A látogatás legfontosabb üzenete, hogy Kína a konnektivitásban érdekelt és nem a leválásban. A kínai elnök azokat az országokat látogatja meg Európában és az unión belül, amelyek Kínában inkább kereskedelmi partnert látnak, és nem rizikót – kezdte a hirado.hu-nak Kiszelly Zoltán.

A béketárgyalásokban is nagy szerepe lehet Kínának

Kiszelly Zoltán azt is elmondta, hogy Hszi Csin-pingnek van egy béketerve, hiszen Kína az ukrajnai konfliktus mihamarabbi lezárásában érdekelt. A szakértő szerint ennek oka, hogy Kína a globális dél része. Ez a világnak az a kétharmada, amely az orosz–ukrán háborút egy olyan európai konfliktusnak látja, amelynek az árát – például az élelmiszerárak vagy az energiaárak emelkedésével – az egész világ megfizeti. A világnak ezen része, nem szeretné továbbra is fizetni a háború árát,

ezért Hszi Csin-ping, a magyar kormányhoz hasonlóan, a mihamarabbi békekötést szorgalmazza

– hangsúlyozta az elemző.

Kína lehet a közvetítő fél a békében?

Kiszelly Zoltán emlékeztetett, Oroszország nélkül nehéz békét kötni. Peking természetesen nem tárgyalhat az oroszok helyett, de a béketerve egy alap lehet – ahogy az oroszok is mondják, a kínai béketervet egy tárgyalási alapnak elfogadják.

Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója (Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu)

Kiszelly Zoltán ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy úgy tűnik, a Nyugat nem annyira érdekelt a békében. Bár a török elnök korábban kezdeményezett tárgyalásokat az ukránok és az oroszok között, ám ezek Boris Johnson volt brit kormányfő 2022-ben tett kijevi látogatásával megszakadtak.

Patrióta gazdaságpolitika és családpolitika

A kínai elnök – a magyar kormányhoz hasonlóan – patrióta gazdaságpolitikát folytat – mondta Kiszelly Zoltán. Hozzátette: miközben Kína egy tervutasításos gazdaságból tart a piacgazdaság felé, addig az Európai Unió pedig a piacgazdaságtól megy az ideológiavezérelt tervutasításos rendszer felé. Magyarország ez utóbbit elutasítja.

Magyarország és Kína is elutasítja az ideológiavezérelt zöldideológiát és a szankciós politikát.

Mi a szabadkereskedelmet támogatjuk, és furcsa, hogy Kína most a szabadkereskedelem legnagyobb támogatója az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval szemben, melyek a szabadkereskedelemből lettek gazdagok, és most protekcionista politikát folytatnak – tette hozzá.

A másik közös pont a két ország között a családpolitika, hiszen mindkét ország elöregedő társadalom. Hazánkhoz hasonlóan a demográfiai változást Kína is a családpolitika erősítésével szeretné ellensúlyozni. Ez is közös pont tehát, hogy a kínaiak sem a tömeges migrációval vagy a betelepítési kvótával, hanem a családok támogatásával akarják a demográfiai adatokat javítani.

Milyen előnyei lehetnek a virágzó kínai–magyar kapcsolatoknak?

Kiszelly Zoltán a kínai–magyar kapcsolatok előnyeiről azt mondta, hogy erről Szijjártó Péter külügyminiszter szokott rengeteget beszélni: 300 ezer magyar ember dolgozik az autóiparban.

A szakértő emlékeztetett: az unióban 2035-től nem lehet belső égésű motorral működő autót gyártani.

A kínaiak abban segítenek nekünk, hogy a magyar autóipar a benzines korszak után is munkahelyet és megélhetést biztosítson a magyar családoknak.

Kiemelt kép: Hszi Csin-ping kínai államfő fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Pekingben 2019. április 25-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs).