Rendkívüli

Putyin leváltja Sojgut, már meg is van, ki lesz az új védelmi miniszter

Ifj. Lomnici Zoltán a hirado.hu-nak: Történelmi esemény volt Hszi Csin-ping látogatása

| Szerző: Kismarty Anna
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, ügyvéd, egyetemi tanár, a Civil Összefogás Fórum jogi szakértője adott interjút a hirado.hu-nak. A szakember szerint történelmi jelentőséggel bírt a kínai elnök látogatása. Az interjúban szó volt még arról is, hogy milyen álláspontot képvisel Kína az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, és a stratégiai megállapodások jelentőségéről, amely Magyarország és Kína között köttetett, illetve a hazánk földrajzi elhelyezkedéséből fakadó geopolitikai kihívásokról is.

– Milyen jelentősége van a csütörtöki magyar–kínai találkozónak?

– Kínai elnök legutoljára húsz éve járt Magyarországon, így nemcsak jelentős, de történelmi esemény is volt Hszi Csin-ping látogatása. Magyarország 2017 óta átfogó stratégiai partnere volt Kínának, most felkerült egy magasabb szintű stratégiai partnerségi kapcsolatba, ami a kínai partnerségi viszonyok második legmagasabb szintjét jelenti. Kínával a kapcsolatok általában pozitívak, de ez különösen Orbán Viktor miniszterelnök 2010 óta tartó kormányzási időszakában jut markáns kifejezésre, így például Magyarország 2015-ben csatlakozott a kínai Övezet és út kezdeményezéshez, és még ebben az évben mintegy 570 millió dollár értékben hazánk már kiemelt kedvezményezettje volt Kína kimenő közvetlen befektetéseinek. 2022-ben a kínai CATL akkumulátorgyártó cég beleegyezett, hogy 7,5 milliárd dollárt fektet be egy debreceni gyár építésébe, és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly már azt jelenthette be, hogy a magyar–kínai kereskedelmi kapcsolatok összértéke meghaladja a tízmilliárd dollárt. A két ország ezen a sikeres úton halad tovább: a most aláírt 18 megállapodás megfelelő keretet ad a két állam közös projektjeinek megvalósításához. Ezek között ott szerepel például egy új vasútvonal finanszírozása, továbbá bejelentették az elektromos autók töltőhálózatának közös fejlesztését, és egy újabb határátkelő építését Magyarország és Szerbia között. Mindez méltó és meggyőző megerősítése annak a ténynek, hogy a két ország idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját: Magyarország ugyanis 1949. október 3-án ismerte el hivatalosan a Kínai Népköztársaságot.

Kapcsolódó tartalom

Kína és hazánk mostani diplomáciai tárgyalásait úgy lehetne leírni, mint a kétoldalú kapcsolatok szuverén állami partnerek általi – és mindkét fél részéről komolyan vett – lefolytatását, amelynek keretében békeközpontú, végig józan diplomáciai eszközökkel és elkötelezettséggel találták meg közös és kölcsönösen elfogadható megoldásokat a jövőbeli, virágzó együttműködésre. A két ország példát mutat arra, hogy a mai világban a párbeszéd és a közös pontok megtalálása vezethet el egy normálisabb nemzetközi valósághoz és korrektebb diplomáciai térhez.

Fotó:Hirado.hu/ Horváth Péter Gyula

– Hogyan látja Kína szerepét az orosz–ukrán konfliktusban?

– Kína megpróbált közvetíteni Oroszország és Ukrajna között, de többnyire csak kritikát kapott a javaslataival kapcsolatban. Tavaly február 24-én, a háború kitörésének első évfordulóján Kína tizenkét pontos béketervvázlatot adott ki, amelyben tűzszünetre és béketárgyalásokra szólított fel, és ugyanezen a napon Zelenszkij ukrán elnök jelezte, hogy hajlandók megfontolni a kínai javaslat egyes szempontjait, de még az orosz külügyminisztérium is üdvözölte a kínai javaslatot. Mindez rávilágít a háborúpárti, transzatlanti Nyugat, így a Biden elnök és a demokraták vezette Egyesült Államok és a jelenleg komoly, fajsúlyos vezetők nélküli Európai Unió kritikus felelősségére a tekintetben, hogy a felek a konfliktusban továbbra sem kerülhettek közelebb a békéhez. Érdemi fordulatra van szükség Brüsszelben, és a novemberi elnökválasztás nyomán Washingtonban is, hogy az elszánt kínai és magyar béketörekvések valóban célt érhessenek.

Kapcsolódó tartalom

Az átfogó béketerv is azt jelentheti, hogy Kína átérzi a maga nagyhatalmi felelősségét a világ háborús konfliktusai kapcsán, és immár a világpolitika egyik legracionálisabb és legjózanabb szereplőjeként mutatkozik meg. Ugyan Kína kormánya például kifogásolta az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat, de a kínai állami vállalatok nagyrészt törekedtek a szankciók betartására, és például a kínai állami bankok már a háború legelső heteiben – a nyugati szankciókkal összhangban – korlátozni kezdték az orosz nyersanyagokat érintő finanszírozást. Bár azért Kína érthető módon nem akarja elrontani kapcsolatait Oroszországgal, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ma éppen Kína lehet az egyik erős biztosíték arra, hogy az ukrajnai konfliktus ne eszkalálódjon pusztító világháborúvá.

– Tizennyolc fontos megállapodást írtak alá Magyarország és Kína vezetői. Miről szólnak nagyvonalakban ezek a projektek?

– A megállapodások kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy Kína elnöke korábban meghirdette az Övezet és út stratégiát, amely gyakorlatilag a régi Selyemút koncepciójára épülve a keleti és nyugati világ közötti összeköttetések megteremtésére irányul, a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok fejlesztését célozza. Kínai tőkét bevonva szignifikáns vasútfejlesztési folyamatok indulnak meg: elkezdődik a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű építésének, valamint a repteret Budapest belvárosával összekötő gyorsvasúti összeköttetésnek az előkészítése. Az elektromos járműhasználat egyre elterjedtebb, és az e-autózás könnyebbé tétele érdekében megállapodtak az elektromos autók töltőhálózat-fejlesztésében. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy meg fogják kezdeni Európa legmodernebb, legnagyobb, legbiztonságosabb és leggyorsabb átengedést biztosító határátkelőhelyének megépítését Magyarország és Szerbia között. Fontos, hogy a röszkei, sokszor többnapos torlódásokat fel kell számolni, mert ez a személy- és a teherforgalomban is rendkívül hátrányos. A megállapodások érintették a mezőgazdasági kereskedelmet is. Közép-Európában már jelenleg is Magyarország rendelkezik a legtöbb kínai exportengedéllyel, az érintett termékek köre tovább fog bővülni. Kiemelendő a két ország közötti nukleáris kooperáció, mely területen eddig nem volt együttműködés Kína és Magyarország között. A külügyminiszter hangsúlyozta, abban állapodtunk meg a kínai kormánnyal, hogy a nukleáris ipar teljes vertikumára készítünk együttműködési programot annak érdekében, hogy a villamosenergia-előállítás legolcsóbb, legbiztonságosabb, leghatékonyabb módját mindkét ország megfelelőképp tudja alkalmazni. A megállapodások széles spektrumot fognak át: a közlekedést és szállítmányozást, az infrastruktúra-fejlesztést, a mezőgazdaságot, az ipart és az energiabiztonságunkat. Fontos előzmény, hogy Orbán Viktor kormányfő 2023. október 17-én Pekingben találkozott a kínai elnökkel. Hszi Csin-ping már akkor a barátjának nevezte Orbán Viktort, és többek között kijelentette: új szintre emelné a két ország közötti stratégiai együttműködést. Ez utóbbi most meg is történt.

Orbán Viktor miniszterelnök búcsúzik a Budapestről távozó Hszi Csin-ping kínai elnöktől a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren 2024. május 10-én. Balról Peng Li-jüan, Hszi Csin-ping felesége (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher).

– A mostani találkozó nem mélyíti el az EU és Magyarország között húzódó szakadékot?

– Fogalmazzunk úgy, hogy nem lenne szabad elmélyítenie, hiszen Kínával hazánk mellett más európai országok vezetői is jó viszonyt ápolnak, és igyekeznek szoros kapcsolatot fenntartani a távol-keleti ország kormányával. Hszi Csin-ping e heti európai körútja során találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel is, de Olaf Scholz, Mark Rutte is tárgyaltak a közelmúltban a kínai államfővel gyakorlatilag komolyabb kritikai megjegyzés nélkül a nyugati politikai és médiaelit részéről. Ennek ellenére kíváncsi lennék például, hogy a jelenlegi találkozót élesen támadó David Pressman hogyan vélekedett a saját elnöke és kormánya néhány tagjának meleg és szívélyes közeledéséről a kínai elnökhöz a színfalak mögött, a tavaly novemberi Ázsia-csúcson San Franciscóban. Fontos megjegyezni, hogy Magyarország és az EU között nincs szakadék, a magyarok többség és a magyar kormány is uniópárti. Hazánkkal Brüsszelnek van problémája, ami alatt a senki által meg nem választott, szemmel láthatóan nem az európai emberek érdekében tevékenykedő bürokratákat értjük.

Ajánljuk még