Nagy János felelevenítette, a törökdúlás után elnéptelenedett Békés vármegyét három évszázada szervezték újjá. Az elmúlt évtizedben pótolták a rendszerváltás óta ígért, de mindig elmaradt fejlesztéseket; így „Békés már korántsem az az ágrólszakadt vidék, mint volt”.
Folyamatosan épül az M44-es gyorsforgalmi út, amely „bekapcsolja Békéscsabát az ország vérkeringésébe”; Gyulán gyárat alapított az Airbus; megújult a szabadkígyósi Wenckheim-kastély, a csabai piac – sorolta.
Hangsúlyozta, most is úgy kell gondolkodniuk az itt élőknek, hogy nem a „térkép szélén”, hanem „a világ közepén, a Kárpát-medence szívében” helyezkednek el, Kelet és Nyugat találkozásánál, s ennek a csomópontnak a kiépítésén kell dolgozni.
A fejlesztések célja, hogy az itt élők ne akarjanak elmenni, hogy helyben legyen biztos jövőjük. Bár a népességfogyás megállítása nehezebb feladatnak tűnik, 300 éve is sikerrel jártak, akkor főleg tót atyafiak kerültek Békésbe – mondta Nagy János.
Mint mondta, a magyar nemzetet nem a vér és a föld, hanem a lélek tartja egyben, amelynek valamennyi velünk élő nemzetiség is része. A politikus azt kérte, az akkor ide települők leszármazottai mindent őrizzenek meg a hagyományaikból, „mert ezzel tudnak a magyar és az európai kultúrához hozzájárulni”.
Az államtitkár megjegyezte, most Európában háborús hisztéria van, „visszafelé elsülő” szankciókat alkalmaznak, illegális migráció folyik; ismét blokkokat akarnak kialakítani. A magyarok jól ismerik, milyen a blokkosodás; „még egyszer nem követhetünk el ilyen hibát” – jelentette ki.
Beszéde végén közölte, összefogással a következő 300 év is az elmúlthoz hasonló gyümölcsöket hoz. Zalai Mihály (Fidesz-KDNP), aki októberig tölti be a vármegyei közgyűlés elnöki tisztségét, szintén felelevenítette, hogy 309 éve indult el a vármegye jogi újjászervezése, akkor alakult újjá a közgyűlés; megindult a közigazgatás, „lényegében az élet lehetőségeinek az újjászervezése”.
2015-ben erről egész hetes ünnepségsorozattal emlékeztek meg; és ezen a szombaton is megszervezik, immár kilencedik alkalommal a vármegyenapot.
Úgy fogalmazott: „Megünnepelni, ami összeköt, hálát adni azért, hogy itt lehetünk, hogy olyan értékeink vannak, amelyek gazdagítanak. Ez örömöt és talán megnyugvást is adhat.”
A Békéscsabai Jókai Színházban tartott ünnepi megyegyűlésen hárman részesültek Békés vármegyéért díjban. Megkapta Skaliczki László kézilabda mesteredző; a magyar férfi kézilabda-válogatott az ő szövetségi kapitánysága alatt érte el legjobb olimpiai eredményét: 2004-ben Athénban negyedikek lettek.
Odaítélték a Békés vármegyéért díjat Nagy László református lelkésznek, esperesnek, valamint a Mezőkovácsházi Városi Könyvtár és Kalocsa Róza Művelődési Központ szakmai kollektívájának.
Polgárokért díjban részesült Kürti Sándor (Fidesz-KDNP), aki 2014 óta vezeti Tarhos községet, és sokat tett a közösségszervezésért, a község megújításáért. 2019-ben új katolikus templom épült a településen, ahol sosem állt istentiszteleti hely. Polgármestersége alatt megmenekült az általános iskola a bezárástól, az alsó tagozat után idén már 5. osztály is indult, és felmenő rendszerben áll vissza a 6., 7. és a 8. évfolyam.
Kiemelt kép: Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár (Fotó: MTI/Kiss Gábor)