– A mobiltelefonokra vonatkozó kérdéssel indultunk volna, de láttam egy kapuskesztyűt a miniszteri irodájában. Mit jelképez ez?
– Amikor Orbán Viktor felkért arra, hogy vezessem a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, akkor azzal a jó tanáccsal látott el, hogy Balázs maga innentől olyan mint egy kapus, nem kaphat gólt. Amikor a családdal és a barátokkal megünnepeltük a kinevezésem, ezt kaptam tőlük ajándékba.
– Mit válaszolt a miniszterelnöknek?
– Azt mondtam, hogy ha nem kapok gólt, akkor még csak döntetlen a meccs, ezért arra törekszünk a minisztériumban, hogy egy olyan dinamikájú hivatal jöjjön létre, ami gólokat is képes lőni.
– A mobiltelefonos ügy kapcsán mégis inkább védekezni kellett…
– Azért sok minden más is történt az elmúlt két hónapban, és ezt az ügyet nagyon egyszerűen össze lehet foglalni. Egyrészt mindenki, aki józanul gondolkozik, egyetért azzal, hogy tanulás helyett „mobilozni” nem célszerű. Viszont azzal is egyetért mindenki, hogy azokat a digitális eszközöket, okoseszközöket, ami kell a tanuláshoz, azt használjuk. A szakképzésben az elmúlt év során hétszáz digitális tananyagot fejlesztettünk ki, ebből ötszáz szakmai tananyag, kétszáz pedig közismereti tananyag. Magától értetődő, hogy ezeket használjuk.
– Ez a miniszteri válasz. Négygyermekes családapaként hogyan viszonyul a kérdéshez?
– Szülőként látja az ember, hogy nemcsak egy tanórát, hanem egy családi beszélgetést is képes megzavarni a mobiltelefon. Én is meg szoktam kapni a magam kritikáját, mert gyakran én is függőként viselkedem csak nem a közösségi média tartalmai, hanem a beérkező e-mailek miatt.
– Úgy hírlik, hogy nagy lendülettel vetette magát a feladatba. Lehet néhány hónap után már eredményekről beszélni?
– Úgy gondolom, hogy megerősítettük, dinamizáltuk és négy pillérre helyeztük a minisztériumot. Meghatározó a kultúra, hiszen ez az, ami a magyar identitásunkat adja. Egy olyan csapatunk van, amely egyszerre tud a közművelődésre, a múzeumi térre vagy éppen a klasszikus zenére figyelni, és velük futunk neki annak, hogy a kultúra identitásképző ereje a teljes Kárpát-medencei nemzet számára elérhető legyen. Ritkán beszélünk arról, hogy Magyarország bronzérmes Európában az egymillió lakosra eső színházlátogatók számában, ezért fontos előrelépés volt, hogy a színházbiztonság területén szeptembertől képzéseket indítunk, amit a szakmával közösen gondoltunk ki.
– Mi a második pillér?
– Fiataloktól a legidősebbekig fontos, hogy hogyan erősítjük meg a hivatásunkat, és ebben a hivatásadásban a fiataloknak kiemelt szerepet szánunk. Ezért jött létre a felsőoktatással, szakképzéssel foglalkozó államtitkárság, amely háromszázezer egyetemi és közel ugyanennyi szakképzésben résztvevőt koordinál.
Hankó Balázs részt vett az Egy vérből vagyunk nevű jótékonysági futáson a Bács-Kiskun vármegyei Ballószögön szeptember elején. Mellette Gui Angéla, az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány alapítója, az esemény megálmodója. A tizedik alkalommal megszervezett jótékonysági futás résztvevői négy nap alatt négyszáz kilométert futnak, a célállomás az Ukrajnában lévő nagydobronyi gyermekotthon (Fotó: MTI/Bús Csaba)– Az innováció közvetlen miniszteri irányítás alatt áll. Ha jól sejtem, komoly szerepet szán ennek a területnek.
– A tudománypolitika sikere az, hogy tavaly két Nobel-díjasunk volt, és az elmúlt hónapokban kapta meg Roska Botond a Wolf-díjat, ami a Nobel-díj előszobája. Eközben Krausz Ferenc vezetésével megújítottuk a kutatói kiválósági pályázati rendszerünket, amelynek keretében négyszeresére nőtt és már eléri a kétszázmilliót egy egyéni kutató által elnyerhető összeg. Az a cél, hogy a kiválóságot támogassuk, és ezt a legjobban egy Nobel-díjas kiváló kutató koordinálásával tudjuk elérni. Eközben pedig érkeznek hozzánk azok a kiváló kutatók, akiknek egy hatmilliárdos keretösszeget nyitottunk meg arra, hogy itt, Magyarországon, a normalitás szigetén végezzék kutatásaikat.
– A negyedik pillér a családügy, amely a miniszterelnök kötcsei beszédében is kiemelt szerepet kapott. Lehet már valamit tudni arról, hogy milyen gyermekvállalást ösztönző lépések jöhetnek a családtámogatás terén?
– Azt látni kell, hogy sokan a fiatalok közül pénz-, idő- és szabadságvesztésként élik meg a gyermekvállalást. Családapaként be kell vallanom, hogy amikor kicsik a gyerekek, akkor az egy egészen más életritmust igényel, de ezt bőven kompenzálja az az öröm és kiteljesedés, amely a gyermekeink által valósul meg. A magyar családpolitika világszerte híres, hiszen az elmúlt években sikerült elérnünk, hogy 2010-hez képest – ha akkor nincs kormányváltás –, 178 ezerrel több gyerek született meg.
– Ez nyilvánvalóan előrelépés, de hogyan tovább?
– A koronavírus után, a háború árnyékában azt érezzük, hogy a családi adókedvezmény megduplázásával tudunk egy olyan ösztönzőt bevezetni, amivel eredményt érhetünk el a gyermekvállalás terén. Ez várhatóan két lépésben fog megvalósulni.
– Az adókedvezmény a gyermek születése után hasznos, azonban addig is számos költség merül fel. Várható ezen a téren is változás a támogatásban?
– Vannak javaslataink, hogy hogyan lehet bizonyos támogatási elemeket a gyermek születése előtt is elérhetővé tenni. Vagy ha valakinek gyermeke születik, akkor azt a szabad döntést is fel kell tudni kínálni neki, hogy mennyi ideig kíván otthon maradni a gyerekkel. Szeretne-e esetleg néhány hónap után visszacsatlakozni a munka világába úgy, hogy a fizetése mellett a csed száz százalékát továbbra is megkapja. Nagyon fontos még az egész családtámogatási rendszer digitalizálása. A személyijövedelemadó-bevallás átalakítása jó példaként szolgál arra, hogy mit akarunk elérni, de meg kell vizsgálni azt is, hogy az egyetemi idő alatti gyermekvállalást hogyan tudjuk támogatni.
Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula– Az egyetemisták mellett sokan vannak, akik felnőttként képzésben vesznek részt. Nekik milyen ajánlata van a KIM-nek?
– Idén több mint százezren nyertek felvételt, és közülük minden ötödik harminc év feletti, ami azt jelenti, hogy sokan vannak, akik az adott szakmájukhoz még valami pluszt szeretnének hozzátenni. Erre családi példát is tudok mondani, ugyanis a megújított tanárképzésnek köszönhetően az én eredetileg gyógyszerész végzettségű feleségem két félév alatt kémiatanár lesz.
– Ön is gyógyszerész végzettségű, a gyógyszeripar pedig az innováció egyik fő területe, ami busásan megtérülhet, elég, ha a Novo Nordisk példáját nézzük, ami üzleti sikereinek köszönhetőn jelentős összegekkel járul hozzá a dán költségvetéshez.
– Messziről indítok, mert erről eszembe jutott egy másik nagyon lényeges dolog, mégpedig, hogy az egyetemeket vigyük közelebb a piachoz, és a Semmelweis Egyetem esetében elmondható, hogy Orbán Gábor (a Richter vezérigazgatója – a szerk.) az egyetemet fenntartó kuratóriumnak az elnöke és ott ül mellette Merkely rektor úr vagy a világ egyik legnevesebb orvosképző klinikájának, a Mayónak a volt vezetője is a kuratórium tagja. Azaz az egyetem kutatása, fejlesztése és innovációja az adott gazdasági szereplővel együttműködésben valósul meg. Ez a sikeres magyar modell, amely a magyar társadalom a magyar gazdaság érdekében kell hogy működjön, és közben segíti a magyar gyógyszeripar erőteljesebbé tételét. De a pénzügyi siker mellett fontos, hogy ez a fajta együttműködés a lakosság egészségesebb életét is támogassa, mert a következő években jelentős költségvetési és uniós pénz áramlik majd a gyógyszeripar irányába. Persze nem úgy, hogy megkapják a vállalatok, hanem olyan pályázatokat írunk ki, ahol együttműködésre ítéltetnek az egyetemek és a gazdasági szereplők.
– Ezekben az együttműködésekben, de az élet szinte minden más területén kiemelt szerepet kap majd a mesterséges intelligencia. Mire számíthatunk a következő években?
– Nem megijedni, hanem használni kell a mesterséges intelligenciát. Be kell emelnünk a felsőoktatásba és a szakképzésbe, hogy a fiatalok megértsék, alkalmazzák a specialitásait és az oktatás részévé váljon. Ez persze azt is jelenti, hogy a számonkérés módszertanát is meg kell tudnunk változtatni, mert valós szintetizált tudást kell számonkérnünk. Ennek a szabályozását elkezdtük, az elkövetkezendő időszakban végig is visszük.
– Mi a helyzet a munkahelyek megváltozásával?
– Ez egész biztosan meg fog történni, ezért nekünk az alkalmazkodó készséget és képességet is bele kell építenünk a felnőttképzési rendszerbe.
– Említette, hogy használni kell a mesterséges intelligenciát. Tudna példát mondani?
– A kultúra esetében nem tehetjük meg azt, hogy ebben az új világban a teljes közgyűjteményi vagyont nem tesszük digitálissá. A fiatalok esetében meg kell tudnunk ragadni a figyelmüket úgy, hogy a múzeumoknak a múlt és a jövő között kell hidat képezniük.
– Mi a személyes véleménye a mesterséges intelligenciáról?
– Mi, emberek egyedi teremtmények vagyunk. A lelkünk, ez a szív, ez az isteni szikra az, ami emberré tesz minket, és az a dolgunk, hogy a mesterséges intelligencia használata közben is megmaradjunk embernek. A lehetőségeit kell látnunk és használnunk, de mindeközben meg kell tudni védeni a gyermekeinket és elérni azt, hogy az emberi lényegük megmaradjon.
– Részt vett Debrecenben a Pont Ott Partin. Mit tapasztalt, mire számítanak az idén egyetemi polgárrá váló fiatalok?
– Akik idén felvételt nyertek, sms-ben egy smiley-t kaptak. Ez jött elő. Ez a mosoly, ez az öröm, ez a felszabadultság látszott. Nekünk az a feladatunk, hogy ezt az egyetemi campushangulatot, ezt a jókedvet, ezt a jövőbe vetett hitet vigyük végig az egyetemeken.
Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a debreceni Pont Ott Partin, a Campus Fesztiválon (Fotó: MTI/Kulturális és Innovációs Minisztérium/Cser Dániel)– Hogyan lehet ezt megvalósítani?
– Annyi a feladatunk, hogy kiváló egyetemeink legyenek, és erre a Debreceni Egyetem is jó példa, hiszen négyszáz helyet ment előre az egyik rangsorban és százat egy másikban. Tizenkét egyetemünk van a világ legjobb öt százalékában, három a legjobb két százalékában, egy pedig a legjobb egy százalékban. Abból is látszik, hogy a magyar modell működőképes, hogy Brüsszel folyamatosan fricskázza és bicskázza, és a fiataljainkon keresztül zsarol minket, ami tarthatatlan állapot.
– Mit lehet ez ellen tenni?
– Megrázzuk magunkat, és egy olyan jó programot hoztunk létre, mint az Erasmus. Ez a Pannónia program. Most indulnak világhódító körútjukra a magyar fiatalok, hiszen tízmilliárd forintból nyolcezer diákot juttatunk el a világ vezető egyetemeire. Alprogramokon keresztül a világ kétszázötven legjobb egyetemére lehet eljutni, de huszonkét tehetséges fiatalnak megadjuk a lehetőséget, hogy a világ legjobb száz egyetemének egyikén szerezzen diplomát. Persze úgy, hogy aztán haza kell jönni, és a nemzet javát kell utána szolgálni.
Hankó Balázs nyertes pályázók társaságában a Pannónia Tehetségprogram Ösztöndíjak átadásán augusztus végén (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)– Egyetemi téren sem igaz tehát, hogy Magyarország elszigetelődött volna?
– A Magyarország nemzetközi elszigeteltségéről mesélőknek annyit üzennék csak, hogy egyetemeink több mint négyezer nemzetközi együttműködést kötöttek az elmúlt hónapok alatt. A diplomaszerzés után pedig várja a diákokat a munkaerőpiac. Negyvenkét nap a diplomaszerzés és a munkába állás között eltelt idő, ami tulajdonképpen egy utolsó nagy nyári szünetet jelent a végzősöknek.
– Elégedett a teljesítménnyel?
– Nem. 2030-ra egy top százas egyetemet szeretnénk, és több európai top százas felsőoktatási intézményt. Ezt szeretnénk adni a fiataloknak. Azt az örömöt továbbvinni, amit a Pont Ott Partin lehetett látni, vagy amit akár otthon is láttam, mert az egyik egyetemista gyerekünk mellett a második most nyert felvételt. Látom az ő baráti közösségükön, hogy jó ma magyar egyetemistának lenni. És jó magyar egyetemista apukájának is lenni.
Kiemelt kép: Hankó Balázs. (Forrás: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)