Bókay Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára hangsúlyozta: a tavaly elfogadott magyar ESG-törvény és a készülő végrehajtási rendeletek fontos célja, hogy a szabályozás átlátható legyen, és segítse a magyar vállalati szektort az alkalmazkodásban.
A helyettes államtitkár kitért egyebek mellett arra, hogy a hazai szabályozás biztosítja majd az információ védelmének garanciáit, meghatározza azokat a kérdéseket, amelyeket a vállalatoknak az ESG-területen meg kell válaszolniuk.
Bókay Márton úgy látja, hogy az ESG-szabályozással rendeződik a piac,
ami már rövid távon is versenyképességi előnyt jelenthet, hosszú távon pedig Magyarország és Európa is megtalálhatja ezzel a versenyképességi lehetőséget.
Hajdú András, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára egyebek mellett az ESG-területen a nemzeti szintű szabályozás és a nemzeti szinten működő különböző szervezetek jelentőségét és felelősségét hangsúlyozta.
Elmondta: kiemelten fontos a nemzeti szinten működő minősítők, tanácsadók szerepe, akik begyűjtik és kezelik majd a szükséges adatokat, és kulcsfontosságú, hogy ezek ne kerüljenek olyan szereplőkhöz, amelyek a magyar vállalatok versenytársai akár regionális, akár európai szinten.
A helyettes államtitkár alapvetőnek nevezte a terület nemzeti szintű szereplőinek megerősítését, illetve az ESG-szféra magyarországi létrehozását. Bera Péter, az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy vannak olyan tényezők, amelyeket közös uniós vagy régiós felelősségvállalással, vannak ugyanakkor olyanok, amelyeket nemzeti szinten lehet és kell megoldani.
Példaként említette a hazai természeti értékek védelmét. Kiemelte a vállalatok bevonását a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekbe úgy, hogy az ne okozzon többletterhet a cégeknek.
Hortay Olivér, a Századvég üzletágvezetője úgy fogalmazott: az európai ESG-szabályozás iránya egyre inkább eltér az eredeti koncepciótól, sok esetben ideológia ejtette csapdába a szabályozást, ami újabb terhet jelent az európai gazdaságnak. Magyar szempontból „ellent kell tartani” a központosító törekvéseknek, mert nagyon sok esetben súlyos károkkal fenyeget ez a megközelítés – mondta.
Vannak ugyanakkor olyan területek, ahol nem lehet kikerülni, hogy begyűrűzzön ez a szabályozás Magyarországra; ebben az esetben segíteni kell a magyar vállalkozásokat, hogy a legkisebb zökkenővel és a legkisebb költség mellett tudjanak alkalmazkodni az átalakuló makrogazdasági környezethez – fejtette ki.
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója elmondta: a jövő iránti felelősség megkerülhetetlen része a fenntarthatóság témaköre.
Az ESG globálisan fontos témává vált, és jelentős integráló erőt jelent. A területtel kapcsolatos lehetőségek és kihívások vizsgálatát tartotta szem előtt az MCC a konferencia megrendezésekor – jelezte.
Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke felidézte, a hatóság létrehozásának célja az volt, hogy stabil, kiszámítható működési és szabályozási környezet jöjjön létre nemzetgazdasági szempontból kiemelt ágazatokban; legutóbb az ESG-tevékenységgel kapcsolatos hatósági feladatokat kapták meg.
Annak érdekében, hogy a magyar vállalatok versenyképességét ne érje hátrány, Nagy László elengedhetetlen nevezte egyebek mellett a cégek szakszerű felkészítését az ESG-szempontrendszer alkalmazására és az ESG-adatszolgáltatás egyszerűvé és költséghatékonnyá tételét.
Kiemelt kép: Toldi Ottó a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője, moderátor, Bera Péter az Energiaügyi Minisztérium Fenntarthatósági és Körforgásos Technológiai Főosztályának vezetője, Bókay Márton a Nemzetgazdasági Minisztérium nemzeti fejlesztés-finanszírozásért felelős helyettes államtitkára, Hajdú András a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára és Hortay Olivér a Századvég üzletágvezetője, kutatóintézeti igazgatója (Fotó: MTI/Soós Lajos)