Az európai uniós ügyekért felelős miniszter az európai kereskedelmi és iparkamarák szövetségének (Eurochambres) elnökségi és költségvetési bizottságának ülésén tartott előadást. Mint kiemelte, az európai értékek nem sérülhetnek akkor sem, ha a cél az, hogy versenyképesebbek legyünk az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.

„A magyar elnökség fontos feladata hangsúlyozni, melyek az Európai Unió versenyképessége előtt álló legfőbb kihívások, hiszen ez a kérdés a következő öt évben kiemelt terület marad az EU-ban.”

„A vitákban több-kevesebb egyetértés van abban, milyen tünetekkel néz szembe az európai gazdaság. Ennél nehezebb tisztázni, melyek ezeknek a tüneteknek az okai, illetve milyen konkrét lépésekre van szükség. Az utóbbival kapcsolatos viták még nem igazán kezdődtek meg az EU-ban, a magyar uniós elnökség szándéka az, hogy ezeket a vitákat levezényelje” – fogalmazott a miniszter. Mint mondta, a soros magyar EU-elnökség prioritásként kezeli a versenyképességi kihívásokat, és a folyamat fontos állomása volt a Letta-jelentés, amely elemzi az egységes piac jelenlegi állapotát, illetve a Draghi-jelentés, amely kimondja, hogy az EU-nak sürgős és átfogó reformra van szüksége a versenyképesség terén.

Bóka János kitért arra, hogy a versenyképesség ügyét mindegyik tanácsi formációban vizsgálják, és ez lesz a központi témája az Európai Tanács november 8-i budapesti informális ülésének is.

„A cél, hogy itt egy olyan politikai nyilatkozat szülessen, amely a jövőre nézve iránymutató lehet egy új európai versenyképességi megállapodás felé”.

Bóka János szólt az Európai Unió előtt álló súlyos demográfiai kihívásokról is, amelyek szintén a magyar EU-elnökség prioritásai között szerepelnek. Beszélt továbbá az európai energiaválságról, megemlítve, hogy az európai vállalatoknak 2-3-szor többet kell fizetniük az áramért, mint az amerikaiaknak, és Kínával összehasonlítva még rosszabb az arány. Hozzáfűzte: a zöld átállás önmagában nem oldja meg az energiaproblémákat Európában. A miniszter kitért arra, hogy szükség van az európai jogalkotás minőségének fejlesztésére, a folyamatok leegyszerűsítésére, mivel – jegyezte meg – az elmúlt öt évben nem kevesebb, mint 13 ezer jogalkotási aktus történt az unióban.

Az európai kereskedelmi és iparkamarák szövetsége (Eurochambres) 1958 óta létezik, 1700 regionális és helyi európai kamara hálózata. A Eurochambres-hez kapcsolódó üzletágak több mint 120 millió embert foglalkoztatnak, 93 százalékban kis- és középvállalatokon keresztül.

Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök (j) megbeszélést folytat Vladimír Dlouhýval, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) elnökével (b2) a Karmelita kolostorban 2024. szeptember 25-én. Mellettük Bóka János európai uniós ügyekért felelõs miniszter (j2) és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke (b). (Fotó: MTI/Benko Vivien Cher)