Aktuális

BKK: Pályakarbantartás miatt változik a 4-es és a 6-os villamosok közlekedése szombattól

Elemzők szerint is jó döntés a bankkártya- és számlaárstop a kormány részéről

Elemzők szerint a kormány jó döntést hozott a banki árstoppal, azaz, hogy a pénzintézetek nem háríthatják át az ügyfelekre a háborúellenes akcióterv miatt megemelkedő költségeiket. Korábban ugyanis például a tranzakciós díj bevezetésekor megemeltek bizonyos lakossági költségeket. A védelmi hozzájárulást a bankszektornak, a multinacionális vállalatoknak, valamint az energiacégeknek kell megfizetniük, a befizetett összeg pedig a védelmi alapba kerül – számolt be róla az M1 Híradója.

A háborúellenes akcióterv bankokra vonatkozó rendelkezései ellenére ezután is havonta kétszer 150 ezer forintig ingyen lehet pénzt felvenni a bankautomatákból és a további kártyás tranzakciók díja sem változik a jövőben – hangzott el az M1 Híradójában.

Ahogy nem változik a bankkártyahasználat éves díja sem. Ez továbbra is rendkívül alacsony, 500 forint marad.

A pénzutalás, a csekkbefizetés és az értékpapírügylet továbbra is illetékmentes, ráadásul határa tranzakciónkként 20 ezer forintról 50 ezer forintra nő.

„Megemeljük a bankok által fizetett tranzakciós illeték mértékét és a bankok devizaműveleteire valutaátváltási illetéket vetünk ki”– mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Hétfőn a Kormányinfón jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány háborúellenes akciótervről döntött. Ennek része, hogy extra bevételük miatt védelmi hozzájárulást kell fizetniük a bankoknak, ami az extraprofitadó mellett további kötelezettséget jelent.

Ennek értelmében növelniük kell teljes állampapír-állományukat, magasabb összegű tranzakciós díjat kell megfizetniük, ami várhatóan idén már plusz 85 milliárdot, jövőre pedig akár 200 milliárd forintot is hozhat a védelmi alapba. Emellett bevezetnek egy kiegészítő illetéket a különböző pénznemek közötti váltáskor. Ez ebben az évben további 7 milliárd , jövőre pedig már 30 milliárd forintos pluszbevételt is jelenthet.

A bankszektor többletterheiből azonban semmit sem háríthat a lakosságra. A kormány továbbra is elutasítja, hogy a háború árát a magyar családok fizessék meg.

„Annak érdekében, hogy ezt ne lehessen áthárítani a családokra, 2024-ben a számlavezetési és kártyahasználati díjra egy stopot vezetünk be a lakossági kártyákra és lakossági számlákra vonatkozóan” – hangoztatta a miniszter.

Pénzügyi elemzők szerint a kormány jó döntést hozott a korlátozással. Korábban ugyanis a bankok a tranzakciós díjak emelését az ügyfeleikre terhelték azzal, hogy megemelték a bankszámladíjakat és egyéb banki költségeket is.

„A Nemzetgazdasági Minisztérium és a felügyeletként eljáró Magyar Nemzeti Bank is az elkövetkezendő hónapokban és a jövő év elején figyelni fogja azt, hogy eleget tetszene-e a bankok ennek a kötelezettségnek, nem módosítják-e az ügyfelek számára hátrányosan a bankszámla-szerződéseiket illetve jövőre csak olyan díjemelést hajtanak végre, amihez a jogszabály lehetőséget ad” – hívta fel a figyelmet Tóth Levente vezető elemző.

A kormány döntésére a bankszövetség is reagált. Szerintük a háborúnak a bankok is kárvallottjai. Azt is írták, hogy az intézkedések kiszámíthatatlansága korlátozza a bankszektor hitelezési képességét. Egyúttal megjegyezték: a magyar bankszektor a kormány egyik legfontosabb partnere a gazdaságpolitika megvalósításában.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a kormány családokat védő döntése segíti a fogyasztás helyreállását. A gazdasági növekedés újraindításának pedig a bankok is nyertesei.

Kiemelt kép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Ajánljuk még