– A Fidesz-KDNP fölényes győzelmet aratott, ha a vasárnapi választások eredményét rávetítjük az országgyűlési választásokra, akkor most is meglenne a kétharmad. Mi lehet a kormánypártok sikerének titka?

– A kormányzati ciklus közepe van, ilyenkor a leggyengébb általában a kormánypártok támogatottsági szintje. Nem csak Magyarországon, a világon mindenhol így van. Erre utalt is a miniszterelnök a beszédében, hogy ciklus közepi időszak van, ráadásul gazdasági nehézségek is voltak a háború miatt, előtte a koronavírus-járvány hozott egy gazdasági sokkot. Tehát egy nehéz időszakban tartották ezt a mostani önkormányzati és európai parlamenti választást. Ehhez képest azt látjuk, hogy 45 százalék körül szerepelt a Fidesz–KDNP, a vármegyei városoknak a számát növelni is tudta, amelyeket birtokol. Budapesten volt olyan kerület, amelyet visszahódított, volt, amit elveszített, tehát nagyjából egy döntetlen helyzet alakult ki, és a Fidesz által is támogatott Vitézy Dávid ténylegesen még lehet, hogy meg is nyeri a főpolgármester-választást, miután újraszámolják a szavazatokat. Tehát azt látjuk, hogy ahhoz képest, hogy ciklus közepe van, és egy gazdasági dekonjunktúra, magabiztos eredményt tudott felmutatni a Fidesz–KDNP. A máltai Munkáspárt után Európa legerősebb pártjának számított ezen a választáson. Ez főként annak köszönhető, hogy a választók érezték a tétjét. Ennél a mostani voksolásnál a háború kérdése fontos téma volt nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is, és azt látjuk, hogy a békepárti álláspontot képviselő szereplőket jutalmazták a választók a legtöbb európai országban. Ez eredményezte azt, hogy most ezen az európai parlamenti választáson a Fidesz a szavazóinak a számát növelni is tudta a korábbiakhoz képest.

– Minek tudható be, hogy az baloldali összefogás pártjai – a DK-MSZP-P, a Momentum és a Jobbik – nemcsak az EP-választáson, de a vármegyei listákon is rosszul szerepeltek?  

– Azt látjuk, hogy a balliberális oldal totális vereséget szenvedett a mostani választáson, tehát azt mondhatjuk, hogy Magyar Péter nem a Fideszt vagy nem Orbán Viktort buktatta meg, hanem a balliberális oldalt. Ez világosan látszik az adatokból, tehát a Fidesz egy magabiztos győzelmet ért el, hogyha ezt a normál parlamenti mandátumokra vetítenének le – vagyis egy parlamenti választással helyettesítenénk be – ezeket az adatokat, akkor egy kétharmados parlamenti többséget érne el a Fidesz–KDNP. A DK ezzel szemben egy kis párttá vált, a Momentum már bejutási küszöb alatt van, gyakorlatilag teljesen összeomlott. Donáth Anna bejelentette a lemondását, a Momentum elnöksége is távozik, lesz egy tisztújítás, és Dobrev Klára is bejelentette, hogy feloszlatja az árnyékkormányát. Ez teljes megsemmisülésnek nevezhető. Ez azzal magyarázható, hogy az ellenzéki szavazók vágytak egy új ellenzéki szereplőre, most ezt Magyar Péter személyében megtalálták. Kérdés, hogy meddig. Magyar Péter fenn tudja-e tartani azt a látszatot, hogy újdonságot kínál, újabbat vagy mást csinál, mint az eddigi szereplők?

– Szóba került Donáth Anna és a Momentum elnökségének a lemondása. Orbán Viktor miniszterelnök a választási, győzelmi beszédében ezt kommentálta is, miszerint „a Jóistennek van humorérzéke, mert a párizsi olimpia évében írta ki a történelemből a Momentumot”. Feledékenyebb olvasóink kedvéért elevenítsük fel, mire is gondolt a kormányfő!

– Emlékezetes, hogy 2017-ben azzal tűnt fel – akkor még mozgalomként – a Momentum, hogy a NOlimpia kampány keretében megakadályozza, hogy Budapest rendezze a 2024-es olimpiát. Gyakorlatilag most arra utalt a miniszterelnök, hogy a Momentumot azért finanszírozták külföldről és azért hozták létre francia támogatással akkoriban, hogy ne Magyarország kapja meg a 2024-es olimpiát, hanem Franciaország. Ez meg is történt, és amint látjuk, teljesítették a küldetésüket, gyakorlatilag a francia olimpia évében. Ezzel a történelmi vereséggel teljes mértékben jelentéktelenné vált a párt és politikai értelemben a megszűnés szélére került. Ez egy elégtétel is a jobboldal számára, hiszen emlékszünk rá, hogy az olimpiának az ellehetetlenítése egy nagyon komoly trauma volt a nemzeti érzelműek számára.

Deák Dániel politológus, a XXI. Század Intézet vezető elemzője (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)