Emléknapok
Kövér László házelnök megemlékezett arról, hogy hétfőn ünneplik az ügyészség napját, mivel 1871-ben ezen a napon hirdették ki az első magyar ügyészi törvényt. Hozzátette: az alaptörvény rögzíti, hogy a legfőbb ügyész és az ügyészség független és az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője.
Az Országgyűlés elnöke köszönetet mondott a szervezet valamennyi dolgozójának a bűnüldözésben és a jogrend védelmében végzett munkájáért.
Kövér László elmondta, szintén ezen a napon emlékeznek meg a magyar haditengerészekről és a hősi halált halt magyar haditengerészekről. Közölte, ez az emléknap a Szent István csatahajó 1918-ban történt elsüllyesztésének napja; az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia flottájában 27 ezer magyar haditengerész szolgált.
A házelnök szerint különös időszerűséget ad az emléknapnak az is, hogy egy szomszédos országban jelenleg is háború folyik, amely a Fekete-tengerre is kiterjed, megmutatva azt, hogy a modern kori hadviselésben ez a haderőnem továbbra is alapvető jelentőségű.
Napirend előtt
LMP: Az ellenzék politikáját érdemi kritika érte
Ungár Péter (LMP) köszönetet mondott azoknak, akik részt vettek a választásokon közölte, a fővárosban rendkívül szoros eredmény alakult ki, valószínűleg újraszámlálás lesz, de az biztosan látszik, hogy több százezer budapesti úgy gondolta, eljött az idő a valódi városfejlesztésre. Úgy látta, az új Fővárosi Közgyűlés „nem tűnik a stabilitás bástyájának”, nagyon sok alkalmi koalícióra lesz szükség, és mindenkiről ki fog derülni, hogy a város érdekét tartja-e fontosnak, vagy a 2026-os választási felkészülését.
Az ellenzéki politikus szerint a választás üzenete részben az is volt, hogy az emberek nem elégedettek az ellenzéki politikával, és a kormány által folytatott hatalmi politikával. Alapvető dolgokban kell változtatni az országban – hangoztatta, úgy folytatta, az ellenzéknek azzal kell szembesülnie, hogy politikáját érdemi kritika érte.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára is megköszönte a választóknak a részvételt. Magas volt a részvétel, ami azt mutatja, a magyar demokrácia nem csupán jól van, de erős is, minden politikai erőnek – régieknek és újaknak is – megadja a lehetőséget, hogy eredményes legyen – jelentette ki.
Az államtitkár szerint a kormánypártok által az EP-választáson elért 44 százalékos eredmény több mint kétmillió szavazatot jelent, ez a kormánypártok legjobb választási eredménye,
amióta EP-választásokat rendeznek Magyarországon. Az üzenet is egyértelmű, a kormány azon lesz, hogy a békevágyat képviselje – rögzítette.
Dömötör Csaba közölte, a Fővárosi Közgyűlésben az első helyet a kormánypártok szerezték meg. Eredményes munkát kívánt a majdan hivatalba lépő főpolgármesternek. Azt mondta, mindenkinek érdeke, hogy ez a város jól működjön, de a kormánypártok úgy érzik, az elmúlt években nehezebb és idegőrlőbb lett a fővárosi élet. Reményét fejezte ki, az új városvezetés következő öt éve dinamikusabb, cselekvésben jóval bővelkedőbb lesz, ha így lesz, a kormány ehhez minden támogatást megad.
A választás tanulságát a kormány számára úgy foglalta össze: munka, az eddigieknél is több munkára van szükség.
Párbeszéd: Budapest szabad, zöld és szolidáris marad
Szabó Rebeka (Párbeszéd) értékelése szerint a kormánypártok vasárnap megnyerték az EP-választást, de arányosan a legrosszabb eredménnyel. Hozzátette, reméli, marad ez a tendencia és egyre rosszabbak lesznek a kormánypártok választási eredményei.
Az önkormányzati választásról azt mondta, Budapest továbbra is szabad, zöld és szolidáris marad, bár a kormánypártok mindent elkövettek, hogy ne így legyen. Szerinte az LMP a kezdetektől tudatosan részt vett a kormánypártok színjátékában, az ellenzéki párt elnöke, Ungár Péter 250 millió forintot költött arra, hogy megbuktassa a főpolgármestert. Az árulók előbb-utóbb elnyerik méltó büntetésüket – hangoztatta.
Jelezte azt is, Karácsony Gergely főpolgármester folytatni fogja a megkezdett munkát, példaként a forgalomcsillapítást, a közösségi közlekedés területén hozott intézkedéseket, a fásítást, a részvételi demokráciát említette.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Tordai Bence Párbeszédből történő kilépésére utalva azt mondta, olyat még nem láttak, hogy egy pártelnök nem tudott saját pártja listájára szavazni. Úgy folytatta, nem változott a nagyképűség, ami a magyar liberalizmus velejárója a rendszerváltás óta. Érdekes volt nézni, hogy az ex-LMP-s hogyan támadja korábbi pártját – jegyezte meg.
Az EP-választások kapcsán felhívta a figyelmet arra, soha ennyi támogatója a Fidesz–KDNP-nek nem volt. Ez annak is köszönhető, hogy a békéért küzdöttek – tette hozzá. Elmondta, az európai pártok versenyében a képzeletbeli dobogó harmadik helyén állhatnak a kormánypártok.
A vasárnapi önkormányzati és európai parlamenti választás eredményét értékelte hétfőn a parlamentben napirend előtt a Mi Hazánk, a Jobbik, az MSZP és a DK képviselője is.
Mi Hazánk: Magyarország legszegényebb és legelhallgatottabb pártja vagyunk
Magyarország legszegényebb és legelhallgatottabb pártjaként beszélt önmagukról Dúró Dóra (Mi Hazánk), kiemelve, úgy lettek 19 vármegyéből 18-ban a második legerősebb politikai erő – több helyen 20 százalék feletti eredménnyel –, úgy ötszörözték meg önkormányzati képviselőik számát, hogy közben alig szerepeltek a médiában.
Ezek az eredmények világosan mutatják, hogy nincs üvegplafon a Mi Hazánk Mozgalom fölött – értékelt, arra hívva fel a figyelmet, hogy övék az egyetlen párt, amely a 2022-es országgyűlési választáshoz képest az európai parlamenti választáson növelni tudta listás szavazatainak arányát.
Azt mondta: az általuk Brüsszelbe küldött Borvendég Zsuzsanna történész azoknak a globalista hálózatoknak a legjobb szakértője, amelyek hosszú évtizedek óta Magyarország ellen dolgoznak.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára is a választóknak mondott köszönettel kezdte felszólalását, kijelentve, a tegnapi nap a demokrácia ünnepe volt. A tegnapi napon valóban olyan eredmény született, amennyire mindannyian büszkék lehetünk – mondta.
Hangsúlyozta: bár bírálta a körülményeket a felszólaló, a vasárnapi nap történései azt bizonyították, hogy demokratikus, tisztességes és jogállami körülmények között zajlott a választás. Hozzátette: színes, sokféle a hazai sajtó, rajta keresztül mindenki eljuthat a választókhoz.
Jobbik: „Tökéletes politikai vihar” volt Magyarországon
Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője szerint vasárnap „tökéletes politikai vihar” volt Magyarországon, aminek legfőbb kárvallottjai az ellenzéki pártok.
Hangsúlyozta: szomorúan tekintenek az eredményekre, mert önkormányzati kampányban mutatott munkájuk nem hozta meg a gyümölcsét, noha tisztességes, becsületes küzdelemben sok helyen „megsüvegelendő” eredményt értek el a hozzájuk tartozó politikusok. Szavai szerint EP-szereplésük ugyanakkor „tragikus” volt.
Hozzátette: a legrövidebb határidővel tisztújító kongresszust tart a Jobbik, hogy egy tisztességes versenyben rátermett embereket válasszanak, hogy a párt újjászületését segítsék.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára úgy reagált: az elmúlt időszak megmutatta, Magyarországon nem kormányváltó hangulat volt, hanem ellenzékváltó.
Szerinte sokan végignézték, amikor a Jobbik radikális nemzeti pártból „balra vette az ívet, nem is kicsit”, ám akik először tárt karokkal várták őket, „páros lábbal rúgtak beléjük” abban a pillanatban, amikor nem volt rájuk szükség.
A kormányt nem lehet összevissza rángatni – hangsúlyozta, hozzátéve, a demokrácia jól vizsgázott, többszörösen is, a szavazók és a civil szervezetek színeiben indulók száma és a választási bizottságokban dolgozók komoly munkája alapján egyaránt. Hozzátette: ellenzéki oldalon módosítani kell a stíluson, az országhoz való viszonyon, például úgy, hogy nem árulják el a hazát.
MSZP: A kormányoldal félelemmel kampányolt, mert a sikereivel nem tudott
Komjáthi Imre (MSZP) arról beszélt: a kormányoldal nem tudott a sikereivel kampányolni, mert nincsenek, ezért a kampányban félelmet ébresztett a emberek szívében. Ezzel szemben – folytatta – a baloldalnak azért sikerült megőriznie polgármesteri, önkormányzati képviselői helyeit, mert a sikerekkel kampányolt.
Úgy vélte: ezeket a sikereket azért tudták elérni, mert az emberek hittek abban, hogy a települések élére kerülő polgármesterek baloldali értékrenddel rendelkeznek. Az MSZP a politika emberi hangja, az is volt, és az lesz – hangsúlyozta.
Ez a hang pont ugyanaz, ami tíz, húsz vagy ötven évvel ezelőtt volt – reagált minderre Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Hangsúlyozta, hogy a következendő időszaknak sem lesz fontosabb témája, mint a béke. Visszautasította, hogy a kormányoldal a félelemmel operált, mondván, arra törekednek, hogy ráébresszék az embereket: nem az a helyes út, hogy egy vélt igazság érdekében „felforgatják és lángba borítják a világot”.
Ez volt ennek a választásnak a tétje – jelentette ki.
DK: A szociáldemokraták és zöldek szövetsége megőrizte a szabad Budapestet
Barkóczi Balázs (DK) az önkormányzati választások eredményét úgy értékelte: a szociáldemokraták és a zöldek megőrizték a szabad Budapestet, tíz fővárosi kerületben, nyolc megyei jogú városban és számos kisebb településen vagy DK-s vagy DK által támogatott polgármester fogja igazgatni a mindennapokat. Kiemelte, hogy újabb városokat vettek el a Fidesztől.
Megköszönte a választók támogatását, és azt ígérte: rá fognak szolgálni a bizalomra.
Az EP-választás eredményét értékelve hangsúlyozta: a két DK-s képviselő lesz az egyetlen a magyar EP-képviselők között, aki nem jobboldali. Szociáldemokraták nélkül nincsen igazságos társadalom, zöldek nélkül pedig nincsen jövő – hangsúlyozta.
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára válaszában „nagyobb szerénységet” javasolt a képviselőnek, hangsúlyozva, hogy a Fidesz–KDNP mind a két választást megnyerte. Soha ilyen győzelmet nem arattunk, Magyarország kiállt a béke mellett – értékelt.
Hozzátette: a magyar választók világosan megüzenték, hogy „nem kérnek a hazaárulókból”, nem kérnek azokból a képviselőkből, akik a brüsszeli érdekeket képviselik Magyarországon, és nem a magyar érdekeket képviselik Brüsszelben.
A kormánypártok legyőzték a régi és az új ellenzéket is, ezzel szemben a DK-nak „alig látszik” a teljesítménye – mondta az államtitkár, hozzáfűzve: Európában is jobboldali áttörés történt az EP-választáson.
Mindkét választást – az európai parlamentit és az önkormányzatit – a Fidesz–KDNP nyerte meg, jelentős többséggel, az emberek megértették a voksolás tétjét – értékelték a kormánypártok képviselői napirend előtt hétfőn az Országgyűlésben.
KDNP: Mindkét választást a Fidesz–KDNP nyerte meg
Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy az eredmények alapján az EP-választást és az önkormányzati választást a Fidesz–KDNP nyerte meg. Megköszönte a választók bizalmát és az aktivisták, segítők „fantasztikus munkáját”, ami – mint mondta – a siker alapja, záloga volt.
Rámutatott: rekordmagas volt a részvétel a választáson, amelynek tétje óriási volt, a háború vagy béke kérdése. A magyar választók a béke pártjára álltak, és több mint kétmillió szavazat érkezett a Fidesz–KDNP jelöltjeire és békére.
Simicskó István megjegyezte: a baloldalon súlyos problémák vannak, ez mindenképpen okot kell, hogy szolgáltasson az önvizsgálatra. A Momentumról szólva kiemelte: vigyázni kell a névadással, nomen est omen, a párt egy tova tűnő pillanatnak tűnik.
A KDNP frakcióvezetője kitért arra is, hogy az EU nem sokat tett azért, hogy béke legyen Ukrajnában. Hibát követ el, aki nem tanul a történelemből, józanságra, bölcsességre lenne szükség a mostani helyzetben. Bízik benne, hogy az erős jobboldali fordulat, ami több helyen bekövetkezett, elhozza a békét, és minél több olyan politikus kerül döntéshozó helyzetbe, aki a tűzszünetet és a béketárgyalásokat szorgalmazza – mondta.
Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára megjegyezte: a Mi Hazánk, a DK, az MSZP, de még a Párbeszéd is győztesnek tartja magát, egyedül a Jobbik tart majd tisztújítást az eredményeket látva. A Momentumnak van még országgyűlési mandátuma, de ide nem jönnek be, az EP-ben már nincs, így oda nem tudnak bemenni – összegzett.
Tanulságnak nevezte a folyamatosan „átöltöző”, ugyanazon embereket más pártszínekben előhozó baloldal számára, akik évek óta arról beszélnek, hogy az ország határain kívülről kell segítséget hozni és ennek megfelelően cselekednek, hogy a választók ezt előbb-utóbb nem fogadják el. Ideig-óráig lehet valaki divatos, de a választóknak elegük lesz, ha valakinek nincs semmilyen célja, karaktere és külföldről kapja a témáját. Aki egy külföldi cég leányvállalata, az lecserélhető, epizódszereplő, ténylegesen momentum – fogalmazott.
A Fidesz–KDNP a magyar emberekben bízik – mondta, megköszönve a támogatásukat, amellyel „világos céllal” mehetnek Brüsszelbe.
Fidesz: A magyar emberek megértették a választás tétjét
Menczer Tamás (Fidesz) szintén úgy értékelt, hogy az EP- és az önkormányzati választást a kormánypártok nyerték meg, impozáns sikert arattak a „baloldali roncsderbi” felett. A közel 45 százalékos eredménnyel Európa egyik legnagyobb sikerét érték el, soha nem kaptak még ennyi szavazatot EP-választáson. Ha az eredményeket országgyűlési választásra vetítenék, újra kétharmadot kaptak volna – mutatott rá.
Kijelentette: az 58 százalékos részvétel azt jelenti, a magyar emberek megértették és egyetértettek azzal, hogy a választás tétje a háború vagy a béke. Világosan állást foglaltak a béke mellett, támogatták a békepárti miniszterelnököt és kormányt.
Kiemelte: a jövőben is minden erővel azon lesznek, hogy a magyar emberek döntésének érvényt szerezzenek, és megóvják Magyarország békéjét, illetve hazánkat attól, hogy „belenyomják ebbe a háborúba”. A nyomás továbbra is óriási, és arra számítanak, ez csak nőni fog – jelezte.
A választási eredményekről elmondta, a 19 vármegyei közgyűlésből 19-et nyertek meg, a megyei jogú városok közül négyet nyertek, hármat veszítettek, a mérleg itt is pozitív.
A Momentum oda került, ahová való, derék elődje, az SZDSZ mellé, a magyar politikatörténet szemétdombjára – mondta. A DK-val kapcsolatban megjegyezte: azok maradnak, amik eddig is voltak, ezt a magyar emberek is jól látják, azért zavarták el őket ismét, mert kitartóan árulják el a magyar érdeket Brüsszelben.
Az „új baloldalról” és Magyar Péterről úgy vélekedett: ha soros ellenfelet kellett volna kérni a következő időszakra, ő Magyar Pétert kérte volna. Most ér véget az illúzió, innentől elszámoltatható politikussá válik, aki a fideszes képviselő szerint a választókat és az országot egyaránt el fogja árulni, ahogy a feleségét is elárulta. Amikor ez megtörténik, számonkérik, a választáson pedig le fogják győzni, ahogyan eddig az elődeit – ígérte.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált: az európai összehasonlításban is kiemelkedő részvétel azt jelzi, a magyar demokrácia nemcsak jól van, de rendkívül erős is; minden pártnak megadja a lehetőséget arra, hogy eredményesen szerepeljen, régieknek, újaknak, kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Soha nem kaptak még több mint 2 millió szavazatot EP-választáson, ami a magyarok elsöprő békevágyát mutatja és annak elutasítását, hogy hazánk jobban belebonyolódjon egy olyan konfliktusba, amelyet „nem mi okoztunk” – folytatta.
Kijelentette, a kormány minden erejével azon lesz, hogy érvényt szerezzen ennek az akaratnak, minden vitát felvállalnak és minden kellemetlenséget elviselnek, hogy Magyarországot a háborún kívül tudják.
Megjegyezte: a választás azt is megmutatta, a baloldalon sincs többségi támogatása azoknak, akik a megbízatásukat arra használták, hogy azon dolgozzanak, Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat.
A budapesti Bolgár Oktatási és Kulturális Központ átadásáról számolt be Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló napirend előtt hétfőn az Országgyűlésben. Az interpellációk között szó volt a kormány fővárosi ingatlanvásárlásairól és a családi pótlékról is.
Napirend előtt
Bolgár nemzetiségi szószóló
Varga Szimeon emlékeztetett arra, hogy Szent Cirill és Szent Metód napjához kapcsolódva adták át május 25-én a Budapesten a magyarországi bolgár nemzetiség legnagyobb beruházásaként a Bolgár Oktatási és Kulturális Központot.
Hangsúlyozta: a bolgár nyelv és hagyományok legfőbb eszköze a nemzetiségi oktatás, ennek jegyében kezdtek új kulturális és oktatási központjuk építésébe, a magyar és a bolgár kormány támogatásával. A mintegy 3 milliárd forintból, két év alatt megvalósított beruházást a két ország államfőinek jelenlétében adták át – idézte fel.
Varga Szimeon köszönetet mondott a magyar kormánynak és az Országgyűlésnek a magyarországi nemzetiségek példaértékű támogatásáért, megemlítette továbbá azt is, hogy vasárnap rekordközeli eredmény született a nemzetiségi választásokon.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a magyarországi nemzetiségeknek fejezte ki köszönetét a vasárnapi aktív részvételért. „Az egész választás ünnep volt tegnap, hiszen ilyen magas részvétel európai uniós választáson nem volt még” – jegyezte meg.
Szavai szerint sokszor éri az a vád a magyar kormányt, hogy nem működik a demokrácia, erre azonban jó válasz az is, hogy a tizenhárom magyarországi nemzetiség minden lehetőséget megkap – mutatott rá.
Az államtitkár méltatta a kiváló bolgár-magyar kapcsolatokat, fájó pontként említette azonban az orosz-ukrán háborút, amelyben két ortodox vallású nemzet egymásnak esett és pusztítják egymást – fogalmazott.
Interpellációk
DK: Mi indokolja, hogy a kormány 580 milliárd forintot költ irodavásárlásra?
Arató Gergely (DK) azt tudakolta, mi indokolja, hogy a beruházási stop idején a kormány 580 milliárd forintot költ budapesti ingatlanok megvásárlására a zuglói városközpontban, a Dürer parkban és a Kopaszi-gát irodatömbjeiben. Ráadásul ezek közül a Dürer parki és a Kopaszi-gáti beruházás eladóinak egyik vezéralakja a Tiborcz István – tette hozzá.
Szerinte a kormány elképesztő mennyiségű közpénzt töm a Fidesz-közeli vállalkozók zsebébe a beruházásokon keresztül, miközben leállítottak 270 beruházást, amelyre szüksége lett volna az embereknek. Hogyan oldják meg a Tiborcz István miatt felmerülő összeférhetetlenségi aggályokat? – kérdezte.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára azt mondta, a kormány a központi költségvetési szervek és az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak egységesebb és korszerűbb, az államigazgatás elvárásainak jobban megfelelő elhelyezést kíván biztosítani. Ezért az NGM és a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó szervezetek, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a Magyar Fejlesztési Bank, az Eximbank, a Garantiqa, a Start Garancia és mások részére az állam valóban megvásárolja a Dürer parki irodakomplexumot; a költözés várhatóan 2025 elején lesz – ismertette.
A költözést azzal indokolta, hogy a felsorolt szervek elhelyezését szolgáló intézmények szerkezetileg és gépészetileg elavultak, magasak az energiaköltségeik, drága az intézmények fenntartása. Az új helyszínen alacsonyabb lehet a rezsi- és az üzemeltetési költség, olcsóbb lehet a védelem, hatékonyabb lehet a helykihasználás – magyarázta.
Hozzátette: az I. és az V. kerületben felszabaduló, felújításra váró épületeket eladják, abból jelentős bevétel várható.
A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el.
MSZP: Miért nem emelik a családi pótlékot?
Komjáthi Imre (MSZP) arról érdeklődött, mi az oka annak, hogy 14 éve nem emelték a családi pótlékot, a gyest, a gyetet és az anyasági támogatást. A juttatásokat olyan szinten elinflálják, hogy lényegében már alig nyújt valami segítséget a gyermeket nevelő családoknak – vélekedett.
Elmondta, ezeket az ellátásokat utoljára a szocialista kormány emelte. Szóvá tette azt is, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege 2012 óta változatlan, a közgyógyellátás keretösszege 20 éve nem emelkedett. A szociális védelmi kiadások GDP arányos szintje az elmúlt 23 évben sosem volt ilyen alacsony, mint most – összegzett.
Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a képviselő úgy beszélt, mintha a szocialista kormány alatt családbarát kormányzás történt volt, de a Gyurcsány-Bajnai-korszakban családellenes kormányzás volt, megszűnt a családi adókedvezmény, az otthonteremtési rendszer, csökkentették a gyes időtartamát, elvették az idősektől a 13. havi nyugdíjat.
A mostani kormány az elvett családtámogatásokat visszaadta, 2010 óta több mint harminc családtámogatási forma áll a gyermekeket nevelők rendelkezésére – jelentette ki az államtitkár, megjegyezve azt is, idén több mint 3300 forintot fordítanak családtámogatásokra.
A választ a szocialista képviselő nem fogadta el.
A sajátos nevelési igényű (sni) gyermeket nevelő családoknak járó utazási költségtérítésről, a szociális ágazat béremeléséről, a Dürer park beruházásról és a gödi akkumulátorgyárról is szó volt hétfőn az interpellációk között az Országgyűlésben.
A Jobbik az sni-s gyermeket nevelő családoknak járó utazási költségtérítés emeléséről érdeklődött
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) aziránt érdeklődött, mikor emelik az sni-s gyermekek családjainak járó utazási költségtérítés összegét. Megalázóan kevés a jelenlegi kilométerenként 21 forintos össze – mondta. Hozzátette: az összeg akkor jár, ha az „állam nem látja el a feladatát”, vagyis a lakóhelyen nem áll rendelkezésre fejlesztő intézmény. Elmondta, 61 forintra javasolta emelni a költségtérítés összegét, de a népjóléti bizottságban a kormánypárti képviselők nem támogatták azt.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felhívta arra a figyelmet, hogy a kabinet kormányzása idején három és félszeresére emelte a családtámogatások összegét, ami jelenleg 3300 milliárd forint. A kormány a legnehezebb években is újabb és újabb családtámogatási döntéseket hozott – mondta.
A sni-s gyermekeknél – ahol ez járható út – a vármegyebérlet igen nagy kedvezményt jelent, ahol erre nincs lehetőség, igénybe lehet venni a kilométerdíjat – magyarázta. Elmondta, arra fognak törekedni, hogy a lehetőségekhez mérten évről évre emeljék a költségtérítést.
A képviselő a választ nem fogadta el.
Mi Hazánk: Miért nem biztosítja a kormány a szociális ágazat erkölcsi és anyagi megbecsülését?
Szabadi István (Mi Hazánk) arról beszélt: a bicskei gyermekotthonban történtek még inkább rávilágítottak a szociális és gyermekvédelmi terület rendszerhibáira, amelyek az alulfinanszírozásra, az alacsony bérekre, a munkaerőhiányra és az ebből adódó óriási leterheltségre vezethetők vissza. Hozzátette: a kormány GDP-arányosan 4-5 százalékkal kevesebbet fordít szociális kiadásokra, mint a régiós országok.
A politikus a szociális ágazat dolgozóinak béremelését kérte számon a kormányon.
Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára azt mondta, míg 2010-ben 325 milliárd forintot, addig ma már 1463 milliárd forintot fordít a kormány a szociális kiadásokra. Ez négy és félszeres emelkedés, amelyet a külső nehézségek ellenére biztosított a kormány – utalt az energiaárak növekedésére.
Jelezte: míg 2010-ben átlagban 137 ezer forint volt a szociális ágazatban az átlagbér, addig ez mára 435 ezer forint körül van. Ezt szeretnénk folytatni – mondta.
A képviselő nem fogadta el a választ, és a hozzátartozóikat otthon ápolók díjának emelését szorgalmazta.
Párbeszéd: Miért az adófizetőkkel fizettetik meg a NER-oligarchák befuccsolt ingatlanprojektjeit?
Szabó Rebeka (Párbeszéd) azzal vádolta a kormányt, hogy rendre irracionálisan magas áron vesz ingatlanokat, az ilyen beruházásokkal pedig „Orbán Viktor családja és/vagy oligarchái járnak jól”. Szerinte ebbe a mintába illik az az ügylet is, amelynek keretében az állam 580 milliárd forintért megveszi a „Balázs Attilához, Tiborcz Istvánhoz és Garancsi Istvánhoz köthető” irodaházakat Zuglóban a Bosnyák téren és a Dürer Parkban, illetve a Kopaszi-gátnál.
Szerinte az adásvétel „messziről bűzlik”, a „NER csúcsragadozói” befuccsolt ingatlanbefektetéseken adnak túl, az adófizetők pedig lenyelik a százmilliárdos nagyságrendűnek látszó kárt.
Miért van szüksége az államnak az elhúzódó válság kellős közepén három túlárazott irodaháztömbre, miközben a vételár Orbán Viktor közvetlen közelében, sőt családjában landol? – tette fel a kérdést.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a misztériumi dolgozók költséghatékonyabb elhelyezésével indokolta a Dürer park beruházását. Hangsúlyozta: az új irodaépületeknek köszönhetően I. és V. kerületi ingatlanok szabadulnak fel, értékesítésükből jelentős bevétel származhat, illetve az eddig fizetett bérleti díjak sem terhelik tovább az államot. Hozzátette: az állam működési kiadásai érdemben csökkennek, mert az új irodák üzemeltetési költségei jelentősen alacsonyabbak.
A képviselő nem fogadta el a választ.
LMP: Mikor áll a kormány a gödi emberek oldalára?
Kanász-Nagy Máté (LMP) azzal vádolta a kormányt, hogy a gödi Samsung gyár környezethasználati engedélyének hatályon kívül helyezésével kapcsolatban úgy viselkedik, mint egy multinacionális nagyvállalat érdekeit képviselő pr-ügynökség. Elkeserítőnek nevezte, hogy a hatóságok nem a magyar lakosság érdekeit képviselik az ügyben, hanem a Samsungnak próbálnak időt nyerni, miközben az akkumulátorgyár „vígan működik tovább”.
Felhívta a figyelmet arra: múlt héten rendőri erővel oszlatták fel az LMP aktivistáinak demonstrációját, amivel lezárták a gödi gyár mindkét bejáratát. Azt ígérte: mindaddig kiállnak a gödiek védelmében, amíg a kormány nem szab gátat a nagyvállalat törvényszegő magatartásának.
Koncz Zsófia, az energiaügyi tárca államtitkára közölte: Magyarországon nem működhet egyetlen üzem sem anélkül, hogy ne teljesítse a környezetvédelmi előírásokat, szabálysértés esetén pedig a kormányhivatalok megteszik a szükséges lépéseket.
Szerinte a gödi ügyben nincs hitelesebb közvélemény-kutatás, mint az, hogy a vasárnapi önkormányzati választáson a helyben élők több mint 70 százalékban szavaztak arra, hogy helyesnek tartják a jelenlegi irányt és nem kérnek a hergelésből. Hozzátette: Iváncsán, Sárbogárdon, Komáromban és Debrecenben is elsöprő győzelmet arattak, ami azt jelzi, hogy az emberek nem kérnek a hangulatkeltésből.
A képviselő nem fogadta el a választ.
Az új ingatlanok áfa-kedvezményéről, a gondosóra-programról, a gyermekvédelemről és a családtámogatási rendszerről is tudakozódtak képviselők hétfőn a parlamentben, az interpellációs időszakban.
Fidesz: Hogyan segíti az ingatlanáfa-csökkentés a családokat?
Barcza Attila (Fidesz) arról érdeklődött a pénzügyminisztertől, hogyan segíti a magyar családokat az 5 százalékra csökkentett ingatlan-áfa meghosszabbítása. Felidézte: az intézkedés eredményeként további két évre, 2026 végéig alacsonyabb általános forgalmi adót kell fizetni az új építésű ingatlanokra, ha a lakás 150, a ház 300 négyzetméternél kisebb.
A kérdező megemlítette: az áfa-csökkentés évente mintegy 200 milliárd forintot hagy az embereknél, miközben segíti az építőipart. Arról beszélt, a szocialisták kormányzása idején nem történtek hasonló lépések, sőt „számos intézkedéssel nehezítették a családok mindennapjait”.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt hangsúlyozta: a kormány politikája 2010 óta az adócsökkentést és a rendszer családbaráttá tételét, a hazai vállalkozások támogatását szolgálja, összességében pedig az a cél, hogy olyan környezetet teremtsenek, ahol érdemes dolgozni, befektetni, fejleszteni.
A magyar emberek, a magyar családok saját lakásban szeretnek, akarnak élni – mondta, hangsúlyozva, éppen ezért támogatják a családpolitika részeként az otthonteremtést.
A képviselő a választ elfogadta.
KDNP: Milyen eredményeket ért el a Gondosóra program?
Harrach Péter (KDNP) arról kérdezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, milyen eredményeket ért el a Gondosóra program. Felidézte: a megoldás lehetővé teszi, hogy egy, az órán lévő gomb megnyomásával kérjenek segítséget az életkor előre haladásával mind sérülékenyebb biztonságérzetű idős emberek.
Megjegyezte: mára mintegy 650 ezren veszik igénybe a szolgáltatást, a visszajelzések alapján jó eredményekkel. Válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a kormány számára mindig is fontos volt, hogy az idősek számára minél nagyobb biztonságot adjon.
Arról beszélt: az eszközt a 65 év felettiek harmada használja, így ez Magyarország legnépszerűbb jelzőrendszeri szolgáltatása. Más országokban vagy nincs ilyen, vagy sokba kerül – mondta, a rendszer ingyenességére hívva fel a figyelmet.
A kérdező elfogadta a választ.
DK: Hány pedofil dolgozhat ma gyerekek között?
Földi Judit (DK) azzal a kérdéssel fordult a belügyminiszterhez, „hány fideszes pedofil dolgozhat ma gyerekek között?”. Arról beszélt, elnöki kegyelemmel engedtek el egy pedofilsegítőt és állami kitüntetést adtak „egy ismert pedofilnak”.
Megemlítette: pert indítottak annak érdekében, hogy az ország megtudhassa, milyen indokkal engedték szabadon a kegyelmi ügyben érintett K. Endrét, aki úgy taníthatott testnevelő tanárként egy iskolában, hogy közben pedofília ügyében folyt ellene eljárás.
A képviselő a történteket „teljes morális Marianna-ároknak” nevezve, majd azt hangsúlyozta, „a mindennapi életbe csepegtetett bizalmatlanságot, hogy a pedofilok ma köztünk járnak”.
Rétvári Bence válaszában felvetette: a szintén DK-s László Imre még mindig hallgat arról, hogy az általa vezetett kerületben „miért hordoztak ennyire a tenyerükön” egy pedofil pedagógiai asszisztenst, és miért nem indítottak eljárást ellene addig, amíg a sajtó le nem leplezte az ügyét, hozzátéve, „minden magyar szülőnek biztonságban kell éreznie a gyerekét; ezért vezettük be a pedofil-nyilvántartást”.
Kifogásolta, hogy az ellenzéki képviselők nem szavazták meg a pedofil cselekmények szigorúbb büntethetőségét és az elévülés kizárását, ahogy a jelzőrendszer kibővítését sem támogatták. Mi arra fogunk törekedni, hogy a pedofilok mind börtönben legyenek – mondta.
A kérdező a választ nem fogadta el.
Fidesz: Megmaradnak-e a családtámogatáshoz szükséges források?
Dunai Mónika (Fidesz) hangsúlyozta, az elmúlt 14 év intézkedési hűen tükrözik, hogy a Fidesz-KDNP mindig is elkötelezett volt a gyermekvállalás ösztönzése és a családok támogatása mellett.
Emlékeztetett arra, hogy a baloldal megszüntette az otthonteremtési támogatásokat, kormányzásuk idején sok nőnek választania kellett a gyermekvállalás és a munka között. Az elmúlt években pedig számos, soha nem látott mértékű nehézség sújtotta az országot, amelyek komoly hatást gyakoroltak az életminőségre, a biztonságra és a jólétre – idézte fel.
Hangsúlyozta azonban, hogy a kormány a nehéz helyzetekben is a magyarok érdekében, véleményükre alapozva hoz döntést és a gazdasági nehézségek ellenére sem él megszorításokkal. Továbbra is biztosítja-e a költségvetés a családtámogatáshoz szükséges forrásokat? – érdeklődött.
Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában emlékeztetett arra, hogy 2010 előtt Magyarországon családellenes kormányzás folyt, ma ellenben több mint harmincféle családtámogatási forma, komplex családtámogatási rendszer létezik Magyarországon.
Kiemelte, a családtámadásokat a háborús időkben is megvédik, a gyed összege például évről évre emelkedik, nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, a csed, a babaváró támogatás, illetve a falusi csok összege is.
Dunai Mónika a választ elfogadta.
A köztársasági elnökről, az eutanáziáról és a költségvetés helyzetéről is szó volt hétfőn az azonnali kérdések és válaszok órájában az Országgyűlésben.
Azonnali kérdések
DK: Hogyan lehetséges, hogy Magyarország köztársasági elnökét még mindig Sulyok Tamásnak hívják?
Kálmán Olga (DK) arról érdeklődött, hogyan lehetséges, hogy hazánk legfőbb közjogi méltóságát egy olyan ember „bitorolja”, aki köztörvényes bűncselekmények sorát követte el, amikor törvénytelenül, vélhetően bűnszervezetben játszott át magyar termőföldeket külföldieknek.
Szavai szerint még a Fidesz által uralt ügyészség sem tudta Sulyok Tamást tisztára mosni a bűnei alól. A Demokratikus Koalíció szerint hazánk köztársasági elnöke nem lehet olyan ember, aki törvénytelenül, pénzért, külföldieknek játszotta át a magyar termőföldet, ha sok évvel ezelőtt tette ezt, akkor sem – szögezte le.
A miniszterelnökhöz fordulva feltette a kérdést: tisztában volt-e a Sulyok Tamás által elkövetett bűncselekményekkel, amikor államfőnek javasolta?
Orbán Viktor válaszában a leghatározottabban visszautasította mind a képviselő állításait, mind azok hangnemét. Emlékeztetett arra, hogy a kérdés ténybeli megítélésében a Magyar Ügyvédi Kamara állásfoglalást tett közzé, melyben a DK álláspontját elhárította, Sulyok Tamás álláspontját pedig megerősítette.
A köztársasági elnök nemtelen támadása a választási kampány része volt, és meg is kapták érte, ami jár – zárta válaszát. Kálmán Olga viszontválaszában felszólította a miniszterelnököt, hogy kezdeményezze Sulyok Tamás lemondását. Orbán Viktor ezzel szemben a kérdésben rejlő ténybeli állítást visszautasította, a köztársasági elnököt pedig teljes támogatásáról biztosította.
A Momentum Karsai Dániel meghívását tolmácsolta Orbán Viktor számára
Bedő Dávid (Momentum) elmondta, a gyógyíthatatlan betegséggel küzdő Karsai Dániel alkotmányjogász ügye és a szabad életvégi döntések kérdése lassan egy éve meghatározó közéleti téma Magyarországon.
Nehezményezte, hogy a kormány többször visszautasította az eutanázia bevezetését és hogy az ügyben benyújtott népszavazási kérdést a Nemzeti Választási Bizottság, a Kúria és az Alkotmánybíróság is visszautasította.
Bízom abban, hogy a kormány álláspontján lehet változtatni párbeszéd útján, ha megismerik egy haldokló, szenvedő beteg mindennapjait – fejtette ki a képviselő, aki Karsai Dániel meghívását is továbbította a miniszterelnöknek. Orbán Viktor válaszában hangsúlyozta: mindig is megvetette az olyan embereket, akik mások szenvedését politikai célokra használják fel.
Nem meglepő, hogy az Alkotmánybíróság nem tette lehetővé a népszavazást, hiszen az Alkotmánnyal ellentétes népszavazási kérdéseket nem lehet vitára bocsátani – szögezte le, hozzáfűzve: a kormány és maga is a hatályos Alaptörvény alapján áll.
Bedő Dávid viszontválaszban megfogalmazott javaslatára, miszerint ezt a jogvitát lefolytathatná Karsai Dániellel, Orbán Viktor kiemelte, megvetendő álláspontot képvisel, aki azt akarja elérni, hogy egy szenvedő ember egy politikai vita tárgya legyen. „Továbbra is az élet oldalán állunk, mindig is ott álltunk, és nem állunk át a halál oldalára, ahonnan ön hozzám intézte a kérdését” – közölte.
MSZP: Mikor hozzák haza az uniós forrásokat és hogyan akadályozzák meg az infláció növekedését?
Vajda Zoltán (MSZP) arról szólt, hogy az infláció „nem akar lent maradni”, sőt második hónapja ismét nőnek az árak, emellett gyakorlatilag leállt a gazdasági növekedés is.
Az emberek minden megtakarítását elvitte az elmúlt évek rekordinflációja, az áfa-bevételek elmaradása jelzi, hogy nem tudnak miből költeni – figyelmeztetett, az uniós forrásokat hiányolva.
Hozzátette: a kormány stagflációs helyzetbe vitte az országot, és nem látszik, ebből hogyan lehet kikeveredni, miközben egy „repülőtérnyi”, 1500 milliárdos lyuk tátong a költségvetésen.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára válaszában megemlítette, hogy az MSZP egyetlen képviselőt sem ad az Európai Parlamentbe, miközben kiszorultak a vármegyei közgyűlésekből is.
Emlékeztetett azonban arra, hogy a 25 százalékos infláció 2024 elejére már 5 százalék alá csökkent a kormányzat intézkedéseinek köszönhetően, 2023 szeptemberében pedig a reálkeresetek is növekedésnek indultak a háború és a gazdasági válság ellenére.
A kormány kiegészítette a nyugdíjakat, elutalta a 13. havi nyugdíjat, így újra beindult a fogyasztás – idézte fel, kiemelve: felelős kezekben van a magyar gazdaság. Vajda Zoltán viszontválaszában azt kérdezte, mikor közli a kormány, pontosan milyen megszorításokat tervez.
Tállai András elmondása szerint a megszorítás szót a baloldal vezette be, egy reptérvásárlás háború idején azonban nem megszorítást, hanem a nemzeti vagyon növelését jelenti.
Az uniós források megszerzésével kapcsolatban elmondta: bizakodásra adhat okot, hogy az EU-s források Magyarországra utalása ellen küzdő képviselők szinte eltűntek a politikából.
Az akkumulátorgyártás jövőjéről és a hétvégi választásokról kérdezték a kormányfőt hétfőn az azonnali kérdések során az Országgyűlésben.
Jobbik: Helyes az akkumulátorgyártásra építeni a jövőt?
Lukács László György (Jobbik) az elért sikeres választási eredmények alapján a miniszterelnök felelősségét hangsúlyozta és felvetette, helyes-e ha az akkumulátorgyártásra építik a jövőt. Mint mondta, egyre több jel utal arra, hogy a kínai terjeszkedés egyre veszélyesebb. Kitért az amerikai büntetőadó kivetésére és azt mondta, lehetséges, hogy az unió is hasonló irányba mozdul el. Így ezek a termékek könnyen eladhatatlanok lesznek, csapdahelyzet jöhet létre.
Úgy látta, ezek a gyárak veszélyesek a környezetre, a gazdaságra hosszú távon, mágnesként vonzzák a migráns munkavállalókat és miattuk nem a magyar vállalkozások kapják az állami támogatásokat.
Orbán Viktor megköszönte a választási sikerhez történő gratulációt, és úgy fogalmazott: nem lehet minden nap világrekordot úszni, néha be kell érni az Európa-rekorddal is. A támogatottságuk olyan szintet ért el, amit bármelyik nyugat-európai párt szívesen elfogadna sajátjának. Rámutatott: közel ötszázezer ember dolgozik az autóiparhoz kapcsolódó cégeknél. Ha az autóipar következő korszakából Magyarország kimarad, ezek az emberek elveszítik az állásukat – figyelmeztetett. Kiemelte: fontos, hogy bármi is történik az autóiparban: modernizáció, fejlődés, az Magyarországon vagy Magyarországon is történjen.
Az elektromobilizációról azt mondta, ha tanulmányozza az új technológiák betörését a világgazdaságba, akkor azt látja, egy gyors, kezdeti felfutás után egy rövid visszaesés, majd stabil emelkedés következik. Nem tudni, hogy a zöld átállásnál is így lesz-e, de a tudománytörténeti előzmények azt mutatják igen, ezért van értelme folytatni a megkezdett politikát.
Kitért arra is, hogy a Magyarországon gyártott alkatrészeket – így az akkumulátorokat is – német kocsikba is beépítik. Az volt a cél, hogy a nyugati és keleti legjobb technológia együttműködése itt valósuljon meg – idézte fel.
Megjegyezte: egyetlen más világhatalomtól sem kaptak olyan ajánlatot, mint Kínától, hogy szívesen részt vesz a magyar gazdaság modernizációjában és hívja a magyar cégeket, hogy vegyenek részt Kína modernizációjában. Miért kellene ezt visszautasítani? – kérdezte.
Lukács László György Kína Tajvannak kapcsolatos ambícióira és az ezzel összefüggő Magyarországot is érintő esetleges veszélyekre hívta fel a figyelmet viszonválaszában, majd felvetette, hogy a magyar vállalatokra fordítsák ezeket a forrásokat.
Orbán Viktor leszögezte, lehet hogy Kínának vannak ambíciói Tajvanra nézve, de Magyarországnak nincsenek, ezért ezt a kérdést nem tartják aktuálisnak a kínai-magyar kapcsolatokban.
Ezt a technológiát nem egyetlen országban gyártják, az első ilyen gyárakat koreaiak nyitották – emlékeztetett, megjegyezve: akkor az ellenzék részéről még senki egy árva szót se szólt.
Amióta kínaiak is vannak, azóta hallja az „amerikai akcentussal elmondott mondatokat” – jegyezte meg. A kormányfő kitért arra, hogy Németországgal is együttműködnek és azt szeretnék, ha része lenne ennek a technológiai korszerűsítésnek. Hozzátette: a számokat nézve, azt látni, a magyar gazdaságba juttatott források túlnyomó többsége a magyar kis és középvállalkozásokhoz kerül.
Mi Hazánk: A Facebook beavatkozott a választásokba
Toroczkai László (Mi Hazánk) megköszönte a magas választási részvételt és úgy értékelt, beigazolódott, hogy négy politikai erő maradt talpon, ezek közül három, globalista európai pártcsaládba igyekszik, kivéve a Mi Hazánkat. Értékelése szerint megkezdődött a Fidesz erodálása, és beérték a DK-t, amely szövetségben is alig tudott jobb eredményt elérni, mint a Mi Hazánk.
Az ellenzéki politikus úgy látta, hogy a legkevésbé sem volt demokratikus és tiszta ez a választás, rengeteg rágalmazás hangzott el. Szóvá tette azt is, hogy a Facebook ilyen mértékben még sosem avatkozott be: a Mi Hazánkat teljesen „elfojtották”, Köves Slomó oldalát törölték, illetve Orbán Viktor beszédét is, de utóbbiakat néhány nap elteltével visszaállították. Szerinte titokban megegyeztek a Metával, választ várt valóban így történt-e.
Orbán Viktor úgy reagált: az nem várható el, hogy az ellenzék képviselői kirobbanóan jó véleménnyel legyenek a miniszterelnök szellemi képességéről, de azt a marhaságot talán nem feltételezik róla, hogy megállapodott a Metával a beszédei törléséről. Ez nem tűnik ésszerűnek – jegyezte meg.
A kormányfő azt mondta, voltak a demokrácia szellemiségével nehezen összeegyeztethető dolgok. Felhívta a figyelmet arra, hogy voltak olyan pártok, amelyek külföldről kaptak pénzt, ami a törvények szigorúan tiltanak. Azt, hogy a globalistákhoz és a föderalistákhoz sorolják őket, „újdonságnak” nevezte Brüsszelben, ott pont az ellenkezőjét gondolják róluk.
Jelezte: semmi kedve stratégiai kérdésekben mélyebb együttműködést kialakítani a Mi Hazánkkal, de abban a kérdésben, ami úgy hangzik, hogy föderalizmus vagy szuverenitás, globalizmus vagy szuverenitás, szívesen együttműködik.
Toroczkai László felvetette, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet alapján azt a civil szervezetekből grémiumot felállították-e, amihez a hozzá hasonló problémákkal az emberek fordulni tudnak.
Orbán Viktor azt mondta, ha ez még nem történt meg, szívesen megteszik. Azzal egyetértett, hogy elfogadhatatlan, ha egy megválasztott parlamenti képviselő gondolatait elérhetetlenné teszik. Ez nem csak unfair, hanem demokrácia probléma is. Olyan súlyú ügyről van szó, hogy tegyenek javaslatot és szívesen működik együtt – jelezte.
A vasárnapi választásokról és Balog Zoltán református püspökről is kérdezték a miniszterelnököt hétfőn az azonnali kérdések és válaszok órájában az Országgyűlésben.
Párbeszéd: Befejezik a budapesti elleni háborút?
Szabó Tímea (Párbeszéd) párttársa, Karácsony Gergely újraválasztása kapcsán beszélt arról, hogy a főpolgármester 18 ezer szavazattal többet kapott most, mint 2019-ben, miközben a Fidesz a Fővárosi Közgyűlésben 30 százalékos eredményt ért el, azaz a budapestiek 70 százaléka nem a Fidesz-KDNP-re szavazott. Ez elég meggyőző ahhoz, hogy befejezzék a Budapest ellen folytatott háborút? – kérdezte, azt is tudakolva, kifizeti-e a kormány azt a 31 milliárd forintot, amellyel az Egészséges Budapestért program és a Lánchíd felújítása miatt tartozik.
Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, tiszteletben tartják a választások eredményét. A Fidesz-KDNP változást szeretett volna elérni Budapesten, tudomásul veszik, hogy a fővárosiak másképp döntöttek.
Közölte, Budapest helyzete kevés helyen talál nagyobb megértésre és támogatásra, mint a kormánynál. A fővárosban az általános fejlettségi szint az európai uniós átlaghoz mérve 160 százalék, a magyar vidéknek pedig vannak részei, ahol ez a mutató csak 60-70 százalék – mutatott rá. Hozzátette: komoly kérdés, hogy Budapestnek „hogyan, mit és mennyit”, de ezt országos összefüggésben kell áttekinteni, „nem lehetnek mostohagyermekei ennek az országnak”.
Orbán Viktor úgy folytatta, „mindannyian tudjuk, hogy Budapest pénzügyi csődben van”, nehéz hónapok jönnek, segítségre lesz szükség. A kormány készen áll arra, hogy ezen a csődhelyzeten segítsen – jelentette ki.
Kitért arra is, hogy a Párbeszéd frakcióvezetője úgy döntött, elhagyja a frakciót. Elmondta, ehhez nincs közük, szíve joga, az érveléshez már lehet közük. Felidézte Tordai Bence szavait, aki a Párbeszéd által kötött választási megállapodást önfeladásnak tartja és nem tudja vállalni. Gratulálok – tette hozzá a miniszterelnök.
Szabó Tímea viszont a főpolgármester-választás kapcsán gratulált ahhoz, hogy fél év alatt a Fidesz-KDNP-nek sikerült a harmadik nőt is beáldoznia.
A kormányfő viszonválaszában visszautasította ezt a kijelentést, mondván, az ő politikai oldalán nem szokás nőket beáldozni.
Szólt arról is, hogy a vasárnapi európai parlamenti választáson a kormánykoalíció 2 millió 15 ezer szavazatot kapott, soha korábban ennyi szavazatot nem kaptak EP-választáson. Hozzátette, a Párbeszéd a kormányt akarta a DK-val és az MSZP-vel leváltani, de „végül az emberek váltották le önöket”.
LMP: Visszahívják nagyköveti pozíciójából Balog Zoltánt?
Csárdi Antal (LMP) azt kérdezte, kezdeményezik-e Balog Zoltán református püspök meghatalmazott, rendkívüli nagyköveti posztjának megszüntetését. Elmondta, Balog Zoltán vállalhatatlan módon kegyelemért lobbizott egy pedofil bűnsegédjének. Nem bántja a magyar kormány szemét az, hogy egy ilyen ember képviseli Magyarországot? – tudakolta.
Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a képviselő ne kérjen számon semmilyen egyházi ügyet a kormányon. Miniszterelnökként eddig sem avatkozott bele ebbe a dologba és nem is fog – jelentette ki. Hozzátette, mivel ennek az egyháznak a tagja, van személyes véleménye, azt határozottan is képviseli a saját közösségében, de az nem politikai és nem kormányzati kérdés.
Azt kérte a képviselőtől, tartsa tiszteletben az alkotmány azon szakaszát, miszerint az állam és az egyház különváltan működik. Ezt nemcsak az államnak, az egyháznak is tiszteletben kell tartania – mondta.
Csárdi Antal szerint ez nem egyházi, hanem kormányzati kérdés, mert Magyarországot, a magyar kormányt képviseli Balog Zoltán nagykövetként.
Orbán Viktor azt mondta, hivatalból rendelkeznek diplomataútlevéllel a történelmi egyházak püspökei, legmagasabb tisztségviselői, mert van olyan szolgálnivaló ügy – különösen a határon túl – , amihez ez szükséges. Ezen a gyakorlaton nem kívánnak változtatni – rögzítette.
Fidesz: Milyen lépéseket tesz a kormány azért, hogy Magyarországot a háborúba továbbra se sodorják bele?
Menczer Tamás (Fidesz) szerint a vasárnapi választás világosan megmutatta, a magyar emberek megértették, hogy a választás háborúról, vagy békéről szólt. A magyar emberek nagy többsége pedig támogatta a békepárti pártszövetséget, a Fidesz-KDNP-t – hangoztatta. Azt kérdezte, milyen lépéseket tesz a kormány azért, hogy Magyarországot a háborúba továbbra se sodorják bele.
Szerinte a Fidesz-KDNP győzelmének értékét növeli, hogy legyőzte az ó- és az újbaloldalt is. Aljassági versenyben lát különbséget közöttük? – kérdezte.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, okkal lehetnek büszkék a választási eredményre, amely komoly támogatás a kormánynak, hogy továbbvigye azt a békepárti politikát, amely Európában eddig kisebbségben volt az európai parlamentben, és megtegyen mindent annak érdekében, hogy a nyugati katonai beavatkozásról szóló nyilatkozatok ne váljanak valósággá. Ezek a nyilatkozatok azzal fenyegetnek, hogy a NATO és az oroszok között is kialakulhatnak olyan összecsapások, amelyre a második világháború óta nem volt példa – tette hozzá.
A miniszter azt mondta, ebben segíti a kormányt, hogy a magyar baloldal háborúpárti képviselői kevesebben lesznek. Az aljassági versenyre vonatkozó kérdésre azt mondta, minimálisan a versenyt a Momentum nyerte volna. A Momentum sorsa azt bizonyítja, hogy a nyílt és büszke hazaárulás nem kifizetődő – közölte.
Hozzátette: mindazok, akik az EP-ben a magyar baloldalt képviselték, beleértve a DK-t is, mindent megtettek azért, hogy az egészségügyre, az oktatásra, a gazdaságfejlesztésre szánt források ne érkezzenek meg Magyarországra.
A miniszterelnök hétfőn a parlamentben egy azonnali kérdésre válaszolva ígéretet tett arra, hogy az illetékes minisztérium foglalkozni fog az sni-s gyerekek utazási költségtérítés-emelésének kérdésével.
KDNP: Az európai vezetők nem megállítani, hanem menedzselni akarják a migrációt
Vejkey Imre (KDNP) szerint „Brüsszel gátlástalan vezetői” asszisztálnak „Soros György elvetemült tervéhez”, amelynek valódi célja, hogy szétverje Európát a minden évben behozott egymillió migránssal, megváltoztassa Európa kulturális talapzatát, visszaszorítsa a kereszténységet, lenyomja a hagyományos európai értékeket, és egy „gazdasági értelemben vett, nagy profitot kínáló masszát, összekevert társadalmat” hozzon létre.
Az európai vezetők nem megállítani, hanem menedzselni akarják a migrációt, a Fidesz-KDNP álláspontja ezzel szemben az, hogy senki nem mondhatja meg a magyaroknak, kikkel éljenek együtt – jelentette ki. Hozzátette: Brüsszel pénzügyileg bünteti Magyarországot, mert a kormány elutasítja a migránsok betelepítését és a Soros NGO-k büntethetetlenségét.
Rétvári Bence belügyi államtitkár bírálta az uniós migrációs paktumot és emlékeztetett: a magyar baloldal EP-képviselői megszavazták ez erről szóló előterjesztést Brüsszelben. Szerinte fordulat nem várható, mert – utalt a vasárnapi EP-választás eredményére – „a Soros György által kiképzett EP-képviselőket most a Soros György által kiképzett EP-képviselők váltják”.
A KDNP-s képviselő úgy reagált: nem fogják hagyni, hogy bevándorlóországot csináljanak Magyarországból.
Rétvári Bence arra figyelmeztetett: ha a brüsszeli vezetők nem hajlandóak meghallani az európai polgárok migrációt elutasító véleményét, akkor olyasfajta belső feszültség, vagy akár agresszív fizikai konfliktus lehet Nyugat-Európában a bevándorlók és a régebb óta ott lakók között, „amit nem kívánunk magunknak”.
A Jobbik emelné az sni-s gyerekek utazási költségtérítését, a miniszterelnök megígérte, hogy foglalkoznak a kérdéssel
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) az sni-s gyerekeket nevelő családok utazási költségtérítésének emelését kérte a miniszterelnöktől, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi 21 forint per kilométeres díjat az inflációnak megfelelően 60 forintra kellene növelni. Jelezte, hogy több tízezer családot érint az ügy, de a költségvetés egészét nézve „mikronnyi forrásokat igényel”, és sokat jelentene azoknak, akik napi szinten viszik másik településre fejlesztésre a gyereküket.
Orbán Viktor azt mondta: az elmúlt időszakban a különböző nehézséggel küszködő gyermekeket nevelő szülők helyzetét a kormány igyekezett segíteni, de a képviselőnek igaza van az utazási költségek inflációhoz hasonlítását illetően.
Közölte: kérni fogja az ügyért felelős államtitkártól és minisztériumtól, hogy foglalkozzon a kérdéssel. Jelezte: lát lehetőséget arra, hogy egyetértésre jussanak.
A jobbikos képviselő úgy reagált: több mint 20 milliárd forintot költ a kormány munkásszállók építésére, bővítésére, és ennek a forrásnak az egytizedéből rendezni lehet az sni-s gyermekek családjainak utazási költségtérítés-emelését. Szerinte „nagyon zavaró a szimbolikája”, hogy míg a munkásszállók építésére ennyi forrás jut, addig az sni-s gyermekek családjaira semmi.
Nem szerencsés, ha egymással össze nem függő dolgokat állítunk egymás mellé, ráadásul még rosszul is – reagált Orbán Viktor, aki viszonválaszában rámutatott, ahhoz, hogy bármilyen beteg embernek támogatást tudjon adni az állam, előtte valakinek azt a pénzt meg kell keresnie.
Ezért – folytatta – nem vall mély átgondoltságra, a munkahelyteremtésre, a munkásszállások építésére fordított összegeket szembe állítani a szociális kiadásokkal.
Az államfő tisztségétől történő megfosztására irányuló ellenzéki kezdeményezést tárgyalta hétfőn az Országgyűlés, amely kétharmados titkos szavazáson úgy döntött, nem indítja el az eljárást.
Köztársasági elnök tisztségétől való megfosztása
A köztársasági elnök tisztségétől való megfosztására vonatkozó határozati javaslat tárgyalása során Vejkey Imre (KDNP), a parlament igazságügyi bizottságának elnöke jelezte: a testület azt javasolja, hogy az Országgyűlés ne indítsa meg a „nyilvánvalóan alaptalan, visszaélésszerű, egyszersmind az alaptörvényben szereplő megfosztási eljárási eljárás jogintézményéhez méltatlan”, kizárólag kampánycélokat szolgáló kezdeményezésre az eljárást.
Hangsúlyozta: az ellenzéki kezdeményezők két ügykörben fogalmaztak meg „álságos véleményt, illetve valószínűsítésen alapuló téves következtetést”.
Felidézte: megfosztási eljárást az alaptörvényt vagy más jogszabályt szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szerint lehet csak kezdeményezni, ám a testület megállapította, hogy a beadványban foglaltak nem állnak összefüggésben Sulyok Tamás köztársasági elnöki tevékenységével.
Ezért a szándékos törvénysértésekre hivatkozások tekintetében a kezdeményezés szabályszerűsége és megalapozottsága eleve kizárt – mondta, ráadásul a két megjelölt ügykör egyikében sem törvénysértésre, sem bűncselekmény elkövetésére következtetni nem lehetett, és még vélelmezetten elkövetett bűncselekményt sem nevezett meg.
Vejkey Imre hozzátette: a második felvetett ügyben sem lehet törvénytelenségre következteti, hiszen az Alkotmánybíróság (AB) elnökeként az államfő szüneteltette ügyvédi tevékenységét, korábbi tevékenységéből fakadó feladatait pedig helyettesítő ügyvédnek adta át, így esetében összeférhetetlenség nem merül fel, így jogszerűen vette fel az AB-től juttatásait.
A bizottsági elnök megemlítette: Dobrev Klára ez ügyben tett feljelentését a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség pár napja már elutasította.
A kisebbségi véleményt tolmácsoló Sebián-Petrovszki László (DK) arról beszélt: a hat ellenzéki párt nyilvánosan is megismerhető dokumentumok alapján tett megállapításokra alapozza kezdeményezését, mivel szerintük bizonyítottan elmondható, hogy a köztársaság jelenlegi elnöke a 2000-es évek elején ügyvédként úgynevezett zsebszerződések megkötésével törvényellenesen, vélhetően bűnszervezetben, azaz más ügyvédekkel közösen, összehangoltan segített osztrák üzletembereket a hatályos magyar földtörvény kijátszásában, magyar termőföld megszerzésében.
A képviselő szerint az államfő ilyen ügyletekben alkotmánybírósági taggá válása után is részt vett, kézbesítési megbízotti jogviszonya volt. A DK politikusa megjegyezte: az vizsgálat tárgyát képezheti, hogy utóbbi ügyvédi minőségében állt-e fenn, mert ha igen, akkor az összeférhetetlenséget jelent, így Sulyok Tamás jogtalanul vette fel alkotmánybírósági juttatásait.
Ez önmagában felveti a különösen nagy kárt okozó csalás, illetve hivatali visszaélés gyanúját – fogalmazott Sebián-Petrovszki László, megjegyezve, az államfő azóta sem reagált az ügyben, „kerüli a nyilvánosságot, sunnyog”.
Az ellenzéki politikus falsnak nevezte az ügy elévülésére vonatkozó érvelést, mondván, a zsebszerződések „sohasem voltak törvényesek”, a tényállás Btk.-beli nevesítése előtt sem, ráadásul a köztársaság elnökének erkölcsi zsinórmértékként kell szolgálnia, széles társadalmi megbecsülést élvezve.
Ezen ok miatt, akár elévült, akár nem évült el Sulyok Tamás tette, a köztársasági elnök sem jelen időben nem követhet el szándékos bűncselekményt, sem a múltban nem követhetett volna el – mondta.
Titkos szavazás
Az Országgyűlés a kétharmados, titkos szavazáson – 41 igen, 132 nem szavazattal – úgy döntött, nem indítja el a Sulyok Tamás köztársasági elnök tisztségétől való megfosztására irányuló eljárást.
A szegedi gyermeksebészet helyzetéről, a Homokhátság elsivatagosodásáról, a gödi Samsung-gyárról és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fejlesztésekről is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések során a parlamentben.
DK: Mikor működhet újra a szegedi gyermeksebészet?
Komáromi Zoltán (DK) azt mondta, hogy a Szegedi Tudományegyetem három megye regionális egészségügyi központja, de az intézményben két hónapja szinte teljesen leállt a gyermeksebészeti és traumatológiai ellátás.
Mikor fog végre normálisan működni ez a gyermeksebészeti centrum? – kérdezte a képviselő, aki arra is kíváncsi volt, hogy kinek a felelőssége, hogy ez a „krízis” közel két hónapja húzódik?
Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára azt felelte, hogy amikor a baloldal kormányzott, akkor gyermekegészségügyi intézményeket zárt be. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szegedi gyermeksebészet közleménye szerint Szegeden és a régióban nem volt olyan gyermek, aki ne kapta volna meg az azonnali szükséges ellátást.
Arról is beszélt, hogy a Szegedi Tudományegyetem kijelölte a gyermeksebészeti beavatkozások ellátásához szükséges műtőblokkot.
MSZP: Mikor rendeződik a szegedi gyermeksebészet ügye?
Szabó Sándor (MSZP) is azt mondta, hogy a szegedi gyermeksebészeten hetekig nem volt ellátás. Először egy négynapos leállásról volt szó, de aztán a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ nem adta meg a engedélyt a további működtetéshez – mutatott rá.
Ezt követően valóban kijelöltek egy műtőt egy másik épületben, de ez nem lehet végleges megoldás – érvelt a képviselő. Mikor rendeződik megnyugtatóan a gyermekek szakszerű ellátásának ügye a klinikán – kérdezte.
Rétvári Bence államtitkár ismételten leszögezte, hogy Szegeden és a régióban nem volt olyan gyermek, aki ne kapta volna meg az azonnali szükséges ellátást. Hozzátette, hogy a Szegedi Tudományegyetem kijelölte azt a műtőblokkot, ahol gyermeksebészeti ellátásokat lehet végezni.
Jobbik: Sokan nem tudják megfizetni a nyári táborokat
Dudás Róbert (Jobbik) hangot adott annak a vélemények, hogy a családoknak komoly problémákkal kell megküzdeniük és ezek a kihívások a nyár közeledtével fokozódnak. A nyári szünet kezdetén sokak számára nehézséget okoz, hogy nem tudják ellátni a gyermekfelügyeletet – közölte.
Jó megoldást jelenthetnek a nyári táborok, de ezt sokan nem tudják megfizetni – jelentette ki a képviselő, aki a strandok díjszabását is bírálta. Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a családtámogatási rendszer nagyon sokrétű. Rámutatott, hogy 2012 óta több, mint egymillióan nyaralhattak Erzsébet-táborokban.
Mi Hazánk a Homokhátság elsivatagosodásáról
Dócs Dávid (Mi Hazánk) emlékeztetett, hogy két évvel ezelőtt a gazdáknak az „évszázad aszályát kellett elviselniük”. Az ENSZ már húsz évvel ezelőtt is a félsivatagok övezetébe sorolta a Homokhátságot – mutatott rá a politikus, aki azt kérdezte, hogy milyen jövőbeli beruházásokra számíthatnak a térségben élők, hogy „ne kapjunk a magyar tenger mellé egy magyar sivatagot is”?
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára felhívta a figyelmet, hogy Magyarországról jelenleg több víz folyik ki, mint amennyi befolyik. A gazdák segítésére operatív vízhiány értékelő és előrejelző rendszer működik – emelte ki. Emellett többütemű vízkormányzási intézkedéseket vezettek be a Tisza-Körös völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszerben (TIKEVIR) – tette hozzá.
A közfoglalkoztatási program keretében nyolc víztározó épült, amelyek ötmillió köbméter vizet tudnak visszatartani – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
LMP: Megállítja-e a kormány a gödi Samsung-gyár bővítését?
Keresztes László Lóránt (LMP) a gödi Samsung-gyárra utalva azt kérdezte, hogy az önkormányzati választás települési eredménye felhatalmazást adhat-e egy külföldi cégnek arra, hogy „semmibe vegye a magyar törvényeket”.
Mikor biztosítják azt, hogy ha nincs a környezet használatára engedélye egy gyárnak, akkor az ne működhessen, és megállítja-e a kormány a gödi Samsung gyár egyes dél-koreai hírek szerint tervezett bővítését – folytatta a politikus.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt mondta, a hangulatkeltést folytató gödi civilek egyetlen választókerületben sem szereztek mandátumot, és a helyben élők 73 százalékban támogatták a jelenlegi polgármestert. Hasonló történt Iváncsán, Sárbogárdon, Debrecenben és Komáromban is – tette hozzá.
A leghitelesebb közvéleménykutatás a vasárnapi választási eredmény – mondta, arra kérve az ellenzéki politikust, hogy fejezzék be a hangulatkeltést.
Fidesz: Milyen fejlesztések várhatók Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében?
Szabó Tünde kiemelte: egyre vonzóbb befektetési helyszínként jelenik meg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, az ipari parkok bővülnek. A 2021-27-es uniós ciklus forrásainak felhasználásakor továbbra is a gazdaságfejlesztés, a versenyképesség, az infrastruktúra és a munkahelyteremtés lesz a fókuszban, előnyben részesítve a kevésbé fejlett vármegyéket – mondta a vármegye beruházásai felől érdeklődve.
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: a kormány kiemelt célja, hogy a magyaroknak ne okozzanak hátrányt a jogtalanul felfüggesztett uniós források, ezt szolgálják az előfinanszírozások is.
Ismertette: Nyíregyháza térségében az elmúlt években 1035 fejlesztést támogattak 149,8 milliárd forint értékben. Azonban ha a baloldalon múlna, nem valósulhatna meg a nyíregyházi kenyérgyár 620 millió forintos vagy a Sóstófürdő 2,6 milliárd forintos fejlesztése, 170 környezetvédelmi zöld projekt 34,6 milliárd forint értékben és oktatási infrastruktúrafejlesztés sem.
Paks és Kalocsa térségének fejlesztéséről, az elévült ügyek végrehajtásáról, illetve a református országos óvoda programról is szóltak a kérdések hétfőn az Országgyűlésben. A képviselők ezt követően áttértek a 13. alaptörvény-módosítás bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslat vitájára.
KDNP: Hogyan fejlesztenék Paks és Kalocsa környékét?
Süli János (KDNP) a Paks és Kalocsa térségét összekötő új Duna-hídról beszélt, amely a huszadik híd Magyarországon a Duna főágán. A 946 méter hosszú híd közelebb hozza a Kalocsa környékén élőket az M6-os autópályához is – mondta. A kormánypárti politikus azt kérdezte: hogyan fejlesztenék tovább a közép-Dunamenti térséget?
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára fontosnak nevezte, hogy Nyugat és Észak-Magyarország fejlesztése után a dél-magyarországi régió is kiemelt figyelmet kapjon.
A közép-dunamenti térség két legfontosabb fejlesztésének nevezte a paksi atomerőmű új blokkjának építését és a Kalocsától nem messze haladó Budapest-Belgrád vasútvonal kivitelezését.
Az új híd által a két város kulturális élete is összekapcsolódhat, valamint jelentős lehetőségek nyílnak a foglalkoztatás bővítésére, a Dél-Alföldön lakók könnyebben elérhetik a Dél-Dunántúlt – tette hozzá.
Mi Hazánk: Az elévült ügyeket le kell zárni
Szabadi István (Mi Hazánk) arról beszélt: a közjegyzőknek a követeléskezelőknek és a végrehajtóknak nem kötelességük ellenőrizni, hogy a követelés elévült-e vagy sem, így akár 20-30 éve keletkezett tartozásokat is jogszerűen behajthatnak.
Az ellenzéki politikus szerint az elévült ügyeket minden esetben le kell zárni, hogy megszűnjön az adósok igazságtalan kizsákmányolása és teljes kizsigerelése.
Felháborítónak nevezte azt is, hogy 2021-től az addig hatvan napos árveréseket a végrehajtási törvény szakaszokra bontja, amelyekben egyre alacsonyabb árakat tűzhetnek ki.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint tárgyi és jogi tévedéseket is tartalmazott az ellenzéki politikus hozzászólása. Válaszában közölte: az adós bármikor kérheti, hogy vegyék figyelembe az elévülést.
Jelezte: nem a végrehajtók találják ki a végrehajtást, hanem a bíróság rendeli el, a végrehajtók önkényesen nem hajthatnak végre követeléseket. Az egész eljárás a bíróság kontrollja alatt áll – hangsúlyozta az államtitkár.
Fidesz: Hogyan segíti a magyar családokat az Országos Óvoda Program?
Bartos Mónika (Fidesz) azt kérdezte, hogyan segíti a magyar családokat a Magyarországi Református Egyház országos óvoda programja. Felidézte: a 2018-ban indított programot a kormány eddig 35 milliárd forinttal támogatta, annak keretében több mint 40 százalékkal emelkedett a református óvodai férőhelyek száma.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában kiemelte: a kormány családpolitikája sok lábon áll, ezek közül az egyik az óvodai és bölcsődei férőhelyek számának növelése.
Közölte: egyaránt támogatják az önkormányzati, a határon túli és az egyházi fenntartású óvodák és bölcsődék építését és felújítását.
Kitért arra is: a református országos óvoda programban 71 beruházás keretében 51 új óvoda épült és 20-at újítottak fel. A katolikus egyház óvodaprogramjában 125 beruházást valósítottak meg.
Bizottsági jelentések
Alaptörvény-módosítás
Az alaptörvény tizenharmadik módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslat vitájában Salacz László, a törvényalkotási bizottság előadója azt mondta: a módosítás fontos célja, hogy kiegészítse a gyermekvédelmi rendszert szabályozó normákat kizárva annak lehetőségét, hogy köztársasági elnöki kegyelemben részesülhessen az, aki kiskorú sérelmére követett el szexuális bűncselekményt.
Az alaptörvény-módosítás továbbá rögzíti, hogy az Európai Unió nevében történő hitelfelvételhez a kormány kizárólag akkor járulhat hozzá, ha azt az országgyűlés kétharmada támogatja.
A javaslat megállapítja, hogy a Magyar Honvédség katonai műveleteiről, állomásozásáról, határátlépéssel járó csapatmozgásairól, külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteiről sarkalatos törvény rendelkezik.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára előterjesztőként azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon a gyermekvédelem ügyében zéró tolerancia érvényesül, a gyermek abszolút és teljes körű védelmet élvez. „Aki gondviselőként, nevelőként nem a gyermek pártját fogja, annak nincs mentsége és nem számíthat kegyelemre Magyarországon” – fogalmazott.
A módosítás szerint továbbá a köztársasági elnök kegyelmezési jogának gyakorlásához a kormány tagjának ellenjegyzése nem lesz szükséges. Ezzel a valós helyzethez igazítják a szabályozást – jegyezte meg. A javaslat alapján továbbá a magyar kormány az Európai Unió hitelfelvételéhez csak az országgyűlés kétharmados támogatásával járulhat hozzá.
A vitában képviselői felszólalás nem volt, így azt az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.
A gyermekvédelemmel, a fogyasztók védelmével és a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos törvénymódosításokhoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslatok vitáival zárta hétfőn munkáját a parlament.
Gyermekvédelem
A gyermekek védelme érdekében alkotott törvénymódosításokhoz kapcsolódó bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában a törvényalkotási bizottság álláspontját Salacz László (Fidesz) ismertette. A képviselő elmondta, hogy a változtatás bevezeti a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek és szakmai munkakörben foglalkoztatott alkalmazottainak alkalmassági vizsgálatát. A pszichológiai vizsgálatnak az a célja, hogy megelőzzék, hogy valaki a legnehezebb sorsú gyermekek bizalmával visszaélve, fejlődésüket veszélyeztetve dolgozzon egy gyermekvédelmi intézményben – közölte.
A minősítést pszichológus határozza meg – mutatott rá, hangsúlyozva, nem lehet foglalkoztatni azt, aki a pszichológiai vizsgálaton vagy a kifogástalan életvitel ellenőrzésén alkalmatlan minősítést kap.
A képviselő arról is beszélt, hogy a módosítás tovább szigorítja a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények büntetését. Példaként említette, hogy a jövőben nem évülnek el a nagykorú által gyermekek sérelmére elkövetett pedofil jellegű szexuális bűncselekmények. Hozzátette, akik szexuális bűncselekményt követnek el gyermekek sérelmére, azok erkölcsi bizonyítványt sem kaphatnak.
A módosítás bűncselekményként bünteti a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok jelzési kötelezettségének elmulasztását – hívta fel a figyelmet.
Az előterjesztők nevében felszólaló Kovács Sándor (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a kormány és a kormánypártok 2010 óta számos intézkedést hoztak a gyermekek védelmének érdekében.
A képviselő egyúttal a népjóléti bizottság többségi véleményét is ismertette. Azt mondta, hogy az indítványhoz tíz módosító javaslat érkezett. Az indítványok közül kilencet az ellenzéki képviselők nyújtottak be, de ezeket a testület nem támogatta – mutatott rá.
A kisebbségi véleményt ismertető Szabó Tímea (Párbeszéd) kijelentette, hogy a javaslat nem gyermekvédelmi törvény, hanem „egy Btk.-szigorítás”. Az indítványnak vannak támogatható pontjai, de az ellenzék egy koherens csomagot nyújtott be, ami „valóban segítene a gyerekeknek” – szögezte le.
Kérte, hogy a törvénybe foglalják bele a gyermekvédelmi dolgozók kötelező képzését, illetve a képzés modernizációját. A felszólaló szükségesnek tartotta, hogy a gyermekotthonokban legyen elérhető a pszichiátriai ellátás.
Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök a vitát lezárta.
Fogyasztók védelme
A magyar fogyasztók és vállalkozások érdekében történő fellépésről szóló törvényhez kapcsolódó bizottsági jelentések és összegző módosító javaslat vitájában Héjj Dávid (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója hangsúlyozta: a turizmus Magyarország egyik kiemelt iparága, 90 százalék körüli magyar részaránnyal.
A törvényjavaslat a Booking-botrány miatt vált szükségessé, és előírja, hogy az online szálláshelyközvetítőnek magyar nyelvű élőhangos ügyintézést lehetővé tevő telefonos vagy emberi közreműködéssel működő elektronikus eléréssel rendelkező ügyfélszolgálatot és panaszkezelési mechanizmust kell fenntartani.
A javaslat másik eleme a tisztességtelen szerződési feltételek tiltása – tette hozzá.
Hollik István (KDNP) az előterjesztők nevében köszönetet mondott azért, hogy a fontos szakmai kérdésben dűlőre tudtak jutni. A cél a magyar turisztikai szektor szereplőinek védelme – hangsúlyozta.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára jelezte: a kormány a javaslatot támogatja, és erre kérte az Országgyűlést is.
Az elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta.
Örökségvédelem
A köztársasági elnök által alaptörvény-ellenesség miatt visszaküldött kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényhez kapcsolódó bizottsági jelentések és összegző módosító javaslat vitájában Salacz László (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója kiemelte: a törvényjavaslat célja a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztése, a műemléki értéket jelentő állami tulajdonú kastélyok megóvása, fenntartható használata, valamint közkinccsé tétele feltételeinek megteremtése.
Az Alkotmánybíróság határozata érelmében egyedi, érdemi és objektív szempontrendszert tartalmazó részletes garanciális elemeket állapítottak meg – tette hozzá.
Szabadi István (Mi Hazánk) jelezte, pártja egyetért azzal, hogy az állami tulajdonban lévő kastélyok és várak felújításához szükség van a magántőke bevonására, de azzal nem, ha fillérekért kormányközeli magánemberek kezére játszák át az ingatlanokat.
Értékelése szerint a javaslat az eredetihez képest ugyan több ponton szigorította a magántőke bevonásának feltételeit, de a miniszter továbbra is egy személyben dönt majd arról, hogy mely ingatlanok kiknek a tulajdonába kerülnek, csak a döntést nyilvános pályáztatás előzi meg.
A vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.
Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára zárszavában úgy összegzett: javaslat megfelelő egyensúlyt és garanciákat tartalmaz és kellően transzparens, hogy miden felmerült kérdésre választ adjon.
Az elnöklő Lezsák Sándor az ülésnapot bezárta, a Ház kedd reggel 9 órakor folytatja munkáját.
A kiemelt kép illusztráció. Az Országgyűlés plenáris ülése (Fotó: MTI/ Bruzák Noémi)