Hankó Balázs hozzátette, hogy a felvételi adatok alapján a negyedik legnépszerűbb egyetem az országban a BGE, ahol az idén 6300-an kezdik meg tanulmányaikat.
Kiemelte, hogy
alig pár évvel a modellváltás után innovációs ökoszisztémával és társadalmi bizalommal rendelkező, lüktető, élő egyetemek jellemzik a magyar felsőoktatást.
A miniszter szerint a kibontakozó magyar modell négy alappillére épült: versenyképesség, rugalmasság, kiszámíthatóság, autonómia.
Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy az elmúlt években az egyetemi modellváltással sikeres versenyképességi fordulat valósult meg a magyar felsőoktatásban.
A gazdasági szereplőket összekötötték a felsőoktatási intézményekkel, utóbbiak működését rugalmasabbá tették és alapjaiban változtatták meg a felsőoktatás finanszírozását. Mindezt azért, hogy az egyetemek megállják a helyüket és erősödjenek itthon és nemzetközi szinten is – mondta.
A miniszter a megújult felsőoktatás eredményei között említette, hogy idén is több mint 100 ezer diákot vettek fel az egyetemekre. Jelezte, hogy 12 magyarországi egyetem van a világ legjobb 5 százalékában, és van magyar egyetem a világ legjobb 1 százalékában is.
Fontosnak nevezte a 10 milliárd forintos kerettel elindított Pannónia-programot, amely a diákok nemzetközi mobilitását segíti. A programban résztvevőkkel szembeni elvárás, hogy az így megszerzett tudásukat Magyarországon kamatoztassák, így „erősítsék nemzetünket” – közölte.
Kitért a nyári olimpiára is, ahol 19 éremből 16 megszerzéséhez egyetemisták járultak hozzá, akik között ott vannak a BGE diákjai is.
„Ma már az egyetemi karrier, a kiváló tudás és a kiemelkedő sporteredmények kéz a kézben járnak” – fogalmazott a miniszter.
A BGE alapfeladatának a magyar gazdasági élet és a magyar társadalmi szerkezet javítását nevezte Andor György, a BGE rektora, aki egyúttal hivatalosan is megnyitotta a 2024-2025-ös tanévet.
Kiemelt kép: Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter beszédet mond a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) tanévnyitó ünnepségén (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)