Megrázó

Megöltek egy házaspárt Újpesten, a rendőrség a fiukat gyanúsítja

Orbán Viktor: Európa háborúba lépésének előkészítése zajlik

| Szerző: hirado.hu
Ami ma Brüsszelben történik, az hangulati előkészítése Európa háborúba lépésének – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor szükségesnek nevezte az ország önvédelmi képességének megerősítését.

Ami ma Brüsszelben történik, az hangulati előkészítése Európa háborúba lépésének – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor szükségesnek nevezte az ország önvédelmi képességének megerősítését.

A kormányfő azt mondta, hónapok óta visszaemlékezéseket, naplókat olvas, és riasztónak tartja a hasonlóságokat az első és a második világháború előkészítésével, akkor a politikusok és a média is elég sokat foglalkozott ezzel.

„Ami ma Brüsszelben és Washingtonban történik, talán most inkább Brüsszelben, mint Washingtonban, az egyfajta hangulati előkészítése egy esetleges közvetlen katonai konfliktusnak, nyugodtan hívhatjuk úgy: Európa háborúba lépésének előkészítése”

– fogalmazott.

Orbán Viktor ugyanakkor úgy látja, a hadseregek megléte szükséges, az nem háborúhoz vezet, annak hiánya vezet a háborúhoz, mert a háborúk oka leggyakrabban a gyengeség. Kifejtette, ha egy ország úgy értelmezi, hogy egy másik ország, amelynek a területére, gazdaságára fáj a foga, nem képes önmagát megvédeni, akkor ezen az országon úrrá lehetnek olyan ösztönök és vágyak, hogy megszerzi magának a másik ország területét, gazdasági erőforrásait.

Ez ellen egyetlen orvosság van – folytatta –, ha az áldozatnak kiszemelt ország elég erős ahhoz, hogy meg tudja magát védeni, ezért az erő, a hadsereg szükséges a háború elkerüléséhez. Hozzátette: ezért szokták mondani, hogy ha békét akarsz, akkor készülj a háborúba, de ne azért, hogy háborúzz, hanem hogy fennmaradjon a békéd. A miniszterelnök ezért szükségesnek nevezte a hadsereget, a katonát, a felkészülést, az önvédelmi képesség megerősítését.

Közölte, elég nagy baj, hogy Magyarországnak ez hosszú ideig nem volt meg, és most sem teljes még ez a képessége, mert a nemzeti hadserege még nem elég erős, de azon az úton haladnak, hogy megerősödjön.

Orbán Viktor felvetette, megáll-e Oroszország, ha legyőzi Ukrajnát.

A kormányfő úgy látja, az orosz hadsereg ma komoly, nehéz háborút vív az ukránokkal, és nem tudja őket legyűrni, tehát ez egy elhúzódó háború.

Elmondta, a NATO ereje nem összehasonlítható Ukrajnáéval, százszorosa, de lehet, hogy ezerszerese. „Tehát én nem tartom logikusnak azt a feltételezést, hogy Oroszország, aki Ukrajnával sem tud elbánni, egyszer csak az egész nyugati világot jönne, és hamm, bekapná” – fogalmazott. Hozzátette, rendkívül csekély annak az esélye, hogy ma bárki meg merjen támadni egy NATO-tagállamot. Hangsúlyozta, a NATO világossá tette, hogy egy védelmi szövetség, és nem tűr olyan katonai akciót, amely sértené bármelyik NATO-tagállam szuverenitását.

Orbán Viktor az orosz veszélyre hivatkozást az európaiak vagy a nyugatiak háborúba történő belépésének előkészületi manővereként értelmezi.

A miniszterelnök rámutatott: ahelyett, hogy a konfliktust két szláv nép háborújaként értékelnék és elszigetelnék, saját háborúként ismerik el a nyugat-európaiak ezt a konfliktust. Hozzátette: a német pozíció változásán jól lehet látni, hogy hónapról hónapra hogyan megyünk közelebb a háborúba. Most már arról beszélnek, hogy Ukrajna légterében fognak egyes országok orosz hadieszközöket megsemmisíteni, vagy, hogy ne a frontvonalra, de Ukrajna területére most már igazán betehetnék a lábukat – jegyezte meg.

Az európai történelem ismeretében ez egy háborús akció előkészítésének kommunikációs művelete

– erősítette meg.

Rámutatott: a háborúval kapcsolatos európai stratégia sikeréhez vezető útvonal hosszát, költségét nem tudja senki megmondani. Meddig fogjuk ezt még csinálni, mennyi fegyvert és mennyi pénzt fogunk még küldeni? – tette fel a kérdést.

Ennek a vége lassan egy összeütközés lesz a NATO, az Európai Unió és Oroszország között, utóbbi egy atomhatalom – figyelmeztetett, hozzátéve: ez a „legsötétebb látomásokra” sarkall bennünket.

Értékelése szerint Magyarország jelen pillanatban nagyon nehéz helyzetben van: mi vagyunk az az ország, amelyik ragaszkodik a NATO alapokmányához és a küldetését meghatározó közmegegyezéshez. A NATO egy védelmi szövetség, azért hozták létre, ha bármelyik tagját megtámadják, biztosak lehessenek abban, hogy a többiek a segítségére sietnek – idézte fel. Arról szó sincs, hogy a NATO a területén kívül hajt végre katonai akciókat és bocsátkozik háborúba a szövetségen kívüli országokkal – hangsúlyozta.

Ugyanakkor mindenki mintha egy másik jövőben lenne és ma háborús tervezés zajlik Brüsszelben, munkacsoportok dolgoznak azon, hogyan tudna a NATO részt venni az orosz–ukrán háborúban – mondta Orbán Viktor.

A kormányfő Magyarország helyzetét úgy vázolta:

ott vagyunk ezekben a bizottságokban NATO-tagként, de nem helyeseljük és nem is akarunk sem pénzügyi, sem fegyveres támogatással részt venni a konfliktusban, még NATO-keretek között sem. Megjegyezte: ki is találtak egy új kifejezést a NATO-ban a magyar pozíció leírására, ezt úgy hívják, hogy „nem résztvevő”.

Hozzátette: még nem vagyunk kimaradók, ha azok lennénk, akkor a NATO katonai struktúrájában való részvételünk is megváltozna.

Orbán Viktor azt mondta: nem tudja, ez a helyzet meddig tartható fenn, Magyarországnak ezért újra meg kell határozni a helyzetét a katonai szövetségen belül.

Jelezte: komoly munka zajlik, hogy tud Magyarország NATO-tagként létezni úgy, hogy közben a katonai szövetség területén kívüli NATO-akcióban nem vesz részt. Ezt kell megoldania a magyar diplomáciának, ami „művészeti kérdés”, új leírást, új definíciót kell alkotni – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán Viktor a rádióinterjúban arról is beszélt, hogy a magyarok azt gondolják: ez az európai választás a háborúról és a békéről szól. Persze a migrációról és a hagyományos családok védelméről is, de most minden más fontos ügy elé odatolakodik a háború kérdése – tette hozzá.

A kormányfő figyelmeztetett: könnyen lehet, hogy az utókor azt fogja mondani, ez volt az az európai választás, ahol eldőlt a háború és béke kérdése.

Hozzátette, nemcsak az európai választás ilyen, hanem a novemberi amerikai is. Megjegyezte azonban azt is, hogy a háború nemcsak szenvedést, hanem profitot is generál a hadiipar és a fegyverkereskedők számára.

Akik bennfentes információkkal rendelkeznek a háborúról, akik nem termelni, hanem spekulálni szoktak, tehát a kockázati tőkespekulánsok is ott vannak a háborúpártiak mögött, Soros György is „kitünteti magát” – jelezte.

Vannak politikusok, akiket meg lehet vásárolni, itt van például a magyar baloldal, amely minden választási kampányban nyugatról kapja a pénzt, amelyet háborúpárti pénzemberek finanszíroznak – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, nem csoda, hogy a magyar baloldal – a baloldali szavazók akaratával ellentétben – háborúpárti.

Elmondása szerint azt azonban nem érti, hogy nagy európai országok vezetői miért vannak hasonló állásponton.

Az európai élet legsúlyosabb bajai – például a demográfiai hanyatlás vagy a migráció kérdése – gyökerét a háborúkban lelhetjük meg. Minden európai háború ugyanis egy összeurópai polgárháború is, egymást irtják a fehér keresztény emberek

– közölte.

Nem csoda, hogy az európai keresztény világ, amely korábban meghatározó befolyást gyakorolt a világ többi részére és képes volt megvédeni magát a migrációval szemben, erre képtelenné válik – jegyezte meg, hozzátéve: azért hiányzik sok tízmillió ember az európai földrészről, mert meghaltak a katonáink a háborúban.

Minden európai háború az utóbbi 100-150 évben összességében mindenkinek veszteséget okozott – emlékeztetett.

Arra a kérdésre, hogyan lehet felvenni a versenyt a háborúban érdekelt „érdekkörrel”, a kormányfő azt mondta: a végső mentsvár a nép, azaz az emberek szava, hiszen Európa mégiscsak demokrácia.

Ugyanakkor arra is rámutatott:

ha manapság valaki olyasmit csinál, ami jó az embereknek, azt az európai színpadon azonnal populistának minősítik, mert Brüsszelben azt várják el politikusoktól, hogy eszméket képviseljenek.

Hozzátette: magasztos eszmék kellenek, de ezek nem lehetnek fontosabbak, mint maguk az emberek.

Közölte: arra építi Magyarország stratégiáját, hogy a mostani az európai választáson megnő azon embereknek a száma, akik békét akarnak, és nem akarják támogatni a saját kormányaikat abban, hogy tovább meneteljenek a háborúba.

Hangsúlyozta: már azzal is meg lenne elégedve, ha az emberek a szavazataikkal legalább meg tudnák állítani a háborúba sodródás folyamatát. Ugyanakkor úgy vélte: ez csak a munka az egyik fele, mert utána a másikat is el kell végezni, hogy ez megtörténjen Amerikában is, és akkor a nyugati világ talán a szakadék széle előtt meg tud állni.

Orbán Viktor szerint nem egyszerűen felháborító, hanem vérlázító az Európai Bíróság döntése, miszerint Magyarországnak napi hatmillió forintot kell befizetnie Brüsszelnek, amiért nem hajlandó migránsokat befogadni.

„Hogy jön ahhoz bárki, hogy megmondja a magyaroknak, hogy kit kell ide beengedni?”

– tette hozzá.

„Ez lehetetlen. Abszolút képtelenség” – értékelt a kormányfő, aki szerint miközben Magyarország védi Európát, és több milliárd eurót elköltött már határvédelemre, „Brüsszelből hátba lövik”. Erre egyetlen válaszunk lehet: el kell zavarnunk az európai vezetőket, akik ilyen döntéseket hoznak – jelentette ki a miniszterelnök.

Kiemelt kép: Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádió stúdiójában (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Ajánljuk még