Az M1 egy székesfehérvári családapát kérdezett meg, aki úgy szeretné csökkenteni a gázfogyasztását, hogy saját maga is termel napenergiát. A férfi februárban jelentkezett a kormány által meghirdetett Napenergia plusz programba.
„Egy 5,3 kilowattos napelemes rendszer kerül majd a házra, és ehhez egy 8,3 kilowattos akkumulátor kapacitást építenek majd ki. Ez egy közel hatmillió forintos beruházás, és ebből nekem kétmilliót kell hozzávetőleg fizetnem” – mondta a férfi.
Óriási az érdeklődés a Napenergia plusz program iránt: a keretösszeg kétharmadát, mintegy 50 milliárd forintot már le is kötöttek. Eddig több mint 12 ezer családnak ítéltek meg átlagosan mintegy négymillió forintos segítséget.
A legfrissebb adatok szerint csaknem 267 ezer háztartási kiserőmű üzemel Magyarországon, többnyire családi házak tetején.
Ezek a napelemes rendszerek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az áramtermelés több mint felét ma már a megújuló energiaforrások adják hazánkban.
„Nagyon sok napelemes rendszer épült ki, ebből kifolyólag az akkumulátoros rendszer pont ezért jó, mert nem visszatáplálunk a hálózatba, hanem önmagunknak raktározzuk el, és későbbi felhasználásra kerül, így a meglévő elektromos hálózat is mondjuk úgy, hogy tehermentesítve van” – mondta az M1 Híradó által megkérdezett vállalkozó.
A napelemes támogatások is hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország erősítse energiaszuverenitását
– erről Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt egy videóban.
„Energiaszuverenitásra törekszünk, de Európának is ebbe az irányba kellene ellépni. Mi tettünk is. Itt talán a legnagyobb eredmény (az) a 6,3 gigawattnyi napelem, amit felraktunk eddig a tetőkre, illetve az ipari parkokba, gyárakba” – fogalmazott Lantos Csaba.
A kormány szerint Magyarországon – világszinten – a harmadik legnagyobb a napenergia aránya az áramtermelésben. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az elmúlt időszakban újabb és újabb kapacitások épültek ki.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb kutatása szerint
Magyarországon évek óta csökken a külföldről érkező energia részaránya. Szakértők szerint ez is elősegíti, hogy Magyarország ne függjön a külföldi energiától.
„A napenergia az teljesen importtól független, egy olyan megújuló energiaforrás, ahol szinte minimális az importvonzat, míg például, hogyha teszem azt a nukleáris energiát veszem figyelembe, akkor ott például input szinten, alapanyag szinten rögtön megjelenik az import vonzat, szóval önmagában véve a napenergiára való átállás Magyarország import függőségét is csökkentheti” – mondta Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.
Az adatokból az is látszik, hogy uniós összehasonlításban a háztartási és az ipari méretű napelemes rendszerek kapacitása is jelentősen nőtt. Vagyis Magyarország bizonyos mediterrán országokhoz képest is több napenergiát termel.
A kiemelt képünk illusztráció.











