Melyek voltak a Donald Trumpéhoz hasonló legemlékezetesebb, politikusok elleni fejlövéses merényletek?
– A világpolitikai szereplők között Abraham Lincoln, az Egyesült Államok 16. elnöke volt az első amerikai elnök, akit hivatali ideje alatt öltek meg, 1865-ben egy színházban érte a fejlövés. 1918-ban egy magyar merényletről is tudunk: gróf Tisza Istvánt lőtték meg, akit egyébként hétszer próbáltak meg megölni, de a legutolsó, amikor a fejlövést kapta, az végzetesnek bizonyult. Később 1963-ban az Egyesült Államok 35. elnökét, John F. Kennedyt nagy energiájú fegyverrel, a távolból lőtték meg a koponyájánál, szinte azonnal meghalt. Azután 1995-ben Jichák Rabin izraeli miniszterelnököt egy békement után érte a halálos fejlövés. Végül Pakisztán korábbi miniszterelnöke, Benazir Bhutto 2007-ben egy kampánygyűlés során lett fejlövés áldozata. Mind az öten belehaltak a merényletekbe.
A politikusok elleni merényletek tökéletes eszközei a megfélemlítésnek.
– Sajnos lassan abba az irányba haladunk, hogy ha valaki meg akar fékezni egy embert a politikában, lőni kezd. De van itt még egy fontos dolog, hogy mindezt élő egyenes adásban teszik a merénylők, ami azon túl, hogy borzalmas tett, sokkal mélyebb a pszichológiai hatása az emberekre nézve. A nyilvánosság sokkoló erejéről beszélek, s ezáltal a merénylet globális hatásáról.
Milyen nyomot hagy egy ilyen merénylet az emberben?
– Nem telt el sok idő a szlovák miniszterelnök, Robert Fico merénylete óta, akinek azóta is mozgásszervi és hasi problémái vannak. Ezek a merényletek nem csak arra mennek ki, hogy valakit megöljenek, hanem hogy lelassítsák, megfékezzék az ember életét, ezáltal hátráltassák a munkáját. Azoknak a magas beosztású embereknek, akik egy ilyen gyilkossági kísérlet közelébe kerülnek, azoknak az élettempója teljesen megváltozik.
Ez volt a kampányidőszak zárógyűlése, érezhető volt a levegőben a feszültség, nem kellett volna Trumpot komolyabban védeni?
– Annyit esetleg megtehettek volna, mint amit a pápánál is, például a pápamobilnál, hogy az embert egy golyóálló üveg vagy plexi védi. De ezt nemcsak Trumppal kapcsolatban gondolom, hanem más magas rangú politikusoknál is, akik kiállnak nyilvánosan beszélni. Érdekes, hogy ezek az emberek képesek úgy kiállni a rivaldafénybe, hogy semmiféle félelemérzetük nincs, és a rajongóknak sem, akik élő pajzsként veszik körbe a politikusokat, ezzel veszélyeztetve magukat. Ennek most meg is lett a következménye, mert a tömegből halt meg valaki és sérültek meg súlyosan az emberek. De azt se felejtsük el, hogy Trump nem a regnáló elnök, így a protokoll szerint másfajta védelem illeti, mint az elnököt.
Habár hivatalosan még nem erősítették meg, hogy milyen fegyverrel követték el a merényletet, a sajtóban azonban megneveztek egy konkrét fegyvertípust. Önnek komoly tapasztalata van Afganisztánt is megjárt katonaorvosként, mit kell tudni az említett fegyverről?
– Félelmetes, ami egy átlagember kezébe kerülhet az Egyesült Államokban. Ez egy olyan félautomata gépkarabély volt, ami a katonai változatnak a „civilesített formája”. Ezt a fegyvert onnan ismerhetjük, hogy ezt használták az Egyesült Államok történetében a legtöbb áldozatot követelő, magányos tettes által elkövetett ámokfutásnál, a 2017-es Las Vegas-i merényletnél, ahol 59 ember halt meg egy szempillantás alatt. Ezzel csak azt akarom érzékeltetni, hogy ha a merénylő máshogy állítja be a fegyverét, nem egyes lövésre, hanem sorozatlövésre, és megsorozza az embereket, itt is történhetett volna még nagyobb katasztrófa.Ez egy rendkívül nagy kezdősebességgel rendelkező fegyverrel, mert ennek a fegyvernek a csőszáját 991 méter per szekundummal hagyja el a lövedék. Viszonyításképp a Kalasnyikov, az AK–47-es is egy erős fegyver, de annak csak 715 méter per szekundum sebességgel hagyja el a csőszáját a lövedék. El lehet tehát képzelni, hogyha a Trump ellen használt fegyver lövedéke valakit eltalál, annak milyen roncsoló hatása van. Többet viszont csak akkor tudunk majd arról, hogy pontosan hány merénylő volt, milyen irányból jöttek a lövések, ha megtalálják a lövedékeket, addig csak találgathatunk.
Ha valakit 130-150 méterről egy ilyen fegyverrel koponyán lőnek, van esélye a túlélésre?
– Egy átlagember számára biztos úgy tűnhet, hogy ilyen esetben biztos a halál. Én azonban sebész ember vagyok, több évtizedes múlttal a hátam mögött, és mivel katonaorvoslással is foglalkozom, komoly harctéri tapasztalattal is rendelkezem. Az én köreimben, soha nem mondjuk azt, hogy soha! Tehát mi mindig a megoldásra koncentrálunk, semmit nem tartunk, hogy mondjam, lehetetlennek, elképzelhetetlennek.
Mi a különbség a nyílt és a zárt koponyalövés között?
– Nagyon sok, mert egyáltalán nem mindegy, hogy nagy energiájú vagy kis energiájú fegyverrel követik el a koponyalövést, és az is számít, hogy külső vagy belső lövésről van-e szó. Hogy egy példával érzékeltessem a belső lövés, ha valakinek a szájába dugják a csövet, és ha ezt egy kis energiájú fegyverrel teszik, egy marokfegyverrel, akkor az ólomlövedék a koponyaüreg vonalában pattog, de nem tud eltávozni, mert csak pattog. Ezeket a lövéseket, akár túl is lehet élni. Míg mondjuk, ha valakinek egy vadászpuska csövét teszik a szájába, akkor az biztos, hogy az egy nyílt koponyasérülés lesz komoly agysérüléssel, azaz átmegy a fején a lövedék és távozik, az ember pedig azonnal meghal. A koponya ugyanis két részből áll, amit látunk, az arcunk, az arckoponya, illetve a másik az agykoponya. Esettől függően előfordulhat olyan is, hogy az arc sértetlennek tűnik, de belül akkora a roncsolódás, hogy az halálhoz vezet. Szóval ez egy összetett kérdés.
A 130-150 méter egy olyan „közeli” távolságnak mondható, ahonnan sikeresnek kellett volna, hogy legyen a merénylet. Mi lehetett a zavaró tényező?
– Az elkövető gyakorlott fegyverhasználó volt, aki előre megtervezetten követte el a merényletet, ez mutatja, hogy a fülén találta el a volt elnököt. Ellenben mivel nem hivatásos lövész, ezért valószínűleg, nem számolt a környezeti tényezőkkel, mint például a szél ereje vagy, hogy a célszemély mennyire mozog a beszéde közben. Szerintem nem kalkulálta bele Trump mozgását a megtervezéskor.
Mit üzen az egyre intenzívebben megjelenő merényletek sorozata?
– Ennek az egész beszélgetésnek a lényege tulajdonképpen, hogy felhívjuk a figyelmet a biztonság fontosságára. Két oldalról kell megközelíteni a kérdést: biztonságtechnikai és orvosszakmai szempontból. Egyrészt fontos felkészülni a politikusok védelme érdekében a védőpajzs biztosításával, amelyben kiemelt szerepe lehet többek között a titkosszolgálatnak és a lövedékálló üvegeknek. A másik életbevágóan fontos dolog a helyszínen történő egészségügyi háttér biztosításra, ugyanis ha meglőnek egy embert, egy nagy energiájú fegyverrel, akkor vajmi kevés az esélye annak, hogy túléli, ha még el is kell szállítani a legközelebbi ellátó kórházba. Az Egyesült Államokban van egy harctéri tapasztalatokon alapuló sebészi képzés, amit egyébként már Magyarországra is áthoztak 2022-ben. Ezt a tanfolyamot volt szerencsém Magyarországon elsőként elvégezni. Ez a legmagasabb szintű katonaorvosi sebészi képzés, amely lehetővé teszi, hogy azonnal a helyszínen lehessen ellátni egy lőtt sebet. Azóta már több kollégámnak is megvan ez a licence, ami fontos lépés Magyarországon a biztonságérzet kialakítása felé.