Július közepe óta kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) kell kötni a mikromobilitási eszközökre. Besnyő Márton pontosít: azokra az elektromos rollerekre, amelyek saját tömege meghaladja a 25 kilogrammot, és a sebessége eléri az óránkénti 14 kilométert. Abban az esetben is meg kell kötni a biztosítást, ha az eszköz saját tömege nem éri el a 25 kilogrammot, de a sebessége meghaladja az óránkénti 25 kilométert. Az ügyvezető szerint az első néhány hétben alig négyezer szerződést értékesítettek, ami a várakozásainknak megfelelő szám. N

„A becsléseink szerint körülbelül 30-40 ezer elektromosan hajtott eszközre kellene biztosítást kötni”.

Mivel az eszközöknek nincs alvázszáma, rendszámtáblája, sem egyéb megkülönböztető jegye, így amíg az üzembentartó nem használja a rollert a forgalomban, addig nem is szükséges megkötni a biztosítást.

„Díjbefolyásoló tényező, hogy a biztosított fővárosi vagy vidéki lakó – a szerződéskötések 80 százaléka nem a fővárosból került ki eddig. Kellenek természetesen a biztosított adatai, továbbá az elektromos eszköz neve és gyártási típusa” – magyarázta a teendőket a szakember, aki hangsúlyozta: „Egy elektromos rolleren egy ember utazhat, és alkohol fogyasztása is tilos, ezeket egyébként már a KRESZ is tartalmazza. Ellenkező ezekben az esetekben nem fizet a biztosító, ugyanúgy, mint egy személygépkocsi esetében”.

Elektromos rollerrel közlekedő fiatalok az I. kerületi Batthyány téren (Fotó: MTVA/Bizományosi: Juhász Gábor)

Besnyő Mártontól tudjuk azt is, hogy havonta 25-30 olyan baleset történik ezekkel az eszközökkel, ahol rendőri intézkedés is szükséges.

„A balesetek 70-80 százalékánál felmerül az alkoholfogyasztás, és az esetek 90 százalékában a rolleres a vétkes fél”

– magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy az előítéletekkel szemben a balesetet okozók 80 százaléka magyar állampolgár, nem pedig külföldi turista.

„Csupán egy konkrét esetet említek. Egy elektromos rolleres, akinek nem volt biztosítása, ráesett a zebránál megálló autóra, ami nem mellesleg egy Porsche volt. Az autónak megrongálódott a motorházteteje, kinyíltak a légzsákok, több mint tízmillió forintos kár keletkezett. Átlagosan 6400 forint körül mozog az e-rollekere köthető kgfb éves díja, ami elenyésző egy baleset esetén okozott esetleges anyagi kárhoz képest” – emelte ki a Netrisk.hu ügyvezetője, megemlítve azt is, hogy a legtöbb biztosított elektromos roller 300-400 ezer forint értékű.

Fontos tudni, hogy a környező országok szigorúbbak már e téren, így ha valaki külföldi utazásra magával viszi az elektromos rollert, mindenképpen érdemes tájékozódnia az adott ország közlekedési szabályairól.

Mint ismert idén szeptember 16–22. között rendezik meg a Biztonság hetét. A szervezők programokkal szeretnék az elektromos rollerek, illetve valamennyi mikromobilitási eszköz körültekintő használatára, valamint a gyalogos- és kerékpáros-közlekedésre irányítani a figyelmet.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) felidézte: a legfrissebb rendőrségi adatok szerint az év első hat hónapjában 319, személyi sérüléssel is járó baleset okozói vagy elszenvedői voltak az e-rollereket használók.

A szövetség felhívta a figyelmet arra, hogy az e-rollerrel közlekedők több mint kétszer annyi balesetet okoztak, mint amennyinek a károsultjai voltak.

Ez a Mabisz szerint jelzi, hogy az e-rolleresek közlekedési kultúrája, illetve KRESZ-ismeretei is elmaradnak a közúti forgalomban járművel résztvevők általános ismereteitől. A legtöbb, 117 baleset Budapesten történt, csaknem ötször annyi, mint a második helyezett Pest vármegyében, és a fővárosban közel két és félszer annyi károkozó e-rolleres volt, mint károsult.

Az új járművek beillesztése a KRESZ-be, a közben felmerülő kérdések tisztázása a közúti forgalom szempontjából időigényes folyamat, amely jelenleg is tart, e folyamat részeként vezették be, hogy egyes mikromobilitási eszközökre kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) kell kötni.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Stockphoto)