Az állami védvonalak mentén a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok szakemberei továbbra is 24 órás figyelőszolgálatot tartanak – mondta Siklós Gabriella. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője figyelmeztetett: a védekezésben résztvevőkön kívül más ne menjen az átázott töltésekre, mert az úgynevezett „katasztrófaturizmus” nemcsak balesetet okozhat, de veszélyes is lehet, hiszen akár még szivárgást is előidézhet.
Mohács felett már mindenütt apad
Az OVF mai adatai szerint a folyó vízállását Bajánál még 918 centiméter magasságban mérték, Budapesten már csak 624 centit mutatott a vízmérce. A fővárostól feljebb ennél is kedvezőbb a kép: Komáromban 460, Gönyűnél pedig 406 centiméteres szinten áll a Duna. Siklós Gabriella hangsúlyozta: mivel Budapest felett határozott tempóban indult el az apadás, ezért a folyó azon szakaszán már visszavették az árvízvédelmi fokozatokat. Hozzátette:
eljött a kárfelmérés ideje, azt követően meg kell kezdeni a helyreállítási munkálatokat is. Ennek kapcsán konkrétumokat még nem tudott mondani.
Mi történik a homokzsákokkal?
A vészhelyzet elmúltával a homokzsákokból épített nyúlgátakat mindenütt elbontják. A homokot abban az esetben, ha nem érte víz, vagyis szárazon vészelte át az elmúlt nehéz napokat, újra felhasználják. Az állami fenntartású védművek esetén a homokot a vízügy telephelyein deponálják, az önkormányzati fenntartású védművek esetén pedig a száraz homok jövőbeli sorsáról a védekezést helyben irányítók döntenek.
A védekezésnél fel nem használt homokzsákokat az önkormányzati és állami raktárakba viszik.
Ha azonban a homokzsák vízben ázott, akkor a benne lévő homok már veszélyes hulladéknak számít és az állami fenntartású védművekről éppúgy az erre specializált deponálókba szállítják, mint ahogyan a települési önkormányzatok által fenntartott töltésekről is. Az árvíz által érintkezett zsákokat megsemmisítik, a fel nem használtakat pedig visszaviszik az önkormányzati és az állami raktárakba.
Fertőzésveszély
A Duna mentén már több településen is baktériumokat, illetve szennyeződésre utaló algákat mutattak ki az ivóvízből.
Ezeken a helyeken az ivóvíz csak forralás után fogyasztható. Az érintett településeken lajtos kocsiból biztosítják az ivóvizet, a csecsemőknek pedig palackozott víz fogyasztását ajánlják. A települések közötti elöntött közutak fertőtlenítését a közútkezelő, a településen belüli fertőtlenítést pedig az önkormányzatok végzik.
Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán