Az 1918-ban, a Schlick-Nicholson Gép-, Waggon- és Hajógyárban készült csavargőzös sokáig a Duna két partja között szállította az utasokat. A második világháborúban a Markó utca magasságában elsüllyedt, de a háború után kiemelték, kijavították, majd 1950-ben a Balatoni Hajózási Vállalat tulajdonába adták. Erre azért volt szükség, mert a második világháború végén a visszavonuló németek a balatoni hajókat felrobbantották, s a tóhoz üdülni érkező tömegeket nem volt mivel hajókáztatni.

A Sió-csatornán felúsztatott gőzöst két társával együtt a Balatoni Hajózási Vállalat siófoki műhelyében alakították át, ekkor kapta a Pajtás nevet.

A tetőt hat méterrel meghosszabbították, a mentőcsónakokat a fedélzet fölött helyezték el, befogadóképességét 150-ről 200-ra növelték. Az átalakítás során még a legalapvetőbb műszaki követelményeket sem vették figyelembe: a Pajtásra a Jókai csavargőzös nagyobb méretű hajócsavarját szerelték, így indulás után a hajó fara felemelkedett, orra lesüllyedt, állékonysága csökkent.

A hullámállóság miatt megnövelték az oldalmagasságot, de ezáltal a súlypontmagasság is nőtt, műszaki és stabilitási próbát ugyanakkor nem végeztek. A látványosan billegő és dülöngélő hajó kapitánya jelentette a problémát, de ezzel az illetékesek a szabotázsvádak időszakában nem foglalkoztak.

1954. május 30-án következett be a tragédia

A Pajtás kora délelőtt, verőfényes időben futott ki a balatonfüredi hajóállomásról, a fedélzeten hatfőnyi személyzet és mintegy 180 utas tartózkodott, közülük sokan a gyereknapot ünnepelték a hajókázással.

Amikor a Pajtás éles jobbkanyarral Tihany felé fordult, a móló másik oldalán éppen az évadnyitó vitorlásversenyt indították. Az utasok nagy része a hajó bal oldalára tódult, mire a jármű erősen megdőlt. A rémült emberek most a másik oldalra rohantak, ettől az amúgy is ingatag hajó jobbra billent.

A kapitány a dőlést a kormány elfordításával akarta kiegyensúlyozni, de nem járt sikerrel, a Pajtás ismét balra dőlt és süllyedni kezdett.

A hullámsírban 22 utas és a fűtő lelte halálát (a legfiatalabb áldozat hétéves, a legidősebb 68 éves volt), a még nagyobb katasztrófát a hullámsírba veszett fűtő akadályozta meg, aki még ki tudta engedni a gőzt a kazánból, így a hajó nem robbant fel.

A fenéken megülő Pajtás félig kiállt a vízből, így az utasok zöme felkapaszkodhatott az oldalára, tetejére. A mentést a vitorlásverseny résztvevői gyorsan megkezdték, és a parton állók közül is sokan segítettek, Szabady Tibor egykori vadászpilóta, a verseny résztvevője egymaga húsz embert mentett ki a víz alá került hajótestből.

Balatonfüred, 1954. május 30. A füredi öbölben, 178 utassal és a 6 tagú személyzettel a fedélzetén, felborult és az oldalára dőlve elsüllyedt a Pajtás nevű csavargőzös hajó. 22 utas és a gőzhajó fűtője a vízbe fulladt. Az utasok többségét az évadnyitó vitorlásverseny résztvevői ki tudták menteni a vízből (Fotó: Nemzeti Archívum)

A helyszínre perceken belül megérkeztek az államvédelmisek, de ők nem a mentéssel foglalkoztak. A mólót lezárták, még a rendőröket sem engedték oda, maga a közlekedési miniszter, Bebrits Lajos is csak nehezen jutott be. A turisták fényképezőgépeiből kihúzkodták a filmet, a szemtanúkat megfenyegették, hogy nem beszélhetnek senkinek arról, amit láttak, még a helyi telefonközpontot is ellenőrzésük alá vonták. Néhány filmtekercs mégis megmenekült, a képek napjainkra az internetre is felkerültek.

Balatonfüred, 1954. május 30. A képen: A hajótestben rekedt fűtő, utolsó erejével, kiengedi a kazánból a gőzt, a robbanás elkerülése érdekében (Fotó: Nemzeti Archívum)

A politikai vezetés csak arra ügyelt, hogy a világ ne szerezzen tudomást a szerencsétlenségről. A balesetről mindössze egyetlen szűkszavú közlemény jelent meg a Szabad Nép című központi pártlapban, ez 12 halottról számolt be. Ezt követően a mindenható pártfőtitkár, Rákosi Mátyás teljes hírzárlatot rendelt el, a szélesebb közvélemény csak három évtized múltán értesült a katasztrófáról. A tragédiáért Heisz Pált, a Pajtás kapitányát tették felelőssé, akit azonnal letartóztattak és nyolc hónapot töltött előzetes letartóztatásban.

A halálbüntetést csak azért kerülte el, mert a vízből kihalászott hajónapló tanúsította, hogy a jármű nem volt túlterhelve, de első fokon öt társával együtt összesen 30 év börtönre ítélték.

A többieket aztán felmentették, de Heiszen szabadulása után is rajta maradt a bélyeg. Állást sokáig nem kapott, végül a siófoki kikötőben lett felügyelő, a balesetről soha senkinek nem beszélt.

A Pajtást a tragédia után kiemelték, 1957-ben kétcsavaros motorhajóvá építették át, nevét Siófokra változtatták. A rossz emlékű gőzöst 1959-ben lehajózták a Dunára, ahol Dömsöd néven szolgált tovább, a forgalomból 1987-ben vonták ki.

Magyarország legsúlyosabb vízi tömegszerencsétlensége 1954. május 30-án, gyermeknapon történt, amikor felborult a Pajtás gőzös, és 23 ember vesztette életét (Fotó: MTI, Nagy Lajos)

A Pajtás hajó áldozatainak emlékművét, Raffay Béla alkotását 1999-ben leplezték le a balatonfüredi Tagore sétányon, a bronzba öntött hajóablakot formáló talapzatból egy kéz nyúlik az ég felé.

A Hableány-katasztrófa és a verőcei hajóbaleset áldozataira emlékeztek tegnap

Tegnap koszorúzással emlékezett a Hableány sétahajó öt évvel ezelőtti katasztrófája és a verőcei hajóbaleset áldozataira a Magyar Hajózási Országos Szövetség és a Személyhajósok Szövetsége, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a fővárosban.

A megemlékezésnek szomorú aktualitást adott a 2024. május 18-án éjjel Verőcénél történt motorcsónak-baleset, amelyben heten vesztették életüket.

Emlékükre egy-egy szál virágot engedtek a folyóba a budapesti rendőrök. Felidézték azt is: 2019. május 29-én este a Dunán észak felé haladó Hableány turistahajót néhány másodperc alatt a víz alá nyomta a hátulról nekiütköző szállodahajó. A Hableány fedélzetén 35-en utaztak: 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. A folyóból mindössze hét embert sikerült élve kimenteni. A rendőrség a Duna 215 kilométeres szakaszát 19 hajóval fésülte át az esetleges túlélők, később az elhunytak után kutatva. Huszonhét holttestet találtak meg, egy embert eltűntté nyilvánítottak. A mentésben, a kutatásban, az elsüllyedt roncs kiemelésében és az ügy vizsgálatában is részt vett a BRFK több egysége.