A tárcavezető az Aalberts Surface Technologies új beruházásának bejelentésén közölte, hogy a holland tulajdoni hátterű, fémfelület-kezeléssel foglalkozó vállalat tatabányai telephelye a kapacitásbővítéssel Magyarország legnagyobb bérfestő üzemévé válik.
Tájékoztatása szerint a kilencmilliárd forint értékű beruházást az állam 1,1 milliárd forinttal támogatja, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy a cég kis híján kétszáz fősre növelje munkavállalói létszámát hazánkban.
Hangsúlyozta, hogy nagy szükség van hasonló beruházásokra, hiszen a folyamatosan növekvő autóipari és akkumulátorgyártási kapacitások beszállítókat is igényelnek helyben, hogy ekképp az ellátási láncok minél rövidebbek lehessenek.
„Az elmúlt évek kihívásai során megtapasztalhattuk, mekkora előnyt jelent az, hogyha a fizikai távolság a beszállító és a kiszolgált vállalat között a lehető legkisebb, a környezetvédelmi és a fenntarthatósági kérdésekről már nem is beszélve” – mondta.
Valamint arra is kitért, hogy a világszerte ötven országban jelen lévő vállalat beruházása tovább erősíti a 125 ezer embert foglalkoztató, termékei több mint felét exportáló magyar fémipart, amelynek tavaly a termelési értéke csaknem négyezer milliárd forint volt.
Kiemelte, hogy
a holland vállalatok alkotják hazánkban a 12. legnagyobb beruházói közösséget, nem is csoda így, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom 2023-ban megközelítette a 12 milliárd eurót.
„Hollandiával már több mint száz éve állunk diplomáciai kapcsolatban. Alapvetően a kölcsönös tisztelet jellemzi néhány kivételtől eltekintve a két ország együttműködését, és folyamatosan keressük azokat az együttműködési lehetőségeket, amelyekből mind Hollandia, mind Magyarország profitál” – tudatta.
Szijjártó Péter a beszédében érintette az utóbbi évek kihívásait, a koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború jelentette rendkívüli nehézségeket, amelyek nyomán jelentősen romlottak és romlanak Európa gazdasági mutatói.
Kifejtette, hogy összeomlott az a korábbi gazdasági növekedési modell, amely a keleti nyersanyagok és a fejlett nyugati technológiák kombinációjára épült, és ma a kontinensen gazdasági növekedés helyett csak a bizonytalanság mértékének növekedéséről lehet beszélni.
Ennek kapcsán leszögezte, hogy a magyar kormány a válságok alatt sem változtatott a gazdaságpolitikai céljain, amelyek lényege, hogy a meglévők megóvása mellett a lehető legtöbb új munkahely teremtsék.
„Mi a munkában hiszünk, a munkából lesz a gazdasági teljesítmény, és ahhoz, hogy minél több munkát lehessen elvégezni, minél több munkahelyre van szükség, munkahelyeket pedig a beruházások hoznak Magyarországra”
– jelentette ki.
A miniszter szavai szerint ezért ezután is fontos cél lesz megnyerni minél több nemzetközi beruházási versenyt.
Üdvözölte, hogy a beruházásösztönzési rendszer az elmúlt években rekordszinten teljesített. „És ennek nyomán a legmodernebb technológiát jelentő beruházások érkeztek Magyarországra nagy számban, s a gazdaság vonzerejét mutatja a tény is, hogy tavaly annyi beruházás jött, mint soha korábban egyetlen esztendő leforgása alatt” – fogalmazott.
„Ez nekünk azt bizonyítja, hogy a nemzetközi vállalati világ szereplői továbbra is bíznak Magyarországban, bíznak a magyar beruházási környezetben, amit alátámasztanak azok a hitelminősítői döntések is, amelyek Magyarország besorolását megerősítették stabil kilátások mellett, külön kiemelve a külgazdasági teljesítményt, valamint a pénzügyi rendszer stabilitását” – összegzett.