A turisztikai szakértő szerint a belföldi turizmus fejlődését több tényező is segítette, köztük a Kisfaludy-program, amely jelentős szálláshelyfejlesztéseket tett lehetővé országszerte. Kiemelte, hogy a Balaton környékén is megjelentek már az ötcsillagos szállodák, és ma már a korábbinál kényelmesebben, könnyebben körbe lehet biciklizni a magyar tengert.

Ami pedig a külföldi turistákat illeti: a hosszabb távú cél az évi 50 millió vendégéjszaka elérése az országban, amit 2030-ra reálisnak tart, tekintve, hogy jelenleg nagyjából 16 millió turistával több mint 40 millió vendégéjszakát ér el az ország.

Kiss szerint a belföldi turizmus fejlődését több tényező is segítette, köztük a Kisfaludy-program, amely jelentős szálláshelyfejlesztéseket tett lehetővé országszerte. Kiemelte, hogy a Balaton környékén is megjelentek már az ötcsillagos szállodák, például Balatonfüreden, Siófokon és Hévízen, ami tovább növeli a térség vonzerejét. Itt a kerékpáros turizmus is sokat fejlődött, mivel ma már a korábbinál kényelmesebben, könnyebben körbe lehet biciklizni a Balatont.

Mindezt saját élményeivel is alátámasztotta: „A gyermekeimmel a nyáron két hetet voltam a Balatonnál. Nagyvázsonyon megnéztük az interaktív kiállítást, ahol ki lehetett próbálni középkori játékokat, be lehetett öltözni vitéznek. Csopakon építettek egy minivárost gyerekeknek, Balatonfüred pedig a nyugat-európai üdülővárosok szintjét is eléri. Sokat fejlődött a belföldi turizmus, mert fejlődtek a vendégek igényei is, amivel tartani kell a lépést.”

A turisztikai szakértő megemlítette a várak és környékük felújítását, illetve a Szép-kártya-program sikerét is. Emellett a gasztronómiai fejlődést is fontosnak tartotta:

„Ma már vidéken is találunk Michelin-csillagos éttermeket, és a Balaton környéki gasztronómia is nagy lépéseket tett előre.”

Noszvaj példáján mutatta be, hogy egy apró faluban is lehet élénk a turizmus: „Augusztus végén jártam ott, egy alig kétezer fős településen, amely méretéhez képest meglepően sok szálláshellyel büszkélkedhet. Nemrégiben beszéltem a település polgármesterével, aki elmondta, hogy folyamatosan egyik helyről a másikra siet, mivel egymást érik a rendezvények, mint például a színházi találkozók, a borospince-látogatások vagy maga a Noszvaji-szilvanap. Mindezek célja, hogy pozitív élményeket nyújtsanak a turistáknak.

Noszvaj példája jól mutatja, hogy kis településen is lehet sikeres turizmust kialakítani, ha felismerik az emberek igényeit, magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak, és változatos élményekkel gazdagítják a látogatók idejét.

Legyen szó akár az aszalt szilva készítéséről, amely ugyanúgy élményt jelenthet egy vendég számára, mint egy tűzhányó kitörése egy katasztrófaturistának, nem szükségesek hatalmas látványosságok. A minőségi élményeket pedig bátran és széles körben hirdetni kell, akár véleményvezérek bevonásával is, hiszen csak ezek révén válhat ismertté egy kis település a turisták számára.”

Amikor a kevésbé ismert, de annál különlegesebb hazai úti célokról kérdeztünk, Kiss Róbert Richárd a következő helyeket emelte ki:

A Rétközi-tó Kisvárda mellett, Szabolcsveresmartnál található két kilométer hosszú, nagyjából tízezer éve kialakult, gyönyörű tó.

A rudabányai bányató, a szajki tavak, a Vadása-tó és a Deseda-tó egyaránt festői látványt nyújtanak.

A tákosi mezítlábas Notre Dame-templom, melynek szépsége abban rejlik, hogy az 1700-as években a nép emelte magának fából és sárból Mária Terézia idejében, aki megtagadta a követ és a téglát a református vallást gyakorlóktól.

Sátoraljaújhely környékén meg lehet csodálni a Megyer-hegyi tengerszemet, át lehet sétálni a függőhídon, emellett pedig ki lehet próbálni a zempléni kalandpark akadálypályáit, illetve libegőjét.

A dombóvári Szigeterdőben a Kossuth-szoborcsoport eredeti változatai tekinthetők meg.

Tatán évente megrendezik a Vadlúdsokadalmat: egyszerre több ezer vadludat csodálhatunk meg az Öreg-tó területén.