Bóka János hozzátette: az elnökség természetesen nem hoz döntéseket, de „ha úgy teszünk, mintha az európai politika a szokásos hétköznapi módon folytatódhatna, akkor cserbenhagyjuk a polgárainkat, eláruljuk a reményeiket és elvárásaikat”.

A közeljövő feladatairól szólva elsőként egy új európai versenyképességi megállapodás szükségességét emelte ki. A jelenlegi többszörös kihívásokkal teli nemzetközi környezetben, ahol Európa le van maradva a globális versenytársaitól, létfontosságú az unió és tagállamai termelékenységének és versenyképességének javítása – mondta.

A miniszter ugyancsak fontos feladatként beszélt az európai védelempolitika megerősítéséről, hozzátéve, hogy a kontinensen és világszerte zajló konfliktusok egyértelműen bebizonyították, hogy az Európai Uniónak nagyobb szerepet kell játszania saját biztonságának garantálásában, mégpedig azzal, hogy erősíti ellenállóképességét és cselekvőképességét.

Beszélt az unió bővítéséről, jelezve, hogy a bővítés sikerességének megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy az továbbra is „érdemalapú, kiegyensúlyozott és hiteles legyen”. Megjegyezte: Ukrajna esete különleges abban az értelemben, hogy a csatlakozási folyamat mellett az Európai Unió széleskörű és összetett támogatást nyújt az országnak az orosz agresszió elleni küzdelmében.

Megemlítette, hogy

a magyar elnökség támogatni fogja Moldáviát és Georgiát is az Európai Unió felé tartó útján.

Kitért a Nyugat-Balkánra is, amelyek az Európai Unió több mint 20 év megígérte az európai perspektívát. A régió integrációja gazdasági, biztonsági és geopolitikai előnyöket hoz az Európai Unió számára – mondta. Hozzátette, a csatlakozási folyamat irányítása mellett „tovább vizsgáljuk a fokozatos integráció koncepciójának lehetőségét”, vagyis a teljes jogú tagságig az uniós programokhoz, projektekhez, hálózatokhoz való hozzáférés lehetőségét.

Bóka János elmondta:

a magyar elnökség hangsúlyozni kívánja a külső határvédelem fontosságát és az erre a célra szánt uniós források szükségességét.

Az elnökség célja továbbá elősegíteni a kohéziós politika jövőjének alakításáról szóló megbeszéléseket, valamint kezdeményezik a gazdaközpontú uniós agrárpolitika kialakítását.

Végül, a magyar elnökség hozzá fog járulni a demográfiai kihívások kezeléséről szóló vitához.

A fő prioritásiok mellett Bóka János feladatként megemlítette még a választási folyamatok külföldi beavatkozással szembeni védelméről szóló dialógus folytatását, az antiszemitizmus elleni küzdelem megerősítését és a kisebbségi jogok védelmének előmozdítását.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke a konferencia kezdetén hangsúlyozta: a magyar Országgyűlés célja továbbra is az, hogy a népszuverenitás letéteményeseiként a nemzeti parlamentek nagyobb szerepet kapjanak az uniós politikák befolyásolásában, és előmozdítsuk a szubszidiaritás elvének érvényesülését és tiszteletben tartását.

Kövér László házelnök nevében köszöntve a résztvevőket arra emlékeztetett: 2011-ben első alkalommal látta el Magyarország az uniós elnökségi feladatokat, és akkor tartottak először COSAC-elnöki tanácskozást. Akkor is, most is kiemelt figyelmet fordítanak a törvényhozások közötti együttműködésre, ezek közül is kiemelkedik a COSAC jelentősége – tette hozzá.

Megemlítette, hogy a magyar uniós elnökség keretében rendezendő hat parlamentközi esemény közül ötnek az Országház ad otthont, egyet Brüsszelben rendeznek. Jakab István felidézte: az idei év különös jelentőségét adja, hogy Magyarország és további kilenc tagállam éppen húsz évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz.

A magyar törvényhozás alelnöke reményét fejezte ki, hogy a magyar elnökség alatt sikerül lendületet adni a bővítési folyamatának, és újabb tagokkal bővülhet az unió az elkövetkező időszakban.

Saját szakterületéről szólva a magyar elnökség feladatai közül

a gazdaközpontú uniós agrárpolitika fontosságát emelte ki Jakab István, hangsúlyozva, az európai mezőgazdaság sosem nézett szembe ekkora kihívásokkal, mint napjainkban.

Ezek között említette a globális klímaváltozás hatásait, a megemelkedett inputköltségeket, a termelést érintő szabályozások „túl ambiciózus szigorítását” és az unión kívülről érkező importot, amelyek jelentősen rontották az ágazat versenyképeségét és „már az európai gazdálkodók létbiztonságát is veszélyeztetik”.

Jakab István kiemelte:

a gyorsan változó körülmények közepette felértékelődött az alkalmazkodás szerepe, ez viszont korszerű eszközök nélkül lehetetlen

– jelentette ki a magyar törvényhozás alelnöke, azt hangsúlyozva, hogy a gazdákat érdekeltté kell tenni a fenntartható termelései gyakorlatok alkalmazásában, „gazdaközpontúvá kell tenni az uniós agrárpolitikát”.

Arra is kitért: gazdálkodóink az élelmiszerbiztonság garantálásával alapvető közjavakat biztosítanak valamennyi uniós polgárnak, ezért az uniós stratégiai autonómiájának része kell legyen az élelmiszerszuverenitás és az élelmiszerbiztonság garantálása.

Az uniós agrárpolitika 2027 utáni szabályainak kialakításához versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú európai mezőgazdaságra van szükség – jelentette ki, hangsúlyozva a GMO-mentesség melletti kiállás és a tisztességes verseny fontosságát is.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter előadását követően az első felszólaló, a francia delegált Younous Omarjee alapvető fontosságúnak nevezte a szabad és őszinte dialógust a nemzeti parlamentekkel az európai demokrácia szempontjából, majd azt mondta: a magyar munkaprogram a történelmi kihívásokra és az új geopolitikai helyzetre koncentrál.

A belga Peter De Roover örömét fejezte ki, hogy az országuk által lefektetett prioritásokkal összhangban a magyar elnökség is különös figyelmet fordít az ipari és a közös európai védelmi ügyekre, mert meg kell erősíteni az EU ipari és védelmi képességeit.

A lengyel Patryk Gabriel elvárásként fogalmazta meg, hogy megingathatatlan lojalitással legyünk azok iránt, akik az egyesült Európával szembeni támadásokkal néznek szembe, majd hozzátette:

a magyar elnökség számíthat Lengyelország támogatására,

amelynek során támogatja Ukrajnát és folytatja a szankciós politikát az agresszorokkal szemben.

Magyar részről Juhász Hajnalka hangsúlyozta: a soros elnökség elkötelezett az őszinte együttműködésben a tagállamokkal és az uniós intézményekkel, azonban sérelmezte, hogy az újonnan alakult Európai Parlament a harmadik legnagyobb delegációtól – Patrióták Európáért – megtagadta fontos pozíciók betöltését.

A görög Dimitrios Kouvelas szerint a magyar elnökség prioritásai egybevágnak saját aggodalmaikkal és prioritásaikkal, akár a versenyképesség, akár a védelmi ipar, akár a demográfiai kihívások vagy az uniós bővítés terén.

Az osztrák Martin Engelberg közölte: az elsődleges prioritások megfelelnek az Ausztriának is fontos témáknak, külön kiemelve az antiszemitizmus elleni fellépést, mert az szavai szerint mélyen az EU ellen hat.

A német Anton Hofreiter a bővítésre fontos prioritásként tekint, azonban kritikákat fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnök oroszországi és kínai útjaival szemben, amelyeket nem egyeztetett az európai intézmények vezetőivel.

A francia Alain Cadec szerint a magyar elnökségi program az unió előtt álló jelentős kihívásokkal foglalkozik, azonban megjegyezte: jelenleg Ukrajnában orosz agresszió folyik, és ezzel szemben egységesnek és szolidárisnak kell mutatkozni.

A szlovák Ján Ferenčák a magyar programot üdvözölve azt mondta: támogatják az európai versenyképességgel kapcsolatos gondolatot, valamint azt is, hogy fenntartsák a kohéziós politikát, és hogy valódi megoldást találjanak a migrációs válságra.

A holland Johan Dessing is támogatta az elnökségi program prioritásait, amelyek holisztikus megközelítéssel erős és prosperáló Európához vezetnek, majd tiszteletét fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök kísérlete előtt, hogy béketárgyalásokat kezdeményezett mindkét oldalon.

A ciprusi delegációt vezető Christiana Erotocritou azt hangsúlyozta: hazája prioritásai egybeesnek a magyar elnökség által kijelöltekkel, ezek közül is kiemelve az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus lezárását.

A spanyol delegáció tagja, Pere Joan Pons Sampietro szerint júniusban az uniós tagállamok választópolgárai mélyebb politikai integrációra, a finanszírozási források kiterjesztésére, „zöldebb integrációra”, szociálisabb Európára és a krízisek egységesebb kezelésére szavaztak, legyen szó háborúkról vagy járványokról.

Mirela Fortuna, a román alsóház delegációjának vezetője üdvözölte, hogy a magyar uniós elnökség prioritása hazája és Bulgária csatlakozása a schengeni övezethez;

arra emlékeztetett, hogy a két állam mindenben megfelel a felvételi kritériumoknak, kívül maradásuk pedig kedvezőtlenül befolyásolja gazdasági teljesítményüket.

Az olasz alsóházi küldöttséget vezető Alessandro Gigni Vigna is megemlítette, hogy nagyban egyeznek hazája és a magyar elnökség prioritásai, majd azt hangsúlyozta, „vissza kell térnünk egy olyan Európához, amelyet az irányelvek mentén kezelünk”, mert ezek szerinte eltűntek, az Európai Bizottság pedig az utóbbi időben elsősorban a szabályozásban gondolkodik.

Heikki Autto, a finn küldöttség vezetője arra emlékeztetett: a korábban békeprojektként létrehozott unió tagjai azt gondolták, a hidegháború lezárultával semmi nem fenyegetheti e cél megvalósítását, az oroszok azonban háborús bűnöket követnek el Ukrajnában, amivel a szabad világ minden tagját fenyegetik.

A politikus jelezte: nincs ellenvetése az elnökségi programmal szemben, majd a magyar miniszterelnök békemissziójáról úgy nyilatkozott, az csak Oroszország érdekeit szolgálta, valamint azokét, akik egy gyenge, megosztott Európát látnának szívesen.

Az olasz felsőház küldöttségét vezető Giulio Terzi di Santagna úgy értékelte az addig elhangzottakat: sikerült közös álláspontra jutni arról, hogy kohézióra és egységre van szükség, és „talán határozottabban kellene dolgozni ennek megvalósításán, mint eddig”.

Az ukrajnai háborúra utalva kijelentette: nagyon fontos megkülönböztetni az agresszort az áldozattól, és minden segítséget megadni az utóbbinak önmaga megvédésére.

A zöld paktum és a versenyképesség közötti kapcsolat fontosságát emelte ki a spanyol alsóház delegációjának feje, Francisco José Conde Lopez,

hangsúlyozva, a közösségi védelempolitika terén is előrelépéseket kell tenni, az Ukrajnával szembeni orosz agressziónak pedig véget kell vetni.

Rainer Robra, a német felsőház küldöttségének irányítójaként arra hívta fel a figyelmet: a kohéziós politikai helyi szinten az unió legláthatóbb megnyilvánulása, ezért szorgalmazta ennek folytatását az óriási átalakítási kényszer közepette, hiszen mindenképpen el kell kerülni egyes régiók leszakadását.

A versenyképesség fokozása mellett a máltai delegációt vezető Edward Zammit Lewis annak szükségességét hangsúlyozta, hogy vigyék minél közelebb a polgárokhoz az uniót, majd azt emelte ki: a migráció közös probléma és közös kihívás minden uniós tagállam számára.

Az ír delegációt vezető Brendan Howlin az emberiség szégyenének nevezte, ami Gázában történik, majd a versenyképesség javításának fontosságát emelte ki felszólalásában.

Az ukrán törvényhozás delegációját vezető Ivanna Klympush-Tsintsadze kiemelte: Magyarország célként jelölte meg az unió védelmének erősítését, amire viszont nincsen mód Ukrajna támogatása nélkül, hiszen megálljt kell parancsolni Oroszországnak és elnökének. Felszólalásában azt sürgette: „semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül!”

A szerbiai nemzetgyűlés delegációját vezető Kovács Elvira arra emlékeztetett: a magyar elnökségi prioritások egyike a következetes bővítési politika, és az unió hosszú ideje dolgozik azon, hogy európai perspektívát nyújtson a Nyugat-Balkánnak, amely nélkül nem lehet teljes a közösség.

A montenegrói Jovan Subotić a bővítési prioritást üdvözölve azt mondta: a körülmények geopolitikailag és gazdaságilag is fennállnak, megtörténtek társadalmi változásaik, és úgy érzi, pozitív hatást tudnának gyakorolni az EU-ra.

Az albán Kreshnik Çollaku úgy fogalmazott: egy kontinens vagyunk, amely háborúban áll, mert „ha Ukrajnát megszállták, és háborúban áll, akkor mi mindannyian mindenhol háborúban állunk”, később pedig hozzátette: az egyetlen esély legyőzni Oroszországot.

A török Burhan Kayatürk ambiciózusnak nevezte Magyarország prioritásait, amelyek gazdasági, szociális és politikai szempontból is az unió jövőjére koncentrálnak, majd a török-EU kapcsolatokban a magas szintű párbeszéd felújítását szorgalmazta.

Az észak-macedón Mile Lefkov a magyar elnökség elkötelezettségét méltatta a Nyugat-Balkánt is érintő bővítési folyamatban, amely szerinte a migráció kérdésében is megoldást jelenthetne.

A moldovai Radu Marian hangsúlyozta: az uniós csatlakozás nem csak az intézmények és a gazdaság erősítésének eszköze, hanem a szabadságé és a demokráciáé is, majd Ukrajna támogatását kérte, mert az „az európai biztonságba történő befektetés”.

A norvég Christian Tybring-Gjedde szerint mindannyian fenntarthatatlan szociális ellátórendszerekkel rendelkezünk, ezért kiemelten fontosnak nevezte a versenyképesség erősítését, az új technológiák bevezetését

Egy másik török felszólaló, Ismail Emrah Karayel pedig arról beszélt: Európa naggyá tételéhez, versenyképességének és védelmi képességének erősítéséhez Törökország hozzá tudna járulni.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az elhangzott felszólalásokra reagálva kiemelte:

a magyar elnökség természetesen szeretne konstruktívan együttműködni az Európai Parlamenttel. „Mihelyst az Európai Parlament készen áll, mi is készen állunk!” – jelentette ki.

A bővítésről szólva jelezte, a mostani elnökségi időszakban nem számít a 2011-es magyar elnökség idején megvalósult horvát csatlakozáshoz hasonló áttörésre, de bízik benne, hogy sikerül lépéseket tenni minden egyes csatlakozni vágyó ország esetében. Fontosnak nevezte, hogy megmaradjon az újonnan tapasztalható lelkesedés a bővítés iránt.

Ukrajnával kapcsolatban üdvözölte az „őszinte, nyílt párbeszédet”. Leszögezte: mindannyian egyetértenek abban, hogy Ukrajnát megtámadták, hogy Oroszország az agresszor, Ukrajnának joga van megvédeni magát és ebben támogatni kell, valamint, hogy olyan megoldást kell találni a konfliktusra, amelyet Ukrajna is elfogad.

Ugyanakkor – folytatta – vannak területek, ahol nem egyértelmű az álláspontok azonossága. E területek között említette, hogy Európának megvannak a saját maga érdekei is ebben a konfliktusban, és autonóm szerepet kell megpróbálnia betölteni a probléma megoldásában. Nincs teljes konszenzus abban sem, hogy a hadszíntéren kell-e ezt az ügyet rendezni – mondta.

Hangsúlyozta: nincs véleményazonosság abban sem, hogy Európa, ha autonóm szerepet akar betölteni, akkor kommunikációs csatorna kell, hogy legyen a felek között.

Ha Európa konstruktív szerepet szeretne játszani a probléma megoldásában, akkor Európának aktívnak kell lennie abban is, hogy olyan helyszínt találjon a tárgyalásokhoz, ahova mindkét fél elmegy – mondta, megjegyezve, hogy ebben sincs véleményazonosság.

Bóka János szerint amiben mindezen véleménykülönbségek ellenére egyet kellene érteni, az az, hogy „képesnek kell lennünk beszélni mindazokról a kérdésekről, amelyekben nincs teljes egyetértés”.

A konferencia második, az Európai Unió nyugat-balkáni és keleti bővítésének aktuális kérdései címmel tartott szekcióját felvezető előadásában Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa kiemelte: az EU bővítési politikája egyértelmű és szükséges geostratégiai befektetést tükröz a saját hosszútávú békénk, stabilitásunk, prosperitásunk és biztonságunk érdekében.

Úgy fogalmazott: az EU nem lehet sikeres a csatlakozó államok, valamint a tagállamok nemzeti parlamentjei nélkül. Felidézte:

húsz évvel ezelőtt Magyarország kilenc másik országgal együtt csatlakozott az EU-hoz, azonban két évtizeddel később a geopolitikai környezet és a biztonság drámai változásokon esett át.

Most tíz állam aspirál az uniós tagságra, akik hisznek abban, hogy az EU-tagság hosszútávú békét, biztonságot, stabilitást, bőséget, prosperitást jelent számukra – tette hozzá, majd részletesen beszélt ezekről az országokról.

Ukrajna csak öt nappal az orosz agressziót követően jelentkezett tagságra. A kihívásokkal tűzdelt időszakok dacára azonban előrelépéseket tett a reformok terén – jelezte az uniós biztos.

Ismertette: az első kormányközi konferenciát júniusban Luxemburgban tartották, és annak érdekében, hogy megfeleljen minden tagsági elvárásnak, Ukrajnának elkötelezettnek kell lenni a folyamat iránt, illetve folytatni kell reformtörekvéseit.

Szólt arról is, hogy az 50 milliárd eurós ukrajnai támogatással Európa fokozta az erőfeszítéseit, az Európai Bizottság jóváhagyta az első ütem majdnem 4,2 milliárd eurós kifizetéseit, és 2024-ben összesen 16 milliárd eurót fizetnek ki az ukrajnai költségvetésbe, ha Ukrajna is megfelel az EU által támasztott feltételeknek.

Moldova múlt hónapban kezdte el a csatlakozási tárgyalásokat, 1,6 millió eurós befektetéssel az EU támogatta a kulcsfontosságú szállító útvonalak rehabilitációját, illetve a zöld és digitális átállást – emelte ki.

Georgia tavaly decemberben kapott tagjelölt státuszt az alapján, hogy elkötelezi magát kilenc lépés iránt, fokozva a jogállamiságot és az alapvető jogok érvényesülését – mondta az uniós biztos.

Ezt követően azonban ellentmondásos jogszabályok születtek az országban, amelyekkel szemben az EU vezetői kifejezésre juttatták súlyos aggodalmaikat, kimondva azt, hogy a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvény visszavetést mutat a tagjelölti státuszt illetően – jelentette ki.

A Nyugat-Balkánon nagy lendület mutatkozik a bővítés iránt, ez a magyar elnökség napirendjének is fontos prioritása – mondta Várhelyi Olivér. Úgy fogalmazott: csak a régió csatlakozásával lehet teljes az unió

A térség országairól szólva kiemelte: Montenegró fontos lépést tett előre a bővítési folyamatban a kormányközi júniusi konferencián.

Szerbia esetében a versenyképességgel és az inkluzív növekedéssel kapcsolatos fejezeteket is meg kell nyitni – jelezte, hozzáfűzve, hogy a szerb kormány kifejezte elköteleződését az uniós reformok bevezetésének sürgetésében. A jelenlegi geopolitikai kontextusban létfontosságúnak nevezte, hogy Szerbia bemutassa stratégiai irányát az EU-nak.

Az albán reformok is folytatódtak, az igazságszolgáltatás terén, ugyanakkor Várhelyi Olivér további erőfeszítéseket tart szükségesnek a tulajdonjog illetve a jogállamiság terén.

Észak-Macedóniának fel kell gyorsítania az unióval kapcsolatos reformjainak végrehajtását, és alkotmányos módosításokra van szükség a folyamat továbbviteléhez – jelentette ki az uniós biztos.

Bosznia-Hercegovina esetében a tárgyalási keretrendszeren dolgoznak, jelenleg mind a nyolc lépés, amelyet az Európai Bizottság októberben fektetett le, már megtörtént – közölte.

Várhelyi Olivér beszélt egy új eszközről, a növekedési tervről, amely felgyorsítja a bővítési partnerek integrációját. Ez előmozdítja a nyugat-balkáni régió társadalmi-gazdasági integrációját az EU-val, és a tagállamiság előnyeit kínálja fel még a csatlakozást megelőzően, például a közös regionális piaccal – hangsúlyozta.

A reform és növekedési eszköz az egész régió GDP-jének egyharmadát mobilizálja, tíz kulcsfontosságú beruházási zászlóshajót azonosít, amelynek segítségével a hosszútávú társadalmi-gazdasági helyreállítást lehet megcélozni a regionális együttműködést előtérbe helyezve – fejtette ki.

Emellett tájékoztatása szerint 68 stratégiai fontosságú projektet vezettek be a közlekedés, az energetika, a környezetvédelem, a klímaváltozás, a digitális infrastruktúra, a humán tőke fejlesztése és az üzleti szféra fejlesztése érdekében.

Az összes pénzügyi támogatás 2027-re eléri kohéziós alap intenzitásának 90 százalékát annak érdekében, hogy a Nyugat-Balkán csatlakozhasson, mert a gazdaság és a társadalom valódi integrációja nélkül a bővítés nem lesz sikeres – jelentette ki az uniós biztos.

Várhelyi Olivér hangsúlyozta: az EU bővítési politikája egyértelmű és szükséges geostratégiai befektetést tükröz a saját hosszútávú békénk, stabilitásunk, prosperitásunk és biztonságunk érdekében.

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára előadásában magyar és európai uniós szempontból is sikeresnek nevezte a tíz tagállam 20 évvel ezelőtti felvétele óta eltelt időszakot.

Magyarország arra fog törekedni, hogy ez a folyamat ne álljon le, hogy az Európai Unió erősödjön a bővítésen keresztül, elérje a kitűzött geopolitikai céljait, és befogadja azokat az országokat, amelyek egyébként természetes részei az európai közösségnek – fogalmazott.

Az államtitkár hangsúlyozta: az elnökségi periódus prioritásainak meghatározásakor olyan témákat választottak, amelyek Magyarország és a többi tagállam számára is fontosak; a felszólaló ide sorolta a versenyképesség, az európai védelem, a demográfia, a migráció mellett a bővítés kérdését is, hiszen nagyban meghatározza az Európai Unió jövőjét.

Az Európai Unió számára is egy sorskérdés, hogy ki tudjuk-e terjeszteni a stabilitás zónáját, ezen keresztül ki tudjuk-e terjeszteni a biztonságot – fogalmazott Sztáray Péter, aki komoly gazdasági megfontolásként beszélt a közös piac minden érintett számára hasznos kiterjesztéséről.

Hangsúlyozta: ha az unió nem tudja kiterjeszteni a tagságot a Nyugat-Balkánra, „más erők, más entitások, más befolyásoló tényezők fogják kitölteni azt a vákuumot, amit mi hagyunk üresen”; ha az EU-nak globális politikai aspirációi vannak, azok valóra váltását helyben is el kell végezni.

Sztáray Péter annak fontosságát hangsúlyozta: a feltételeket teljesítő jelentkezőknek engedjék, hogy tovább lépjenek a tárgyalási folyamatban, e nélkül ugyanis kiábrándultságot fogunk okozni, ami szintén veszélyes.

Az államtitkár felidézte: húsz éve mondta ki a közösség, hogy a Nyugat-Balkán országai az unió tagjává válhatnak majd, s noha ezt az ígéretet még nem sikerült teljesíteni, „lépünk előre minden évben valamennyit” e téren.

Mi amellett vagyunk, hogy a csatlakozás konkrét kritériumok alapján haladjon előre – hangsúlyozta az államtitkár. Mint mondta: azért sem helyes politikai szempontok alapján összekötni egyes országok csatlakozásának kérdését, mert ezzel is el lehet elkerülni, hogy a nyugat-balkáni társadalmakban szkepszis alakuljon ki a bővítéssel kapcsolatban.

Sztáray Péter az unió belső reformjairól szólva kiemelte: ezek nem szolgálhatnak alapul a bővítési folyamat elnyújtására, „ne emiatt szenvedjenek kárt a jelölt országok”. Jelezte azt is:

Magyarország nem híve annak, hogy a belső reform megváltoztassa az intézmények közötti egyensúlyt.

Azt gondoljuk, hogy a minősített többségi döntések kiterjesztése nem az unió egységét fogja szolgálni – fogalmazott a szónok, kijelentve, ha nem veszik figyelembe a kisebbségi véleményeket, akkor nagyon nagy az esélye annak, hogy a közösség egysége fog gyengülni.

Hozzátette: az egység érdekében arra kell törekedni, hogy a kül- és a védelmi politikában, amennyire lehet, megmaradjon az egyhangú döntés, amire példaként a NATO-t hozta fel.

Mint mondta, ott „sokszor nagyon nehéz eljutni egy konkrét döntésig, de amikor megvan a konszenzus, akkor biztos, hogy minden egyes ország a döntés mögött áll, és a végrehajtás is nagyon erős lesz”.

A két előadást követően az első felszólaló, a Younous Omarjee, az Európai Parlament delegációjának vezetője úgy értékelt: az utolsó bővítések demokráciát, stabilitást és gazdasági növekedést hoztak, és geopolitikai szempontból is fontosak voltak az uniónak.

Ugyanakkor fontosnak nevezte a koppenhágai csatlakozási feltételek betartását. Azt is mondta, Ukrajna újjáépítése nagyon fontos és szintén alapvető feltétele a bővítésnek. A belga delegációt vezető Peter De Roover szerint a bővítésének kéz a kézben kell járnia az unió reformjaival.

Jacek Wlosowicz, a lengyel delegáció vezetője szerint a 2004 és 2007 között zajlott utolsó nagy bővítési folyamat után eljött az ideje a következő bővítésnek, és az EU készen áll erre. Meglátása szerint Montenegró előtt megnyílt a lehetőség, hogy viszonylag gyorsan csatlakozzon az EU-hoz.

Hörcsik Richárd, a magyar delegáció tagjaként jelezte, Magyarország top prioritásként kezeli a bővítést, és hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak meg kell erősítenünk erőfeszítéseinket és elkötelezettségüket, hogy új államokat üdvözölhessenek tagjaik sorában a jelenlegi ötéves terminus lezárta előtt.

Pere Joan Pons Sampietro, a spanyol delegáció tagja azt hangoztatta:

nincs bővítés integráció nélkül, és nemcsak gazdasági, hanem politikai és társadalmi integrációra is szükség van.

Ugyanakkor meglátása szerint az integrációval és a bővítéssel párhuzamosan meg kell reformálni az EU belső kormányzását, és ehhez bizonyos döntéseket egyfajta minősített többséggel kell meghozni.

Anton Hofreiter, a német delegáció vezetője szerint egyértelműnek és igazságosnak kell lenni a csatlakozni kívánó országokkal, és el kell fogadni, hogy különösen a nyugat-balkáni országokkal szemben, eddig nem volt átlátható és igazságos az EU.

Ján Ferencák, a szlovák delegáció vezetője jelezte, Szlovákia teljes mértékben támogatja a nyugat-balkáni országok csatlakozását. Ezek az országok jelentős előrelépéseket értek el, éppen ezért egyértelmű és konkrét jelzést érdemelnek, hogy az erőfeszítéseik nem voltak hiábavalók.

Dimitrios Kouvelas a görög delegáció vezetője szerint a felvételre aspiráló országoknak fel kell gyorsítaniuk a reformfolyamataikat az emberi jogok, a kisebbségi jogok, a tulajdonjog és a jogállamiság tekintetében.

Ivan Racan, a horvát delegáció vezetője a Bóka János által említett, a teljes jogú csatlakozást megelőző lehetőségekre kérdezett rá, ami segíthetné a nyugat-balkáni országokat politikai kereteik alakításában.

Alessandro Giglio Vigna, az olasz alsóházi delegáció vezetője jelezte, az olasz parlament alsóháza rendszeresen meghallgatja a nyugat-balkáni országok képviselőit.

Balassa Péter, a magyar delegáció tagja szerint az unió belső reformjairól szóló viták nem gátolhatják a tagjelölt országok előrehaladását, a bővítés nem válhat a belső reformok áldozatává.

Gusty Graas, a luxemburgi delegáció vezetője azt mondta, Luxemburg támogatja az összes csatlakozásra váró ország felvételét, Törökország kivételével.

Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa az elhangzottakra reagálva fontosnak nevezte a sok felszólaló által említett szempontot, hogy a belső intézményi reformok ügye és a bővítés nem kerülhetnek egymással ellentétbe. Megjegyezte: az Európai Tanács többször folytatott vitát erről, és értelmezésük szerint az intézményi reform nem akadálya a bővítésnek.

Kitért arra: a fokozatos integráció – ami azt jelenti, hogy a tagság előnyeit részben már azelőtt élvezheti valaki, mielőtt teljes jogú taggá válna –, csak akkor történhet meg, ha az adott szektorban az adott szabályokat már bevezették – mondta.

Az olasz felsőház küldöttségét vezető Giulio Terzi di Santagna a bővítési folyamat felgyorsítását szorgalmazta, mert az hitelességi kérdést jelent és geopolitikai jelentősége is van.

A román szentátusi delegációvezető, Cristian Ghica az ukrajnai orosz agresszió elleni fellépést sürgetett, és azt mondta, hogy a bővítés a stabilitásba, a békébe és a prosperitásba fordított befektetés.

A spanyol alsóház delegációjának vezetője, Francisco José Conde Lopez az ukrajnai orosz agresszió miatt még hangsúlyosabb az az igény, hogy új tagokat kell bevenni az EU-ba.

A máltai képviselőházi delegációvezető, Edward Zammit Lewis a fokozatos integráció fontosságáról szólt, és azt mondta: nincs biztonság Európában a Földközi-tenger biztonsága nélkül, de ugyanígy a Nyugat-Balkán biztonsága nélkül sincs.

A finn parlamenti küldöttséget vezető Heikki Autto azt mondta: Finnország támogatja az európai bővítést, ugyanakkor egyértelmű üzenetet küld „Putyinnak és minden más diktátornak” arról, hogy a nemzeteknek joga van az önrendelkezésre.

Mirela Fortuna, a román alsóház delegációjának vezetője támogatásáról biztosította a bővítést a nyugat-balkáni és a keleti partnerek felé is, mert azok politikai gazdasági és biztonsági előnyöket is jelentenek.

A francia szenátusi delegációvezető, Alain Cadec az uniós bővítést az olimpia rendezéséhez hasonlította, mert sok nehézségen kell átverekedni magukat addig. Jelezte: új közös forrásokra is szükség lenne a bővítéshez.

Az osztrák Szövetségi Tanács delegációvezetője, Christian Buchmann szerint „eljött a tettek ideje”, az intézményeket is fel kell készíteni a bővítésre, hasonlóan a jövőbeli tagországokhoz.

A portugál parlamenti delegációt vezető Telmo Faria Európát a béke kontinensének nevezte, és mint mondta: az ukrajnai háború megmutatta, hogy az EU a mi „biztonsági területünk”, majd a csatlakozási tárgyalások időrendjéről kérdezett.

A szerb országgyűlés képviseletében felszólaló Kovács Elvira fontosnak nevezte a bővítéspolitikát, és szomorúnak, hogy két és fél éve nem nyílt meg Szerbiával szemben egyetlen tárgyalási fejezet sem, politikai döntés miatt.

A török nemzetgyűlési delegációt vezető Burhan Kayatürk különösen fontosnak nevezte, hogy Bosznia-Hercegovinával, Ukrajnával és Moldovával is megkezdték a tárgyalásokat, és mint mondta: az uniónak fel kell függeszteni azt, hogy Törökországra versenytársként tekint és nem tagállamjelöltként.

A moldovai parlamenti delegációt vezető Ina Coseru szerint békét és biztonságot hoz az EU bővítése a környező országoknak, majd Ukrajna támogatására szólított fel.

Ukrajnából Ivanna Klympush-Tsintsadze parlamenti delegációvezető üdvözölte, hogy „új életet leheltek” a bővítési folyamatba, de aggodalmait fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök szombati szavai miatt, amelyekben arról beszélt, hogy az EU-nak nem lesz elég pénze Ukrajna felvételéhez.

Georgiából Maka Botchorishvili parlamenti delegációvezető az egyetlen megfelelő reakciónak nevezte az EU bővítését a jelenlegi geopolitikai kihívásokra, jelezve országuk szándéka, hogy integráns része legyen a béke, a stabilitás és a jólét övezetének.

Az észak-macedón delegációt vezető Igor Zdravkovski szerint a bővítés az egyik legerőteljesebb eszköze az uniós szakpolitikáknak, Európa érdekeit szolgálja a stabilitásban, a biztonságban és a konfliktusok megoldásában, és a nyugat-balkáni országoknak nincs más alternatíva, mint a teljes jogú tagság.

Országa euroatlanti csatlakozás iránti elkötelezettségét hangsúlyozta a koszovói delegációt vezető Rrezarta Krasniqi, jelezve, bíznak abban, hogy új fejezetet nyitnak az erről szóló tárgyalásokban.

A szerb küldöttek egyike, Milan Radin annak a reménynek adott hangot, hogy hamarosan megnyitják országával a tárgyalások hármas klaszterét is, majd hangsúlyozta: a koszovói szerb önkormányzatok integrációja a népcsoport védelmének egyetlen hatékony eszköze.

Montenegró lakosságának és politikusainak csatlakozás iránti elkötelezettségét emelte ki Jovan Subotic delegációvezető, jelezve, bíznak benne, hogy ők lehetnek a következő csatlakozó állam.

Törökország egyik képviselője, Ismail Emrah Karayel azt hangsúlyozta: hazája számára továbbra is stratégiai fontosságú kérdés az uniós csatlakozás, majd felvetette, hogy meg kellene kezdeni a vámunióval kapcsolatos formális tárgyalásokat is; mint mondta, ebben pozitív magyar hozzáállást látnak.

A nyugat-balkáni bővítés fontosságát emelte ki Zdenko Cosic, Bosznia-Hercegovina küldöttségének vezetője, aki annak a meggyőződésének adott hangot: ez a folyamat nem csupán a leendő tagállamok, hanem az unió jövője szempontjából is lényeges kérdés.

Vonzó európai piacra van szükség, nem egy hanyatló gazdaságra – fogalmazott Hans-Peter Portmann, a svájci delegáció tagja, aki arra emlékeztetett: minden bővítési kör érinti hazáját, amelynek lakossága közel negyedét uniós állampolgárok alkotják.

A felszólalásokra reagálva Sztáray Péter egyebek mellett arról beszélt:

senki nem vitatja az alapvető jogok és a jogállamiság fontosságát, a probléma abból is fakad, hogy az utóbbi fogalomra például nincsenek egyetemes definíciók, csak tagállami meghatározások.

Az államtitkár megemlítette: Európának szüksége van a megújulásra, de ez nem lehet olyan megújulás, ami korlátozza az egyes országok jogait, majd egyetértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Montenegró jó példaként szolgálhat a többi csatlakozásra váró állam számára az uniós felkészülésben.

Sztáray Péter utalt rá: a magyar politikában széles körű egyetértés van az unió bővítéséről, és jelezte, remélik, hogy Törökország ügyében is el tudnak érni haladást. Az államtitkár annak a véleményének adott hangot, hogy hiba volt Georgiát nem meghívni, Moldovával és Ukrajnával egy időben, a közösségbe.

Tessely Zoltán, az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának elnöke zárszavában megköszönve a hozzászólásokat a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta.

Bejelentette: a 72. COSAC plenáris ülést 2024. október 27. és 29. között tartják ugyancsak az Országházban.

Kiemelt kép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter beszédet mond az EU parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak (COSAC) konferenciáján az Országház Felsőházi üléstermében 2024. július 29-én. (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)