolgozók bére, nagyon sokan bruttó 300-350 ezer forintból kénytelenek megélni, és amikor nyáron „babráltak valamit az ágazati pótlékkal”, akkor sem szabadították ki az ágazatot „a közalkalmazotti bértábla fogságából”.
Válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a kormány törekvése, hogy a nemzeti összterméknél nagyobb mértékben emeljék a nehéz szociális helyzetben lévőkre fordítható összegeket; 2010-ben 325 milliárd forint állt rendelkezésre szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti célokra, míg ma 1463 milliárd ez az összeg.
Megemlítette: 2010-ben, a 13. havi juttatás elvétele után 137 ezer forint volt a bruttó átlagbér a szociális szférában, míg napjainkban 435 ezer forint körüli az átlag; ez 216 százalékos emelés, és a kormány célja a további növelés. Szólt arról is: ma egymillióval több ember dolgozik, mint másfél évtizede, márpedig akinek van munkája és bére, kevésbé szorul rá a támogatásra, ritkábban kerül kiszolgáltatott helyzetbe.
Folyamatosan, évről évre voltak emelkedések, szinte nem volt olyan esztendő, amikor a szociális ágazatban dolgozók bére ne emelkedett volna – mondta az államtitkár. Megemlítette azt is: bevezették a gyermekek otthongondozási díját, emelték az ápolási díjat is, valamint 18-ről 48 százalékra nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatottsága.
Mi Hazánk: Mit akarnak Vitnyéden építeni?
Toroczkai László (Mi Hazánk) egy Vitnyéd melletti építkezés ügyében kérdezte a kormányt. Információi szerint menekülttábort építenek, amely a környékbeliekben és a határ másik oldalán Burgenlandban is ellenérzést váltott ki – mondta. Bejelentette, hogy október 5-én a Mi Hazánk tüntetést tart a helyszínen az építkezés ellen, konkrét választ várva arra, hogy mi épül a Győr-Moson-Sopron vármegyei településen.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy 2015 óta ugyanazt mondja a kormány az illegális migrációról: megvédik a külső határokat, semmiféle migránsgettót vagy tábort nem hoznak létre, a menekültügyi, idegenrendészeti eljárásokat az ország határán kívül szeretnék lefolytatni.
Vitnyéden sem lesz menekülttábor, ezt már többször is egyértelművé tették – szögezte le. Kiemelte: az egykori iskolaépületet az azt illegálisan használó beköltözők lelakták, ezért volt szükség a felújításra, és az épületben a jövőben a rendészeti oktatásban résztvevőknek biztosítanak táborozási lehetőséget.
Párbeszéd: A Fidesz nem az emberek érdekeit szolgálja
Tordai Bence (Párbeszéd) a kiemelt beruházásokról szóló törvény hatályon kívül helyezését sürgetve, és az annak érdekében kezdeményezett népszavazásról beszélve úgy fogalmazott: a Fidesz kormány politikája nem az emberek érdekeit szolgálja.
Nem a helyben lakók egészségét, biztonságát, nyugalmát, de nem is a környezet, a kulturális örökség, a demokrácia vagy az önkormányzatok védelmét szolgálja, hanem a nagybefektetők érdekeit – tette hozzá. Sérelmezte, hogy a nehézipar telepítését erőltetik Magyarországra, amelyhez nincsenek meg a megfelelő adottságok – jelentette ki.
Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára válaszában rámutatott, hogy a magyar építészetről szóló törvénnyel a kormány szigorított a jogszabályi háttéren. Emlékeztetett: a 2006-ban a baloldali kormány által elfogadott korábbi törvény szerint elég volt 90 millió forintos beruházás és 15 munkahely teremtése a kiemeltté váláshoz.
Az új kiemelési rendszerben van közcélú és magáncélú kategória. Magánberuházás kiemeltté nyilvánításához az uniós vagy állami támogatás mellett kormányzati stratégiai megállapodásra, vagy legalább százmilliárd forintos beruházási határra és legalább száz új munkahelyre van szükség – jegyezte meg.
Jobbik: A biztonság nem lehet kérdés
Sas Zoltán (Jobbik) hangsúlyozta: a közbiztonság mindenkinek közös érdeke. Azonban a nemzetközi biztonsági helyzet folyamatosan romlik, és Magyarországon is nő a bűncselekmények száma. Miután több, a közelmúltban történt bűncselekmény is részletesen ismertetett, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elleni hatékony fellépést sürgette.
Az ellenzéki politikus a rendvédelmi illetményalap növelését is szorgalmazta, valamint azt javasolta, hogy a rendőrök és a katonák szolgálati időn kívül is hordhassanak fegyvert, ez alanyi jogon járjon nekik. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában több ellenzéki politikus tetteit sorolva azt kérte, hogy az ellenzéki politikusok ne támadjanak rendőrökre és ne álljanak ellen az intézkedésnek.
A közbiztonságról szólva jelezte: 2010-ben még éves szinten 447 ezer bűncselekmény történt, míg tavalyra 178 ezerre csökkent számuk. A szándékos, befejezett emberölések száma 131-ről 70-re csökkent, és az elmúlt öt évben minden olyan bűnözőt elfogtak, akik szándékosan öltek – ismertette.
Momentum: Hazánk feladásáról semmilyen körülmények között nem lehet szó
Lőcsei Lajos (Momentum) arról beszélt, hogy hazánk feladásáról soha, semmilyen körülmények között nem lehet szó, ezt még említeni sem lehet, erre még csak gondolni sem szabad.
Hazánk feladása hazaárulás – fogalmazott, hozzátéve: aki hazaáruló „az önként lép ki a nemzeti közösségből, az a nép ellensége”. Világossá vált, a kormánypártok teljes mellszélességgel állnak ki „a hazaáruló Orbán Balázs mellett”, nem dobták ki azonnal páros lábbal, szégyenkezve, összezárnak, büszkén kiállnak mellette.
Szerinte a hazaárulás nem most kezdődött, most csak bevallották, több mint tíz éve keményen dolgoznak azon, hogy az orosz függésnek kiszolgáltassák Magyarországot. Példaként a paksi bővítést és a szerinte rendkívül drága orosz olajtól való függést említette. Feltette a kérdést, hogy kijelentése után Orbán Balázs milyen következményekre számíthat?
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy reagált: Orbán Balázs a kijelentését tisztázta, az félreérthető, hiba volt.
Egyúttal a leghatározottabban visszautasította a képviselő magyar kormányt és a szuverenitást érintő kijelentéseit.
Egy olyan párt képviselőjeként fogalmazott meg ilyen állításokat, amelyik nyíltan szlovák párt mellett kampányolt Szlovákiában, illetve román párt mellett Romániában, és mindent megtettek azért is, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat – emlékeztetett.
A képviselőt képmutatónak nevezte, mondván olyan szervezettel – a Magyar Helsinki Bizottsággal – dolgozik, amely finanszírozásának 95 százalékát külföldről kapja.
MSZP: Megfelelő idősgondoskodásra van szükség
Komjáthi Imre (MSZP) szóvá tette, hogy keveset gondolnak a gyengékre és a segítségre szorulókra. Magyarországon továbbra is százezreket érint az időskori szegénység, a bérek és a nyugdíjak, valamint a nyugdíjak és nyugdíjak között is nőnek a különbségek, elszabadult az infláció, brutálisak az élelmiszer-árak.
Ezek mind rontottak az időskori jövedelem-biztonságon – jegyezte meg. Felvetette, vitassák meg, igazságos-e, hogy a nyugdíjasok nem részesülnek a gazdasági növekedés eredményeiből. Miért nem veszik figyelembe a keresetek növekedését és miért csak inflációval növelik a nyugdíjakat? – sorolta.
Kitért arra is, hogy az MSZP gondoskodási társadalmi szerződést és ápolásbiztosítási intézmények bevezetését javasolja.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára felidézte: volt egy kormány, a szocialistáké, aki elvett egyhavi nyugdíjat. Azt mondta a képviselőnek, ne állítsa, hogy akkor válság volt, most sokkal nagyobb válság van, és mégsem elvesznek a nyugdíjasoktól, hanem adnak nekik, például 13. havi nyugdíjat. Ezt a juttatást állandósítani fogják – jelezte.
Megjegyezte: a szocialisták idején az is előfordult, hogy nem tudták biztosítani a nyugdíjak reálértékét sem. Ezt a bűnt a jelenlegi kormány nem követi el – tette hozzá. Kitért arra, hogy 2010 óta több mint kétszeresére nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke és az átlagnyugdíj 97 ezer forintról 233 ezer forintra emelkedett.
KDNP: Nem az illegális migrációra
Simicskó István (KDNP) kijelentette: nemet mondanak az illegális migrációra. Felidézte, hogy 2015 óta több mint egymillió illegális határátlépést akadályoztak meg a magyar hatóságok. Helyes döntésnek nevezte a déli határkerítés megépítését, és kitért arra is, hogy a magyar kormány a határok védelmére, azaz arra, hogy a magyar emberek biztonságba legyenek mintegy 800 milliárd forintot fordított.
Simicskó István elfogadhatatlannak, példátlannak és felháborítónak tartotta az Európai Unió bíróságának ítéletét, amely 200 millió eurót jelentene a költségvetésből, illetve napi egymillió eurót kellene fizetni. Rámutatott: támogatják, hogy a kormány álljon ki a határozott álláspontja mellett.
Mint mondta, látható, hogy az elmúlt kilenc évben milyen migrációs folyamatok indultak el, Nyugat-Európa nem állította meg az illegális migrációt, no-go zónák jöttek létre, az erőszakos bűncselekmények száma jelentősen nőtt. A keresztény kultúrát folyamatos támadás éri és csak egy lépésre vagyunk attól, hogy keresztény hitű embereket bántalmazzanak – mondta.
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára rámutatott: Európában mindenki számára világos, hogy a migrációs helyzet tarthatatlanná vált, civilizációs kockázattal állnak szembe. Kitért az atomháború kockázatára is, és rámutatott: Magyarország és a magyar kormány álláspontja egyértelmű: békét akarunk háború helyett és elutasítjuk az illegális migrációt.
Örvendetesnek nevezte, hogy egyre több európai ország jön rá, ez nem helyes út és igazuk volt a magyaroknak. Kitért arra is, hogy Németországban olyan szabályokat fogadnak el, amelyek megtagadják az illegális migránsok belépését. Brüsszelben ugyanakkor továbbra sem kezelik megfelelően a migránshelyzetet – jelentette ki.
Az államtitkár négy hatékony megoldást vázolt fel: a kérelmeket a határon kívül kell átvenni, szigorúan kell védeni kell a külső határokat, ahogy mi magyarok tesszük a déli határon; hatékony kiutasítási rendszert kell működtetni és szükség van a kibocsátó országok támogatására, hogy felvegyék a harcot az illegális migránsokat behozó bandákkal szemben.
Jelezte: a kormány mindent megtesz, hogy a kiszabott bírságot el tudják hárítani.
Fidesz: Csak az azonnali tűzszünet és a béketárgyalás megkezdése jelenthet megoldást Ukrajnában
Halász János (Fidesz) arról beszélt, hogy Ukrajnában csaknem ezer napja dúl háború és a konfliktust katonai úton lehetetlen lezárni. A teljesen értelmetlen öldöklésnek egyetlen valós alternatívája a béke; a magyar kormány és a Fidesz-frakció a háború kitörése óta a béke oldalán áll – rögzítette.
Amit eddig Brüsszel és az Amerikai Egyesült Államok csinált, az egyáltalán nem vezet a konfliktus lezárása felé – hangoztatta, hozzátéve, a fegyverszállítások nem hozták közelebb a háború végét, csak az azonnali tűzszünet és a béketárgyalás megkezdése jelenthet megoldást, Orbán Viktor miniszterelnök is ezért kezdett békemisszióba idén nyáron – mondta.
Beszámolt az ENSZ-közgyűlésen létrejött Béke barátai országcsoportról, amelynek Magyarország is tagja és fő célja, hogy mielőbb meg kell kezdeni a béketárgyalást. A kormánypárti politikus úgy látta, óriási jelentősége lesz a novemberi amerikai elnökválasztásnak: Donald Trump győzelme kulcsfontosságú a háború befejezése szempontjából, ő lehet a béke legnagyobb reménye – fogalmazott.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában kifejtette, a Szovjetunió szétesése óta Ukrajna lélekszáma a több mint ötvenmillióról mára 25-30 millióra csökkenhetett.
A háború miatt Ukrajna embervesztesége eléri a milliós nagyságrendet – tette hozzá, úgy folytatva, Magyarország részben ezért, részben pedig azért, mert saját biztonságát is fenyegetve érzi a háború miatt, a kezdetektől a békét sürgeti.
Szerinte Magyarország nyugati partnereivel a fő vita arról szól, hogyan érjék el a békét: fegyverrel, harccal, háborúval vagy diplomáciával. Közölte, Magyarországhoz egyre közelebb van a front, de ha „valamifajta fegyverszünet” és békekötés lenne, a front minimum nem jönne közelebb, de lehet, hogy még távolodna is az országtól.
Magyarország ezért továbbra is a békét tartja diplomáciájának középpontjában, erről folyamatos konzultál – jelezte.
Az ukrán szószóló a kormány támogatását kérte
Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló azt mondta, nincs a világon, aki jobban kívánná az ukránoknál, hogy legyen már béke az országukban. Ehhez szerinte az szükséges, hogy az orosz agresszor Ukrajnába irányuló rakétatámadásait megszüntesse, és a csapatai mielőbbi kivonuljanak Ukrajna területéről.
Örömét fejezte ki, hogy egy évvel azt követően, hogy csaknem száz tanulóval megnyitotta kapuit az első, államilag elismert ukrán nemzetiségi önkormányzati fenntartású, kiegészítő nyelvoktató iskola budapesti és nyíregyházi telephellyel, idén szeptember 2-án több mint háromszáz gyermek kezdhette meg Budapesten a tanulmányait az első államilag elismert magyar-ukrán két tanítási nyelvű iskolában.
A kormány további támogatását kérte az ukrán nyelvű oktatás fejlesztéséhez, a magyarországi ukránoknak nagyobb iskolaépületre, nagyobb kulturális központra és egy saját templomra lenne szükségük – mondta.
Magyar Levente államtitkár válaszában beszámolt arról, hogy a háború kitörése óta Ukrajnából mintegy másfél millióan érkeztek Magyarországra, közülük sok tízezren Magyarországon kerestek menedéket, rendezkedtek be. Több ezer ukrán gyermek tanul ma magyar iskolákban – jegyezte meg.
Az államtitkár közölte, Orbán Viktor miniszterelnök nyári, kijevi látogatásán az ukrán elnök egyik legfőbb kérése volt ukrán iskola létrehozása Magyarországon, ezt a magyar kormány szeptemberre teljesítette is.
Jelezte, elvárják az ukrán kormánytól, tartsa tiszteletben a kárpátaljai magyarság évszázados jogait a magyar tannyelvű intézményekhez való hozzáféréssel kapcsolatban, biztosítsa az anyanyelven tanulás lehetőségét.
Gyurcsány Ferenc (DK) és Csárdi Antal (LMP) mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezték
Az elnöklő Latorcai János bejelentette, hogy Gyurcsány Ferenc (DK) mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérés érkezett a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságtól rágalmazás vétsége miatt indult ügyben.
Csárdi Antal (LMP) mentelmi jogának felfüggesztését pedig a legfőbb ügyész kezdeményezte „helyszín biztosításával” kapcsolatos és más szabálysértés gyanúja miatt indult ügyben. Ezeket a mentelmi bizottság vizsgálja.
Letette a képviselői esküt Hidvéghi Balázs (Fidesz)
Letette a képviselői esküt Hidvéghi Balázs (Fidesz), aki – az európai parlamenti képviselői helyet szerzett, majd később arról lemondott – Győrffy Balázs (Fidesz) helyére került a parlamentbe.
Latorcai János azt is bejelentette, hogy Dömötör Csaba (Fidesz), a Miniszterelnöki Kabinetiroda volt államtitkára – aki pedig Győrffy Balázst váltja majd az Európai Parlamentben – lemondott képviselői mandátumáról, így az Országgyűlés jelenlegi létszáma 198 fő.
Latorcai János azt is bejelentette, hogy az Országgyűlés Hivatalának gyorsírói ismét kiemelkedő eredményt értek el a gyorsírók, gépírók és szövegszerkesztők Katowicében megrendezett világbajnokságán: Vicai Erika parlamenti gyorsíró ötödik alkalommal lett világbajnok.
MSZP: Hogyan biztosítják, hogy a munkaideje után is mindenki eljusson a háziorvosához?
Hiszékeny Dezső (MSZP) arról beszélt, az október elsejétől Budapesten is életbe lépő új ügyeleti rendszer súlyosan előkészítetlen, holott emberi életek múlhatnak rajta.
Azt kérdezte, hogyan tud majd az átlag magyar dolgozó találkozni a háziorvosával, ha az délután négyig lesz elérhető? Vajon mennyire ismerik az új rendszert a budapestiek – tette fel a kérdést, megemlítve a baj esetén hívható 1830-as hívószámot, az ügyeleti pontokat és az oda vezető éjszakai tömegközlekedési lehetőségeket.
Válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a Budapesten most induló új ügyeleti rendszer az összes vármegyében hónapok óta működik és eddig jól vizsgázott.
Csak szeptember végéig meghaladta a 901 ezret az új rendszerben ellátott betegek száma. Az esetek több mint 90 százalékában az ügyeleti ellátás megfelelő megoldást jelentett, kevesebb mint 10 százalék volt az, akit kórházba vagy máshova kellett irányítani.
A telefonos tanácsadás 85 ezer esetben volt elegendő, 80 ezer beteget kellett további szakellátásra vagy kórházba küldeni, 748 ezer beteg volt, akiket ügyeleti telephelyeken láttak el és 58 ezer beteghez ment ki az ügyeleti kocsi.
Azt is mondta, az új ügyeleti rendszer nem érinti a háziorvosok rendelési idejét, akik az eddig megszokott módon fognak rendelni.
Rétvári Bence kitért arra is: a korábbi sokféle, kerületenként és akár naponként eltérő telefonszámok helyett mostantól egyetlen telefonszámot, a 1830-as számot kell megjegyezni.
Hiszékeny Dezső a választ nem fogadta el, megjegyezve, hogy a háziorvosok rendelési idejét nem garantálja jogszabály, így csak reménykedni lehet a korábbi ellátás megmaradásában.
Párbeszéd: Lehet-e 2024 ébresztő a magyar vízügyben?
Szabó Rebeka (Párbeszéd) szerint a vízügyi szakmának, a védekező szerveknek és több tízezer civil áldozatos munkájának, meg a szerencsének köszönhető, hogy „nagy baj nélkül átvészeltük” az árvizet. Az elmúlt hónapok mégis azt erősítik, hogy rendszerszintű változásra van szükség a vízgazdálkodásban.
Szeptemberben az árvíz ellen küzdöttünk, míg augusztusban 80 000 hektáron keletkezett több százmilliárdos aszálykár. A nyári aszály és a szeptemberi árvíz ugyanazon válság, a klímaválság két oldala, ezért együtt, rendszerként is kellene kezelni. Azt kérdezte: lehet-e 2024 ébresztő a magyar vízügyben?
Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kiemelte, a hazai szervek felkészültségét bizonyítják a tények, az, hogy a környező országokkal ellentétben személyi és jelentős vagyoni kár nélkül sikerült átvészelni a 2024-es árvizet. Míg 2013-ban 19 milliárd forintba került a védekezés, idén vélhetően nem haladja meg a védekezés költsége az 5 milliárd forintot.
Összességében tehát a vízügyi rendszer, a vízügyi főfelügyelőség, a vízügyi igazgatóságok állták a sarat – jegyezte meg. Azt is mondta, ugyanaz a vízügyi kormányzat kénytelen megküzdeni a jövő nagy kihívásával, a vízvisszatartással, amely a 2010-es években és most az árvizekkel is sikerrel megküzdött.
A Duna-Tisza közén a Homokhátság és a Tisza völgye jelentős kihívásokkal küzd, de az elmúlt tíz évben már elkezdődtek azok a munkák, amelyeket a húszas években „termőre kell fordítani” – mondta megemlítve a jelenlegi csatorna- és holtágrendszer megfelelő kihasználását, a Víz a tájba program folytatását és az öntözési tározók építését és kihasználását.
Szabó Rebeka a választ nem fogadta el.
Jobbik: Átlagbérig legyen ingyenes a bankolás
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy keddtől extra tranzakciós illeték lép hatályba. Szavai szerint az a probléma, hogy a pénzintézetek már az alap tranzakciós illetéket is áthárították a lakosságra.
Az a helyzet, hogy a kormány folyamatosan emeli az adókat és illetékeket, amiket a bankok áthárítanak az ügyfelekre – fogalmazott az ellenzéki képviselő. A Jobbik az indítványozza, hogy az átlagbérig és az alapműveletek esetében legyen ingyenes a bankolás – jelentette be.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjakat elsősorban az ügyfelek szokásai határozzák meg. Hozzátette, hogy számos bankszámlacsomag létezik, ezért érdemes időt szánni annak megvizsgálására, hogy van-e az adott banknál vagy egy másik hitelintézetnél kedvezőbb csomag.
Az év elején valamennyi banknak egységes formátumú díjkimutatást kell készítenie, illetve az összehasonlítást több internetes program is segíti – hívta fel a figyelmet. Arról is beszélt, hogy Magyarországon relatíve alacsony a bakváltások száma, a 2016-ban bevezetett egyablakos számlaváltás azonban viszonylag egyszerű. Z. Kárpát Dániel a választ nem fogadta el.
Mi Hazánk: Kötelező szűrések helyett szüntessék meg a várólistákat
Szabadi István (Mi Hazánk) azt mondta, hogy az elmúlt két évben minden második magyar ember igénybe vett valamilyen magánegészségügyi szolgáltatást és az idei első fél évben 31 ezren léptek be az egészségpénztárba. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, hogy az egészségügyi rendszer a rendszerváltozás óta alulfinanszírozott.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon az emberek az uniós átlagnál többet, a GDP 1,8 százalékát költik saját zsebből egészségügyre. A Mi Hazánk a kötelező szűrővizsgálatok helyett a várólisták megszüntetését követeli – jelentette ki Szabadi István.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy egy állami, mindenkire kiterjedő, egységes egészségügyi közszolgáltatásban gondolkoznak. Hangsúlyozta kormányzásuk kezdetén az állam 1198 milliárd forintot fordított egészségügyi kiadásokra, ez az összeg azóta már 3225 milliárd forintra emelkedett.
Külön kiemelte, hogy a kormányzat úgy vezette ki a hálapénzt, hogy az orvosok bérét a két és félszeresére emelte. Rétvári Bence leszögezte, hogy a kötelező szűrésekről a kormány nem tárgyalt és arról nem hozott döntést. A képviselő a választ nem fogadta el.
LMP: Hány gyermeket hagytak a kórházban?
Kanász-Nagy Máté (LMP) azt mondta: míg korábban 50-100 csecsemő várakozott a kórházakban, mostanra számuk 280 és 300 közé tehető. Ez a helyzet az ellenzéki politikus szerint rávilágít a gyermekvédelmi rendszer problémáira.
Interpellációjában a kórházban hagyott gyermekek számáról érdeklődött, valamint arról, hogy átlagosan mennyi ideig kell várakozniuk, illetve azt is kérdezte, hogy milyen intézkedéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy sorsuk megoldódjon. Szorgalmazta továbbá a nevelőszülők bérrendezését is.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára megerősítette, hogy az elmúlt időkben valóban jóval több gyermeket hagytak kórházban. Fontosnak nevezte, hogy ők minél hamarabb stabil környezetbe, lehetőleg örökbefogadó szülőkhöz kerüljenek.
Ennek érdekében nyújtottak be tavasszal törvényjavaslatot az örökbefogadások felgyorsítása érdekében, hogy az inkubátorba helyezett gyermekek mintájára hat hét után jogilag örökbefogadhatónak nyilvánítsák a kórházban hagyott, haza nem vitt gyermekeket – ismertette.
Az interpelláló nem fogadta el az államtitkári választ.
Fidesz: Hogyan lehet fellépni a tisztességtelen áremelésekkel szemben?
Cseresnyés Péter (Fidesz) arról beszélt, hogy az Európai Unió Bírósága elítélte Magyarországot, mert az árstop bevezetésével megvédték a családokat az indokolatlan áremelésekkel szemben. Úgy fogalmazott: Brüsszel ismét elárulta a magyar családokat és azoknak az árdrágító multiknak oldalára állt, amelyeknek semmi sem szent.
Azonban a Fidesz frakció mindig támogatja a kormány azon döntéseit, melyek az árak csökkentésére és a magyar családok támogatására irányulnak. A családok védelme érdekében bevezetett kormányzati intézkedések, mint az élelmiszer-árstopok, a kötelező akciózás, illetve az online árfigyelőrendszer, sikeresnek és eredményesnek bizonyultak a szankciós infláció letörésében – tette hozzá.
Azt kérdezte, a jelenlegi gazdasági környezetben milyen eszközökkel lehet fellépni a tisztességtelen áremelésekkel szemben.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában közölte: a kormány megvédi a fogyasztókat, garantálja anyagi és fizikai biztonságukat. Emellett az infláció folyamatos mérséklődésének köszönhetően töretlenül növekednek a reálbérek – fűzte hozzá.
Tájékoztatása szerint a minisztérium a kötelező akciózás után is figyelemmel kísérte az online árfigyelőrendszer adatait, és megállapították, hogy több kiskereskedelmi lánc egyidejűleg, jelentős mértékben emelte egyes élelmiszerek árát. A tárca álláspontja szerint ez a magatartás erősen aggályos volt, és az ügyben szükségesnek látták a versenyjogi vizsgálatot, amelyet a Gazdasági Versenyhivatalnál kezdeményeztek is.
Az interpelláló elfogadta az államtitkári választ.
KDNP: Miként változnak a családtámogatások?
Juhász Hajnalka (KDNP) azt tudakolta a kultúráért és innovációért felelős minisztertől, miként változnak a családtámogatások a veszélyek korában.
Felidézte: míg a baloldali kormányok megszüntették az otthonteremtés támogatását, megnyirbálták a gyermekek után nyújtott támogatásokat, a jelenlegi kabinet 14 éve következetesen a magyar családok támogatásán és a gyermekvállalás ösztönzésén dolgozik; ez idő alatt mintegy harminc támogatási formát teremtettek meg.
Zsigó Róbert, a tárca parlamenti államtitkára hangsúlyozta: 2010-ben Magyarországon családbarát fordulat történt, hiszen a jövő zálogát a családok és a születendő gyermekek jelentik, a cél, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen anyagi nehézséget, „hogy a gyermekek vállalása ne a szegénység vállalását jelentse”.
Hangsúlyozta: a kormány a nehéz helyzetben sem hátrált meg, nem úgy, mint baloldali elődei, amelyek nehézségek idején „először a családoktól vettek el”. Jelezte: idén is 3300 milliárd forintot, a 2010 előtti összeg háromszorosát biztosítják családtámogatásokra.
Mi a nehéz időszakokban is kiállunk a magyar családok mellett – jelentette ki az államtitkár.
Az interpelláló képviselő elfogadta a választ.
Jobbik: Miért veszélyeztetik szuverenitásunkat az akkumulátorgyártással?
Brenner Koloman (Jobbik) azt tudakolta az energiaügyi minisztertől, „miért sodorja veszélybe a kormány Magyarország szuverenitását az akkumulátorgyártással”.
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: pártja veszélyesnek ítéli meg, hogy a kormány gazdaságfejlesztési stratégiája szinte kizárólag az elektromobilitásra és az akkumulátorgyártásra épít, és már hónapokkal ezelőtt felhívták a figyelmet az utóbbi ágazatba érkező migránsmunkások jelentette veszélyre, vagyis arra, hogy ezek az emberek megbontják hazánk kulturális egységét.
Az interpelláló szerint esik vissza az átlagos magyar polgár számára megfizethetetlen, „a nyugat-európai életmód-baloldal lelkiismeret-megnyugtatását” jelentő elektromos autók iránti kereslet, rengeteg a kérdés az ágazat fenntartható működésével kapcsolatban, és nem világos, mi lesz a kimerült akkukkal, azok feldolgozásával.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában felidézte: 2010 óta a segélyalapú társadalmat a munkaalapú váltotta fel, egymillióval többen dolgoznak, mint 14 éve, a kormány pedig gazdasági semlegességre törekszik, aminek lényege, hogy „azzal üzletelünk, akivel ez a számunkra leginkább megéri”.
Hozzátette: tavaly 13 milliárd euró működő tőke érkezett az országba, ami az előző évi rekord duplája; a kimagasló eredmény elsősorban Kína, Dél-Korea és Japán magas aktivitásával magyarázható, hiszen ezekből az államokból érkezett a befektetések 82 százaléka.
Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből és nyitott gazdaságából fakadóan a nyugati és a keleti vállalatoknak ideális találkozópontot jelenthet – mondta, jelezve, hazánk élen jár a high-tech akkumulátorok gyártásában, a feldolgozás és a nyersanyag-visszanyerés viszont „még hiányzó iparágnak számít egész Európában”.
Mi Hazánk: Mikor lát neki a kormány a vízgazdálkodási problémák megoldásának?
Dócs Dávid (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy az ország egy héten belül átélt egy pusztító aszályt és vízhiányt és egy a fél országot veszélyeztető árvizet.
A képviselő szerint ennek oka nemcsak az időjárás szeszélyessége, hanem a magyar politika elmúlt évtizedeinek folyamatos mulasztása. Magyarországnak 300 éves elmaradása van az átgondolt és fenntartható vízgazdálkodásban, és az elmúlt 14 év mulasztásai a jelenlegi kormányt terhelik – mondta.
Feltette a kérdést, mikorra várható, hogy a kormány végre nekilát a vízgazdálkodás problémájának megoldásához, valamint azt is kérdezte, mekkora vízmennyiséget tudtak víztározókba átemelni a most levonuló árvíz idején.
Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában ismertette az elmúlt időszak vízügyi eredményeit. Elmondta: a kormány 2010 után árvízvédelmi tározókat létesített a Tisza mentén 147 milliárd forint értékben, amelyek egyharmad balatonnyi vízmennyiséget képesek tárolni.
Közmunkával nyolc új tározó létesült, amelyek ötmillió köbméter vizet képesek eltárolni. Zajlik a Vizet a tájba! program a Felső- Tisza-vidékén. A tervezés és engedélyezés lezárult, így megkezdődhet a végrehajtás 22 milliárd forint értékben. Ugyancsak befejeződött egy a Homokhátságot érintő munka tervezése, engedélyeztetése. Dócs Dávid a választ nem fogadta el.
LMP: Ki a felelős a Pusztavámon bezárt bánya területén a talaj mérgezéséért?
Csárdi Antal (LMP) azt firtatta, ki a felelős azért, hogy Pusztavámon a bezárt bánya területére mérgező anyagot szállítanak. Közölte, lakossági bejelentésre Pusztavámra utazott, mert a helyiek penetráns bűzt érzékeltek a település mellett található tómederből, amit rekultivációs célból épp feltöltenek. Mintát vett a feltöltési talajból, és egy akkreditált laboratóriummal bevizsgáltatta az anyagot.
Kiderült, hogy a területen több típusú fém-, illetve félfémszennyezés található. A talaj arzén-, bárium- és ólomtartalma megközelíti az egészségügyi határértéket. A mérgező kadmiumból az egészségügyi határérték két és félszerese található, ahogy a króm is a határ felett van. Ezen felül szénhidrogéneket is találtak, amelyeknek a mértéke 23 és félszerese az egészségügyi határértéknek.
Hozzátette: ezen mérgező anyagok többsége jól oldódik vízben, így a csapadék bele fogja oldani a vízbázisba, ezzel veszélyeztetve az ott élők egészségét.
Válaszában Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára leszögezte: a közel két évvel ezelőtt született hatósági döntés a bánya rekultivációjával kapcsolatban részletes, szakszerű döntés volt. A határozat pontosan rögzíti, mit kell tenni a bányavállalkozónak a bányagödör víztelenítése kapcsán. Továbbá a hatóságokhoz semmilyen jelzés nem érkezett rossz szagról Pusztavámon.
A hatósági iratokból azt a következtetést is le lehet vonni, hogy nem áll fenn közeli és távoli vízbázis veszélyeztetése a rekultiváció miatt. Hozzátette: szeptember 17-én a kormányhivatal munkatársai helyszíni bejárást tartottak, és „zavaró szaghatást nem tapasztaltak”. Csárdi Antal a választ nem fogadta el.
MSZP: emeljék az ingyenes készpénzfelvételi limitet!
Vajda Zoltán (MSZP) a banki ügyfelek havi kétszeri, összesen maximum 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvételi limitjének emelése mellett érvelt. Hangsúlyozta, hogy 2013-ban a jogalkotó azért javasolta a 150 ezer forintot, mert akkor ennyi volt az átlagkereset.
Az ellenzéki képviselő azt indítványozta, hogy az új limitet a mindenkori minimálbér bruttó összegében állapítsák meg.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, hogy 150 ezer forint többet ért tíz évvel ezelőtt, ezért az emelés ésszerű javaslatnak tűnik.
Megjegyezte, hogy a nemzetközi pénzügyi minősítő szervezetek és a Pénzügyminisztérium is azt az álláspontot képviseli, hogy az emberek minél kevesebb készpénzt használjanak és helyette inkább utaljanak vagy fizessenek kártyával.
Momentum: Orbán Balázs nem megvédené, hanem elárulná Magyarországot
Fekete-Győr András (Momentum) Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának 1956-tal kapcsolatos szavairól azt mondta, hogy neki azokról az „árulás” és az „esküszegés” jut eszébe. Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, hogy Orbán Balázs „nem megvédené, hanem elárulná Magyarországot, ez a nemzeti szégyen, ami Magyarországon az elmúlt napokban tort ül”.
Ön szerint is az lett volna a helyes, ha 1956-ban harc nélkül adjunk fel magunkat, illetve mit tennének ma? – tette fel kérdését a politikus.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, nem lepte meg a kérdés, mert az ellenzéktől három napja másról sem hallanak, mint azt, hogy Orbán Balázs nyilatkozatát minősítik. Orbán Balázs maga is ezeket minősítette, egyértelművé tette, hogy mi az, amit a saját nyilatkozatából helytelennek tart és ezt megtette a miniszterelnök is, ezzel az ügy szerintem a mi részünkről maximálisan le van zárva – jelentette ki Gulyás Gergely.
A magyar Országgyűlésben a Fidesz padsoraiban ülnek azok, akik egy diktatúrában nem a diktatúrát szolgálták ki, hanem a diktatúra ellen, a demokráciáért, a szabadságért küzdettek. Ilyen a miniszterelnök, ilyen a házelnök – fogalmazott a miniszter. Azok pedig akik egy diktatúra időszakában „kiszolgálták tevőlegesen a diktatúrát politikai vezetőként, az Gyurcsány Ferenc és csapata volt, akikkel Önök egy listán indultak” – jelentette ki.
Jobbik: hogyan mentik meg a Homokhátságot?
Bencze János (Jobbik) azt mondta, hogy a kormány megadta magát „aszály tábornoknak”, annak az aszálynak, ami évek óta tombol a Homokhátságon. Levonult a nagy dunai árhullám, de nyomát sem látni a Duna mentén tározóknak, amikből a Homokhátságot fel lehetne tölteni – emelte ki.
Azt kérdezte, hogy a kormány vállalja-e, hogy egy aszályköltségvetéssel megfelelő mennyiségű forrást biztosítanak a Homokhátság megmentésére?
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, hogy a kormány több kabinetje is több alkalommal tárgyalt a terület vízellátásáról és jelenleg is folyamatban vannak olyan hazai, illetve uniós társfinanszírozású projektek, amelyek javítanak a Homokhátság vízellátásán.
A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a vízügyi szakemberek szerint ha teljes körű megoldást szeretnének elérni, az legalább hatezermilliárd forintos beruházást jelentene. A kormány fontossági sorrendet határoz meg és ennek megfelelően próbálja a vízellátást és az öntözéseshez szükséges feltételeket biztosítani az azokat leginkább igénylő területekre – közölte.
Párbeszéd: mikor nyitják újra Iványi Gábor iskoláit?
Szabó Tímea (Párbeszéd) úgy fogalmazott, hogy bár a kormány családbarátnak és kereszténynek titulálja magát, a fővárosi kormányhivatal egy héttel az iskolakezdés előtt zárta be Iványi Gábor Magyar Evangéliumi Testvérközösségének három iskoláját.
Egy hete volt a szülőknek kitalálni, hova járassák gyermekeiket – mondta, azt kérdezve, mikor nyitják ki újra az iskolákat.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: egy iskolának fenntartótól függetlenül jogszerűen kell működni, ez ebben az esetben nem volt adott, ezért szerinte helyesen járt el a fenntartó.
Azonban jobb lett volna, ha a kormányhivatal korábban hoz döntést – tette hozzá a tárcavezető.
Mi Hazánk: miért nem rendeltek el nyomozást?
Novák Előd (Mi Hazánk) sérelmezte, hogy „a Moszad budapesti partner- vagy fedőcégének” ügyében miért nem rendeltek el nyomozást, pedig már tizenkét napja megtették a feljelentést. Azt a Budapesti Rendőr-főkapitányság áttette, és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda feljelentés-kiegészítést rendet el.
Ezzel szemben a „családellenes ARC óriásplakát-propaganda” öt nappal későbbi kijavítása miatt már nyomoznak a Mi Hazánk aktivistái ellen – jelezte.
Gulyás Gergely válaszában elmondta: büntetőeljárásokkal kapcsolatban a rendőrség vagy az ügyészség tud tájékoztatást adni. A magyar állam a saját nemzetbiztonsági érdekeit mindenek elé helyezi, semmilyen más állami érdek nem kerülhet elé.
A konkrét esetben semmilyen állami érintettség nincs – jelentette ki.
LMP: nem működik a hatósági rendszer
Csárdi Antal (LMP) felszólalásában több környezetvédelmi ügyekről beszélt, amelyekben szerinte a hatósági rendszer nem működik megfelelően.
Mohorán szennyezett anyagokat tárolnak mezőgazdasági területen, Tolnán homokbányába raktak le illegális hulladékot, a pusztavámi bánya rekultivációjához pedig súlyosan szennyező anyagot hordtak – sorolta.
Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, mivel a téma megjelölése általános volt, érdemi válaszokkal nem tud szolgálni, de mint mondta: ha nem a szenzációkeltés a cél, írásbeli kérdés nélkül is áll rendelkezésre, és szakmai tájékoztatást ad.
Fidesz: a baloldal továbbra is a rezsicsökkentést támadja
Witzmann Mihály (Fidesz) arról beszélt: a baloldal továbbra is támadja a rezsicsökkentést, sőt, annak eltörlését sürgeti. A múlt héten Magyar Péter pártjának EP-képviselője is ezt tette az Európai Parlament környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottságának ülésén a magyar uniós elnökség programjának ismertetésekor. A Tisza párt tehát pontosan ugyanazt csinálja, mint amit eddig az összes baloldali EP-képviselő: Brüsszelbe járnak támadni a kormányt.
A kormány ennek ellenére továbbra is kiáll a rezsicsökkentés mellett – mondta, megjegyezve, hogy aki a rezsicsökkentést támadja, az a magyar családokat támadja.
Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: aki meg akarja érteni az Orbán-kormányt, annak négy szakpolitikát érdemes tanulmányoznia. Az első a családpolitika, a második a migrációs politika, a harmadik a munka alapú társadalomra épülő gazdaság, a negyedik a rezsipolitika.
A kormány 2010-ben rögzített energiapolitikájának három elve, hogy a kormány az atom- és a megújuló-, pontosabban napenergia kettősségére építi energiapolitikáját, hogy áram- és gázösszeköttetést biztosítanak a szomszédos országokkal és hogy bevezetik, illetve fenntartják a rezsicsökkentést.
A rezsicsökkentés bevált, így a kormány a jövőben is fenntarja azt – mondta.
KDNP: mi lesz a főváros sorsa?
Vejkey Imre (KDNP) szerint az önkormányzati választások után nem lehet sok jóra számítani a fővárosban. A régi-új vezetőnek, Karácsony Gergelynek kevesebb mint négy év alatt sikerült a csőd szélére kormányoznia Magyarország leggazdagabb városát. A Tarlós István által átadott 214 milliárd forintos megtakarításnak egyszerűen nyoma veszett, éppúgy, ahogy a több mint 200 milliárd forintnyi iparűzési adóból származó többletbevételnek is. „A korrupciós ügyeknek pedig tömkelegei estek ki csontvázként a városháza szekrényeiből” – fogalmazott.
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy reagált: elsősorban a főpolgármester felelőssége, hogy a várost működőképes állapotba hozza, hogy a működőképesség helyreállításához a közgyűlési többséget megszerezze.
Hangsúlyozta, hogy Budapest a nemzet fővárosa, és ha közterei koszosak és szemetesek, ha a közlekedése ésszerűtlenül szervezett, ha elmaradnak a szükséges fejlesztések, az nemcsak a Budapesten élőknek rossz, hanem az egész országnak.
Fidesz: mennyi pénz maradhatott Óbuda kasszájában?
Földesi Gyula (Fidesz) szerint a baloldalon ismét „áll a bál”, azután hogy Kiss Lászlót, a III. kerület polgármesterét augusztusban őrizetbe vették, két nappal később elrendelték a letartóztatását, majd december 16-ig ezt meg is hosszabbították. Az óbudai polgármestert bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsították meg, és a fentiek tükrében úgy fest, hogy Óbuda polgármester nélkül marad, hiszen a letartóztatásban lévő Kiss László nem fogja tudni letenni az esküt.
A képviselő azt kérdezte, mennyi pénz maradhatott Óbuda kasszájában.
Panyi Miklós válaszában úgy értékelt, „Gyurcsány embere” ahelyett, hogy hivatali ideje alatt a Római-part árvízvédelmi rendszerének megerősítésén dolgozott volna az elmúlt öt évben, a pénz kerületből való „kilapátolásán dolgozott”.
Konklúzióként említette, hogy legyen szó akár kerületi, akár a fővárosi vezetésről, a baloldal bármilyen jó háttérrel rendelkező önkormányzatot gyorsan a csőd szélére tud sodorni.
Magyar-mongol légiközlekedési megállapodás
Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) államtitkára expozéjában elmondta, a magyar-mongol légiközlekedési megállapodás megfelelő jogi alapot biztosít a menetrend szerinti személy-, illetve áruszállító légijáratok indításához a két ország nemzetközi kereskedelmi repülőterei között.
Elmondása szerint a megállapodás korszerű keretek között teszi lehetővé a közvetlen légi összeköttetés megteremtését, elősegíti a Magyarország és Ázsia közötti gazdasági együttműködés erősítését, hozzájárul továbbá a kétoldalú kereskedelmi, gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatok fejlődéséhez.
A megállapodás szabályozza többek között az egymás számára nyújtható forgalmi jogokat, a légitársaságok kijelölését és engedélyezését, valamint ezen engedélyek visszavonásának és felfüggesztésének lehetőségeit – közölte.
Balla Mihály, a Fidesz vezérszónoka emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2010-ben indította el a keleti nyitás politikáját, a kiegyensúlyozott politikai együttműködésre törekvés pedig helyesnek bizonyult.
A légiközlekedési megállapodás aláírásra a mongol házelnök 2024. tavaszi budapesti látogatásának margóján került sor – idézte fel, hozzátéve: ennek jelentőségét növeli, hogy Mongólia eltörölte a Magyarországgal szembeni vízumkötelezettséget. A Fidesz támogatja a tervezetet.
Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka támogatásáról biztosította a javaslatot. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság (EB) korábban felhívta a figyelmet a tervezet 3. és 4. cikkében jelzett 2. függelék hiányára, mely kiegészítéssel a mongol fél egytértett, így az EB is jóváhagyta a tervezetet.
Jakab István levezető elnök a vitát lezárta.
Magyarország és Ontario között a vezetői engedélyek kölcsönös elismeréséről és cseréjéről szóló megállapodás
Nagy Bálint, az ÉKM államtitkára arra emlékeztetett, hogy számos uniós tagállamnak van már a vezetői engedélyek kölcsönös elismeréséről és cseréjéről szóló megállapodása kanadai tartományokkal.
Az Ontarióba érkező magyaroknak jelenleg többlépcsős eljáráson kell végigmenniük vezetői engedélyük elismerése érdekében, ezért a megállapodás jelentős könnyebbséget jelent majd számukra – érvelt.
A dokumentum mérföldkő Magyarország és Ontario kapcsolatában, egyúttal az első ilyen megállapodás egész Kanadán belül – közölte.
Balla Mihály (Fidesz) leszögezte, frakciója támogatja a javaslatot, amely érdemi könnyítést jelent. A képviselő reményét fejezte ki, hogy a jövőben további kanadai tartományokkal is hasonló megállapodás megkötésére kerül sor.
Vejkey Imre jelezte, a KDNP frakciója is támogatja a megállapodást.
Jakab István a vitát lezárta.
A magyar M80 és az osztrák S7 fürstenfeldi gyorsforgalmi út összekötéséről szóló megállapodás
Nagy Bálint, az ÉKM államtitkára elmondta, a megállapodás jogalapot teremt a két gyorsforgalmi út összeköttetésének megteremtéséhez.
Az M80-as autóút Körmend és Szentgotthárd országhatár közötti szakaszának forgalomba helyezése 2021 októberében megtörtént. Az osztrák S7 gyorsforgalmi út 2024 negyedik negyedévében várható átadásáig az M80-as autóút a határ előtt a 8-as főútra köt vissza – közölte.
A projekt keretében 28,9 kilométer hosszban 2×1 sávos – távlatilag 2×2 sávra bővíthető -, 110 km/h tervezési sebességű autóút épült új nyomvonalon. A beruházás célja a települések elkerülése mellett a nemzetközi közúti kapcsolatok javítása, a térség gazdaságának fejlesztése – közölte, kiemelve: a projekttel újabb közúti átkelési lehetőség jön létre Magyarország és Ausztria között.
V. Németh Zsolt a Fidesz vezérszónokaként felidézte, hogy a kormány 2010 óta jelentős eredményeket ért el Magyarország nemzetközi összeköttetésének javításában: 2010-ben 3, hamarosan pedig már 11 gyorsforgalmi út éri el az országhatárt.
Balassa Péter, a Jobbik vezérszónokaként több beígért útfejlesztést is említett Vas vármegye területén, amely mindmáig nem valósult meg. Nehezményezte, hogy az M80-as fejlesztését 2×2 sávosra ígérték, de 2×1 sávosra sikeredett, véleménye szerint túlárazva. A Jobbik minden olyan beruházást támogat, amely a közlekedést megkönnyíti, de nem túlárazva – jelezte.
Vejkey Imre (KDNP) kiemelte: a javaslat csak a két gyorsforgalmi út összekapcsolására vonatkozik, amit a KDNP támogat.
V. Németh Zsolt emlékeztetett arra: a 2×1 sáv kiépítése nem szűkmarkúságból történt meg. EU-s támogatásból történt ugyanis a fejlesztés, ennek keretében pedig alapos forgalomelemzés előzte meg a tervezést, ez pedig a 2×1 sávos út megvalósítását indokolta – emlékeztetett.
Jakab István levezető elnök a vitát lezárta.
Közös légtér az EU és Moldova között
Az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti, a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottság határozatának kihirdetéséről szóló javaslat megvitatásával folytatta munkáját a parlament.
Nagy Bálint az építési és közlekedési tárca államtitkára közölte, hogy az indítvánnyal olyan uniós jogszabálymódosításokat integrálnak a megállapodás szövegébe, amelyekkel Moldovának a saját jogrendjét kell harmonizálnia. A megállapodás hozzájárul a politikai és gazdasági kapcsolatok erősítéséhez – emelte ki.
Balla Mihály (Fidesz) az egyezmény legfontosabb céljának nevezte, hogy a légiközlekedés minél biztonságosabb legyen.
A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a javaslat kihirdetését – mondta.
Vejkey Imre (KDNP) is bejelentette, hogy a kereszténydemokrata képviselőcsoport támogatja az indítványt.
Jakab István levezető elnök a vitát lezárta.
Közös légtér az EU és Georgia között
Az Országgyűlés hétfő este megtárgyalta az Európai Unió és Georgia közötti, a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottság határozatának kihirdetéséről szóló indítványt.
Nagy Bálint az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a megállapodást 2010-ben írták alá és 2022-ban lépett hatályba.
Magyarország érdeke, hogy a közlekedés minden terén erősítse gazdasági, kereskedelmi és befektetési kapcsolatait Georgiával – szögezte le.
Balla Mihály (Fidesz) és Vejkey Imre (KDNP) képviselőcsoportjaik nevében egyaránt támogatásukról biztosították a javaslatot.
Ezt követően Jakab István levezető elnök lezárta a vitát.
Légiközlekedési megállapodás a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagállamaival
A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagállamai, valamint az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló javaslat tárgyalásával zárta hétfői munkáját a parlament.
Nagy Bálint az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy a megállapodás célja a tisztességes piaci verseny, a megkülönböztetésmentesség, az átláthatóság és az egyenlő feltételek biztosítása a gazdasági szereplők számára. Az egyezmény az uniós légifuvarozók számára is kereskedelmi lehetőséget biztosít – tette hozzá.
A megállapodás együttműködési keretet hoz létre a légiközlekedés környezetre gyakorolt hatásainak minimalizálása érdekében – emelte ki az államtitkár.
Az egyezmény előmozdíthatja a kereskedelmi, idegenforgalmi, beruházási, gazdasági és társadalmi fejlődést – mondta Nagy Bálint.
Balla Mihály (Fidesz) kiemelte, hogy a megállapodás új fejezetet nyithat a két régió közötti légikapcsolatokban. Az egyezmény versenyképesebb árakat eredményezhet az utasok számára – tette hozzá.
A ratifikáció hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország még vonzóbbá váljon a befektetők számára – hívta fel a figyelmet.
Vejkey Imre (KDNP) rámutatott, hogy a megállapodás kötelezi a feleket arra, hogy minimalizálják a légiközlekedés környezetre gyakorolt hatását. A KDNP frakciója támogatja az indítványt – jelentette be.
Az elnöklő Jakab István a vitát lezárta.
Napirend után
Ander Balázs (Jobbik) napirend utáni felszólalásában a nagyatádi cérnagyár dolgozóinak elmaradt fizetéséről beszélt, jelezve, egyes dolgozók június óta nem kapták meg bérüket. A képviselő a munkavállalói érdekvédelem hiányát kifogásolta.
Berki Sándor a Párbeszéd soraiból a fogyatékkal élő gyermeket, felnőttet nem szülőként gondozók lehetetlen helyzetét kifogásolta, jelezve, egyetlen szót kellene megváltoztatni a szociális törvényben ahhoz, hogy ne csak a szülők kaphassanak ápolási díjat, hanem más hozzátartozók is.
Jakab Péter (független) hozzászólásában úgy értékelt: a kormány nem azokat képviseli, akiknek az adójából él, hanem akiknek a szavazatára számítanak, ezért támogatják a határon túliakat. A képviselő előrehozott választásokat sürgetett.
Az elnöklő Jakab István az ülésnapot bezárta, a Ház kedd reggel 9 órakor folytatja munkáját.
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén. Mögötte Kövér László, az Országgyűlés elnöke (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)