Aktuális

Orbán Viktor fogadta a NATO főtitkárát Budapesten

Kiszelly: Donáth Anna úgy került le most a politikai térképről, ahogy annak idején felkerült rá

| Szerző: hirado.hu
A Fidesz–KDNP ismét mozgósítani tudta szavazóit a választásokon, ennek köszönheti újabb győzelmet, de a magyar választók egyúttal kisöpörték a Momentumot, a Párbeszédet és a Jobbikot az ellenzéki térfélről. A régi baloldal és az új liberálisok veresége után lengyel mintára alakulhat ki új ellenzéki pártstruktúra Magyarországon. Donáth Anna és a Momentum ugyanannak a jelenségnek, a protestszavazatoknak köszönhette a felemelkedését, mint most a bukását, és nem lenne meglepő, ha Tordai Bence a Párbeszéd után a Tisza Pártnál kötne ki. Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója értékelte a hétvégi választások hatásait a hirado.hu-nak.

„A vasárnapi választásokon megmutatkozott egy komoly elégedetlenség az ellenzékkel szemben, amit én ellenzékváltó hangulatnak hívok” – mondta a hirado.hu-nak a Századvég politikai elemzési igazgatója. A Fidesz–KDNP mozgósítani tudta a szavazóit, viszonylag nagy arányban nyert, de a választók egyúttal kisöpörték a Momentumot, a Párbeszédet és a Jobbikot is az ellenzéki oldalról.

A magasabb részvétel miatt a Fidesz–KDNP szempontjából most egy kisebb arányú győzelemről beszélhetünk, mint a korábbi választásokon. Ebben szerepe van annak, hogy a gazdaság a Brüsszelben visszatartott pénzek, illetve a szankciók miatt nincs annyira kedvező helyzetben, mint a koronavírus-járvány vagy az ukrajnai háború előtt volt. De annak is szerepe van benne, hogy a kormányzat ciklus közepén vagyunk – magyarázta Kiszelly Zoltán.

Fogy az idő Vitézy Dávid számára

Rendkívül szoros eredményt hozott a főpolgármester-választás, amelyben mindössze 324 szavazat döntött a baloldal jelöltje, Karácsony Gergely és az LMP jelöltje, Vitézy Dávid között, előbbi javára. Kiszelly Zoltán szerint logikus, hogy Vitézy Dávid kedden bejelentette, jogi csapatával együtt kéri a szavazatok újraszámlálását, ennek ugyanis van egy jogi határideje.

„Tapasztalataim szerint ennek van értelme, több okból is logikus döntés. Egyrészt, mert ha Vitézy Dávid nem kéri, ő és a támogatói sohasem fogják megtudni, hogy nyert volna-e” – mutatott rá Kiszelly Zoltán.

„Másrészt ez egy kétélű fegyver. Ha ugyanis az újraszámlálást követően kiderül, hogy kevesebb szavazattal ugyan, de mégis Karácsony Gergely szerzett többséget, azzal legitimálná a jelenlegi főpolgármestert” – tette hozzá.

Magyar Péternek most jön a neheze

A Magyar Péter vezette Tisza Párt 29,5 százalékos támogatottságot ért el, ami a politikai elemző szerint szintén az (eddigi) ellenzékkel való elégedetlenség jele. Kiszelly Zoltán szerint a Tisza alelnöke nagyon sok mindent ígért a kampányában, most viszont nehéz dolga lesz, mert szinte semmi konkrétat nem mondott, csak lebegtetett. A politikai elemző szerint ezért kérdéses, hogy

Magyar Péter együtt tudja-e tartani még két évig, a kormányzati ciklus végéig a táborát.

„Mostantól ugyanis az ő vállát nyomja a bizonyítási kényszer, hiszen meg kell magyaráznia például, hogy honnan érkezett a kampányára a pénz, vagy hogy milyen viszonyban van azokkal a Soroshoz köthető emberekkel, akik most bekerültek az EP-be” – magyarázta a szakértő.

A Századvég elemzési igazgatója felhívta a figyelmet: Magyar Péter nem mondhatja sokáig azt, hogy egyedül akar győzni, mert ha a jelenlegi 30 százalék körüli támogatottsága lekopik 20 százalékra, az együttműködés elkerülhetetlenné válik. Vagyis ha a Tisza Párt elkezd veszíteni a népszerűségéből, kénytelen lesz összefogni a baloldal megmaradt pártjaival.

Lengyel mintát követhet az új ellenzéki struktúra

Kiszelly Zoltán szerint a hazai baloldal veresége után valószínűleg új pártstruktúra fog kialakulni az ellenzéki oldalon, hasonlóan Lengyelországhoz. Egyrészt marad a régi baloldal – ide a DK és az MSZP sorolható –, amely nagyjából a szavazatok 8–10 százalékának megszerzésére képes. Ehhez csatlakozik a Harmadik út – Lengyelország 2050, Szymon Holownia pártja, körülbelül ennek felel meg nálunk a Tisza Párt. A képlet harmadik elemét az alacsony támogatottságú liberális pártok – az úgynevezett „kóbor lovagok” – alkotják, mint a Momentum vagy a Párbeszéd. A lengyel választók számszerű többséget képviselő Jog és Igazságosság (PiS) hazai megfelelője a Fidesz, a radikális Konföderációé pedig a Mi Hazánk – véli a Századvég politikai elemzési igazgatója.

Az európai parlamenti választásokat a Fidesz–KDNP nyerte, a kormányzó pártszövetségre leadott több mint kétmillió szavazat 11 mandátumot ér. Mögöttük a Tisza végzett 1,3 millió szavazattal (7 mandátum), majd az MSZP–DK–Párbeszéd (2) és a Mi Hazánk (1) következett.

„Magyar Pétert nyilván fel fogják venni az Európai Néppárt frakciójába, hiszen utóbbinak szüksége lesz a Tisza hét EP-képviselőjének szavazataira. Kérdéses azonban, hogy ha majd a Tisza képviselői beülnek az Európai Néppárt frakciójába, mit szólnak ehhez a baloldali szavazóik? Minél konkrétabb válaszokat kell adnia Magyar Péternek a következő években, annál nehezebb lesz együtt tartani a szavazói bázisát” – hangsúlyozta Kiszelly.

„Nem lepődnék meg azon sem, ha a Párbeszédből kilépett Tordai Bence a Tisza Pártnál kötne ki, ahogy már 2013-ban is tette, amikor a volt LMP-s baráti társaságával a Bajnai Gordon-féle Együttben kötött ki”

– emlékeztetett.

A protestszavazatok okozták a Momentum születését és vesztét

A választásokat követően, hétfőn Donáth Anna is követte Tordai Bence példáját, lemondott a Momentum elnöki posztjáról.

„Donáth Anna ugyanúgy kerül most le a politikai térképről, ahogy annak idején felkerült rá. Ne feledjük, annak idején egy vákuum teremtette a Momentumot, a NOlimpia-kampány egy protest, egy tiltakozás volt. Begyűjtötte az elégedetlenségre adott szavazatokat, egyfajta villámhárítóként működött, amely becsatornázta a kormánnyal, illetve az ellenzékkel való elégedetlenséget. Ezután 2022-ben betagozódtak a baloldali összefogásba, és ezzel elvesztették az újdonságukat, erejüket” – fogalmazott Kiszelly.

„Brüsszelből nem lehet pártot irányítani, ahhoz itt kell lenni a magyar politikában. Be kell ülni az Országgyűlésbe, mert az a politika központja. Nem működött az internetpolitizálás sem, bár az új liberális pártok arra esküsznek. Persze szükség van a Facebookra, a közösségi médiára is, de ott csak azt lehet kommunikálni, ami megtörtént” – véli a szakember.

Kiemelt kép: Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.  (Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu)

Ajánljuk még