Hszi Csin-ping és Orbán Viktor közös sajtótájékoztatójukon a két ország átfogó stratégiai partnerségéről beszéltek.

Kiszelly Zoltán szerint ez az együttműködés munkahelyeket és ipari kapacitást hoz Magyarországra. A kínaiak ezzel a megállapodással az elkötelezettségüket mutatják, hogy ők hosszú távon akarnak befektetni Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a magyar munkahelyeket középtávon szeretnék biztosítani azzal a technológiával, amit ők Magyarországra hoznak.

Kiszelly Zoltán szerint a stratégiai együttműködés azt jelenti, hogy Kína Magyarországra, mint az Európai Unión belüli egyik hídfőállására tekint, ahonnan el tudja látni az európai piacokat. Ez a stratégiai együttműködés azt mutatja, hogy Kína és Magyarország megbíznak egymásban gazdasági téren. Hozzátette: Kína, mint egy gazdasági ugródeszkaként tekint Magyarországra, és ez hazánknak is jó, mert 300 ezer munkahely van az autóiparban, és ezeket akkor tudjuk megtartani az elektromos korszakban, hogyha Kína segít nekünk az akkumulátorgyártásban.

Fontos kiemelni, hogy

a kínai gyárakért óriási verseny van, tehát „amikor BYD Szegedre jött, akkor nagyon sok helyen szomorúak voltak, hogy nem oda ment”

– emlékeztetett a szakértő Szijjártó Péter bejelentésére, mely szerint a kínai óriás Magyarországra hozza az első európai elektromosautó-gyárát.

Majd kitért arra is, hogy a kínaiak hosszú távra fektetnek be Magyarországon. És az a lényeg, hogy megbíznak egymásban a partnerek, hiszen a magyar kormány nem oktatja ki őket ideológiailag. Azonban a magyar–kínai kapcsolatok nemcsak nekünk win-win helyzet, hanem az Európai Uniónak is. Hiszen azzal, hogy a kínaiak megjelennek az európai piacon, egyfajta versenyt hoznak létre. A versenynek pedig árcsökkentő hatása van. Például mintegy ötezer euróval csökkentette az egyik német autógyár az elektromos autójának az árát az első háromezer BYD autó Németországba érkezésekor.

Kiszelly Zoltán a 48 perc stúdió forgatásán, 2023.06.08. (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Erre pedig azért lenne szükség, mert már most látszik, hogy az európai cégek lusták lettek a protekcionizmus miatt – mutatott rá Kiszelly Zoltán. Brüsszelben erre azt mondják, hogy „inkább zárjuk ki Kínát, de ha kizárják őket, ellustulnak, mert nincs verseny”. Vagyis a verseny igazából fenntartja az innovációt – tette hozzá.

Kiszelly Zoltán arra is rámutatott, hogy nemcsak Magyarország nyer a kínai kereskedelmi kapcsolatokon, hanem az európai piac is. A szabad verseny miatt ugyanis az európai cégeknek „gatyába kell rázni” magukat, hogy a kínai konkurenciával felvegyék a versenyt, de ez nem baj, mert nekünk az a jó, hogyha az európai cégek is innovatívak lesznek, és nem a betiltásban gondolkodnak, hogy kizárják a kínai konkurenciát, hanem hogy például jobb technológiát fejlesszenek ki.

„Ebből is profitálnak az európaiak meg az európai cégek, mert versenyképesebb termékek előállítására kényszerítik ki őket a kínai konkurencia által”

– fogalmazott.

Kínai nukleáris energia

Kiszelly Zoltánt a sajtótájékoztatón elhangzott nukleáris energiára vonatkozó bejelentésről is kérdeztük. Az energiaigény gyorsabban nő, mint a termelt energia, az elhibázott szankciós politika miatt pedig nem is nagyon számíthatunk máshonnan energiára, mert a többi európai országnak is kevés van. Ezért azt látjuk, hogy az energetika terén is olyan partnerekkel kell együttműködni, mint Kína, amely nem ideológiai alapon dönt, és nyitott az új technológiákra – fogalmazott.

Emlékeztetett rá, hogy az unióban az atomenergiát is elfogadják, mint klímasemleges termelési módot.

A Kínával való együttműködéssel pedig azt remélhetjük, hogy a nyugati döntéshozatali központok negatív politikájának a kárát képesek leszünk csökkenteni.

Ezzel Magyarország lokális kivétel tud maradni a recesszióba süllyedő, és a saját elhibázott szankciós politikája és a mély zöldideológia által vezérelt, elhibázott gazdaság és energiapolitikája miatt recesszióba forduló nyugati tömbön belül – hangsúlyozta.

Kiszelly Zoltán arra is kitért, hogy miközben nyugaton zsugorodik a középosztály, Ázsiában – ezen belül Kínában – növekszik. Ezzel ők igényes vásárlókká válnak, ezért fontos, hogy jobban megnyitják a piacot a magyar termékeknek a kínaiak. A magyar termelők ennek köszönhetően pedig több profitra tehetnek szert.

A szakértő a találkozóval kapcsolatban általánosságban elmondta, a nyugati világban korlátozzák a szabadságot és a szólásszabadságot, a tudomány szabadságát. A genderideológiával, a zöldideológiával a vállalkozás szabadságát is korlátozzák, illetve a piacgazdaságból átmennek a tervutasításos gazdaságra: eldöntik, hogy be kell fejezni 2035-re a benzines autók gyártását, 2030-ra pedig be kell zárni Németországban a szénerőműveket – sorolta.

Ezzel szemben Kína – ami a külkereskedelmet illeti – a tervutasításos gazdaságtól a szabadkereskedelem legfontosabb szószólójává vált manapság – emelte ki az elemző.

Hozzátette: magyarul Kína a nemzetközi kereskedelemben most pont azokat az értékeket próbálja keresztülvinni vagy képviselni, amiket korábban a Nyugat képviselt. Tehát Magyarország, amikor a nyugati rendszer részeként a konnektivitás jegyében Kína felé nyit, keresi a gazdasági együttműködést, akkor nem tesz mást, mint az ázsiai növekedési központok felé nyit, a BRICS-országok felé, aminek Kína meghatározó országa, illetve Ázsia felé, ahol lesz növekedés, ahol van termelés, ahol középosztályosodás zajlik.

„Ez a lényege a konnektivitásnak, hogy a nyugati blokk részeként nyitva hagyjuk az ajtót az orosz energia felé, illetve a kínai kereskedelem felé”

– magyarázta Kiszelly Zoltán.

Majd kiemelte, a demokrácia mindig az alternatívákról szól, hogy az alternatívák között lehessen választani. Brüsszelhez és az Egyesült Államokhoz képest Magyarország ismét egy alternatívát tud kínálni azzal, hogy továbbra is együtt akar működni Kínával, mint a világgazdaság egyik meghatározó pólusával.

Azt látjuk, hogy a nyugati világ távolodik a hagyományos értékektől, amelyek ötszáz évig Európát vezető világközponttá tették. A szabadság, a vállalkozás szabadsága a kapitalizmustól távolodik.

A Nyugattal szemben Ázsiában van gazdasági növekedés: Kína az öt százalékhoz akar visszatérni, a németek meg örülnek, ha fél százalék lesz a növekedés

– mutatott rá a szakértő.

Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

A szakértő végül arról is beszélt lapunknak, hogy a fentieken túl a békevágy és a két ország családpolitikája is összeköti a két országot. Tehát vannak közös pontok, miközben két eltérő társadalmi rendszerről beszélünk, nem avatkozunk be egymás belügyeibe – mondta.

Kiemelt kép: Hszi Csin-ping kínai elnök és Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban 2024. május 9-én (Orbán Viktor Facebook-oldala)