Az árvíz utáni fertőtlenítés fontosságára hívta fel a figyelmet Surján Orsolya helyettes országos tiszti főorvos, aki elmondta, hogy komoly egészségügyi kockázatot jelent a kórokozókat, biológiai ágenseket tartalmazó víz, de ugyanez igaz a kilépő folyó hordalékára is.
„Ezekben elsősorban hasmenést okozó baktériumok és vírusok, illetve a hepatitis A vírus szokott még előfordulni az áradásban. Utóbbira leginkább ott lehet számítani, ahol a kerti árnyékszékek tartalma, a szennyvíz belemosódtak az áradó vízbe” – emelte ki a szakértő.
Homokzsákokból készült gát Gönyűn, az áradó Duna közelében 2024. szeptember 15-én (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)Ezért is fontos a rendszeres, szappanos kézmosás és/vagy a különböző kézfertőtlenítő készítmények használata, különösen étkezés és ivás előtt. Soha ne nyúljunk piszkos kézzel a szemünkhöz, a szánkhoz, és a sebeket minél előbb, megfelelően el kell látni, hogy ezzel is csökkentsük a fertőzésveszélyt. Különösen fontos mindez a védekezésben résztvevőknél. A szülők pedig figyeljenek oda, hogy gyermeküket ne engedjék az árvízzel elöntött részeken még a sekély vízben sem játszani, pancsolni, mert a víz fertőzések közvetítője lehet.
Összefoglalva: ezek betartásával megelőzhető az, hogy bárkinek bármi baja legyen
– hangsúlyozta Surján Orsolya.
Most, hogy az árvíz elhagyta hazánkat, az eredeti állapotok visszaállítására helyeződött a fókusz. A közutakat a közútkezelő, az önkormányzati területeket az önkormányzat takarítja, míg a magáningatlanokban a tulajdonosokra hárulnak a tisztítási feladatok. Pontosan ebben a szakaszban a legmagasabb a fertőzésveszély is.
Azt tudni kell, hogy az árvíz által lerakott iszap fertőzésveszélyes, az ingatlanok takarításakor fokozott figyelemmel kell eljárni. Az épületen belül fertőtlenítő takarítást kell végezni, megfelelő védőruházatban (kesztyű, védőruha, csizma, maszk).
Ami nagyon fontos, hogy mindenki csak az NNGYK által engedélyezett fertőtlenítőszert használjon. A nagyon régi megmaradt fertőtlenítőszerek már nem fejtik ki a kívánt hatást – figyelmeztetett a szakértő.
Az utcákat elborító tetőző Duna Baja üdülőövezetében 2024. szeptember 23-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)A helyiség padlózatáról – amennyiben azt nagyobb mennyiségű iszap és egyéb szennyező anyag borítja – a szennyeződést egy erre a célra kijelölt helyre kell szállítani, majd a padozatot és a mosható felületeket (pl. csempeburkolat) engedélyezett fertőtlenítőszerrel kell kezelni. Festett falfelületet 10 százalékos klórmészoldattal lehet bemeszelni. A kertek fertőtlenítése nem szükséges, a talaj fertőtlenítése csak néhány speciális helyszínen – például óvodaudvaron, játszótéren – indokolt.
Surján Orsolya kiemelte, hogy az árvízzel elöntött területeken lévő zöldségek kizárólag magas és hosszú ideig tartó hőkezelés után fogyaszthatók.
Várjuk ki a száradási időt
„A bent maradt vizet távolítsuk el, és mindenképpen szellőztessünk, akár folyamatosan. Emellett, ha van rá lehetőség, alkalmazzunk olyan páramentesítő készüléket vagy hőlégbefúvót, amellyel elő tudjuk segíteni a falak, a padlózat és minden más száradását” – javasolta.
A szellőzetlen, nedves, dohos ház szintén egészségügyi kockázatot hordoz magában.
Ugyanis a beázott falakon, átnedvesedett bútorokon, elpusztult növényzeten elszaporodnak a penészgombák, amelyek allergiát és légúti megbetegedést okozhatnak. Ezért is fontos, hogy a penészes vagy szennyvízzel átitatott porózus anyagokat távolítsuk el, és egy zárt szemeteszsákba téve szabaduljunk meg tőlük. Ugyanezt kell tenni az átázott szőnyegekkel, kárpitozott bútorokkal is. Ha megmenthető, mielőbb szárítsuk meg, tisztítsuk ki, és fertőtlenítsük, viszont a szennyvízzel átitatott paplanok és párnák töltőanyagát (szivacs, toll) szintén dobjuk ki.
Az elöntött területen vagy azok közelében levő magánkutak sem ivásra, sem háztartási célokra (fürdés, mosás, mosogatás) nem használhatók.
A kutakat az árvíz levonulását követően használat előtt fertőtleníteni kell. A kiugróan magas árvízszint közműves ivóvízbázisokat, vízműtelepeket is veszélyeztethet, de az ivóvízszolgáltatók és a népegészségügyi hatóságok folyamatos ivóvízvizsgálatokkal nyomon követik a víz minőségét.
Néhány település esetében be is kellett avatkozni – mondta Surján Orsolya. „Az egyik településen csak megelőző intézkedések voltak, hiszen azt észlelte a vízmű és a hatóság is, hogy a magas vízállás miatt Duna-víz szennyezhette az ivóvízbázist. A másik helyen fertőzésveszélyre utaló baktériumokat mutattak ki, amit fertőtlenítéssel megszüntettek. Az árvízi időszakban magasabb aktív klórszint alkalmazását kérjük valamennyi érintett településen az ivóvízszolgáltatóktól” – tette hozzá az helyettes országos tiszti főorvos.
Ilyen esetekben lajtos kocsikkal vagy palackozott vízzel történik az ivóvíz biztosítása, a csapvíz pedig csak forralás után használható fel. Fürdésre, mosásra továbbra is használható a csapvíz.
Az árvíz levonulta után a közegészségügyi hatóságok, a vármegyei hivatalok és a népegészségügyi főosztály közös feladata a szakmai irányítás és tanácsadás, így minden felmerülő kérdéssel, nemcsak az önkormányzatok, de a lakosság is tárcsázhatja 0-24 órában
ingyenesen hívható Egészségvonalat a 1812-es számon.
Kiemelt kép: Munkagépekkel takarítják a Budai alsó rakpartot az FKF Nonprofit Zrt. munkatársai a Dunán levonuló árhullám után Budapesten, 2024. szeptember 24-én. (Fotó: MTI/Kocsis Zoltán)