Hankó Balázs a Semmelweis Egyetem 6. Nyári Egyetem programsorozat kerekasztal-beszélgetésén kitért arra, hogy büszkének kell lenni az egyetemekre, mert tudásban, nemzetköziesítésben, identitásban óriási előrelépést tudtak tenni az elmúlt években. Mint mondta, az idei általános felvételi eljárásban több mint 90 ezren nyertek felvételt valamely felsőoktatási intézménybe.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora azt mondta, a felvettek 65 százaléka teljesített a szóbeli meghallgatáson átlagosan 40-50 pont felett, és a felvettek 95 százaléka megkapta a 40 pontot. Ez azt jelenti – folytatta –, hogy a bizottság 95 százalékban ki tudta választani az alkalmas hallgatójelölteket.
Az egyetemvezető szerint is fontos, hogy a hallgatók hogyan mutatkoznak meg szóban a felvételin. Hankó Balázs szerint ez a lehetőség is az egyetemi autonómiát erősíti, „ez egy valós autonómia”, a döntés joga és a felelősség az intézményeknél van.
Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora is megerősítette, hogy jónak tartja a szóbeli eljárás beiktatását a felvételi eljárásba, mert megteremti a személyes találkozás lehetőségét a hallgatókkal egy olyan intézményben, ahova hatszoros a túljelentkezés.
Megjegyezte: az intézményben – a Semmelweishez hasonlóan – a hallgatóik kétharmada az idegennyelvű képzésben vesz részt, és büszke arra, hogy negyedszerre szerezték meg azt az akkreditációt, amelynek köszönhetően az egyetem által kiállított diplomát külföldön is elfogadják.
Sótonyi Péter kritikával illette a magyar felsőoktatási intézmények kizárását az Erasmusból, mint mondta, ezzel „gyalázatos helyzetet teremtettek”, mert a döntéssel a Magyarországon tanuló külföldi hallgatókat is másodrendű polgárnak tekintik.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a téma kapcsán felidézte: az egyetem az Európai Unió Bíróságához fordult az Erasmus-ügyben. A rektor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ezt a pert meg fogják nyerni.
Hankó Balázs miniszter erre reflektálva elmondta, a kormány által létrehozott Pannonia ösztöndíjprogram keretében 10 milliárd forintból 8 ezren utazhatnak külföldre tanulni, kutatni vagy oktatni.
Jelezte: idén huszonkét fiatal nyert el támogatást a Pannónia programban, a támogatás feltétele, hogy az ösztöndíjasok a külföldi egyetemeken megszerzett tudást a magyar nemzet javára fordítsák. A Pannonia programban megoldott az intézmények közötti creditelfogadás is – tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy a magyar egyetemeknek 4045 nemzetközi együttműködése van külföldi partnerekkel. A hallgatókhoz szólva úgy fogalmazott: „a Pannonia program értetek és rólatok szól”.
Kapcsolódó tartalom
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a kerekasztal-beszélgetés előtt tartott előadásában arról beszélt, hogy a „veszélyek korában”, amikor számos konfliktus van a világban, össze kell fogni a védelem terén az egészségügynek és a hadügynek. A katonaorvosok, a honvédségnél szolgáló egészségügyi katonák olyan tudásra és szakmai tapasztalatra tesznek szert, amelyre máshol nincs lehetőségük.
A honvédség ösztöndíjat is kínál az egyetemistáknak, akik tanulmányaik folytatása mellett területvédelmi tartalékosok is lehetnek – sorolta a miniszter. Mint mondta, a magyar haderő mélyreható változáson megy keresztül, amit a világban zajló változások kényszerítettek ki.
A magyar honvédségnek meg kell újulnia és el kell mozdulnia abból a helyzetből, amelyben a rendszerváltás idején volt – fogalmazott. A cél egy komoly műveleti értékkel rendelkező, hadra fogható, rugalmasan irányítható, jól felfegyverzett magyar haderő, amely illeszkedik a NATO szövetségi rendszerébe is – emelte ki.
A miniszter elmondta, Magyarország elérte, hogy a GDP 2 százalékát fordítja honvédelemre, és ez tartható az idei és a jövő évi költségvetésben is.
Ahhoz, hogy eljussunk egy magas műveleti értékkel bíró erőhöz, emberekre, megfelelő hozzáállású, eltökélt emberekre van szükség – mondta, hozzátéve: a cél, hogy a közép-európai régió meghatározó katonai ereje legyen a magyar.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint a hivatásos és a tartalékos állomány növelésére nagy energiákat fordítanak, toborzókampányt indítottak, filmek és military-sorozatok is népszerűsítik a katonaságot.
Egy hallgatói kérdés kapcsán a miniszter leszögezte: jelenleg nincs napirenden a kötelező sorkatonaság visszaállítása. Magyarország védelme ellátható a meglévő hivatásos és a területvédelmi tartalékos létszámmal – mondta a miniszter.
Kiemelt kép: Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)