Percről percre

Kimentettek egy embert az áradó Dunából Tahitótfalunál | Extrém terhelésnek vannak kitéve a gátak | Kövesse az árvízi híreket a hirado.hu-n

Bóka János: A magyar EU-elnökség célja egy új európai versenyképességi megállapodás

A magyar EU-elnökség célja egy új európai versenyképességi megállapodás körvonalainak lefektetése az Európai Tanács november 8-i budapesti informális tanácsülésére. Erről az európai ügyekért felelős magyar miniszter beszélt kedden.

Bóka János az Általános Ügyek Tanácsának a magyar fővárosban tartott informális ülése után sajtótájékoztatón kiemelte: egyetértettek abban, hogy a demográfiai szempontokat a jelenleginél sokkal jobban be kell csatornázni az uniós döntéshozatali folyamatokba, és meg kell jeleníteni azokat az európai szakpolitikákban.

A miniszter elmondta: kollégáival foglalkoztak azzal, miként tud hozzájárulni az EU versenyképességének növeléséhez a jobb és minőségi jogalkotás, illetve az uniós intézményeken belül is érvényesülő jogállamiság.

„A résztvevők egyetértettek abban, hogy az uniós jogalkotás minősége számos területen jelentős mértékben fejleszthető, többek között fókuszáltabb hatástanulmányokkal, a tagállami sajátosságok jobb figyelembevételével és az érintett gazdasági szereplők érdemi bevonásával a döntéshozatali folyamatokba. A hétfői esti informális vacsorán az ipari szereplők, a digitális Európa, illetve a kis- és középvállalkozások is kifejthették álláspontjukat” – tette hozzá Bóka János.

A keddi ülésen szó volt arról, miként tudják megteremteni a versenyképességhez szükséges emberi erőforrásokat, valamint az új kezdeményezésekhez a finanszírozási forrásokat.

„Egy új európai versenyképességi paktumhoz kulcsfontosságú a befektetés a modern technológiákba, a harmadik országoktól való függőség csökkentése, az egységes digitális piac előmozdítása, a kutatás és innováció fejlesztése” – közölte a tárcavezető.

A demográfiai kihívások fontossága kapcsán Bóka János hangsúlyozta, hogy ezeket a zöld és a digitális átmenet mellett harmadik átmenetnek is lehet tekinteni.

„A tagállamokban tapasztalható zuhanó tendenciák tartóssá válása azt fogja eredményezni, hogy 2070-re a Föld lakosságának csak 3,7 százaléka fog Európában élni, ami nemcsak a versenyképesség, de Európának a világban elfoglalt helye tekintetében is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok a munkaebéden megosztották szakpolitikai intézkedéseiket a népesedéscsökkenés és az elöregedés kapcsán, szó volt az át- és továbbképzés jelentőségéről, a családpolitikáról is” – sorolta a miniszter.

Kérdésre válaszolva elmondta: a kormány vizsgálja annak jogi lehetőségeit, hogy a határőrizettel kapcsolatos költségekkel összefüggésben Magyarország milyen követeléseket tud érvényesíteni az Európai Unióval szemben.

A vonatkozó újságírói felvetés arra vonatkozott, igaz-e, hogy a magyar kormánynak nem áll szándékában kifizetni az EU Bírósága által kiszabott 200 millió eurós bírságot a meghatározott szeptember 17-i határidő leteltéig.

„Meg tudom erősíteni, hogy az Európai Bizottságtól újabb levelet kaptunk a bírság befizetésével kapcsolatban. Magyarország lassan egy évtizede fokozott erőfeszítéseket tesz az EU külső határainak védelme érdekében, ami nagyon komoly anyagi, emberi erőforrásbeli ráfordításokat, és politikai tőkét emésztett fel. Ezért az EU Magyarország irányában nem igazán mutatott szolidaritást, de kaptunk egy olyan bírósági ítéletet, amely alapján komoly bírságfizetési kötelezettségünk keletkezett. A magyar kormánynak mérlegelnie kell, hogy az ítélet végrehajtásának milyen költségvetési, politikai és társadalmi terhei vannak” – közölte Bóka János.

Az európai uniós ügyekért felelős miniszter egy másik kérdésre arról beszélt, hogy a magyar EU-elnökség központi eleme Románia és Bulgária teljes körű csatlakozása a schengeni övezethez.

Az előzetes tervek szerint a kérdés a bel- és igazságügyi miniszterek októberi és decemberi ülésén egyaránt napirenden szerepel.

Bóka János szintén kérdésre közölte: a magyar kormány még nem kapta meg Ursula von der Leyen tájékoztatását az általa javasolt bizottsági kollégium összetételéről, de ha ez megérkezik, a magyar elnökség azt kész azonnal az Európai Tanács előkészítő testülete napirendjére tűzni, hogy a jelöltek meghallgatása mielőbb megkezdődhessen az Európai Parlamentben.

A magyar miniszter végül elmondta, hogy az Általános Ügyek Tanácsa informális budapesti ülésén tizenhat miniszter, miniszterhelyettes és államtitkár, nyolc európai igazgató, két úgynevezett Coreper nagykövet és egy főosztályvezető, valamint a bizottság részéről egy főigazgató-helyettes vett részt.

Kiemelt kép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter beszél az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának informális ülése utáni sajtótájékoztatón a Várkert Bazárban (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Ajánljuk még