A beszélgetést itt hallgathatja vissza:

– Számos példátlan körülményt látni az idei elnökválasztási kampányban. Példátlan, hogy az korábbi elnök ellen soha nem indult még büntetőeljárás, különösen választási évben, most megtörtént. Példátlan volt a június végén tartott televíziós választási vita, amelyben az egyik jelölt súlyos hibákat mutatott. Amit pedig most láttunk az egy valós, fizikai értelemben vett erőszakos cselekmény választási gyűlésen, ez is példátlan. Ami most zajlik, megváltoztatja a választási kampányt?

Shea Bradley-Farrell, az amerikai Counterpoint Institute elnöke. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

– Azt hiszem, hogy már megváltoztatta azt. A világot lenyűgözhette, amikor azt látta, hogy Trumpot meglőtték, a földre került, de szinte azonnal felállt, és a harc folytatását kérte. Egyfelől meg akarta mutatni a világnak, hogy nem esett baja. Egyben jele a magabiztosságnak és bátorságnak, amit az egész világ előtt megmutatkozott: felállni, és kifejezésre juttatni azt, hogy erősek vagyunk. Úgy gondolom, hogy ez sok tekintetben átalakította a választás teljes lendületét, és azt hiszem, hogy eldöntötte a versenyt is. Donald Trump győzni fog – ez az én személyes véleményem.

A másik saját meglátásom az, hogy Trump elnök isteni oltalomra talált aznap, szombaton. Hiszen, ha csak egyetlen milliméterrel is a másik irányba fordítja a fejét, akkor most teljesen más dologról beszélgetnénk.

De van még valami, ami a héten történt, és beleillik abba, hogy komoly lendületet kaptak a dolgok: a Trump ellen Floridában indult büntetőeljárást megszüntették.

Sok éve követem már az elnökjelölő kongresszusokat, de a most zárult talán minden idők legjobb ilyen gyűlése volt, minden idők legjobb beszédeivel. Részben azért, mert a mindennapok emberei is szót kaptak. Egy anya, aki elvesztette a fiát a mexikói határon keresztül csempészett fentanil kábítószer-mérgezés következtében. Egy másik anya, aki New York városában erőszakos cselekményben vesztette el fiát, egy afroamerikai asszony, aki élesen bírálta Alvin Bragg kerületi ügyész puha büntetőpolitikáját köztörvényes ügyekben. Ez a demokrata kerületi ügyész volt az, aki Donald Trumpot börtönbe akarta csukatni. A beszédeken keresztül a mindennapi életre gyakorolt hatása mutatkozott meg annak, ahova a Biden-adminisztráció politikája vezet.

– Jelképpé vált a merénylet helyszínén az a hatalmas amerikai zászló, ami ott lengett a választási nagygyűlés területe felett. Szimbolikus volt, ön is említette, ahogy Donald Trump a tömeg felé emelte az öklét, alig 30 másodperccel azt követően, hogy majdnem agyonlőtték. Ez valahogy ösztönös volt,  most úgy tűnik, a demokraták kísérletei kezdenek összeomlani. Említette a megszüntetett büntetőeljárást Donald Trump ellen, a másik oldalon pedig a növekvő ellenkezés Joe Biden jelöltségével szemben és a nyomás a Demokrata Párton.

– Azt hiszem beletalált valamibe, mégpedig, hogy Trump elnök megmutatta a jellemét. Azt, hogy milyen embert akarhatunk a szabad világ vezetőjének látni. Ez a jellem arról szól, hogy amikor meglőtték, nem omlott össze a körülmények hatására.

A jellemhez tartozik, hogy nem engedi magát áldozattá válni, hanem feláll, és tovább halad, harcol, cselekszik annak érdekében, hogy ami rossz, azon javítsunk.

Valami, amire szintén utalt ön is. Már nagyjából másfél éve beszélek az egyre veszélyesebbé váló hangnemről, elsősorban a demokrata pártiak, a média és általában a szélsőbal részéről. Amikor Nancy Pelosi, a képviselőház korábbi elnöke azt mondja, hogy szeretné Donald Trumpot arcon vágni. Vagy, amikor Joe Biden elnök olyan másfél héttel ezelőtt azt mondta, hogy végeztünk a vitával, és Donald Trumpot a céltábla közepére kell állítani. Vagy, amikor az elnök a konzervatív politika támogatóit belföldi terroristának nevezi. Ezeknek egy őrült könnyen felülhet, és odáig mehet, hogy erőszakhoz folyamodik. Ez már előfordult itt a fővárosban is. Nagyjából öt évvel ezelőtt Steve Scalise kongresszusi képviselőt egy baseballpályán érte fegyveres támadás egy őrült részéről, aki Bernie Sanders szenátor támogatója. Az ilyen dolgoknak megálljt kell parancsolni. Régóta beszélek arról, hogy szükség van a vitára egymás között. Teljesen rendben van, hogy nem értünk egyet egyes dolgokban, de üljünk le, és beszéljük meg ezeket, vagy akár maradjanak a nézeteltéréseink, és küzdjünk egymással, de civilizált módon.

– Van még egy kérdés és vita az egység kérdéséről. Az első reakció a merényletkísérlet után a demokraták részéről is az volt, hogy most erre van szükség, és a hangnem megváltoztatására. De eltelt két-három nap, és úgy tűnik nem nagyon történik meg. A republikánus kongresszuson ugyanakkor hallottunk beszédeket az egység szükségéről, Donald Trump részéről az egész országot tekintve, de a párton belül is. Korábbi elnökjelölt-aspiránsok beszéltek erről, mint Nikki Haley, Vivek Ramaswamy, Ron DeSantis. Szóval ki képviseli az egységet?

– Azt gondolom, hogy Donald Trumpnak ez egyszer már sikerült, az első elnöksége idején. Ebből kiindulva mondom, hogy újra képes lehet erre. Néhány évvel ezelőtt vele töltöttem nagyjából egy órát, amikor a déli határon kialakult válsághelyzetről tájékoztattam. Emellett beszéltünk Oroszországról és Kínáról is. Én az tapasztaltam, hogy igazán szívén viseli ennek az országnak az ügyét, és az amerikai emberek sorsát. Minden amerikai ember ügyét, teljesen függetlenül attól, hogy milyen a bőrszíne vagy éppen a szexuális irányultsága. A demokraták viszont ezek mentén éppen meg akarják osztani Amerikát. És igen, én is úgy láttam, hogy a republikánus elnökjelölő gyűlés az egységről szólt, valamint az igazságról. Azzal kapcsolatban, hogy mi folyik a déli határon. Már említettem azt az édesanyát, aki felszólalt, mert a fia fentanilmérgezésben halt meg. A fentanilt Kínából szállítják Mexikóba, ahol sokszor keverik enyhébb kábítószerekkel és csempészik át a határon. A fogyasztók közül pedig sokan nem is tudják, hogy mit szednek be. Ez az asszony elég bátor volt ahhoz, hogy beszéljen. A déli határon végzett munkám során beszéltem más szülőkkel is, akik szintén elvesztették gyereküket, szívszaggató történetek ezek. Szóval a kongresszus az egységről szólt, és Nikki Haley is az egységet képviselte.

– A béke pedig talán a másik nagyon fontos üzenet ma. Annak fényében is, ami történt, az erőszak, fizikai erőszak nyomán a választási gyűlésen. Másik oldalon pedig béke a nemzetközi konfliktusokban. Mindkettő lehet üzenet Donald Trump részéről. Békét ígér Ukrajnában és a Közel-Keleten, valamint ezt ígéri az országon belül. Megteremtheti az Egyesült Államokon belül a politikai békességet?

– Azt gondolom, hogy nagyon rövid idő alatt helyreállítja a békét Ukrajna és Oroszország között. Ez politikai elképzeléseinek előterében szerepel, ahogy egyébként számomra is elsők között van. Hozzátenném, nem sokkal azután, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, az általam vezetett szervezet, a Counterpoint Institute megpróbált békeegyeztetéseket ösztönözni az amerikai kormánynál, de az nem hallgatta meg. Inkább azt választották, hogy a háborúhoz nyújtanak segítséget, ami nagyon káros az ukrán embereknek. Tudom, hogy közöttük számos magyar nemzetiségű van, akik közül sokan életüket vesztették, illetve akik saját bőrükön érzik a háború terheit. Elismeréssel tekintek Orbán miniszterelnökre, aki kiállt, és megpróbál békéről tárgyalni Zelenszkijjel és Putyinnal.

– Csupán két nappal a Butlerben tartott választási gyűlést megelőzően találkozott Donald Trumppal Floridában.

– Igen, ez így van, egy jó jelnek találtam. A kettőjük közötti kapcsolatról írtam az Utolsó figyelmeztetés a Nyugatnak című könyvemben is, ami tavaly jelent meg az Alapjogokért Központ kiadásában. Írtam a barátságukról, hogy Trump barátjának nevezte Orbánt, és mindenképpen igaz, hogy szövetségesnek tekinthetik egymást. A találkozón pedig valószínűleg az is szóba került kettőjük között, hogy milyen kapcsolatokat lehet kialakítani egy második Trump-adminisztráció alatt, és ennek kilátása szintén nagyon biztató.