2004. május elsején Magyarország egy új, egy közös útra lépett: a térség kilenc másik országával egyszerre tagja lett az Európai Uniónak. Ez volt az EU történetének legnagyobb bővítése, tizenötről 25-re nőtt akkor a tagállamok száma.
Az EU jelenleg 27 országot foglal magában, legutóbb, 2013-ban bővült, miután Horvátország is csatlakozott. Azóta egy tagállammal kevesebb lett a szövetségben, miután az Egyesült Királyság távozott az európai közösségből.
2004 a nagy csatlakozás éve volt: tíz új tagállammal bővült az unió, ezzel
az EU területe és népessége is csaknem 20 százalékkal nőtt.
Húsz évvel ezelőtt ugyanis Magyarország mellett, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta és Ciprus is csatlakozott az Európai Unióhoz.
Ebből az alkalomból adott interjút Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság magyar tagja a Kossuth Rádiónak, Brüsszelben.
Húsz évvel ezelőtt, Közép- Európa újra visszacsatlakozott oda, ahová tartozik
– fogalmazott a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos. Várhelyi Olivér kiemelte: Közép-Európa csatlakozásával erősebb lett az Európai Unió, ez a térség nem csak gazdaságilag, hanem mára már politikailag is meghatározó szereplője az Európai Uniónak.
„Egy jelentős fejlődésbeli különbség állt fönn még 2004-ben, teljesen világosan, az akkori tagok és az új tagok között. Ezt Közép- Európa rendkívül gyors tempóban dolgozza le. Hogyha megnézi, hogy most hol tart, Közép- Európa akár abban, hogy milyen politikai szerepet tölt be most már az Európai Unióban, vagy milyen gazdasági eredményeket ért el azóta, éppen a négy szabadságból profitálva, akkor azért szerintem mindnyájan elégedettek lehetünk ezzel a teljesítménnyel” – hangsúlyozta Várhelyi Olivér, szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos.
Várhelyi Olivér nagy eredményként értékelte, hogy a visegrádi országok együttműködésével, Közép- Európa mára már egy önálló hanggal, egy önálló szempontrendszerrel tud részt venni az unió működésében. Hangsúlyozta: az elmúlt időszak válságai és a háborúk azonban megmutatták, hogy
az unió biztonságának kulcsát kizárólag a bővítés,
az új tagországok felvétele jelenti.
Az uniós biztos reményét fejezte ki, hogy a júliusban induló magyar uniós elnökség áttörést tud hozni a bővítési kérdésekben is.
Kiemelt kép: Az Európai Parlament brüsszeli épülete 2023. március 21-én. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)