Időjárás

Egy időre búcsút inthetünk a kánikulának

A baloldal mindent elkótyavetyélt, most négyet kell előre lépnie Miskolcnak – Tóth-Szántai József, a város új jobboldali polgármestere a hirado.hu-nak

| Szerző: Juhári Andrea
Miskolcnak nem egyet, hanem legalább négyet kell előre lépnie ahhoz, hogy behozza a lemaradását. A hosszú távú céljaink között szerepel Miskolc átpozicionálása is, acélvárosból a Bükk városává kell válnia a településnek – hangsúlyozta Tóth-Szántai József Miskolc új polgármestere a hirado.hu-nak adott interjúban.

– Ön a Fidesz–KDNP és a Pont Mi Egyesület közös jelöltjeként több mint negyvenszázalékos eredménnyel győzött Miskolcon június 9-én. Ezzel szemben két ellenzéki riválisa csupán 22,12, illetve 13,54 százalékot kapott. Hogy sikerült ilyen magabiztos győzelmet aratni?

– A lehető legtöbb választóval kerültem személyes kapcsolatba. Úgy véltük, minden egyes kézfogás és személyes beszélgetés egy szavazatot jelent. 178 fórumot csináltam az elmúlt hónapokban, szó szerint több ezer emberrel találkoztam. Ebben volt lakásfórum, utcafórum, lépcsőházfórum, piacfórum. A személyes beszélgetések során a tömegközlekedés, a közrend és közbiztonság, illetve a köztisztasággal kapcsolatos gondok folyton felmerültek. Három olyan területről kellett folyamatosan beszélnünk, amelyek egy normális városban adottak, ezért nem lehetnének kampánytémák. Ehhez a három területhez azonnal hozzá kell nyúlnunk, amint átvesszük a város irányítását.

– Orbán Viktor is méltatta az önök választási sikerét. A miniszterelnök nyilatkozata szerint Miskolcot majdnem olyan nehéz bevenni, mint Berlint. Mit szól ehhez?

– Nagyon büszke vagyok rá, hogy a miniszterelnök érdeklődését is felkeltette a sikeres kampányunk és elismerően nyilatkozott a győzelmünkről. Olvastam a szóban forgó interjút, amelynek a Miskolcról szóló részét a támogatóink kiemelték az eredeti szövegkörnyezetből és terjesztik a világhálón, így rengeteg miskolcihoz is eljutnak ezek a gondolatok. Ez valóban speciális helyszín, hatalmas siker itt nyerni. A csapatom nagy elszántsággal, alázattal és hittel küzdött a kampányban azért, hogy végre a fejlődés pályájára álljon ez a jobb sorsra érdemes nagyváros.

„Úgy véltük, minden egyes kézfogás és személyes beszélgetés egy szavazatot jelent”

– Civilként csöppent a politikába, belépett már az önt támogató Fideszbe vagy KDNP-be?

– Civil szervezetek támogattak, polgármesterjelöltként megkerestem az összes párt helyi szervezetét is, melyek közül a Fidesz és a KDNP támogatását kaptam meg, invitáltak is ezekbe a pártokba, ezt nagy tisztelettel megköszöntem, de azonnal visszautasítottam, mert pártpolitikától mentesen szeretném vezetni a várost, nem ideológiákra, hanem lokálpatriotizmusra épül a programom. A Fidesz és a KDNP megtisztelt azzal, hogy beleszólhattam nagyon markánsan abba, kik lesznek az én önkormányzati képviselőim. Volt vétójogom, amivel éltem is, sőt meghatározhattam azt is, hogy nézzen ki a kompenzációs lista, ami szerencsére nem lett releváns, hiszen a 18 mandátumból 15-öt elnyertünk, így listás mandátumunk nem is lett. A közgyűlés 26 főből áll majd október elseje után, ebből 16 képviselő velem együtt a Pont Mi–Fidesz–KDNP-frakció tagja és 10 mandátumom osztozik a többi párt, tehát magabiztos többségünk lesz. A jelenlegi polgármester pedig a választási győzelem után gratulált nekem és a támogatásáról biztosított. Le kell majd ülnünk és át kell néznünk a futó projekteket, amelyeknek a város érdekében nem szabad megállniuk.

Tóth-Szántai József Miskolc következő polgármestere egyeztet Veres Pállal a város jelenlegi vezetőjével

– Miért vállalta el ezt a feladatot?

– Születésemtől fogva, 54 éve Miskolcon élek, az elmúlt 30 évben újságíróként tevékenykedtem. Nagyon sok emberrel találkoztam és beszéltem a munkám során, rengeteg ismeretem van a szülőhelyemről. Szenvedélyesen szeretem ezt a várost, de nagyon elkeserített, amit az elmúlt négy-öt évben tapasztaltam. Tömegközlekedek és gyalogolok, így gyakran szembejön velem a valóság. Bevallom, nem túl vidám program februárban a buszmegállóban ácsorogni, fagyoskodni a többi utassal, aztán nagy nehezen felpréselődni az óránként járó zsúfolt buszra. Fáj látni, ahogy Európa egyik leghosszabb főutcáján sorra zárnak be az üzletek. Lehúzzák a rolót a boltok, kiürülnek a Miskolc polgári hangulatát őrző gyönyörű, több mint száz éves épületek. Több mint tízezer ember ment el innen az elmúlt öt évben, ez lesújtó adat. Gazdátlan a város, ez a legnagyobb baj. Veres Pál, aki szerintem végtelenül jószándékú polgármester, 2019-ben, amikor elvállalta ezt a pozíciót, nem olvasta el az apróbetűs részt, ez pedig a közgyűlése és annak összetétele. Nem számolt azzal, hogy durva bokszmeccsek lesznek a háttérben, egyéni és pártérdekek fognak dominálni a közgyűlésben.

– Pozícióharcok zajlottak?

– A baloldalt, különösen a DK képviselőit lekötötte a pozícióharc, azzal voltak elfoglalva, kinek mi legyen a státusza, és nem azzal, hogy rendben járjanak a buszok és villamosok, ebben a ciklusban már több mint százszor módosították a menetrendet, a tömegközlekedés mégis csapnivaló. Nyilvánosságra került tavaly év elején a polgármester korábbi kampányfőnökének a várost vezető frakciónak írt levele, majd egy interjúban elmondta, hogyan is működik a miskolci közgyűlés, az önkormányzat, és azt is, hogy milyen szándékok, háttéralkuk határozzák meg és kötik gúzsba a város irányítását.

– Hogy értékeli a baloldali városvezetők tevékenységét?

– Miskolc történetében eddig még nem volt olyan városvezetés, amelyik egyetlen önálló projektet sem tudott felmutatni. A jelenlegi baloldali vezetésnek ugyanis egy önálló projektje sem volt. Azokat fejezték be, amelyeket az elődeik kezdtek. Veres Pál polgármester jó szándéka ellenére magára maradt. Várost vezetni viszont csak csapatban lehet. Hiába nőtt az iparűzésiadó-bevétele brutálisan Miskolcnak 2019-hez képest 2023-ban. Ezt a több mint hatmilliárd forintos pluszbevételt kötelességük lett volna a tömegközlekedés rendbetételére fordítani, de nem tették. Borzasztó rossz volt az ingatlangazdálkodást is, eltékozolták a városi vagyont. Eladták Magyarország egyik legnagyobb geotermikus erőművében, a mezőkövesdi repülőtérben és még a DVTK-ban is az önkormányzat tulajdonrészét, pedig a Diósgyőr nem csupán a fociról szól, hanem a helyi identitás fontos része. Siránkozással töltötték ezt az ötéves ciklust, és eladtak mindent, elkótyavetyélték a városi vagyont. Ez kihat a mindennapokra, a közhangulatra. Sajnos az emberek, főleg a fiatalok jelentős része a lábával szavazott, elmentek innen.

„Szenvedélyesen szeretem ezt a várost, de nagyon elkeserített, amit az elmúlt négy-öt évben tapasztaltam”

– Vissza lehet szerezni az elkótyavetyélt vagyont?

– Az önkormányzat szerződésállományát jelenleg a Miskolc Holding kezeli, nehezen férünk még hozzá a szükséges dokumentumokhoz. Azt is csak véletlenül tudtuk meg, hogy már a Szentpéteri kapuban lévő húszemeletes házat is eladták, amelyet a 2019-ben leköszönő polgári vezetés komplett felújítási tervekkel és a munkálatokhoz szükséges forrásokkal adott át.

– Hogy lehet visszacsábítani az elvándorlókat?

– Lázár János miniszternek már említettem, hogy nagyon jól jönne Miskolcnak még legalább ötezer új minőségi munkahely, olyan, amely vonzó pályaívet kínálhat a hazatérő fiataljainknak, akiknek igyekszünk kedvezményes lakhatási lehetőséget is kínálni, ezért hamarosan felülvizsgálunk több száz – tudomásunk szerint – üresen álló önkormányzati ingatlant. Miskolc hazánk legélhetőbb települései közé tartozik, a Bükk közelsége miatt sokkal tisztább itt a levegő, mint más nagyvárosokban, az ingatlanárak pedig szolidabbak, mint Debrecenben vagy Budapesten.

– Milyen hosszú távú tervei vannak?

– Szeretnénk elindítani Miskolc legnagyobb újraaszfaltozási programját, ami nemcsak a teljes úthálózatot érintené, hanem a járdákat is. Erre – úgy vélem – a legautentikusabb személytől kaptam ígéretet, hiszen Lázár János közlekedési miniszter is támogatja ezeket a terveket, és nagyon gyorsan szeretnék nekivágni ennek a munkának. A hosszú távú céljaink között szerepel Miskolc átpozicionálása is, acélvárosból a Bükk városává kell válnia a településnek. Én még átérzem a P. Mobil Acélváros című dalának szövegét, de a fiam már nem. Felnőtt egy új generáció a rendszerváltozás óta. Ők mást gondolnak erről a helyről, teljesen más értékek mentén határozzák meg az életüket. Miskolcnak nem egyet, hanem legalább négyet kell előre lépnie ahhoz, hogy behozza a lemaradását. A város átpozicionálása nem pusztán marketingstratégia, hanem olyan széles spektrumú program, amely a turisztikai fejlesztéseket, a 21. századi innovatív technológiák alkalmazását, új munkahelyek létrehozását is tartalmazza, a zöldgondolat az egyik fő vonala a programunknak. Élhetővé kell tennünk Miskolcot, haza kell csábítanunk a fiataljainkat, hogy itt alapítsanak családot és itt neveljék fel a gyermekeiket.

Tóth-Szántai József és Lázár János közlekedési miniszter találkozása Miskolcon

– Mire épül a Bükk városa projekt?

– Három fontos tartóoszlopa van a Bükk városa nagyprojektnek. Ezek a gazdaságfejlesztés 21. századi innovatív technológiák alkalmazásával, a szolgáltató város kialakítása és az idegenforgalom, illetve a turizmus fellendítése. Jelenleg az iparűzési adóból származó bevételnek egy százalékát sem teszi ki a turizmusból befolyó adóbevétel. Ezen mindenképpen fordítanunk kell, mert páratlan természeti adottságai vannak ennek a településnek, amely az egri és a tokaji történelmi borvidék között terül el.

– Apropó turisztika, a dunántúliak közül sokan nem is tudják, hogy például Miskolctapolca és Lillafüred is Miskolc része.

– Az itt élők számára természetes, hogy Lillafüred és Miskolctapolca a városuk része, úgy járnak feltöltődni ezekre a helyekre, mint a fővárosiak a budai Várba vagy a Margitszigetre. Ám, aki idelátogat hozzánk és leszáll a vonatról a Tiszai pályaudvaron, elszlömösödött területet, betonfelületet lát, nem a Bükk városát. Óriási a kontraszt a Tiszai pályaudvar és mondjuk Lillafüred között, részben ez az oka annak, hogy csupán Miskolc környékeként tartják számon a város legértékesebb turisztikai övezeteit. Be kell hoznunk a Bükköt Miskolcra. Országos viszonylatban most is nagyon tiszta levegőjű gyönyörű zöld település ez, de a green city elv alapján még több zöldfelület kell beton helyett, füvesíteni fogunk és fákat telepítünk majd a belvárosba.

A lillafüredi palotaszálló neoreneszánsz épületének látképe. A lillafüredi palotaszálló 1925 és 1929 között épült a Hámori-tó mellett, Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Lillafüred a nevét Vay Béla lányáról, Erzsébetről, becenevén Lilláról kapta (Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)

– A belváros közepén pedig ott áll egy „Gellért-hegy”…

– Bizony! Szeretném a történelmi Avast a világörökség részévé nyilváníttatni, ennek biztos több alkalommal is neki fogok futni, ha szükséges. Ezt a magnetikus helyet újra élettel kell megtölteni, de ahhoz, hogy igazán komoly turisztikai értéket hívjunk életre, meg kell szereznünk ezt a címet. A legnagyobb probléma a miskolci turisztikai attrakciókkal leginkább az, hogy nem is tudnak róla, mert a városmarketing is harmatgyenge volt az elmúlt öt évben. Országszerte látom a Nyíregyházi Állatkert hirdetéseit, viszont sokan nem is hallottak a miskolci vadasparkról, és az sincs benne a köztudatban, hogy itt három Michelin-ajánlással rendelkező étterem is működik. A vendéglátással foglalkozó szakemberek, akik teljesen magukra maradtak ebben az önkormányzati ciklusban, összekapaszkodtak, egymással szövetségre léptek, így alakult meg a magas minőségű gasztronómiának is teret adó Bükki Kör, melynek tagjai rengeteget tesznek azért, hogy fellendítsék a turizmust, őket kötelessége támogatni az új városvezetésnek.

„A jelenlegi baloldali vezetésnek ugyanis egy önálló projektje sem volt. Siránkozással töltötték ezt az ötéves ciklust, és eladtak mindent, elkótyavetyélték a városi vagyont”

– Móricz Zsigmond a legnagyobb jövőjű városként emlegette Miskolcot. A trianoni békediktátum miatt elvesztettük Erdélyt és a Tátrát is, viszont felértékelődött a Bükk szerepe.

– Így van, ezért épülhetett meg a lillafüredi palotaszálló a Horthy- korszakban. Miskolcnak nagyon erős polgári gyökerei vannak, nem véletlen, hogy az anyaországon belül miénk az első magyar kőszínház. Régen a polgároknak színházbérletük volt és legalább egy borospincéjük az egykori vigalmi negyedben, a történelmi Avason. A holokauszt hatalmas tragédiát rótt a térségünkre, ez a korszak megtépázta a város polgári arculatát. Az ötvenes években pedig a Lenin Kohászati Művek felértékelődött szerepének köszönhetően megváltozott a miskolci lakosság összetétele.

– A tömegközlekedésben mikortól várható érdemi változás?

– Október elején átvesszük a város vezetését. Az első dolgaink között lesz a nagyvároshoz méltó közösségi közlekedés kialakítása. A menetrendet most a városházán készítik, ezt a feladatot visszaadjuk az MVK. Zrt. szakembereinek, mert ők értenek hozzá, de a mesterséges intelligenciát is bevonjuk majd ebbe a munkába. A helyi közlekedési cég nemcsak forrás-, hanem sofőrhiánnyal is küzd évek óta. Néhány hónapja indult egy toborzóprogram is. Nekünk első körben az lesz a feladatunk, hogy az utazóközönség igényeihez hangolt menetrendet készítsünk mielőbb, és többek között versenyképes bérezéssel meg kell tartanunk a járművezetőinket. Természetesen fejlesztenünk kell a tömegközlekedési eszközöket is. A buszpark esetében meg kell néznünk, milyen lehetőségei vannak az önkormányzatnak elektromos és hidrogén járművekre pályázni.

„Én még átérzem a P. Mobil Acélváros című dalának szövegét, de a fiam már nem”

– Polgármesterként is használja majd a tömegközlekedést?

– Hogyne! Nyilván lesz olyan program, tárgyalás, ahová autóval fogunk menni, de reggelente szeretnék majd elsétálni a villanyrendőri taxis droszt mellett, bekanyarodni a Forintnál, ahol tele a buszmegálló munkába igyekvőkkel, majd gyalog haladni tovább a főutcán a Városháztér felé. Szeretem érezni a város hangulatát, szót váltani az emberekkel, ezen a szokásomon nem kívánok változtatni. Fontos, hogy a miskolciak is érezzék, hogy a polgármesterük nem egy távoli bolygón él, hanem köztük jár-kel, és bármikor megszólítható.

Fotók: Tóth-Szántai József közösségi oldala

 

Ajánljuk még