Rendkívüli

Az olimpiai láng ünnepsége alatt akart támadást végrehajtani egy férfi Bordeaux-ban

Gulyás Gergely: Olyan erőket kell Brüsszelbe küldeni, akik megakadályozzák az illegális bevándorlást

| Szerző: hirado.hu
A józan észnek kell teret nyernie a június 9-i európai parlamenti (EP-) választáson – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón. Gulyás Gergely azt mondta, a választás egyik legfontosabb tétje, hogy a háborúpárti erők milyen erősek lesznek, de a voksolás a migrációról hozott döntés is.
Gulyás Gergely közölte, a kormány értékelte az ukrajnai háborús helyzetet, amelyet egyre rosszabbnak tart.

Kifejtette: ennek számtalan oka van, az egyik az, hogy az ukrán hadsereg az elmúlt másfél-két évben kialakult állásokat egyre nehezebben tudja tartani, ennek következménye a kényszersorozás is.

Hozzátette, a sorozás zajlik Kárpátalján is, amely kivételezett helyzetben volt a háború első időszakában, de mostanra ez megszűnt. Jelezte, a kényszersorozás a Kárpátalján élő magyarokat is fenyegeti, de Magyarország továbbra sem ad ki senkit. Aki az ország területén tartózkodik, menekültstátuszra jogosult, így nem kell számolnia azzal, hogy Ukrajnának kiadják, és ez által a kötelező sorkatonai szolgálat alá esne – ismertette.

Gulyás Gergely elmondta, a kormány felelőtlennek tartja azokat a nyilatkozatokat, amelyek katonai beavatkozást tartanak szükségesnek Ukrajna területén.

Szerinte minőségileg új helyzetet jelent Manfred Webernek, az Európai Néppárt elnök-frakcióvezetőjének nyilatkozata, amely kötelező sorkatonai szolgálatot akar Európában férfiakra és nőkre egyaránt.

Hozzátette, ehhez csatlakoznak azok a nyilatkozatok, amelyeket korábban a francia elnök, most pedig az észt miniszterelnök tett, aki katonák küldését követeli Ukrajna területére.

Közölte, a legnagyobb konkrét intézményi veszélyt a NATO ukrán missziója jelenti. Magyarország abban érdekelt, hogy csak és kizárólag olyan döntést hozhasson a NATO – még akkor is, ha a NATO-csapatok be akarnak vonulni Ukrajna területére –, amelyből Magyarország teljes egészében kimaradhat – rögzítette a miniszter, jelezve, hogy ez azt jelenti, Magyarország sem katonát nem akar küldeni, sem pénzügyileg nem akar hozzájárulni a misszióhoz.

Magyarországnak egy európai bírósági ítélet végre nem hajtása miatt kell bírsággal számolni – közölte Gulyás Gergely, aki szerint az EP-választás a migrációról hozott döntés is.

A tárcavezető elmondta, Magyarországot a külső határvédelem, a jogi határzár miatt akarják megbírságolni és arra kötelezni, hogy mindaddig, amíg ezt fenntartja, napi mintegy hatmillió forintnak megfelelő eurót fizessen.

Hozzátette, a kormány tudomása szerint az Európai Bíróságon az ítélet megszületett, de annak kihirdetését a választások utánra, június 13-ra halasztotta a bíróság.

A miniszter szerint a döntés jól mutatja Európának a migrációhoz történő hozzáállását: míg szavakban most már több józanság van, így a külső határok védelmének szükségességét egyre többen ismerik el, addig az Európai Bizottság gyakorlata az, hogy támadja, megbírságoltatja Magyarországot, amely példamutató szerepet vitt mindvégig a külső határ védelmében.

Gulyás Gergely megjegyezte: bár a háború miatt a migráció nincs olyan mértékben a közbeszéd fókuszában, mint korábban, de mégis, az európai parlamenti választás a migrációról hozott döntés is.

Olyan erőket kell hatalomra juttatni Brüsszelben és olyan képviselőket kell az EP-be küldeni, akik nem a migráció pártolói, nem az átjárható és határoktól mentes Európának a hívei, hanem a legszigorúbb külső határvédelmet támogatják – fogalmazott.

Vitályos Eszter kormányszóvivő közölte: már elérhető az a weboldal és applikáció, amely közérthetően mutatja be a digitálisállampolgárság-programot, és a kormányablakokban a programba való előzetes regisztrációra is lehetőség van.

Jelezte: a kormányablakokban lehetőség nyílik az állampolgárok számára, hogy személyazonosságuk igazolása mellett előzetesen regisztráljanak a programba. Az eljárás lényege, hogy a kormányablakban a polgár a mobiltelefonján az előzetes regisztrációhoz tartozó adatokat olvasható kód formájában megkapja, és eltárolhatja azokat a későbbi aktiváláshoz – tette hozzá.

A digitális állampolgársághoz 14 év feletti életkor, személyazonosító okmány és okostelefon szükséges. Ősztől a polgárok a programhoz kapcsolódó alkalmazással igazolhatják személyazonosságukat, első körben a rendőri igazoltatásnál – ismertette, hangsúlyozva, hogy 2026-ra az állampolgárok néhány kivételtől eltekintve mindent a digitális térben intézhetnek, nem kell szabadságot kivenni az okmányirodai ügyintézéshez.

A kormányszóvivő beszámolt az elmúlt két hétben Magyarországon átadott fejlesztésekről és beruházásokról is, kiemelve a Mol 1,3 milliárd euróból megvalósított tiszaújvárosi Poliol Komplexumát, amelyet Mol története eddigi legnagyobb organikus beruházásának nevezett. A magyar állam 130 millió eurós támogatással és adókedvezménnyel segítette a beruházást, az üzemben évente 200 ezer tonna poliolt állítanak majd elő.

Ezen túl az elmúlt két hétben több mint 28 milliárd forintért valósultak meg további beruházások: kilenc óvoda, bölcsőde épült, illetve újult meg 2,6 milliárd forintból, 2,7 milliárd forint értékű közútfejlesztési projekteket adtak át, valamint 21 milliárd forintból elkészült hat kulturális fejlesztés is – ismertette Vitályos Eszter.

Közölte: 5 milliárd forintos állami támogatással sport- és szabadidőközpontot adtak át Mélykúton, 14 milliárd forintból megépült a Nyíregyházi Állatparkban a hideg égövek világáról szóló interaktív állatbemutató, és 1,2 milliárd forintból megújult Balatonfüreden a reformkori városrész legrégebbi műemlék épülete, az egykori Esterházy-kastély is.

Gulyás Gergely újságírói kérdésre hangsúlyozta: nem igaz, hogy a külügyi tárca informatikai rendszereit súlyosan kompromittálták az orosz titkosszolgálatok, a minisztérium ezért cáfolta ezt 2022-ben.

A sajtóban megjelent állítások a szokásostól nagy mértékben eltérő, védett adatokat nyilvánosságra hozó hekkertámadásról szóltak – idézte fel, hozzátéve: az általa kért tájékoztatás szerint bizalmas adatok senkinek a birtokába nem kerültek.

A miniszer nem tud diplomáciai ellenlépésről a hekkertámadás után, kiemelte azonban, hogy ilyen támadások számtalan országból, rendszeresen érnek kormányzati rendszereket, és nem emlékszik olyan esetre, hogy emiatt nagykövetet rendeltek volna be.

Arra a kérdésre, hogy a hekkertámadás után kikerülhettek-e a minisztériumból fizetési, szabadságolási papírok, olyan dokumentumok, amelyek beszervezésre alkalmasak, Gulyás Gergely közölte, ezt nem tudja megerősíteni, azt azonban megismételte, hogy titkos, bizalmas adatok nem kerültek ki és szerinte az említett iratok ebbe a körbe tartoznak.

Egy másik kérdésre, miszerint okoztak-e kárt Magyarország szövetségeseinek a kikerült adatok, a miniszter azt mondta, szerinte nem.

Újabb kérdésre hozzátette: nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy nem védett körbe tartozó információkat a hekkertámadás során megszereztek-e vagy sem, de azok csak olyan információk lehettek, amiket máshonnan is megszerezhettek volna, ezért állítja azt, hogy a támadás sikertelen volt.

Azt is kijelentette: nincs tudomása olyan hekkertámadásról, amit az oroszok indítottak volna és sikeres volt. Hangsúlyozta: a hekkertámadások a mindennapi élet természetes részei, minden ezzel kapcsolatos adat titkos minden országban. Véleménye szerint arra azonban jobban kellett volna figyelni, hogy milyen információ került ki a nyilvánosságra ezzel kapcsolatban.

A hekkertámadás miatt az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést Gulyás Gergely a baloldali választási kampány nem újszerű elemének nevezte, és jelezte, hogy ennek megfelelően a kormányoldal reakciója sem fog eltérni a korábbiaktól.

Közölte: nem tud olyanról, hogy a Miniszterelnökség védett rendszeréből adatok kerültek volna ki, és megerősítette, hogy hekkertámadások rendszeresen vannak állami informatikai nyilvántartásokkal szemben a világon mindenütt.

Gulyás Gergely szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek nem kell visszaadnia az oroszoktól kapott kitüntetését, mert nem lát összefüggést két ügy között. Később arról is beszélt: ha egy állam kitüntetést ad egy miniszternek, azt át szokták venni. Angela Merkel is vett át amerikai kitüntetést azután, hogy az Egyesült Államok lehallgatta telefonját – tette hozzá.

Gulyás Gergely jobbulást kívánt a szlovák kormányfőnek és a Robert Fico elleni merénylet kapcsán hangsúlyozta: van egy olyan mértéke a politikában a gyűlöletre uszításnak, ami nem fogadható el és nem is jogszerű. A szólásszabadságnak vannak korlátai, a gyűlöletre uszítás – amely az online világban Magyarországon is teljesen általánossá vált – ebbe a körbe tartozik.

Vitályos Eszter kormányszóvivő elképesztőnek nevezte, hogy bizonyos magyarországi sajtóorgánumok csak több óra elteltével kapcsolták le a kommentelési lehetőséget a merényletről szóló cikkeiknél.

Gulyás Gergely arra a kérdésre, hogy a kormánynak van-e teendője a nyíltan háborúpárti baloldali kampányokkal, illetve, hogy mennyire van attól Magyarország, ami Szlovákiában Robert Ficóval történt, a miniszter azt válaszolta: külön kell választani a közélet természetes részét képező vitákat és a nyílt gyűlöletkeltést, amely senkitől nem fogadható el.

Úgy vélte: bár az ország szempontjából rendkívül veszélyes háborúpárti véleményt képviselni, de ez egy demokratikus politikai diskurzuson belül marad. Ez egy vita: mi úgy gondoljuk, hogy azonnali fegyverszünetre, béketárgyalásokra van szükség, ők azt gondolják, hogy a háborút addig kell folytatni, amíg Ukrajna vissza nem tudja szerezni azokat a területeket, amelyeket Oroszország nemzetközi jogot megsértve elfoglalt  fejtette ki.

Gulyás Gergely Robert Fico merénylőjéről azt mondta, hogy az illető ideológiai tévelygése elég hosszú, de ettől még több progresszív balos közösséghez volt köze, és biztosan háborúpárti, hiszen utoljára egy Ukrajnának fegyverek küldését követelő demonstráción vett részt és maga is ilyen nyilatkozatot tett közzé.

Arra a kérdésre, hogy utóbbi időben kaptak-e életveszélyes fenyegetést a kormány tagjai, illetve személyesen Orbán Viktor, azt válaszolta: mindig vannak ilyen fenyegetések, ezeket nem hozzák egyesével nyilvánosságra, de komolyan veszik. Jelezte: az ilyen fenyegetéseket a Terrorelhárítási Központ és a rendőrség értékeli.

Gulyás Gergely elfogadhatatlannak minősítette a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészének döntését, amivel elfogatóparancs kiadását kérte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökre is. Szerinte nem jogi, hanem politikai döntés született, ami lejáratja a Nemzetközi Büntetőbíróságot, és jól mutatja, hogy az egymást követő demokrata és republikánus amerikai kormányok „bizonyos tekintetben bölcsek”, amikor saját magukra nézve a büntetőbíróságra vonatkozó egyezményt soha nem akarták bevezetni.

Jelezte: Magyarország ratifikálta az egyezményt, de nem tette a magyar jog részévé, így Magyarországon ma semmilyen intézkedés ezzel kapcsolatosan nem hajtható végre. Hangsúlyozta: nem jó, ha egy bíróságot politikai eszközként használnak, azt pedig nem szabad elfelejteni, hogy az Izrael által elszenvedett „egészen kíméletlen, becstelen és aljas terrortámadás” volt a kiváltó oka mindannak, ami a Gázai övezetben történik.

Nem állami rendezvény volt az a budapesti konferencia – amelyen Izrael magyarországi nagykövete is részt vett – és amelyet palesztin tüntetők zavartak meg – válaszolta egy másik kérdésre. Ha a szervezők az állami hatóságok segítségét kérik védett személy jelenléte miatt, akkor már van felelőssége az államnak, de ilyen kérés nem történt – tette hozzá.

A miniszter kapott kérdést a Magyarország ellen az unióban indított hetes cikkelyes eljárásról, amelyre azt mondta: Brüsszelben a jognak semmi jelentősége nincs, csak a politikai akarat számít. Ezzel együtt kell élni, aki azt gondolta, hogy az Európai Unióban a jog többet számít, mint a Szovjetunióban, az tévedett – jegyezte meg. Hozzátette, hogy ettől ez még egy jobb világ, mert munkatáborok és fizikai erőszak nincs, ezért továbbra is úgy gondolja, hogy „Brüsszel nem Moszkva”.

A magyar EU-s elnökségnek és az ukrán uniós tárgyalások előrehaladásának nincs köze egymáshoz – mondta.

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vétózik-e vagy sem, jelezte: Magyarország a tárgyalások során számtalan területen egyértelművé tette, hogy melyek a minimális elvárásai a továbblépéshez. Ilyen az, hogy Ukrajna további magyarázkodás és indokkeresés helyett állítsa vissza azokat a jogokat, amelyet a magyar nemzetiséghez tartozó polgárai élveztek 2015-ig. Ez a mai napig nem történt meg, és „Ukrajna nem tud úgy csatlakozni az Európai Unióhoz, hogy ez a feltétel ne teljesüljön” – jelentette ki.

Gulyás Gergely jelezte: az uniós elnökségre kiválóan áll Magyarország felkészülése és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter szavai szerint a kormány semleges, tisztességes közvetítőként kívánja az elnökséget betölteni. Kiemelt fontosságúnak tartják a gazdasági versenyképesség, illetve a biztonság- és védelmi politika erősítését, a közös agrárpolitikát és a demográfiai kihívásokat.

Arra a felvetésre, hogy Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti listavezetője Orbán Viktort javasolta az Európai Bizottság elnökének, Gulyás Gergely leszögezte, a magyar kormányfőt nem érdekli ez a tisztség.

A migráció elleni küzdelemmel kapcsolatos európai álláspontok változásáról szólva azt mondta, egyelőre annyit látni, hogy az Európai Bizottság bírságolni akarja a példamutató külső határvédelmet fenntartó Magyarországot. A miniszter lát reményt arra, hogy a szuverenisták uniós szövetsége létrejöhet, de értékelése szerint ez a következő egy hónapban fog eldőlni.

Ilaria Salis olasz antifa aktivista európai parlamenti jelöltéségre reagálva felháborítónak nevezte, hogy miután valaki brutális és köztörvényes bűncselekményt követett el, utána az európai szélsőbaloldal EP-képviselőt akar belőle csinálni. Ha valaki brutálisan bántalmaz békés járókelőket, annak a börtönben a helye, nem az Európai Parlamentben. Leszögezte: Ilaria Salisszal nem dolgoznának együtt, ha bekerülne az Európai Parlamentbe.

A DK európai parlamenti listavezetőjének vádjait – amelyekben köztörvényes bűnözőnek nevezte Sulyok Tamás államfőt, és amelyeket a Sándor-palota jogi lépéseket kilátásba helyezve cáfolt – Gulyás Gergely úgy kommentálta: a baloldalon most nagy a tolongás, ezért Dobrev Klára a hamis vádtól sem riad vissza egy kis nyilvánosságért.

Nem igaz az az állítás, hogy az államfő, ügyvédként segített megkerülni a törvényt, ezért minden ebből levont következtetés is téves – jelentette ki Gulyás Gergely, aki szerint Sulyok Tamás teljesen jogszerű szerződések elkészítésében vett részt. Hozzátette: nincs bizonyíték arra, hogy az üggyel kapcsolatos német nyelvű zsebszerződés Magyarországon készült volna, a „körülmények objektív mérlegelése alapján” arra lehet jutni, hogy a jogszerű szerződéseket készítő ügyvédnek ehhez semmi köze nincs.

A DK-s politikus állításait „színvonaltalan koncepciós hazugságnak” nevezte, amely szerinte az Dobrev Klára „családjában megszokott volt, de ettől még neki nem kell ezeket a gyakorlatokat követni”.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter fontosnak nevezte, hogy a Szuverenitásvédelmi Hatóság jelentését minél többen megismerjék.

Gulyás Gergely azt mondta: ha valaki úgy gondolja, hogy az abban megfogalmazott állítások nem valósak, akkor cáfolja, különben arra kell választ adni, hogy miközben a külföldi pénzügyi támogatás Magyarországon 1990 óta jogsértő, a magyar baloldal miért engedi meg magának folyamatosan, hogy külföldről fogadjon el jelentős pénzeket a hatalom megszerzése érdekében.

Hozzátette: ha valaki arra a következtetésre jut, hogy aki a baloldalon megjelenik, az általában külföldi pénzügyi támogatást is kap, akkor az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem tűnik megalapozatlan következtetésnek, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke is kap, de az ilyen állításokat bizonyítani kell.

Az ügyvédi titok szent és sérthetetlen – reagált a miniszter arra az ügyre, hogy az ügyvédi kamara visszautasította a Szuverenitásvédelmi Hivatal együttműködési ajánlatát.

Karácsony Gergely külföldi támogatásokkal kapcsolatos „hallgatásáról” a miniszter kiemelte: a főpolgármestert nem veszi körül olyan demokratikus nyilvánosság mint a kormányt vagy elődjét, Tarlós Istvánt, aki időről időre kiállt a média elé. A hallgatással azt a gyanút kelti, hogy nem 2022-ben kezdődött a magyar baloldal külföldi finanszírozása, hanem már 2019-ben főpolgármester-jelölti kampányában. Erre kellene Karácsony Gergelynek választ adni, lehetőleg megcáfolva a sajtóban megjelent bizonyítékokat – mondta Gulyás Gergely.

Közölte: Magyar Péternek nem igaz az a kijelentése, hogy a magyar baloldalon senki sem háborúpárti, csak el kell olvasni korábbi nyilatkozataikat a fegyverküldésről és arról, hogy szerintük a NATO oldalán akár részt is lehet venni a konfliktusban. Ha valaki azt mondja, hogy ennek ellenére a baloldal nem háborúpárti, akkor valószínűleg „saját maga ez irányú véleményéről próbálja elterelni a figyelmet” – tette hozzá.

Arról is beszélt: Kovács Gergely XII. kerületi polgármesteri jelölése a baloldal erkölcsi züllésének következő lépése, azt mutatja, hogy „drogdílereknek” is jó esélye van arra, hogy a baloldal jelöltjévé váljanak.

A nemzetgazdasági beruházások hazai csökkenését Gulyás Gergely a háború hatásának tulajdonította, kiemelte azonban, hogy a gazdasági növekedési adatok ennek ellenére is jók, a 9,8 százalékos reálbér-emelkedés pedig sokéves rekord.

A kenyér árának emelkedésére kitérve felhívta a figyelmet a gabonaszállítási költségek és az energiaárak növekedésére. Elmondása szerint a feldolgozóiparban több mint 200 milliárd forintnyi beruházás elkészülése várható, ennek a hatása rövidesen látható lesz.

Gulyás Gergely jó esélyt lát arra, hogy éves szinten 8-10 százalékos reálbér-emelkedés és 4-5 százalékos infláció legyen.

Arra a felvetésre, hogy Matolcsy György jegybankelnöknek problémái vannak a kormány versenyképességi stratégiájával, Gulyás Gergely azt mondta, lehetnek véleménykülönbségek a jegybank és a kormány között, de nagyon fontos, hogy a fiskális politikáért felelősséget viselő kormány és a monetáris politikáért felelős nemzeti bank közötti párbeszéd biztosított legyen.

Kijelentette: kulcsfontosságú kérdésekben a kormány és a jegybank együtt tud dolgozni. A világpolitika és a világgazdaság helyzetére kitérve emlékeztetett arra, hogy az Oroszországgal való kapcsolatokat rendkívüli mértékben megnehezítik az uniós szankciók.

Értékelése szerint Kínának jó esélye van arra, hogy egy évtizeden belül a legerősebb gazdasági szereplő legyen, de az Egyesült Államokban is megvan az életerő a versenyre. Elveszni látszik azonban az esély, hogy az Európai Unió legyen a harmadik nagy gazdasági erő, annak az önsorsrontásnak köszönhetően, amelyet Brüsszel az elmúlt évtizedben tett – mondta.

Kiemelte: Magyarországnak az az érdeke, hogy minden világhatalommal jó gazdasági kapcsolatban legyen. Az EU-nak nem szabad azt a hibát elkövetnie, hogy ideológiai alapon zárja el magát a Kína jelentette gazdasági lehetőségtől – jegyezte meg.

A kínai elektromos autókra kivetett uniós védővámról szólva közölte: vannak olyan esetek, amikor a védővámok indokolhatók, ebben az ügyben viszont a várható válaszintézkedés miatt az európai autógyártók elveszíthetnék a kínai piacot.

A Kínával és Japánnal nemrég megkötött nukleáris megállapodások elsősorban a biztonságot szolgálják, a technológiai együttműködés nem atomerőművek megvalósítását jelenti – közölte.

A gödi Samsung-gyárral kapcsolatos kormányhivatali határozatról elmondta: nem a gyár teljes működését kell felfüggeszteni, hanem azokat a tevékenységeket kell korlátozni, amelyhez egységes környezethasználati engedély szükséges.

A verőcei hajóbaleset miatt a közlekedési szabályok módosításának szükségességét tudakoló kérdésre a miniszter azt mondta, a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján – nem megelőlegezve a nyomozás végeredményét – nem lehet kijelenteni, hogy a hatályos közlekedési szabályok járultak hozzá a tragédiához. Ha azonban egy hasonló baleset a szabályok módosításával elkerülhető, akkor a kormány nyitott arra.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy ellátogatna-e Karsai Dánielhez, elmondta: nem kapott meghívást a gyógyíthatatlan betegséggel élő alkotmányjogászhoz, ha pedig kapna ilyet, a meghívóval beszélne először, nem a sajtóval.

A Nádas Péter író elmaradt németországi díjáról szóló kérdésre azt felelte: Nyugat-Európában a szabadságot erős kihívások érik, az emberi méltóság tisztelete is megszűnni látszik.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora „megnyugtató választ adott” arra, hogy miért hívta meg a Mahmud Ahmadinezsád volt iráni elnököt Magyarországra – mondta a miniszter egy kérdésre, amelyben „a világ legismertebb antiszemita politikusaként” hivatkoztak az iráni politikusra.

Ajánljuk még