Semjén Zsolt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) szombati budapesti konferenciáján úgy fogalmazott: ami visszataszító, az visszataszító, ami védhetetlen az védhetetlen, a súlyos bűn, az súlyos bűn és ezt nem kell azzal relativizálni, hogy az egyházban az ilyen események töredékei a világban hasonló intézményekben előforduló bűnöknek.
Egyik bűn sem elfogadható, botrányos és súlyosan árt az egyháznak – mondta.
Az is fontos, hogy reflektáljanak rá, ne hallgassanak szemérmesen: először is el kell ismerni, hogy ami szörnyű, az szörnyű, ami visszataszító, az visszataszító és ami védhetetlen, az védhetetlen.
Semjén Zsolt ugyanakkor felvetette, az egyház ellenségeinek és kritikusainak, akik a gender-ideológiát propagálják, nem azt kellene mondani, hogy „Welcome to the club”?
A KDNP elnöke úgy fogalmazott: visszataszító a kettős élet, a szemforgatás, mindez súlyos bűn. Ennél már csak egy súlyosabb bűn van, ha valaki erre még büszke is.
Amikor a saját, deviáns élethelyzetükből politikai ideológiát csinálnak és el is nevezik büszkeségnek. A legnagyobb bűn, ami létezik, ha a valaki a rosszat jónak mondja és a jót rossznak – fogalmazott, aláhúzva, itt van a „vízválasztó”.
Kitért arra is, hogy az egyház nem a szentek egyháza, hanem a bűnösöké is. Az egyház azért szent, mert Jézus Krisztus szent, és nem azért, mert minden egyes tagja szent. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az egyházat minden időben ékesítik a szentek.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a Pitagorasz-tétel akkor is igaz, ha matektanár alkoholista. Jézus Krisztus evangéliuma akkor is érvényes, ha a plébános részeges vagy bűnös.
A KDNP elnöke beszélt arról is, hogy a magyar állam egészének és minden részének feladata identitásunk, a keresztény civilizáció védelme, és ezt rögzítették Magyarország alaptörvényében is.
Rámutatott: Magyarországon az állam és egyház egymástól elválasztva működik. Az egyházak közhatalmi funkciót nem gyakorolnak, az állam pedig nem avatkozik szakrális kérdésekbe.
Kiemelte: az állam és egyház elválasztása ugyanakkor nem jelentheti az egyház és a társadalom szétválasztását. Egyszerre vagyunk tagjai az egyházunknak és polgárai a magyar hazának. A járható út a kettő harmonikus együttműködése az egész társadalom javára – mondta.
A magyar egyházpolitikai modell lényege az állam és egyház együttműködése a társadalom egészének javára – fejtette ki, hozzátéve: állam és egyház kapcsolatában alá-fölé rendelés nem fogadható el, csak szigorú egymás mellé rendelés, és Magyarországon ez meg is valósul.
Kitért arra is, hogy az a felfogás, hogy az egyház tartson egyenlő távolságot a különböző politikai felfogásoktól, teljes félreértés, mert nem az egyház „mozog” a pártokhoz képest, hanem fordítva, a pártok az egyházhoz képest, és az egyház annyiban működik együtt, amennyiben az adott párt keresztény értékeket képvisel.
A kereszténydemokraták nem azt várják, hogy az egyház közel álljon hozzájuk, hanem ők vállalják, hogy igyekeznek képviselni az egyház társadalmi tanítását, ezáltal közel állnak az egyházhoz – mutatott rá Semjén Zsolt.
Szerinte ha kétségbe lehet vonni az egyház társadalmi tanítását, akkor a keresztény értékeket képviselő politikai pártnak nincs közéleti legitimitása. Ha pedig őket ki lehet szorítani, akkor nincs aki megjelenítse az egyház társadalmi tanítását és az egyház visszaszorul a sekrestyébe – húzta alá.
Szólt arról is, hogy aki politikai szerepet vállal, a közéletben részt vesz, annak tisztességesnek és hatékonynak kell lennie. Ha valaki nem tisztességes, akkor az erkölcsi stiklik nem csupán a pártjának vagy magának okoznak kárt, hanem a kereszténységnek, az evangélium hirdetésének is.
Megjegyezte ugyanakkor: ha valakit támadnak, nem feltétlenül azt jelenti, hogy nem tisztességes, hanem azt, hogy olyan hatékonyan képviseli a keresztény értékeket és érdekeket, hogy érdemes őt támadnia az egyházellenes erőknek.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében kiemelte: a kereszténység, mint az egész kontinens közös öröksége az elmúlt két évezredben, iránymutató számunkra.
Az emberek egy része nem vesz tudomást a keresztényekről vagy egyenesen ellenük van – tette hozzá, és kitért a keresztények üldöztetésére, az eltüntetett köztéri keresztekre Nyugat-Európa-szerte.
Hangsúlyozta: ha a keresztények, a keresztény értelmiségiek nem lennének, a világ végképp utat veszítene. Olyan világ jönne, ahol minden megengedett, ahol nincs morális iránytű, elmosódik a határ jó és rossz között – vélekedett.
Azok az alapértékek, amelyek egykor naggyá tették Európát, mára kiveszőben vannak, a család, a nemzet, a kereszténység emlegetése szinte szitokszónak számít. Kitért arra is, hogy Magyarország ebben a viharban állja a sarat és mint azt tette századokon keresztül, ma is védi a keresztény értékeket, a klasszikus európai életmódot, kultúrát. Számukra a család mindennek az alapegysége, enélkül nincsenek erős közösségek, együttműködő nemzetek sem – szögezte le Jakab István.
Zachar Péter Krisztián, a KÉSZ társelnöke a szervezet elmúlt 35 évét tekintette át, kiemelve, hogy az alapítóatyák üzenete 35 év után is világos és élénken él, és a küldetésük, a keresztény közösségépítés azóta sem változott.