Aktuális

Befejeződött a keresés: megtalálták a verőcei hajóbaleset utolsó áldozatát

Területfejlesztési szolgálat indítását jelentette be Latorcai Csaba

Területfejlesztési szolgálatot állít fel a kormány szeptemberben, amelynek középtávon minden járásban lesz olyan munkatársa, aki a pályázatok kidolgozásában, beadásában és végrehajtásában végig támogatást nyújt – közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára hétfőn Zalaegerszegen.

Latorcai Csaba a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági fórumán arról beszélt, hogy „az ország alapvetően vidéken van”, még ha a főváros gazdaságilag jelentős előnyben is van. A vidék nem értelmezhető városok, gazdasági és közigazgatási centrumok nélkül, ehhez pedig szükség van arra, hogy valamennyi közszolgáltatás elérhető legyen mindenhol, erre különös figyelmet fordítanak majd.

„A közigazgatás ne versenyhátráltató, hanem versenyelőnyt biztosító tényező legyen” országos és nemzetközi viszonylatban is, ehhez pedig javítani kell a térségi centrumokba való eljutás lehetőségét. Az európai uniós források jelentős részét a következő években a helyi közúti hálózat megerősítésére kívánják fordítani – ismertette az államtitkár.

Kifejtette: a 2025-ös állami költségvetés elfogadásával kezdi meg működését a területfejlesztési alap, amely tisztán magyar költségvetési forrásból biztosítja a vármegyék és a régiók fejlesztését.

Idén szeptemberben állítják fel a területfejlesztési szolgálatot, amely lehetővé teszi a pályázatok teljes ciklusában, hogy egy állami támogató rendszer munkatársaihoz bármikor fordulni tudjanak a pályázók.

Latorcai Csaba arról is beszélt, hogy a kormány Kárpát-medencei szinten gondolkodik a gazdaságfejlesztésben, különös figyelmet fordítva a határ menti vármegyékre, hogy az ott működő gazdasági szereplők a határ túloldalán lévő cégekkel is közös projekteket tudjanak megvalósítani.

Budapesten kívül ma Magyarországon öt nagy városi vonzáskörzet van, erre épülnek a nagy- és középvárosi gazdasági térségek. A Nyugat-Dunántúlon tíz éven belül együtt kezelendő gazdasági térséggé kell válnia Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa és Keszthely térségének.

A kormányzati oldalnak együtt kell gondolkodnia a helyben élőkkel és a gazdasági szereplőkkel, ezeknek a térségeknek a fejlesztéséről nem a fővárosban kell dönteni – vélekedett a politikus. Zalában a határ menti térség is nagyobb figyelmet érdemel, de a Marcal menti, Veszprém, Vas és Zala vármegyét egyaránt érintő térségben is hatalmas fejlesztési lehetőség rejlik még – fűzte hozzá.

Latorcai Csaba kitért arra, hogy Magyarország térségei az elmúlt években komoly fejlődésen mentek át, a Nyugat-Dunántúlon az egy főre eső GDP ma az EU átlagának 68 százalékát éri el. Azonban 2010-től 2022-ig mindössze egy százalékot tudott fejlődni ez a régió, az ország többi térsége – a lemaradásuk ellenére – dinamikusabban tudott előre lépni – jegyezte meg.

Elmondta, hogy a most záruló európai uniós fejlesztési ciklusban Magyarország a három első helyezett egyike a források lehívása és felhasználása terén, annak ellenére, hogy az uniós források fele még fel van függesztve.

A kormány vállalása azonban továbbra is az, hogy Magyarország 2030-ra váljon az EU öt legélhetőbb országának egyikévé, ahol az emberek „jól, szépen és boldogan tudnak élni”, ez a terület- és a gazdaságfejlesztés legvégső célja – fogalmazta meg az államtitkár.

Sifter Rózsa, Zala vármegye főispánja egyebek mellett arról beszélt, hogy a két megyei jogú város iparának fejlődése mellett hagyományosan a turizmus és a stabil mezőgazdasági teljesítmény adja az alapját Zala további fejlődésének.

Zalaegerszeg iparának bővülése töretlen, ma már a munkaerőhiány okoz fejtörést a vállalkozásoknak, a Magyar falu program keretében pedig a zalai kistelepüléseknek eddig összesen 40 milliárd forint összegű fejlesztési forrás érkezett.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta: a városban az elmúlt tíz év alatt 7,5-ről 2,5 százalékra csökkent a munkanélküliség, 5 ezer új munkahely jött létre, a helyi iparűzési adó ez idő alatt 3,2 milliárdról 7,5 milliárd forintra emelkedett. A következő hetekben új autóipari beruházások indításával és meglévő ipari üzemek fejlesztésével további 700 új munkahely megteremtésére nyílik lehetőség.

Kiemelt kép: Latorcai Csaba a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)

Ajánljuk még