A miniszter kifejtette, hogy az északi országok – köztük Dánia és Svédország – egyre inkább a társadalmi kohézió erősítésére kívánják fordítani az uniós forrásokat, nem utolsósorban a migráció okozta integrációs problémák miatt.
Magyarországon mások a teendők, nálunk a nagy területi különbségek követelnek figyelmet. Budapest gazdasági fejlettsége a legutóbbi felmérés szerint az uniós átlag (100 százalék) 129 százalékán állt, jelenleg pedig 158 százalékon áll, ami a miniszter szerint ugyan imponáló növekedés, de
a többi régióban sok még a tennivaló, különösen az Észak-Alföld marad el az uniós átlagtól.
Ezért továbbra is érdekeltek vagyunk a területi alapú kohéziós források fenntartásában – tette hozzá.
Bóka János (b) európai uniós ügyekért felelős miniszter, Nagy Márton (k) nemzetgazdasági miniszter és Navracsics Tibor (j) területfejlesztési miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett kerekasztal-beszélgetésen, 2024. szeptember 25-én (Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu)A miniszter elmondta, hogy a kohéziós politikát hétévente, az uniós költségvetés megszavazása előtt felülvizsgálják, elsősorban a háromévenként publikált kohéziós jelentés alapján. Úgy véli, a legutóbbi, tavasszal publikált kohéziós riport, az úgynevezett Letta-jelentés impulzust jelent a kohéziós politika jövőjéről gondolkodók számára.
Navracsics Tibor emlékeztetett: a magyar uniós elnökség alatt lesz az a vita, ami meghatározza az uniós kohéziós politika jövőjét.
Kiemelte, hogy a kohézió lehetőséget teremt az unió gazdasági versenyképességének javítására is, mert ha a felzárkózó régiókat kevésbé kell támogatni, juthat pénz a versenyképesség erősítésére.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi kohéziós politikában az egyes térségek gazdasági fejlettségi szintje szerinti mutatók alapján osztják el a forrásokat, és Magyarországnak az az érdeke, hogy ez fenn is maradjon. Egyes tagállamok ugyanis egyéb indikátorokat is be kívánnak vonni ebbe a folyamatba, olyan indexeket, amelyekről joggal gondolhatjuk, hogy a végén nem kapnánk pénzt.
Az unió bővítéséről szólva Navracsics Tibor azt mondta, hogy a Nyugat-Balkán, illetve Ukrajna és Moldova tekintetében politikai döntés született, ám azt egyelőre senki nem tudja, hogy ennek fedezetét honnan lehet előteremteni.
Kiemelt kép: Nagy Márton (b) nemzetgazdasági miniszter és Navracsics Tibor (j) közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett panelbeszélgetésen, 2024. szeptember 25-én (Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu)