– A napközbeni adatok szerint rekormagas a részvételi arány a választáson mind a fővárosban, mind a megyeszékhelyeken. Mi lehet ennek az oka?

Először is az emberek érzik a választás tétjét, másrészt a fővárosban azt is, hogy Karácsony Gergely leváltható. 2018-2022-ben a részvételi arány a jobboldalnak kedvezett, meglátjuk, most melyik politikai tömbnek sikerült jobban a mozgósítás.

– Vasárnap – Magyarországon első alkalommal – egy napon zajlanak az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat. Mit gondol, mi a voksolás tétje?

– Az európai választások tétje az, hogy az Európai Parlamentben milyen erőviszonyok lesznek. Azt látjuk, hogy van egy föderalista irányzat, amely többségi szavazásra akar áttérni. Ezt már láttuk a migrációs kvótánál – amelyet többségi szavazással átvittek –, és láttuk, hogy Ukrajna támogatását, a fegyverküldést, Ukrajna pénzelését vagy – ahogy Macron francia elnök felvetette – nyugati katonák Ukrajnában küldését is keresztül akarják vinni, ahogy a német külügyminiszter mondta: mindegy, hogy erről mit gondolnak a szavazóik. Ilyen szempontból két fő kérdés van. Az egyik, hogy föderális irányba megy-e Európa még jobban, vagy ez az irányzat lassul. Illetve a másik, hogy a háborúba milyen sebességgel robogunk, vagy hogy ez is lassul-e, erről szól igazából a szavazás. Az látszik, hogy a mainstream erői gyengülnek, de olyan új szövetségeket keresnek, melyekkel a hatalmukat Brüsszelben meg tudják tartani.

– Pénteken bejelentette visszalépését a budapesti főpolgármesteri versenytől Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje, és innentől kezdve, mint listavezető folytatja a kampányt, és segíti a Fidesz–KDNP jelöltjeit a mozgósításban. Mi a véleménye erről, hogyan érinti ez a lépés a jobboldal fővárosi jelöltjeinek az esélyeit?

– A Századvégnél pénteken reggel kijött kutatásunkban azt mértük, hogyha megnézzük az esélyes főpolgármester-jelölteket, akkor Vitézy Dávidnak nagyobb esélye van legyőzni Karácsony Gergelyt. Ez nagyon fontos. Karácsony leváltható, ugyanis Szentkirályi Alexandra nagyon jól tudta mozgósítani a fideszes fővárosi szavazókat. De úgy tűnik, hogy nem nagyon van tartaléka, szemben Vitézy Dáviddal, aki még további szavazói csoportokra számíthat. Talán ez volt a visszalépésnek az oka, hiszen Szentkirályi Alexandra változást akar a Városházán, le akarja váltani Gyurcsány emberét, Karácsonyt, illetve a „Gyurcsány-fiókákat” ki akarja rakni a Városházáról. Ehhez úgy tűnik, hogy Vitézy Dávidnak erre nagyobb esélye van. Vitézy több szavazói csoportot tud még mozgósítani, miután Karácsony Gergely és a Párbeszéd – Zöldek a választás előtt szövetséget kötött 2026-ig Gyurcsány Ferenccel és a DK-val, ezért feltehetően nagyon sok ellenzékváltó szavazó, akik Gyurcsány ellen akarnak szavazni – inkább Vitézy Dávidra szavaznak. Ott vannak azok a szavazók, akik a civil jelölteket szeretik a pártok jelöltjeivel szemben, ez is egy újabb szavazói csoport. Tehát az látszik, hogy itt még itt sokkal több a tartalék, ahogy a fideszes szavazóknak egy része is már a visszalépés előtt kacérkodott az átszavazás gondolatával. Most, hogy a fideszes jelölt visszalépett, illetve a Vitézy Dávidra való szavazásra buzdítja a támogatóit, Vitézy Dávid a fideszes szavazók nagyobb részére is számíthat, ez már olyan jelentős tartalékot jelent, amivel Karácsony Gergely már nem rendelkezik.

Az emberek érzik a választás tétjét, másrészt a fővárosban azt is, hogy Karácsony Gergely leváltható (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

– Mit gondol, mi várhat azokra az ellenzéki pártokra, amelyek most bent vannak a parlamentben, de nem jutnak EP-mandátumhoz?

– A legtöbb mérés azt mutatja – ebben elemzői konszenzus van –, hogy nagyjából négy-öt párt juthat európai parlamenti mandátumhoz. A huszonegy  magyar mandátumból a Fidesz–KDNP pártszövetség tizenkettőt, tizennégyet is szerezhet. A Tisza Párt négy-öt, a Demokratikus Koalíciónak két–három mandátumra van esélye, a Mi Hazánknak egy, maximum két mandátumra van esélye, illetve a Kutya Párt esetében – nagy kérdőjellel – egy mandátumot lát a legtöbb elemző. A többi pártnak nagyon kicsi vagy minimális esélye van a mandátumszerzésre – köztük több olyan parlamenti pártnak, amely 2022-ben bejutott az Országgyűlésbe, de már akkor sem alanyi jogon, hanem egy paktum, a „dollárbaloldali” összefogás révén. Úgy tűnik, hogy azok a számok, amelyeket a legtöbb kutatóintézet az elmúlt két évben velük kapcsolatban mért, „stimmelnek”, tehát látni fogjuk, hogy a legtöbb párt egy-két, háromszázalékos eredményt tud elérni. Igazából ilyen pártnak számít az MSZP, az LMP, a Párbeszéd-Zöldek. A Párbeszéd és az MSZP nem is indul külön, hanem a DK listáján indul hátsó helyeken. Ilyen szempontból ők megspórolják maguknak ezt a szégyent. Főleg a Momentum és az LMP az, amelynek nem biztos, hogy lesz saját mandátuma. Külön listával indulnak, és miután a parlamentben 2026-ig a frakciójuk jelen van, a pártalapítványuk kap állami támogatást – ezért ezek a pártok működnek –, a parlamenti munkában részt vesznek, és számukra az a kérdés, hogy azt a politikai munkát, amelyet az alapszervezetek működtetése, az országjárások, a nagygyűlések rendezése, a programalkotás, az értelmiségi holdudvar karbantartása jelent, fokozottabban tudják-e végezni a hátralévő két évben, mert akkor van esélyük az alanyi bejutásra. Ha nem, akkor úgy járnak, mint a Párbeszéd és az MSZP, és feltehetően valamilyen nagyobb egységben felolvadnak, vagy egy újabb szivárványkoalíció vagy a dollárbaloldal részét fogják képezni, de 2026-ig attól még ott maradnak a parlamentben a 2022-ben megválasztott képviselőikkel.

– Összefoglalva az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat érintő esélyekkel kapcsolatos tanulságokat, a közvélemény-kutatások Fidesz-győzelmet és ellenzéki átrendeződést jósolnak. Ön végső soron mire számít?

– Több választás is lesz, önkormányzati és európai parlamenti választások, nagyon sok szerepe van ennek a választásnak. Nagyon színes képet látunk, nyilván a legérdekesebb az európai parlamenti választás, mert az egész ország egyetlen választókerületet alkot. Egy arányos listás választáson látni fogjuk a tízezer szavazókörben lebontva, hogy az egyes politikai formációnak helyben mekkora a támogatottsága, tehát ez egy nagyon fontos jelzés lesz. Az európai parlamenti választás egy nagy mintás közvélemény-kutatásnak is tekinthető 2026-ig, feltehetően ezekkel a számokkal lesz érdekes. Nagy figyelem irányul a Fővárosi Közgyűlésre, illetve a főpolgármester személyére, nyilván itt is komoly verseny lesz. A huszonhárom budapesti kerület és a huszonnégy megyei jogú város kitüntetett figyelmet élvez. Nyilván vannak olyan kerületek, ahol billeg, ahol a Tisza Párt megjelent, és mondjuk ráindult a DK-ra három helyen vagy a Fideszre egy helyen, ott a nevető harmadik egy másik jelöltet juttathat be, illetve azt is láthatjuk, hogy a megyei jogú városok között is van olyan – Eger, Miskolc, Pécs – ahol a szivárványkoalíció felbomlott, ott a Fidesznek van-e esélye. És vannak olyan helyek is, ahol – akár a lakosság mozgása, akár a beköltözések – hangulatváltozás miatt az ellenzéknek lehet esélye, Győrt és a Hegyvidéket mondják ilyen helyeknek. Ugyanakkor az országos trendek azért felülírhatják a helyi folyamatokat.

Kiemelt kép: Vitézy Dávid főpolgármester leadja szavazatát 2024. június 9-én Budapesten (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)