A januártól indult otthonteremtési támogatásoknak köszönhetően az addig lejtmenetben lévő lakáshitelezés nagy fordulatot vett, márciusban már csaknem elérte a százmilliárdot. A szakértők szerint ez többszöröse az egy évvel korábbinak.
Az átlagos hitelösszeg meghaladta a 16 millió forintot, vagyis, a lakáshitelezés újra növekvő pályára került.
Ebben a csok plusznak, az emelt összegű falusi csoknak és a csökkenő kamatoknak is nagy szerepük van.
„Újra hét százalék alatti kamaton lehet jelzálogkölcsönöket kapni, és ez már az a szint, ahol egyre többen újra hajlandók felvenni ilyen kölcsönöket. A másik az, hogy a januártól induló csok plusz iránt nagy az érdeklődés. Márciusban már a hitelek harmada csok pluszos volt, és ezeknek az átlagos összege 25 millió forint” – mondta Tóth Levente, a Bank360 Csoport vezető elemzője.
A szakember szerint az is szerepet játszik a kölcsönök növekedésben, hogy az átlagkeresetek emelkedtek. Hiszen magasabb fizetés mellett magasabb törlesztőrészletet is tudnak vállalni a családok. Arról nem is beszélve, hogy nagyobb keresettel, nagyobb hitelt adnak a bankok.
A munkaerőpiaci szakértő az M1-en a legfrissebb, márciusi kereseti adatokkal kapcsolatban azt mondta: azzal, hogy mára az inflációt jóval 4 százalék alá sikerült szorítani,
a bérek ugyanakkor átlagosan 14–15 százalékkal emelkedtek, a reálkeresetek újra magas, két számjegyű értéket mutatnak.
„Ez a vásárlóerő-növekedés az, amelyik hajtani fogja a gazdaságot és fogyasztást is. Így a magyar emberek nem költik el azonnal a megnövekedett keresetüket, hanem félre is tudnak tenni” – mondta Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, aki szerint ez a vásárlóerő-növekedés az, amelyik hajtani fogja a gazdaságot és a fogyasztást is.
Nem véletlen, hogy a reálbérek emelkedése a kormány elsődleges gazdaságpolitikai célja. Így erősödik ugyanis a fogyasztás, ami a beruházások mellett megteremti a lehetőségét annak, hogy idén a tervek szerint legalább 2,5 százalékkal növekedjen a GDP. Ami az előrejelzések szerint magasabb lesz, mint az Európai Unió vagy az eurózóna várható gazdasági növekedése.
A kiemelt kép illusztráció; fotó: MTI/Balogh Zoltán