– Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy januárban 3,2 százalékos nyugdíjemelés várható. Nem tűnik soknak.

– Szalai Piroska: Mert az infláció se lesz túl sok. A szabályozás több mint egy évtizede már arról szól, hogy a nyugdíjakat az inflációval egyezően kell emelni.

– És ha nagyobb lesz az infláció?

Sz. P.: A költségvetés készítésekor az előző év végén becsüli a kormány a következő évi inflációt, s azzal emeli a nyugdíjakat januártól. Ha ennél nagyobb lenne év közben az infláció, akkor a szeptemberben megjelenő adatok ismeretében készít egy újabb becslést, amely alapján a különbözetet visszamenőlegesem, a novemberi nyugdíjakkal együtt fizetik ki.

Hidasi László: Figyelembe kell venni a nyugdíjas fogyasztói szokások alapján kialakított nyugdíjas kosarat is. Tavaly az így számolt infláció magasabb volt mint a tervezett, ezért kellett a nyugdíjemelés mértékét korrigálni.

– Mindketten megkerülték a kérdést: elég a 3,2 százalékos emelés?

Sz. P.: Nem kerültem meg, válaszoltam! Amikor az óvodás gyermekem még régen megkérdezte, hogy miért csak 50 kilométer per órával lehet menni lakott területen a kocsival, akkor neki is azt válaszoltam, hogy azért, mert a törvények ezt így szabályozzák. A magyar törvények azt írják elő, hogy meg kell őrizni a nyugdíjak vásárlóértékét, ezért minden év januárjától a várható inflációval kell növelni azokat. Ezért ennyivel kell emelni. Unikális, hogy egy ország törvénybe iktatja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését.

H. L.: Ennyit kell adni.

– Svájci indexálással mennyi lenne?

Sz. P.: A svájci indexálással az idei esztendőben magasabb lenne az emelés, mert az inflációnál magasabb volt a keresetek növekedése. A svájci indexálás esetén az emelés felét a keresetnövekedés, másik felét az infláció adja. De csak az emelés lenne magasabb. A 13. havi nyugdíj miatt a jelenlegi rendszerrel biztos, hogy a nyugdíjasok jobban járnak.

– Egyetért, Hidasi úr?

– H. L.: Hát, ezek tények.

– Azt mondja Katona Tamás volt államtitkár, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának szakértője, hogy az átlagnyugdíj 230 ezer forint, de egymillió idős ember kap ennél kevesebbet. Ezzel azért akár törvényi, jogszabályi szinten foglalkozni kellene, nem?

– Sz. P.: Nézzük a pontos adatokat! 2024. júliusban 232 952 forint volt az öregségi átlagnyugdíj, 206 080 forint volt a medián, és 1 millió 994 ezren részesültek öregségi nyugdíjban. Ha a 13. haviból az egy hónapra eső tizenketted részt is hozzászámítjuk, akkor az átlag 252 365 forint lesz, a medián pedig 223 253 forint. Ha pontosak akarunk lenni, akkor jelenleg közel egymillióan kapnak 223 ezer forint alatt, s ugyanennyien felette. Érdekes lehet megjegyezni azt is, hogy az életkoron alapuló nyugdíjasok, akik még nem töltötték be a nyugdíjkorhatárt – ők többnyire a nők 40 keretében mentek nyugdíjba –, átlagnyugdíja 340 ezer forint. Tehát azoknak alacsonyabb a nyugdíja, akik vagy nagyon régen mentek nyugdíjba, vagy nagyon rövid szolgálati idejük volt a nyugdíjba vonuláskor, illetve csak a minimálbérre voltak bejelentve valamiért. De ők az aktív éveikben nem is fizettek túl sok nyugdíjjárulékot. Továbbá tudnunk kell, hogy a nyugdíj nettó összeg. Érdemes összehasonlítanunk például a gyed tavalyi átlagával, ami 240 739 forint volt, vagy a szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozók minimálbérével, az úgynevezett garantált bérminimummal, ami idén bruttó 326 000 forint, nettó 216 790 forint.

– H. L.: Nos, ez reális kérdés, de újabb kérdések tucatjait veti föl. Bejöhet a régi nyugdíjak és a friss nyugdíjak közötti különbség, vagy például az is, hogy minél alacsonyabb egy nyugdíj, annál nagyobb hányadot kell például élelmiszerekre fordítani, és azoknak az árai jobban emelkedtek, mint például a benziné. A válaszom mindent egybevetve az, hogy igen, lehetne korrekciós emelést végrehajtani az úgynevezett kisnyugdíjasok körében, volt is erre példa a rendszerváltás óta. De ez a politika, a politikusok dolga.

Sz. P.: Igen. Akik már idén januárban is nyugdíjasok voltak, azoknak az átlaga jövő januárban 240 400 forint lesz. Mondok egy példát a kisnyugdíjakra. Mária néni, a sárvári gimnáziumi tanárnőm túl van a 90. életévén, és sajnos nagyon kevés nyugdíjat kap. Az, aki most aktív, tanít a sárvári gimnáziumban, biztos a többszörösét fogja kapni. Orvosoknál ugyanez a helyzet, hisz pár éve hatalmas béremelésük volt. Nem csak azoknak lesz magasabb a nyugdíja, akik érintettek az elmúlt évek átlagnál nagyobb béremelésében: a minimálbérek és a garantált bérminimum jóval magasabb mértékben növekedett, mint az átlagkereset. Tehát aki az alacsonyabb jövedelemkategóriákkal megy nyugdíjba, annak az alapja az elmúlt években jobban növekedett.

Szalai Piroska (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

– Értem én, hogy jobb lesz a helyzet, de a 3,2 százalékos kérdést is azért tettük fel, mert a hírrel kapcsolatos hozzászólások, a piacon, a villamoson elkapott beszélgetések finoman szólva is a fölháborodásról szólnak.

– Sz. P.: Még mindig nagyon magas az emberek inflációs várakozása, az MNB szerint 7–8 százalék, miközben az infláció legfrissebb értéke 3,4 százalék. Az inflációs várakozás egy szubjektív dolog.

– Várható a nyugdíjkorhatár emelése? Kérdezem ezt úgy, hogy nem gondolom, ha a kormány 65 évről 67-re emelné, akkor ugyanaz történne, mint Franciaországban, ahol ugyanez a kérdés csatatérré változtatta az utcákat.

– Sz. P.: Én még egyetlen magyar politikussal sem találkoztam, akinek a fejében akár meg is fordult volna a nyugdíjkorhatár emelése.

– H. L.: Egyetértek. Magyarország amúgy az európai középmezőnyben van e tekintetben. A skandináv országokban például magasabb korhatár mellett mehettek nyugdíjba az emberek.

– Sokan temetik a magyar nyugdíjrendszert. 

– Sz. P.: Pedig nem kellene. Majdnem hárommillió nyugdíjjogosultunk vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülőnk volt 2010-ben, s közben 3 millió 700 ezer ember dolgozott. Az összes ellátásban részesülők száma azóta 2 millió 423 ezerre csökkent, a foglalkoztatottaké viszont nagyjából 4 millió 765 ezerre nőtt. A nyugdíjrendszer bevételei jelentősen megemelkedtek, hiszen Magyarországon most egymillióval több ember dolgozik, s a keresetek is emelkedtek. A nyugdíjkasszával tehát nincs gond, nem úgy, mint 2010-ben volt.

– H. L.: Minél több dolgozó után folyik be a járadék, annál több pénz gyűlik össze a nyugdíjkasszában. Az arányok most, rövid távon kedvezőek. A hosszú távú demográfiai folyamatok azonban aggasztók, hiszen az ország lakossága szignifikánsan csökken, s ez kihathat a nyugdíjkasszára is.

– Sz. P.: Az ország lakossága csökken, a foglalkoztatottak száma azonban nem.

– Mi van azokkal, akik csak minimálbérre voltak bejelentve?

– H. L.: Nagyon alacsony nyugdíjra számíthatnak. Már csak ezért is fontos az öngondoskodás. Ez egyébként mindenkire igaz. Általános szabályként mondom: aktív korában minél több lábon áll valaki, annál kedvezőbb helyzetbe kerül majd nyugdíjas korára. Fiatalon érdemes belépni a kiegészítő nyugdíjpénztárba, mert legalább 15–20 évig kell oda befizetni ahhoz, hogy annak később már valóban érezhető hatása legyen.

 – Sz. P.: A foglalkoztatott korcsoportokon belül Magyarországon a legalább érettségivel vagy szakképesítéssel rendelkezők aránya az Európai Unió többi országának átlagánál magasabb. Ezért is van viszonylag kevés minimálbéresünk, hiszen a szakképzettséghez kötött munkaköröknél már a garantált bérminimumot kapja a munkavállaló, s ez utóbbi összeg jóval magasabb. Az önfoglalkoztatók egy része is idetartozik. Amúgy Magyarországon viszonylag kevesen dolgoznak minimálbéren.

– Mit ért a viszonylag kevés alatt?

– Sz. P.: Magyarországon a minimálbér után kétszázezren fizetik a járulékot, ezzel szemben Romániában közel kétmillióan. Emellett amióta a hazai munkaerőpiac egyre feszítettebbé vált, úgy 2013-2014 óta, folyamatosan nő azoknak az aránya, akik a nyugdíj mellett, 65 éves koruk fölött is dolgoznak, sokszor csak részmunkaidőben. Nagyon megéri, hiszen számukra sokkal kedvezőbbek az adózási feltételek, több pénzt vihetnek haza.

– Tudjuk, hányan vannak?

– Sz. P.: A legfrissebb adatok szerint már 145 ezren.

– Nem kevés ez a közel kétmillió öregségi nyugdíjban részesülőhöz képest?

– Sz. P.: Nem az a fő cél, hogy minden nyugdíjas dolgozzon. Ők már ledolgoztak egy életet, megérdemlik a pihenést. De ne feledjük azt sem, hogy a most nyugdíjba vonulók magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, és jobb az egészségi állapotuk, mint a korábban nyugdíjba vonulóké.

Hidasi László (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

– H. L.: Összefügg ezzel: az utóbbi időben sokan kérdezték tőlem, hogy mikor érdemes nyugdíjba menni: az év végén vagy az új év elején?

– Mit válaszolt?

– H. L.: Természetesen ez szubjektív döntés, mert a családi körülményektől kezdve számtalan személyes dolgot kell figyelembe venni. Nem lehet mindenkire kiterjedő, általános tanácsot adni. Azonban egy biztos: a legjobb kondíció az, ha valaki felveszi a nyugdíjat és mellette tovább dolgozik.

– Lesz nyugdíjprémium?

– Sz. P.: Valószínűleg idén nem, hiszen a 3,5 százalékos GDP-növekedés után nem jár. De azért azt tudni kell, hogy ez a lehetőség csak 2017 óta létezik.

– Akkor még egyszer: összességében hogyan értékelik a magyar nyugdíjrendszert?

 – Sz. P.: A szabályozórendszert sokkal jobbnak ítélem, mint a korábbiakat, és mint említettem, a magyar indexálással jobban járnak az emberek, mint a svájcival. Kritikát talán csak a nyugdíjba vonuláskor felmerülő adminisztrációs terhek nagyságával kapcsolatban hallok olyanoktól, akik már nyugdíjasok.

– H. L.: Nagyon fontos, hogy nem a meglévő, magas nyugdíjak elvételével vagy csökkentésével, hanem az alacsony nyugdíjak megemelésével tegyük még jobbá a rendszert. Az ehhez szükséges pluszforrások előteremtése – mint már említettem – azonban már nem a szakma, hanem a politika feladta.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Shutterstock)