Kövér László, az Országgyűlés elnöke megemlékezett a közelmúltban elhunyt Molnár László (MSZP) volt országgyűlési képviselőről.
LMP: A környezeti értékeket és a humán erőforrásokat is meg kell védeni
Kanász-Nagy Máté (LMP) közölte, az áprilisi 22-i Föld napja és a május 1-jei munka ünnepe azt üzeni, hogy a környezeti értékeket és a humán erőforrásokat meg kell védeni. A június 9-i választásnak az is a tétje, hogy Magyarország olyan képviselőket küldjön az EP-be, akik megállítják a kormány akkumulátorgyarmatosítási politikáját, és segítenek abban, hogy a munkavállalók tisztességes körülmények között dolgozzanak – mondta. Szerinte a kormány a függőségek felszámolása helyett a függőségek politikáját valósítja meg: összeköti a nyugati nagytőke által alapított autógyárakat a keleti nagytőke akkumulátorgyáraival és ezt kiegészíti az orosz szénhidrogénektől való függéssel.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a kormány kiemelt céljának nevezte a tiszta, élhető környezet biztosítását. Felhívta a figyelmet a kormány által indított pályázatokra, akciókra, amelyek az illegális hulladék elleni küzdelmet célozzák.
Kiemelten fontosnak nevezte a hatóságok részéről a környezetvédelmi és a munkavédelmi szabályok betartatását. Rámutatott, az elektromos autózás kapcsán technológiai verseny zajlik: a kormány igent mond a zöldenergiára, de nemet a zöldideológiára.
Párbeszéd: Budapestet június 9-e után is Karácsony Gergely vezeti
Szabó Tímea (Párbeszéd) szerint Budapesten annyira fél a Fidesz a bukástól, hogy két jelöltet is állított Karácsony Gergely főpolgármesterrel szemben. Az egyik a „Tiktok-influenszerimitátor”, Szentkirályi Alexandra, a másik „a villamosmenetrendekkel legózó” Vitézy Dávid; közös tulajdonságuk, hogy a közelmúltig fideszes államtitkárok voltak, és súlyos, milliárdos károkat okoztak Budapestnek – mondta.
Szentkirályi Alexandra nevéhez kötődik az M3-metrókocsik korrupt felújítása, amelynek során férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter tízmilliárdokkal rövidítette meg a budapestieket – közölte. Hozzátette: Vitézy Dávid felelős a fővárosnak tízmilliárdos veszteséget okozott elektronikus jegyrendszerért. Kijelentette: a két jelöltnek semmi másra nem kell Budapest, csakhogy a kormány még több pénzt szivattyúzhasson ki a fővárosiak zsebéből, de Budapest szabad, zöld és szolidáris marad és június 9-e után is Karácsony Gergely vezeti.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkár azt mondta, a kormánypártoknak egy jelöltje van. Megjegyezte ugyanakkor, az elmúlt évek tevékenysége alapján bármely budapesti jelölt alkalmasabb főpolgármesternek, mint Karácsony Gergely.
Szerinte a főpolgármester az állami támogatásokon kívül semmivel nem tud elszámolni, és semmi mást nem tud, csak hadakozni a kormánnyal Facebook-posztokban. Szóvá tette a fővárosi dugókat, azt, hogy nem lett zöldellő park a Városháza mögött. Kifogásolta a Lánchíd felújítását, amelynél szerinte kiderült, készpénzben vettek fel 1500 milliónyi forintot úgy, hogy kiterjedt városházi számlagyárat üzemeltettek.
Vitatta azt is, hogy Karácsony Gergely önálló lenne, ezt azzal indokolta, hogy támogatja a 2026-os DK-s miniszterelnök-jelöltet, Dobrev Klárát.
Mi Hazánk: Kárpótolja az állam a végrehajtások áldozatait!
Toroczkai László (Mi Hazánk) arra szólította fel a kormányt, hogy vállaljon felelősséget az 1994 óta profitorientáltan működő végrehajtási rendszer okozta károkért. Szerinte ugyanis magyarok százezreinek, akár millióinak okozott kárt ez a maffiaszerűen működő hálózat. Eljött az ideje annak, hogy végre a kormány és az Országgyűlés igazságot tegyen – mondta a képviselő, aki jelezte, hogy a Mi Hazánk frakciója törvényjavaslatot nyújt be az ügyben.
Hozzátette: ebben azt javasolják, hogy a részleges kárpótlás forrása ne adófizetői pénz legyen, hanem a haszonélvezők – a végrehajtók, bankok – fizessenek. A végrehajtók nyereségével kapcsolatban megjegyezte: Schadl György, a végrehajtói kamara volt elnöke már előzetes letartóztatásban ült, de irodája még mindig 122 millió forint nettó árbevételt ért el.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára válaszában hangsúlyozta: a végrehajtás a bírósági eljárás része, csak bírósági ítéleten vagy közjegyzői okiraton alapulhat, amennyiben az adós önként nem teljesít. Hozzátette: a végrehajtó kizárólag a bíróság által elrendelt véghajtási cselekményeket teheti meg, az adósnak pedig számos jogorvoslati lehetősége van a bírósági szakaszban és a végrehajtási eljárás során is. Azt is jelezte, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ellenőrzi a végrehajtók munkáját.
Az államtitkár veszélyesnek és felelőtlennek nevezte a képviselő felszólalását, mert az szerinte azt a látszatot kelti, hogy létezik olyan megoldás, ahol az adósoknak nem kell visszafizetniük a tartozásukat.
Jobbik: A kormány rendezze a devizahitelesek helyzetét!
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a devizahitelesek helyzetének rendezését és a banki csalásokkal szembeni fellépést kérte a számon a kormányon.
A kabinetet azzal vádolta, hogy a devizahitelesek ügyében lepaktált a bankokkal, és nem az ügyfelek érdekeit védte.
Azt javasolta, hogy a kormány vezessen be kilakoltatási moratóriumot addig, amíg a devizahitelesek ügyeit nem sikerül tisztességesen lezárni, és hozzon létre kártérítési alapot, amibe a devizahiteleken nyerészkedők fizetnének be. Emellett a kormánynak biztosítania kellene az elsétálás jogát, azaz ha az adós betartotta a rá kirótt feltételeket, akkor 5 év elteltével engedjék szabadon tartozás nélkül, ne kelljen adósrabszolgaként élnie az életét.
Jelezte: a Jobbik EP-listavezetője, Róna Péter is felhívta a figyelmet a devizahitelesek helyzetének rendezésére.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt mondta: a kormány 2010 óta számtalan intézkedést hozott a devizahitelesek megsegítése érdekében, így árfolyamgátat, kedvezményes forintosítást és végtörlesztést vezetett be, százezreknek nyújtva támogatást.
Elismerte, hogy még mindig vannak olyanok, akik ennek ellenére nem tudtak megszabadulni az adósságtól, ugyanakkor szerinte az, amit a képviselő az elsétálás jogának nevezett, nem oldja meg a problémát, hiszen az eredeti állapot visszaállítása azt jelentené, hogy az adósnak nincsen háza, a bank pedig visszakapja a pénzét.
MSZP: A kormányt semmit nem tesz a gyermekvédelemért
Komjáthi Imre (MSZP) arról beszélt, a kormány harsog a gyermekvédelemről, de abból, amit tesznek, csak a gyermek és csak a védelem hiányzik.
Feltette a kérdést, miért rúgták ki a gyermekvédelmi képviselők harmadát. Mi lett velük? Már vármegyénként egy ilyen képviselő sincs – hívta fel a figyelmet.
Kitért arra is, hogy az MSZP szerette volna elérni, a gyermekeket ne könyvek fóliázásával és nemzeti konzultációkkal védjék, de javaslataikat a parlamenti bizottságban lesöpörték az asztalról.
Kezdeményezéseik között említette többi között a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer forrásainak emelését, a területen dolgozók bérének megduplázását, az alanyi jogon járó családtámogatások százszázalékos emelését.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: a gyermekvédelem kiemelten fontos terület a kormányzásuk kezdete óta. 2010 óta nem volt olyan év, amikor ne növelték volna a családok támogatását.
Amikor önök voltak kormányon, egyáltalán nem így gondolkodtak – mondta, hozzátéve: egy tollvonással elvették a gyes egyharmadát, a két-, illetve háromgyermekes családok adókedvezményeinek jelentős részét. Amikor az IMF azt kérte, kritika nélkül csökkentették 13 milliárd forinttal a gyermekvédelmi intézmények támogatását. Eközben a jelenlegi kormány 40 milliárd forintról 127 milliárdra növelte a terület támogatását – tette hozzá.
Lenne miért bocsánatot kérnie a baloldalnak ezektől a gyerekektől – értékelt, majd hosszasan sorolta, mely kormányzati intézkedéseket nem támogatta az MSZP.
DK: A mai napig nem tudni, miért jegyezte ellen Varga Judit a kegyelemi kérelmet
Barkóczi Balázs (DK) azt vetette fel, a mai napig nem tudni, miért jegyezte ellen Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter K. Endre kegyelmi kérelmét.
A kormánypártok mindent megtesznek azért, hogy lemossák magukról a gyalázatot – vélekedett, szóvá téve, hogy a DK javaslatait a törvényalkotási bizottságban leszavazták, nemet mondtak arra is, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök nyilvánosságra hozza az Orbán-rendszer összes eddigi kegyelmi indoklását. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor és a Fidesz nemet mondott többek között arra, hogy a családi pótlék megduplázásával segítsék a szülőket, a gyermekvédelmet, megduplázzák a gyermekvédelmi dolgozók bérét. Milyen gyermekvédelemről és családsegítésről hazudnak maguk? – kérdezte.
Közölte, továbbra is azt akarják, hogy az oktatásban, az egészségügyben vagy a családokban lévő verbális, lelki, fizikai erőszakot a hatóság vizsgálja, és a bíróság ítélje el.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált: az állítások jelentős részére már korábban válaszoltak.
A köztársasági elnök hozott egy döntést, ezután nem adott rá magyarázatot, ezért lemondott, amit helyesen tett.
Hozzátette: ha ez az ügy a kormány napirendjére került volna, egyetlen helyes döntés született volna, a nem.
Amikor szavazni kellett a gyermekvédelmi törvény szigorításáról, akkor soha nem támogatták a beterjesztett javaslatokat – vetette a felszólaló szemére. Látványosnak nevezte, hogy amikor a jelenlegi kormánypártok átvették a kormányzást, mintegy nyolcvan pedofil bűnelkövető volt börtönben, most pedig több mint 660.
Szólt arról is, hogy az Országgyűlés előtt van az új gyermekvédelmi törvénycsomag. A ház megvitatja a javaslatokat, lesz lehetőség arra is, hogy támogassák azokat; akkor dől el, hogy mi számít önöknek a gyermekvédelem vagy a politikai haszonszerzés – mutatott rá Dömötör Csaba.
KDNP: A legfontosabb téma a háborús és a béke kérdése
Simicskó István (KDNP) kiemelte: a napjaink legfontosabb témája a béke kérdésköre, hiszen az ukrajnai háború kitörése óta sok-sok ezren haltak meg, hatalmas emberi és anyagi kár keletkezett, az erőszakspirál pedig egyre csak mélyül.
Kiemelte: a legbölcsebb a magyar álláspont, amelyik a béke pártján áll, ám egyes NATO-tagállamok politikusai Oroszország térdre kényszerítéséről, néhányan a megsemmisítéséről beszélnek. Hozzátette: ezek hajmeresztő gondolatok, hiszen ha a konfliktus atomháborúvá eszkalálódik, akkor az az emberiség végét jelenti.
A magyar kormányt támogatjuk a békepárti álláspontjában – fogalmazta meg frakciója álláspontját a képviselő.
Válaszában Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára kiemelte: a kormány elítéli az agressziót, kiáll Ukrajna szuverenitása mellett, és nem ismeri el a megszállt területeken tartott népszavazások eredményét, ahogy elismeri Ukrajna önvédelemhez való jogát is, ám más ország érdekeit nem helyezhetjük a sajátunk elé.
Hozzátette: ez nemcsak a kormány, hanem a magyar emberek álláspontja is, éppen ezért kell mindent megtennünk annak érdekében, hogy kimaradjunk a háborúból. Mint mondta, 80 éve nem volt olyan nagy egy világháború kitörésének esélye, mint most.
A szomszédaink számíthatnak ránk – hangsúlyozta az államtitkár, aki annak a reménynek adott hangot, hogy a békepártiak június 9-én egyértelmű irányt mutatnak a brüsszeli vezetésnek.
Fidesz: Egyre nő az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye
Halász János (Fidesz) arról beszélt: minél tovább tart Ukrajnában a háború, annál nagyobb az eszkaláció veszélye. Felidézte, hogy a konfliktus kitörésének napja óta a béke oldalán áll a magyar kormány; nem szállít fegyvert, lőszert, és katonákat sem küld a frontra. Megemlítette: a nyugati hatalmak rohamsisakot küldtek először az ukránoknak, de egyesek most már szárazföldi egységek odavezénylését vetik fel.
Sajnos több európai uniós vezető háborús pszichózisban szenved – mondta, ami szerinte azt jelenti, hogy veszélyes fordulat kezd kibontakozni a NATO vezetésén belül is.
Magyarország ellen fog állani minden javaslatnak, ami a konfliktus eszkalációjához, egy világháborúhoz közelebb kerülés felé vezethet – fogalmazott, a Fidesz-frakció támogatásáról biztosítva a kormányt az ország békéjének, biztonságának megőrzése érdekében.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában megemlítette: az amerikai törvényhozás 60 milliárd dolláros támogatási csomagot szavazott meg Ukrajnának, ennek bő egyharmada fegyvereket jelent, amelyek éppúgy sok emberéletet oltanak majd ki, mint az oroszok által használt társaik.
Ráadásul ez a csomag még távolabb taszítja a béketárgyalások esélyét, miközben egyre magasabb fokozatba kapcsol a Nyugat háborús készülődése.
Az államtitkár megjegyezte: kevés ország próbál ellenállni a háborús áramlatnak, de Magyarország közéjük tartozik, és talán a leghangosabb közöttük, ezért is éri brüsszeli kritika az országot, miközben a háborús kórus figyelmen kívül hagyja az ukrajnai háború tragikus gazdasági következményeit.
Lehet, hogy valakik nyerhetnek ezzel a háborúval, de mi ezzel a háborúval csak veszíteni tudunk – fogalmazott, hozzátéve, a június 9-i választáson ki kell kényszeríteni a változást.
Interpellációk
DK: A mini-Dubaj terve azt üzeni, Budapest már nem a budapestieké, nem a magyaroké
Arató Gergely (DK) elmondta: noha a szabad és ellenzéki Budapest termeli meg a magyar GDP közel 40 százalékát, az Orbán-kormány bosszúból elvonásokkal bünteti a fővárosiakat.
Hozzátette: az eddigi pénzelvonások mellett új szintet jelent a mini-Dubaj projekt. Az Orbán-kormány Budapest egyik legértékesebb ingatlanát, a Rákosrendezőt szinte ingyen, tálcán nyújtja egy arab befektetőknek, sőt 300 milliárd forintnyi közpénzt is költ a beruházás előfeltételeinek megteremtésére – nehezményezte.
Kifogásolta azt is, hogy Rákosrendezőn luxusnegyed helyett nem olcsó bérlakások, nem kollégiumok, nem parkok épülnek a pályakezdőknek. A kormány ezzel az építkezéssel azt üzeni, Budapest már nem a budapestieké, nem a magyaroké – összegzett, hozzáfűzve: a mini-Dubaj az aranyvízumot vásárló, dúsgazdag orosz, kínai és arab milliárdosoknak épül.
Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára leszögezte, hogy tárcájának a projektben egyetlen feladata van: a terület megtisztítása attól a szeméttől, amely hosszú idő óta felhalmozódott, hogy valóban Budapest aranytartaléka lehessen Rákosrendező.
Budapestnek szeretnénk egy olyan helyet létrehozni, amely alkalmas a fejlesztésekre, hiszen évtizedek teltek el, miközben senkit nem zavart Rákosrendező állapota – közölte.
LMP: Mit tesz a kormány a környezetszennyező akkumulátorgyártó cégek megfékezésére?
Csárdi Antal (LMP) azt kérdezte: mit tesz a kormány a környezetszennyező akkumulátorgyárak megfékezése és a jövőbeni üzemi balesetek megakadályozása érdekében. A gödi Samsung-gyárban, valamint a bátonyterenyei, az iváncsai, a komáromi, a debreceni és a szigetszentmiklósi akkumulátorfeldolgozó, illetve -gyártó üzemekben történt balesetekre hivatkozott, hangsúlyozva, hogy ezek kockára teszik dolgozók és a környéken élők biztonságát is.
Hozzátette: bár a kormány azt állítja, hogy Magyarországon a legszigorúbbak a környezetvédelmi előírások, a Samsung gödi gyára öt éven át környezethasználati engedély nélkül működhetett, nem kötelezték monitoring kutak telepítésre sem, és működése során folyamatosan megszegi a törvényi előírásokat. A mai napig nem tudjuk azt sem, hogyan és honnan került magzatkárosító oldószer a gödi gyár közelében lévő kutakba, illetve a gyár mellett a földekre ömlő szennyvízbe – hangoztatta.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt válaszolta: Magyarországon világos környezetvédelmi szabályok vannak érvényben, a kormányhivatalok és a hatóságok teszik a dolgukat. Példaként hozta a bátonyterenyei üzemet, amelynek működését a hatóságok felfüggesztették. Elmondta: 2023-ban a munkavédelmi hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok országosan körülbelül 9000 hatósági ellenőrzést folytattak le. Jelezte: emellett a kormány idén 100 millió forintra emelte a kiszabható munkavédelmi bírság összegét, valamint idén július 1-től lehetőség lesz másodfokú eljárás lefolytatására a meghatározott környezetvédelmi hatósági ügyekben, így tovább erősödik a jogbiztonság.
Csárdi Antal nem fogadta el a választ, azt cinikusnak nevezte, és azzal vádolta a kormányt, hogy nincs semmilyen válasza az akkumulátoripar káros hatásaira.
Fidesz: Milyen intézkedések várhatóak a további gazdaságnövekedés érdekében?
Barcza Attila (Fidesz) azt kérdezte milyen intézkedések várhatóak a további gazdaságnövekedés elérése érdekében. Elmondta: a KSH legfrissebb adatai alapján tovább csökkent az infláció mértéke és idén a kormány újraindítja, jövőre pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét. Ha pedig véget ér a háború akkor Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz – tette hozzá. Úgy értékelt: Magyarország nem mindig jött ki ilyen pozitívan a válságos időszakokból, hiszen a Gyurcsány-Bajnai kormányok sorozatos megszorításokkal sújtották a magyar embereket.
Fónagy János, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt mondta: 2023 az infláció letörésének éve volt, 2024 pedig a gazdasági növekedés újraindításának éve. Hozzátette: a bruttó hazai termék idén várhatóan 2,5 százalékkal, 2025-ben pedig 4,1 százalékkal növekszik, és a kormány célja, hogy Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága legyen.
Kiemelte: a gazdaság újraindításához és a dinamikus gazdasági növekedés fenntartásához szükség van a magyar gazdaság dualitásának oldására, mert a külföldi irányítású vállalatok még ma is két és félszer hatékonyabbak, mint a hazai vállalatok. Hozzátette: ezt a különbséget csökkenteni kell, ennek érdekében a hazai vállalatokat erőteljesebben be kell kapcsolni a termelési láncba, új nemzeti bajnokokat, azaz nemzetközileg is versenyképes magyar cégeket kell kinevelni, az exportképes kisvállalkozások számát a jelenlegi 15 ezerről 20 ezerre szükséges növelni, ösztönözni kell a kifektetéseket és csökkenteni a negatív profitegyenleget.
A képviselő a választ elfogadta.
KDNP: Mit tesz támogatásokkal szolgálja a kormány a családok jólétét?
Vejkey Imre (KDNP) a családtámogatásokról kérdezte a kormányt. Bírálta a baloldalt, mert szerinte a hiteltelenség és a képmutatás iskolapéldája, hogy évek óta folyamatosan támadják a kormány családtámogatási intézkedéseit, miközben ezeket ők is igénybe veszik.
Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára azt válaszolta: a kormány számára háborús időkben is a gyermek az első, a kormányoldal a jelenlegi nehéz időszakban is megvédi a bevezetett családtámogatásokat.
Míg Gyurcsányék mindig elvettek a családoktól, a kormány az elmúlt 14 évben folyamatosan bővíti a családtámogatási rendszert – hangsúlyozta, kiemelve a családi adórendszer, a csok plusz, a falusi csok és a babaváró kölcsön bevezetését. Brüsszelben háborús készülődés folyik, de mi továbbra is meg fogjuk védeni a magyar családok békéjét és biztonságát – jelentette ki.
MSZP: Mikor rendezik az állami egészségügy helyzetét?
Gurmai Zita (MSZP) elmondta, hat település lakosai számára az Oroszlányi Szakorvosi és Ápolási Intézet nyújt számos ellátást, a járóbeteg-szakellátás keretében.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ határozata szerint azonban ezek az ellátások év végéig szünetelnek, ami arra kényszeríti a települések lakóit, hogy 20 kilométerrel arrébb vegyék igénybe ezeket. A határozatból az is kiderül, hogy a felfüggesztés oka a szakemberhiány – fűzte hozzá.
Kiemelte: ha nem rendezik érdemben az egészségügyi dolgozók bérét és munkakörülményeit, akkor el fogják hagyni a pályát és ellátások fognak országszerte megszűnni.
Sorra zárnak be kórházi osztályok azért, mert nem képesek nyújtani az eddig biztosított ellátást. Január 6-án összesen 20 osztály ideiglenes leállását jelentették be egyszerre – figyelmeztetett, feltéve a kérdést: mikor fogják végre ténylegesen és érdemben rendezni az állami egészségügy helyzetét?
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában felidézte, hogy fizetős egészségügyet a baloldal vezetett be Magyarországon, de a magyarok népszavazáson nyilvánították ki: ebből nem kérnek.
A baloldali kormányok csökkentették az orvosok fizetését, kórházakat zártak be, de a legutóbbi választási kampányban is több ellenzéki politikus állt ki a fizetős egészségügy, illetve kórházak bezárása mellett – emlékeztetett.
Hozzátette: 2002 és 2010 között háromezerrel csökkent a dolgozó orvosok száma, azóta pedig hatezerrel nőtt, miközben a kormány jelentős béremelést is végrehajtott az egészségügyben. Emellett felújítottak 91 vidéki kórházat, 54 rendelőintézetet és 107 mentőállomást, építettek továbbá 23 új rendelőintézetet és 34 mentőállomást – mondta.
Jobbik: Milyen segítséget kapnak az átképzéshez a magyar munkakeresők?
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a Budapesten és a nagyvárosokban az ételfutárcégek harmadik világból érkező dolgozói nem beszélnek magyarul és egy lehetséges magyar munkavállaló helyét foglalják el. Azt is felvetette, Tabon miért kell négyszáz filippinót alkalmaznia egy cégnek, miközben a környező falvak tele vannak munkanélküliekkel. Milyen segítséget kapnak az átképzéshez a magyar munkakeresők? – kérdezte.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára rögzítette, Magyarországon csak az állam által meghatározott célból és bizonyos feltételek teljesülése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Külföldi munkaerőt csak akkor lehet alkalmazni, ha magyar munkavállalót nem találnak az állásra – tette hozzá.
Közölte azt is, a környező országokat nézve a külföldi munkavállalók aránya Magyarországon a legalacsonyabb, 2,6 százalék. Szlovákiában ez az arány 3,8, Lengyelországban 6, Ausztriában 20 százalék – ismertette. Szólt arról is, hogy az elmúlt egy évben 64 ezerrel nőtt azoknak a korábban inaktív státuszban lévőknek a száma, akik elkezdtek munkát keresni.
A képviselő a választ nem fogadta el.
Mi Hazánk: A kormány rekordmagas áron fagyasztotta be a gáz árát
Novák Előd (Mi Hazánk) elmondta, az orosz-amerikai konfliktus kirobbanása után az európai földgázpiacon átmeneti árrobbanás történt, az árak azóta csökkentek, a kormány azonban rekordmagasan – 22 ezer forint/gigajoule-on – befagyasztotta az árat, és a jelenlegi versenypiaci árak közel négyszeresét veti ki a magyar lakosságra.
Közölte, a tőzsdei földgázár folyamatosan, lassan két éve csökken, 2022. december óta a háború előtti árszint alá csökkent, és 2023. február közepe óta nem haladta meg az 5600 forint/gigajoul árat.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, az ukrajnai háború kitörése és az arra adott rossz szankciós politika miatt elszabadultak az energiaárak. Az sem volt biztos, hogy lesz-e elegendő energia – mutatott rá. Úgy folytatta, a kormány időben meghozta a döntéseket és a fűtési szezonokban nem volt veszélyben az energiaellátás Magyarországon.
Arról is beszélt, hogy a tőzsdei ár mellett a szállítási költségeket, a tárolást és a fogyasztóhoz történő eljuttatás költségét is figyelembe kell venni. Jelezte, az energiaárak még mindig nem tértek vissza a válság előtti szintre.
Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el.
Párbeszéd: A budapestiek több zöldterületet szeretnének
Szabó Rebeka (Párbeszéd) felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a 2019-es önkormányzati választás után azt ígérte: Budapesten semmi nem fog épülni, amit a budapestiek nem akarnak. A budapestieket most azonban a mini-Dubaj réme vagy éppen a Bosnyák téren a lakossági tiltakozás ellenére áterőltetett betondzsungel fenyegeti – tette hozzá.
Szerinte minden kutatás azt igazolja, hogy az itt élők elsősorban több zöldterületet szeretnének, nem ezekre a beruházásokra van szükségük, hanem jobb életminőségre, amit Karácsony Gergely főpolgármester az elmúlt öt évben igyekezett megvalósítani – hangoztatta.
Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkár közölte, Budapestet öt éve vezeti a magát zöldnek mondó koalíció, de eddig senkit nem zavart, hogy Rákosrendező egy tájseb és illegális hulladéklerakóként működik. Most, hogy az állam úgy döntött, rendbe rakja a területet, mindenki aggódik – mondta.
Önök soha nem azért tesznek, hogy valami fejlődjön, hanem mindig azt keresik, mi ellen tudnak uszítani – hangoztatta.
Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el.
DK: Mikor rendezik a nyugdíjasok helyzetét?
Hegedüs Andrea (DK) azt mondta, bűn, amit a nyugdíjasokkal tesz a kormány. Rámutatott: bejelentették, hogy az alacsony gazdasági növekedés miatt idén sem lesz nyugdíjprémium, aztán az is kiderült, hogy június 9-ig nem lesz költségvetés sem, nehogy a magyarok még a választások előtt megtudják, milyen súlyos a helyzet valójában. Tönkretették a magyar gazdaságot, és ezt a tisztességes magyarok szenvedik meg a legjobban – vélte.
Úgy fogalmazott: véletlenül sem fogják vissza a gyeplőt, átjátsszák a magyarok pénzét a fideszes barátaiknak, mint korábban, folyamatosan épülnek tovább a luxusszállodák és az egyéb pénznyelő beruházások. Kitért arra, hogy hat százalékkal emelték a nyugdíjakat az inflációra hivatkozva, majd 18 százalékkal növelték Rogán Antal kedvenc óriásplakátos cégének támogatását szintén az inflációra hivatkozva. Külön van infláció a haveroknak? Mikor rendezik a nyugdíjasok helyzetét? – kérdezte.
Tállai András, a pénzügyi tárca államtitkára azt mondta, hogy politikai lózungokkal, vádaskodásokkal teli volt a felszólalás, amely valótlanságokat tartalmazott. Rámutatott: tönkre tett gazdaságban nem nő a munkavállalók száma, mint Magyarországon, ahol jelenleg 4,7 millióan dolgoznak. Nem 3,7 százalék az infláció, hanem ennél jóval magasabb, nem nőnek a reálbérek sem. Utóbbiak a legutóbbi statisztikai jelentés szerint 10 százalékkal bővültek. 2024-ben a magyar gazdaság növekedési pályára áll és reményeik szerint 2-3 százalékos növekedés lesz év végére. A nyugdíjakról tett állításokra úgy reagált, a képviselő nem követi a valóságot. 2010 óta mintegy 20 százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóereje, az átlagnyugdíj 97 ezerről 231 ezer forintra nőtt. A képviselő a választ nem fogadta el.
Mi Hazánk: Hogyan akadályozzák meg az állami egészségügy összeomlását?
Szabadi István (Mi Hazánk) arról beszélt, tény és való, hogy Gyurcsány Ferenc kormányzása idején kórházakat zártak be és bevezették a vizitdíjat, de az egészségügy rendszere gyakorlatilag a rendszerváltás óta alulfinanszírozott, ami ellen az elmúlt 14 évben maga kormány sem tett semmit. A kórházak adósságát nem sikerült felszámolni, folyamatosan nő, és ez csak a jéghegy csúcsa – mondta. Rámutatott: a magánegészségügy elszívó hatása miatt a Covid óta 20 ezer orvos, illetve ápoló hagyta el a közellátást. Szakértői vélemények hivatkozott, eszerint az új járóbeteg irányítási rendszer bevezetése csak rontani fog a helyzeten, mert az eddigi napi 30 beteg helyett csak 10 beteget enged majd előjegyezni, ami a várakozási időt növeli majd. Az új ügyeleti rendszer csak papíron működik, az Országos Kórházi Főigazgatóság is elismerte, hogy bevezetése óta a kórházak sürgősségi osztályain megnőtt a betegforgalom. Hogyan tervezik megakadályozni az állami egészségügy összeomlását? – kérdezte.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint sok szóbeszéd-alapú rész volt a felszólalásban. Amikor átvették a kormányzást az egészségügy támogatása 1198 milliárd forint volt, most 3225 milliárd, ami több mint 2,5-szeres bővülés. Ennek jó része a bérek emelésére ment, első lépésként az orvosok keresetét növelték.
2010-ben egy pályakezdő orvos 129 ezer forintot keresett, most 687 ezret, a pályája végén lévő orvos bére 262 ezer forintról 2 millió 380 ezer forintra nőtt. Az ápolóknál a 2010-es 170 ezer forintról közel 800 ezer forintra nőttek a bérek.
Arról, hogy az orvosok közül több mint 20 ezren távoztak, azt mondta: ez teljes tájékozatlanságra vall. Számuk a szocialisták kormányzása idején valóban csökkent, de mostanra 40 ezer körülire – mintegy hatezerrel – nőtt. Az új betegirányítási rendszer több beteg ellátására ad lehetőséget, az orvos állítja be, hány beteget tud ellátni – közölte.
A képviselő a választ nem fogadta el.
Azonnali kérdések
DK: Miért nem adnak pénzt a gyermekvédelemre?
Sebián Petrovszki László (DK) arról érdeklődött a belügyminisztertől, mi az oka annak, hogy a kormányoldal leszavazta pártja gyermekvédelmi törvénycsomagját, amelyben számtalan, a probléma megoldását szolgáló javaslat szerepelt, a pedofilok és segítőik büntetésének szigorításától a családsegítő és az örökbefogadási rendszer erősítéséig.
Milyen szakmai problémája volt a kormánynak és a Fidesznek a DK javaslataival? – kérdezte a képviselő.
Válaszában Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára arra emlékeztetett: baloldali kormány vett el azok ellátásából, akiknek szüleik sincsenek, hiszen elvontak 12 milliárd forintot a gyermekvédelmi rendszerből, és elvették az ott dolgozók 13. havi fizetését.
Hozzátette: a gyermekvédelmi rendszerre az akkori 40 milliárd forint háromszorosát, 127 milliárd forintot költ most a kormányzat. Megjegyezte: a 2010-es kormányváltáskor 81-en ültek rács mögött pedofil cselekményekért, míg most 663 ez a szám.
Az államtitkár hangsúlyozta: kedden a parkament megvitatja a gyermekvédelmi szabályok változtatását, várják az ellenzék javaslatait, és remélik, hogy azok érdemiek lesznek.
A kérdező szerint a kormányzat nem ad elegendő pénzt a lepusztult, a gyermekeket kiszolgáltatottá tevő gyermekvédelmi rendszerre, miközben propagandára ennek sokszorosát költik.
A kérdező viszonválaszában annak a véleményének adott hangot, hogy a júniusi voksolást kormányváltást hozó előrehozott választás követi majd.
Az államtitkár megismételte: megháromszorozták a gyermekvédelmi intézmények támogatását. Önök az előző gyermekvédelmi törvénnyel Brüsszelig futottak, hogy ott próbálják azt megsemmisíttetni – fogalmazott.
Momentum: Mikor csatlakozunk az európai ügyészséghez?
Magyarország európai ügyészséghez csatlakozásáról kérdezett Tompos Márton (Momentum), aki előbb az uniós szerv és a magyar vádhatóság tevékenységét hasonlította össze, majd azt hangsúlyozta: öt éve közel 700 ezer aláírás gyűlt össze az európai ügyészséghez való csatlakozás mellett. Mire várnak? – kérdezte a Momentum politikusa.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a két ügyészség közötti kiváló együttműködésről beszélt, megjegyezve, hogy az uniós szerv vezetője példamutatónak nevezte a magyar szervekkel való kooperációt.
Hozzátette: úgy is részt vehetünk ebben az együttműködésben, ha nem csatlakozunk az európai ügyészséghez.
Viszonválaszában a képviselő megjegyezte: Magyarország az unió egyetlen tagállama, ahol magas rangú politikus nem került korrupció miatt börtönbe, holott lenne miért, aminek szerinte az az oka, hogy az igazságügyi miniszter és a magyar ügyészség nem végzi el a munkáját.
Az államtitkár szerint az alaptörvény világosan kimondja a hatalmi ágak különválasztását, ezért az igazságügyi tárca nem tud választ adni az ügyészi szervezettel kapcsolatos kérdésekre.
MSZP: Mikor vetnek véget a politikai pedofíliának?
Vajda Zoltán (MSZP) arról beszélt: a kormányoldal bevált gyakorlata, hogy gyerekeket használnak ki politikai célra, velük kampányolnak. Szerinte vannak esetek, amikor díszletnek használtak gyerekeket, vagy kötelezően ajánlotté tették a Petőfi-film megnézését.
Ezt a fajta kampányolást a köznyelv egyszerűen politikai pedofíliának nevezi – mondta.
Válaszában Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: a jogszabályok elég nyilvánosan megmondják, milyen keretek között lehet kampányolni, ezeket a regulákat a választási bizottságok a lehető legszigorúbban értelmezik.
Én csak azt tudom mondani, hogy a gyermekeket érdemes a kampányból kihagyni – jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve, az ilyen bejelentések esetén a választási szervek szigorúan eljárnak.
Viszonválaszában a képviselő úgy értelmezte a miniszter által elmondottakat, hogy a kormánytag elítéli a gyermekekkel való kampányolást, és arra kérte Gulyás Gergelyt, erről tájékoztassa egyes fideszes politikustársait.
A miniszter úgy válaszolt: a választást felügyelő szervek az indokoltnál is nagyobb szigorúsággal járnak el, és semmiféleképpen sem tekinthető a gyakorlat megengedőnek.
Jobbik: Mikor lesz átfogó béremelés a felsőoktatásban?
Brenner Koloman (Jobbik) hangsúlyozta: egy társadalom fejlettségi szintjének egyik legfontosabb mutatója az értelmiség anyagi és erkölcsi megbecsültsége.
Magyarországon azonban a fideszes alapítványi formába átforgatott egyetemeken is csak a hierarchia legmagasabb szintjein állók keresnek elfogadható módon, az állami fenntartásban maradt egyetemeken még siralmasabb a helyzet – jelezte.
Álságos és cinikus érvelés a háborúra hivatkozni béremelés helyett, hiszen a Vodafone vagy a repülőtér megvásárlása helyett azonnali 50 százalékos béremelést lehetne adni az egyetemi oktatóknak – hangsúlyozta.
Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára válaszában egyetértett abban, hogy minden egyetemi oktatónak megbecsülés jár, tiltakozott azonban a szomszédban több mint két éve dúló orosz-ukrán háború jelentőségének kisebbítése ellen.
A háború, a hazai és a brüsszeli baloldal szankciós politikája miatt válságban van az európai gazdaság, mindennek ellenére a kormány megvédi a családtámogatásokat és minden lehetőséget megragad a béremelésekre, az év elején például a pedagógusokéra. Amint a háborús időszaknak vége lesz, a felsőoktatásban is megkezdődhetnek a béremelések – közölte.
Viszontválaszában a kérdező hangsúlyozta: értékválasztásnak tartja az egyetemi béremelés elmaradását.
Az államtitkár erre válaszolva kiemelte, az állami fenntartású egyetemek támogatása is emelkedett idén.
Mi Hazánk: Mikor tudható meg a cigányság termékenységi rátája?
Novák Előd (Mi Hazánk) nehezményezte, hogy nem látható hivatalos kimutatás a cigányság termékenységi rátájáról. Felidézte: megkeresésére a Központi Statisztikai Hivatal jelezte, ezt a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé.
Szavai szerint a cigányság népességrobbanásából az Országgyűlésben nem szabad a bűnözés fokozódására vonatkozó következtetést levonni, ezért arra figyelmeztetett, hogy az eltartottak számának növekedése miatt az államháztartás összeroppanása fenyeget.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, a cigánysággal kapcsolatos kérdésekbe a kormánynak világos válasza van: oktatás és munka.
Emlékeztetett arra is, hogy a népszámlálás során bárki nyilatkozhat, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozónak vallja-e magát, majd arról érdeklődött, Novák Előd hogyan képzelné el a gyakorlatban kérdése megvalósítását.
Viszontválaszában a képviselő közölte, önbevallás helyett például anonim kérdőíveket lehetne alkalmazni a kórházakban.
Gulyás Gergely válaszában hangsúlyozta, hogy az emberi méltóság keretein belül a cigányság termékenységi rátájára vonatkozó statisztika összeállítására nem lát lehetőséget.
Párbeszéd: Kihúzathatták-e magukat Rogánék az ügyészségi iratokból a Schadl-Völner ügyben?
Tordai Bence (Párbeszéd) a legfőbb ügyészhez intézett kérdésében felidézte azt a felvételt, amelyen az akkori igazságügyi miniszter Varga Judit arról beszél, Rogán Antalék kihúzatták magukat a Schadl-Völner ügy irataiból.
A kormánypártok válasza szerint ez képtelenség lenne – jegyezte meg. Felhívta azonban a figyelmet egy 1999-es dokumentumra, amely arról szól, hogy egy ügyészségi irat egyetlen példányát Orbán Viktor akkori miniszterelnök titkárságának átadták.
Visszakerült-e ez az irat, illetve folyik-e nyomozás a Schadl-Rogán-féle dögszállítási koncesszió ügyében? – érdeklődött.
Ibolya Tibor, a legfőbb ügyész helyettese válaszában elmondta, az idézett dokumentum azt tartalmazza, hogy a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál lévő aktából kért ki a miniszterelnök megbízottja egy iratot, mindennek nyoma is volt, az irat pedig később meglett. Azóta ráadásul módosult a jogszabály, az előkészítő eljárások már ügyészségi felügyelet alatt folynak – emelte ki.
Tordai Bence viszontválaszában ismét feltette a kérdést, hogy a Schadl-Rogán dögszállítási mutyi ügyében folyik-e nyomozás.
A főügyész-helyettes közölte, a kérdéses ügyben már folyt vizsgálat, amely semmilyen bűncselekmény gyanúját nem állapította meg.
LMP: Hogyan kívánják megerősíteni a gyermekvédelmi rendszert anélkül, hogy a benne dolgozók bérét növelnék?
Kanász-Nagy Máté (LMP) azt mondta, a kormánypárti képviselők által benyújtott, a parlament által kedden tárgyalt törvényjavaslatok nem erősítik meg a gyermekvédelmi rendszert, inkább arról szólnak, hogyan lehet megvédeni a gyerekeket a gyermekvédelmi rendszerről. Hogyan kívánják megerősíteni a rendszert anélkül, hogy a benne dolgozók bérét növelnék? – tette fel a kérdést.
Közölte, a szociális dolgozók 2010-ben az átlagbér 67 százalékát keresték, jelenleg csak 55 százalékát keresik. Hozzátette: 2010-ben a garantált bérminimum 153 százalékát keresték a szociális dolgozók, 2024-ben 133 százalékát csupán.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kedden tárgyalt törvényjavaslatok tovább szigorítják a gyermekvédelmi rendszert.
Beszélt arról is, hogy az LMP szövetségesei mennyit szántak szociális és gyermekvédelmi célokra: 2010-ben ez az összeg 325 milliárd forint volt, ebből a gyermekvédelmi intézményekre 40 milliárd forint jutott. Az idei költségvetés 1463 milliárd forint, ebből a gyermekvédelmi intézményekre 127 milliárd forint jut – ismertette.
Közölte, nőttek a bérek is, akik 2010 környékén átlagosan bruttó 137 ezer forintot kerestek, nekik a bruttó bérük 435 ezer forint környékén van. A baloldal volt az egyetlen, amely csökkentette a szociális szférában a béreket – hangoztatta.
Fidesz: Lesz-e következménye a baloldal sikkasztási botrányának?
Vitányi István (Fidesz) arról érdeklődött, lesz-e következménye a baloldal sikkasztási botrányának. Felidézte, hogy a túlárazott Lánchíd-beruházáshoz kapcsolódó, a főváros baloldaláig érő számlagyár ügyében jelenleg vesztegetés és költségvetési csalás gyanújával nyomoznak.
Hozzátette: a legújabb információk szerint a Városháza lehetett a végállomása annak a másfél milliárd forintnak, amelyet Karácsonyék olajkutakat megszégyenítő módon szivattyúztak ki a beruházásból.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Karácsony, illetve Gyurcsány vezette főváros gazdálkodásáról azt mondta, amikor Tarlós István volt főpolgármestertől átvették a fővárost, még 214 milliárd forint volt a kasszában, most 160 milliárd forint adótartozása és ugyanennyi adóssága van Budapestnek. Eltűnt a 110 milliárd forintnyi állampapír is – jegyezte meg. Hova tűnt ennyi pénz, miközben a városban látványos beruházás nem volt? – kérdezte.
Szerinte a Lánchíd-beruházást gyurcsányi módszerekkel végezték el: új közbeszerzést írtak ki, amely ötmilliárd forinttal többe került kisebb műszaki tartalommal.
KDNP: A béke ügyében a magyar emberek csak a Fidesz-KDNP-re számíthatnak
Hollik István (KDNP) szerint a háborúpárti erők a közelgő európai parlamenti (EP-) választást arra akarják felhasználni, hogy Európát belekényszerítsék a háborúba. A magyar emberek 2022-ben egyértelművé tették, hogy békét akarnak, ennek ellenére a dollárbaloldal továbbra is háború pártján áll, ahogy a finanszírozóik is – jelentette ki.
Hozzátette: a baloldal eladta magát dollárokért és eurókért, a pénz Bajnai Gordon volt miniszterelnökhöz került. Azt is látni , hogy a baloldal új üdvöskéje számos szállal kötődik Bajnai Gordonhoz. A béke ügyében a magyar emberek csak a Fidesz-KDNP-re számíthatnak – mondta.
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kormány a háború kitörése óta hangsúlyozza, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, azonnali tűzszünetre és békére van szükség. Ezzel szemben az ellenzéki térfélen az a játék megy, hogy ki kiabálja hangosabban, hogy fegyverbe – fogalmazott.
Elmondta, ha új összetételű EP jön létre, új intézményi vezetés lesz Európában, akkor a békepárti elképzeléseknek több esélye lesz.
Szerinte nagy a hangzavar a baloldalon, nem véletlen, hogy utat tört a pszicho Petinek vagy máshol poloska Petinek nevezett jelenség. Magyar Péter felé is megindultak a guruló dollárok – tette hozzá. Komolyan gondolják, hogy egy olyan embert finanszíroznak, aki éveken át terrorizálta a feleségét és családját? – kérdezte.
DK: Mit a tesz a kormány, hogy talpra állítsa a gazdaságot?
Dávid Ferenc (DK) a romló gazdasági adatokat sorolta, kiemelve, hogy tavaly egymás után négy negyedévben csökkent a GDP, ami 30 éve nem fordult elő. Hozzátette: az erre az évre tervezett hiánynak elérték a 92 százalékát, az adósság a GDP 73,5 százaléka, de az EU-ban Magyarország fizeti a legtöbbet kamatokra. Mikor hajlandóak végre tenni valamit azért, hogy talpra állítsák a magyar gazdaságot és érdemi segítséget nyújtsanak az itt élőknek? – kérdezte.
Fónagy János, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy reagált: a képviselő téved, hiszen a legutóbbi negyedévben nőtt a GDP, és az Európai Bizottság jelentése szerint a magyar gazdaság lendületet vesz az idén, a növekedés pedig 2025-ben az egyik legmagasabb lehet az EU-ban.
Hozzátette: a baloldali kormányok alatt emelkedett az államadósság, a baloldal magára hagyta a családokat és a vállalkozásokat, a jelenlegi kabinet viszont a háború, a szankciók és az energiaválság ellenére megvédte a munkahelyeket, a családokat és a rezsitámogatást is.
MSZP: Miért állt le a szegedi szerb iskola építése?
Szabó Sándor (MSZP) azt kérdezte, miért állt le a szegedi szerb iskola építése? Felidézte: Szegeden a Kálvin téren lévő épületet az államkincstár vásárolta meg az önkormányzattól, hogy ott szerb oktatási központot, illetve iskolát hozzon létre, 2020-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak nyilvánították a beruházást, amihez 1,5 milliárd forintos állami forrást biztosítottak, azonban a munkálatok 2022 novemberében megálltak.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta: az ügyről az Országos Szerb Önkormányzatot kell megkérdezni. Hozzátette: hisz abban, hogy a választások után új lendületet kap a beruházás, amelyhez a magyar kormány minden támogatást megadott az elmúlt évek során. Jobbik: átvállalja az állam az önkormányzatok és az önkormányzati cégek adósságát? Balassa Péter (Jobbik) Szombathely példáján keresztül az önkormányzatok kötvénykibocsátásának problémáiról beszélt, és azt kérdezte, hogy az állam átvállalja-e az önkormányzatok, illetve az önkormányzati cégek ebből fakadó adósságát.
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta: 2011-ben az állam átvállalta az önkormányzatok 1400 milliárd forintos adósságát, és 50 milliárdos fejlesztési keretet biztosított számukra, miközben feladataikat 40 százalékkal csökkentette.
Jelezte: a 2023-as önkormányzati adósságállomány 264 milliárd forint volt, ennek döntő része a Karácsony Gergely vezette főváros adóssága. Hangsúlyozta: az önkormányzatok nem a kormány hibájából adósodnak el, ennek hátterében rossz vezetés vagy bűnös gazdálkodás áll.
Mi Hazánk: Hogyan orvosolják a postások létszámhiányát?
Szabadi István (Mi Hazánk) azt kérdezte, hogy a posta racionalizálását miért nem a felsővezetéssel kezdték? Felidézte, a Magyar Posta kiemelt eredményének nevezték kormányzati részről, hogy a racionalizálás jegyében 2022-ben 354 postahelyszínt bezártak, a létszámot pedig 2023-ban 2300 fővel csökkentették. A Mi Hazánk elfogadhatatlannak tartja az átgondolatlan postabezárásokat, mert sok kistelepülésen élő, főként idős ember került nehéz helyzetbe, sok faluban, kistelepülésen nincs ATM, ezért a nyugdíjasok postán vettek fel készpénzt – sorolta. Arra volt kíváncsi, milyen intézkedésekkel tervezik orvosolni a postások létszámhiányát? Felmérték-e előzetesen a vidéki kisposták bezárásának következményeit?
Fónagy János, a nemzetgazdasági tárca államtitkára rámutatott: azzal kezdték, hogy 2022 végén a Magyar Postánál ötről háromra csökkentették a vezérigazgató-helyettesek számát és öttel csökkentek az igazgatói munkakörök. Az átlagkereset növekedésének mértéke meghaladta a 23 százalékot. 2023-ban újfajta ösztönző modellt is bevezettek a cégnél, és rendkívül népszerű a partneri program. Már több mint 560 postapartnernél lehet postai ügyeket intézni – közölte.
Párbeszéd: Miért szüntetik meg az ÉTDR-t?
Szabó Rebeka (Párbeszéd) felidézte: az Építési és Közlekedési Minisztérium tette közzé azt a jogszabálytervezetet, amelynek értelmében megszűnne az ÉTDR, azaz az elektronikus építéshatósági rendszer nyilvános felület. Ezen a felületen tájékozódhatnak az állampolgároknak a beadott építési engedélyekről, az ezekkel kapcsolatos döntésekről, és mellékletként letölthetik a tervek egy részét is. Az ÉTDR-en közzétett dokumentumok nem csupán a lakosság tájékoztatására szolgálnak, hanem biztosítják a nyilvánosság tájékoztatásának minimum-feltételét is, hiszen tényfeltáró újságírók és pártok számára is egy fontos tájékozódási felület.
A Párbeszéd szerint elfogadhatatlan az ÉTDR megszüntetése, inkább bővíteni kellene a kötelezően feltüntetendő adatokat a rendszerben, többek között a kérelmet benyújtó megnevezésével. Miért szüntetik meg az ÉTDR-t? – kérdezte.
Nagy Bálint, az építési tárca államtitkára emlékeztetett, hogy az Országgyűlés 2023 decemberében fogadta el a magyar építészetről szóló törvényt, amely világosan szabályozza, mit és hogyan lehet építeni Magyarországon.
Emellett az önkormányzatok számára többletjogosítványokat is biztosítanak a településvédelem területén. Az, hogy valakinek a saját házában hol van a hálószobája, nem településképi kérdés – közölte.
LMP: Lesz akkumulátor stratégiai környezeti vizsgálat?
Kanász-Nagy Máté (LMP) emlékeztetett: számos alkalommal kérték, hogy hozzák nyilvánosságra a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia kialakítását megalapozó stratégiai környezeti vizsgálatot. Több szakmai szervezet – köztük a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata és a WWF Magyarország – egyértelmű álláspontja, hogy hazánkban törvény, az Európai Unióban pedig irányelv írja elő, hogy az ilyen típusú tervek országos hatásainak vizsgálatát el kell végezni, ennek társadalmi egyeztetését le kell folytatni – rögzítette.
Elkészítik végre az akkumulátor iparági stratégiához hiányzó stratégiai környezeti vizsgálatot, és tesznek-e végre kísérletet a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére az iparfejlesztés során? – tette fel a kérdést.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára közölte: a kormány számára a teremtett értékek, a vízbázis, a termőföld védelme kiemelten fontos kérdés.
Hozzátette: az LMP hétről hétre felszólal a parlamentben zöldenergia témában, de végül semmit nem szavaznak meg. Önök igazából nem is a kormánnyal, hanem a nyugat-európai zöldekkel vannak vitában – vélte, majd megjegyezte: teljesen érthetetlen, hogy az ellenzéki párt 2022-ben az országgyűlési választásokon és korábban is kardoskodott ezekért a beruházásokért.
Kiemelte: a környezet és munkavédelmi szabályok betartása mindennél fontosabb, e téren a kormány elkötelezett.
Fidesz: Mit gondol a kormány arról, amit Pécs vezetése tesz?
Hoppál Péter (Fidesz) azt tudakolta a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, elfogadhatónak tartja-e a kormánytag, hogy Pécs vezetése a pécsiek szolgálata helyett egymás kiszolgálását és kifizetését tekinti fő feladatának. A pécsi városházából mutyiháza lett a köznyelvben – mondta, majd olyan ügyeket sorolt, amelyekben rendőrségi eljárás indult.
Soltész Miklós válaszában megjegyezte: a pécsiek tudják, hogy lopják szét Gyurcsány emberei a fővárost, és feltehetőleg ugyanezzel a módszerrel járnak el a baranyai megyeszékhely megsokasodó bevételeiből is.
Arról beszélt: az utóbbi években szinte semmi beruházás nem történt Pécsen, s ha a kormány nem áll a település mögé, a repteret vagy az M6-os autópályát sem lehetett volna fejleszteni; szerinte le kell váltani az ilyen városvezetőket.
Pest vármegyei fejlesztésekről kérdezett egy kereszténydemokrata képviselő
Földi László (KDNP) a közigazgatási és területfejlesztési minisztertől arról érdeklődött, milyen további lépéseket tesz a kormány a Pest vármegyei vidék fejlesztése érdekében.
Latorcai Csaba, a tárca parlamenti államtitkára felidézte: a kormány kiemelten kezeli a kisebb települések infrastruktúrájának megújítását a mezőgazdaság támogatását, a vidék élhetőségének biztosítását, ennek megfelelő beruházások indultak el, a pályázatok pedig az idén folytatódnak.
Megvalósult fejlesztéseket sorolva hangsúlyozta: a vidék és a város kiegyensúlyozott fejlesztése a cél, ledolgozva a hátrányokat és biztosítva nemzetközi versenyképességet, majd szólt a kormányzat azon törekvéséről, hogy 2030-ra Magyarország bekerüljön az EU öt legélhetőbb állama közé.
Jobbik: Visszakapja-e autonómiáját az akadémiai kutatóhálózat?
Brenner Koloman (Jobbik) a kultúráért és innovációért felelős miniszterhez fordult, arra várva választ, tervezi-e a kormány, és ha igen, milyen ütemezéssel, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának autonómiáját helyreállítsa.
Zsigó Róbert, a tárca parlamenti államtitkára – megerősítve korábbi közléseit – hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összhangban álónak találta a hálózat átszervezését.
Ön is pontosan tudja, hogy Magyarországon az akadémiai szabadságot az alaptörvény biztosítja – fogalmazott, megjegyezve, a korábbi szervezet 2010-ig nem hozott versenyelőnyt, a helyébe lépő szisztéma azonban átlátható és versenyorientált szervezet, a 17-ről 39 milliárd forintra emelt költségvetési támogatás pedig 30 százalékos béremelést is lehetővé tett.
Bizottsági jelentések
A munkavédelemről szóló javasalt bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslat vitájában Vécsey László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója azt mondta: a határozati javaslat célja a jogharmonizáció.
A javaslat bővíti az üzemi tanács jogköreit a munkavállalók érdekeinek védelmében.
Elmondta, a megfelelő felkészülési idő biztosítására a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvényben az online ügyfélazonosítási kötelezettséget a módosító javaslat elhalasztja.
A bizottsági módosító javaslat módosítja a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos, valamint a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházásról szóló törvényt, hogy biztosítsa a két beruházás számára a speciális munkaerőt.
A javaslatról vita nem alakult ki.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára zárszavában kiemelte: a módosításokra két nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás során felmerülő speciális munkaerő biztosítása miatt volt szükség. A javaslat átlátható módon egyértelműsíti, hogy e beruházásokon milyen feltételekkel lehet vendégmunkásokat alkalmazni.
Hozzátette: a harmadik országból érkező munkavállalók aránya a V4-országokban továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb, azaz a vendégmunkások nem veszik és nem is vehetik el a magyarok munkahelyét.
Digitális állam
A digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában Salacz László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója ismertette: a digitális állampolgárság program lehetőséget biztosít, hogy egyetlen gombnyomással igazolni tudjuk személyazonosságunkat, lehetővé teszi, hogy a rendőrségi igazoltatás során a telefonon lévő vizuális kód felmutatásával tudjuk majd igazolni magunkat. Ezen kívül mobilon tudunk hivatalos levelezést folytatni és közüzemi számlákat kifizetni. Továbbá az erkölcsi bizonyítvány is digitális okmányként kerül kiállításra, bemutatásra. A törvényjavaslat megteremti a digitális állampolgárság előregisztrációjának lehetőségét is.
A javaslatról vita nem bontakozott ki.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára zárszavában elmondta, a törvényjavaslat kiegészítéseket tartalmaz a parlament által tavaly decemberben elfogadott, a digitális államról szóló törvényhez.
A törvényalkotási bizottság által elfogadott módosítók pontosítják a digitális államról szóló törvény rendelkezéseit, hogy a szolgáltatások élesítése zökkenőmentesen megtörténhessen.
Közlekedési törvények
Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában Héjj Dávid (Fidesz), a törvényalkotási bizottság álláspontját ismertetve elmondta, a márciusban bevezetett tarifareform részeként a javaslat megteremti az eddigi veszélyhelyzeti kormányrendeletben rendezett törvényi szintű szabályozását a magyar igazolvánnyal rendelkezők kedvezményeinek.
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosítása a helyközi közlekedésben érvényes korábbi 90 százalékos kedvezményt 100 százalékra emeli, a 6 és 14 éves korosztály számára korlátlan számú utazás esetén, míg a 14 és 65 év közöttieknél a korábbi 4 helyett évenként 12 utazás esetén biztosít speciális kedvezményt. Megmarad emellett továbbra is a 6 év alattiak és a 65 év fölöttiek díjmentes utazása a helyi és helyközi közlekedésben.
Mivel a magyar hatóság által kiállított vezetői engedélyeket a járművezetők már nem kötelesek maguknál tartani, a javaslat tartalmazza az ellenőrzést támogató módosítást.
A vasúti közlekedésről szóló törvény módosítása az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló uniós irányelv és annak részbeni módosítását tartalmazó irányelv átültetésének pontosítását tartalmazza.
Mivel képviselői felszólaló nem volt, a vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.
Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár zárszavában ismertette: a törvényjavaslat hét közlekedési tárgyú törvény mellett négy, a területhez kapcsolódó törvény módosítására tesz javaslatot. A javaslat tartalmazza a tarifa- és kedvezményrendszer átfogó korszerűsítése érdekében szükséges törvényi szintű módosításokat. Emellett közlekedési hatósági eljárásokat egyszerűsít.
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosítása 2024. október 1-től a közszolgálati alkalmazottak utazási kedvezményéhez bevezetendő elektronikus regisztrációhoz szükséges adatkezelési rendelkezéseket tartalmazza.
Belügyi ágazati törvények
A belügyi ágazati feladatellátást támogató törvények módosításáról szóló javaslat vitájában Héjj Dávid (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója hangsúlyozta, a javaslat az idegenrendészeti, az egészségügyi és köznevelési törvények tárgyú törvényeket is módosítja.
Kiemelte, hogy számos rendészeti tárgyú törvénymódosítás hátterében uniós jogharmonizáció áll.
A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy szigorodnak a befektetői vízumra vonatkozó szabályok. Huzamos tartózkodás esetén pedig nemcsak a nemzeti, de az EU-s tartózkodási kártya kiadásának is feltételévé válik a társadalmi együttélés feltételeinek teljesítése – közölte.
Rétvári Bence belügyi államtitkár kijelentette, a mindennapos testnevelés bevezetésének az volt a célja, hogy mindenki már gyermekként belekóstoljon a sportolásba. Hozzátette, ugyanakkor tízezres nagyságrendben jelentek meg olyan felmentések, amelyeket elvileg sportegyesületek adtak ki. A módosítás azt irányozza elő, hogy aki a testnevelésóra időpontjában végez versenyszerű sporttevékenységet, az ezt megtehesse, de egyébként vegyen részt az órán – mondta.
Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök a vitát lezárta.
Egészségügyi Világszervezet
Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi egészségügyi rendszabályai módosításának kihirdetéséről szóló előterjesztés bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitájában Héjj Dávid (Fidesz) ismertette a törvényalkotási bizottság álláspontját.
A felszólaló közölte, hogy a módosítások a hatékonyabb pandémia elleni védekezésre akarják felkészíteni a nemzetközi közösségét, és ennek része a gyorsabb reagálás. A nemzeti kormányok azonban nem adják át az intézkedések meghozatalának jogát – hangsúlyozta.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára is kiemelte, hogy az indítvány semmilyen szempontból nem jelent lemondást a szuverenitásról.
Mivel senki nem jelentkezett felszólalásra, Lezsák Sándor levezető elnök lezárta a vitát.
Külügyi törvények
A külügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat bizottsági jelentéseinek vitájában az előterjesztőként felszólaló Illés Boglárka (Fidesz) hangsúlyozta, a benyújtott módosítások a tartós közszolgálati tevékenység megfelelő és magas szintű működéséhez, valamint a külgazdasági és külpolitikai érdekek további magas szintű képviseltéhez szükségesek.
Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta. Agrártárgyú törvények
Az agrártárgyú törvények módosításáról szóló indítvány bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitájában Pogácsás Tibor (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta, hogy a javaslat 23 jogszabályt módosít.
Kiemelte, hogy a vadászati törvény módosítása meghatározza a vadaskertben jogszerűen tartott vad tulajdonjogát, illetve a nem jogszerű vadtartás eseteit. A vadaskert új koncepciójának központi eleme a vadászati jog alhaszonbérletbe adása – tette hozzá.
A földforgalmi törvények módosítása kiegészíti a föld más célú hasznosítására vonatkozó rendelkezést azzal az esettel, amikor azt olyan területen veszik igénybe, amit a kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított – hívta fel a figyelmet.
Farkas Sándor agrárállamtitkár emlékeztetett, hogy már a törvény beterjesztése során is kevés kifogást emeltek a képviselők. Hangsúlyozta, jelentős részben az élet szolgáltatta azokat az eseteket, amelyek miatt szükség van a módosításokra.
Az elhangzottakhoz egyetlen képviselő sem szólt hozzá, ezért Lezsák Sándor levezető elnök a vitát lezárta.
Honvédek jogállása
A honvédek jogállásával összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitája során Pogácsás Tibor (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója rámutatott, hogy a változások nyomán a Magyar Honvédség irányítása egy, a korábbinál rugalmasabb struktúrában valósul meg.
Vargha Tamás, a honvédelmi tárca államtitkára a vita lezárása után arról beszélt, hogy a fenyegetések miatt a haderőfejlesztésre még inkább szükség van, mint korábban. A törvényjavaslatnak az a célja, hogy jobbá tegye a honvédek körülményeit, mert nem csak új típusú haditechnikai eszközökre van szükség, de erős, képzett katonákra is – hangoztatta az államtitkár.
Ingatlan-nyilvántartás
Az egyes ingatlan-nyilvántartási tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslat vitájában Héjj Dávid (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója jelezte: a változtatások célja, hogy az e-ingatlannyilvántartási projekt határidőben elindulhasson, az sikeresen, és közmegelégedésre működjön.
Az ingatlannyilvántartást elektronikus adatbázissá fejlesztésével, illetve a földügyi eljárások teljesen elektronikussá tételével csökken az átfutási idő, a költségszint és az adminisztratív teher is – tette hozzá.
A napirendhez egyetlen képviselő sem szólt hozzá, így Lezsák Sándor levezető elnök a vitát lezárta.
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában kiemelte: a versenyképesség növelésének érdekében a kormány elkötelezett a digitalizálás és az emberek valamint a vállalkozások bürokratikus terheinek csökkentése mellett, és ezt szolgálja az e-ingatlannyilvántartás is.
Anyakönyvezés
Az egyes anyakönyvezéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslat vitájában Héjj Dávid (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója kiemelte: az elektronikus anyakönyv 2014-es bevezetése óta több olyan eset derült ki, amikor a papíralapú anyakönyvbe bejegyzett adatokhoz képest eltérés volt.
A javaslat ezek kezelését tenné gyorsabbá és méltányosabbá, emellett elősegítené a közlevéltárakban őrzött anyakönyvi másodpéldányok kutatását is.
Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló közölte: a magyarországi nemzetiségek bizottsága módosító indítványt nem nyújtott be, azonban felhívta a figyelmet a nemzetiségi névviselési problémákra, különösen az umlautos a betűre.
Latorcai Csaba a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a vita lezárását követően hangsúlyozta: a kormány célja a törvénymódosítással a magyar emberek életének könnyebbé tétele. A nemzetiségi névhasználat rendszerét is a magyarországi nemzetiségek bizottsága javaslatai alapján kívánják alakítani – mondta.
Hozzátette: a családfa- és családtörténeti kutatásokat érintő változások azt szolgálják, hogy minél többen ismerjék meg családjaik történetét.
Jogalkotás
A jogalkotásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslat vitájában Salacz László (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója kiemelte: azzal megteremtik a honvéd vezérkar főnökének normatív utasításkiadási jogkörét, törvényben meghatározott tárgykörökben, és az a honvédekre kötelező.
A vitában egyetlen képviselő sem szólalt fel, Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában elmondta: a javaslat kötelezővé teszi, hogy valamennyi jogszabály tervezete preambulumot tartalmazzon, amelyben a szabályozás célját meg kell határozni.
Versenyképesség
A jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslat vitájában Salacz László (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója megjegyezte: a javaslat foglalkozik a közmédia egységes szemléletű sportportfóliójának megvalósításával, valamint a társasházak homlokzati reklámeszközeihez is meghatároz objektív kritériumokat.
A vitában egyetlen képviselő sem szólalt fel, Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a törvényjavaslat céljai közt szólt a gondoskodáspolitikát érintő egyszerűsítésekről, adminisztrációs könnyítésekről.
Az államtitkár arra is rámutatott, hogy a törvényalkotási bizottság módosító indítványa a közgyógyellátást érintő módosítások hatályba lépésénél 2025 július elsejére tesz javaslatot a szükséges informatikai fejlesztések miatt.
Online csalások
Az online csalások elleni fellépés érdekében szükséges törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentésekről és az összegző módosító javaslatról Salacz László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója ismertette: a javaslat célja, hogy az olyan fizetési műveletek esetében, ahol a pénzforgalmi szolgáltató ügyfele vagy a nyomozóhatóság az ügyfél által jóvá nem hagyott vagy megtévesztés eredményeképpen jóváhagyott fizetési műveletről értesíti a szolgáltatót, lehetővé váljon a fizetési művelet felfüggesztése.
A javaslatról vita nem bontakozott ki.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára zárszavában kiemelte, a tárgyalt javaslat az online csalásokkal szemben megindult intenzív kormányzati munka eredményeként született. Bár a törvényjavaslat kezdeti lépésnek tekinthető, mégis érdemben javíthatja a jogalkalmazók lehetőségeit, hogy fellépjenek a bűnözés e formájával szemben.
Hozzátette: a kibertér naponta alakít ki újabb kihívásokat, újabb elkövetési módszereket és a folyamatosan változó környezetben a hatóságok lehetőségeit bővítő, rugalmas szabályozási megoldásokra van szükség. A komplex problémák elemzése és a megoldások előkészítése jelenleg is folyamatban van, a kormányzati munka és a jogalkalmazó szervekkel folytatott szoros szakmai párbeszéd folytatódik – mondta.
Igazságügyi törvények
Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában Pogácsás Tibor (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója azt mondta: a törvényjavaslat alapvető célja, hogy a joggyakorlat tapasztalatai hasznosuljanak és segítsék a jogalkalmazást, valamint a törvények alkalmazkodjanak a változó társadalmi, szervezeti, technikai viszonyokhoz.
A törvényalkotási bizottság javaslata alapján a felek képviselői eljárása esetén a képviselők kizárólag akkor kérhetik a közjegyzői okirat felolvasásának mellőzését, ha nyilatkoznak arról, hogy az okirat tervezetét megismerték és elolvasták.
Képviselői hozzászólás nem volt a vitához, így azt az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára zárszavában kiemelte: a módosításokat az a közös cél kapcsolja össze, hogy szervezetten és megfelelően reagáljunk a gyorsan változó társadalmi, gazdasági és információtechnológiai viszonyokra.
A törvényjavaslat több ponton módosítja a közjegyzőkre, az ügyvédekre, a végrehajtókra, az igazságügyi alkalmazottakra, a bírákra, az ügyészekre, a gondnokoltakra, a hagyatéki eljárásra, a polgári peres eljárásra, a közjegyzői nem peres eljárásokra, továbbá a tisztességtelen piaci magatartásra és a formatervezési mintaoltalomra vonatkozó szabályokat tartalmazó törvényeket – tette hozzá.
Klebelsberg emlékév
A 2025. év Klebelsberg Kunó-emlékévvé nyilvánításáról szóló javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában a törvényalkotási bizottság álláspontját Vécsey László (Fidesz) ismertette. Klebelsberg Kunó életműve, szellemi hagyatéka megkerülhetetlen, az emlékév módot ad arra, hogy születésének 150. évfordulóján méltó módon tisztelegjenek előtte – fogalmazott.
A vita lezárása után Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára is arra emlékeztetett, hogy az egykori államférfi születésének jövőre ünneplik a 150. évfordulóját. Klebelsberg Kunó minden gondolatát és tettét a nemzet felemelésének víziója motiválta – hangsúlyozta.
Jókai emlékév
A 2025. év Jókai Mór-emlékévvé nyilvánításáról szóló indítványhoz kapcsolódó bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája során az előterjesztő nevében felszólaló Hankó Balázs államtitkár arról beszélt, hogy jövőre lesz kétszáz esztendeje, hogy Komáromban meglátta a napvilágot Jókai Mór. Nemes küldetésnek és szívesen viselt felelősségnek nevezte, hogy Jókai páratlan életműve eljusson a 21. század magyar családjaihoz is.
Oktatási, családügyi, kulturális törvények
Az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája során Vécsey László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója kiemelte, hogy a javaslat a tanári, tanítói és óvónői képzéssel bővíti a Nemzeti Közszolgálati Egyetem portfólióját.
Az indítvány megteremti annak a feltételeit, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint az Országos Széchényi Könyvtár a Magyar Nemzeti Múzeumba integrálódva elősegítse a közgyűjteményi rendszer hatékonyságának növelését – érvelt.
A kötött könyvárrendszer biztosítja, a biztosítja a könyvkínálat sokoldalúságát, valamint azon minőségi könyvek kiadását, amelyek kevés példányban jelennek meg – közölte.
Arról is beszélt, hogy az összegző módosító javaslat három garanciát nyújt az NKE beruházásával érintett józsefvárosi ingatlanokban élők lakhatásának biztosítására. Az első garancia az önkormányzat által felajánlott cserelakás, de ha ennek a feladatának az önkormányzat nem tesz eleget, akkor a második az állam által felajánlott cserelakás, végül a harmadik a kártalanítás – mondta. Felhívta a figyelmet, hogy az érintett ingatlanok a tervezetthez képest két hónappal később kerülnek az állam birtokába, a józsefvárosi önkormányzatnak pedig 2025. január 31-ig kell cserelakásról gondoskodnia.
Jámbor András (Párbeszéd) képviselői felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a javaslatban kétszáz család és ötszáz józsefvárosi sorsa van elrejtve. Velük nem egyeztettek az indítványról, a polgármesterüket és a megválasztott országgyűlési képviselőjüket nem keresték meg a benyújtás előtt – tette hozzá. Megjegyezte, nem látja, hogy a hármas garancia milyen fedezettel rendelkezik.
Azt kérte, hogy a javaslatnak ezt a részét vonják vissza, majd az önkormányzattal és az egyetemmel együtt találjanak megoldást.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára megismételte a garanciákat, miszerint az önkormányzatnak cserelakást kell biztosítania, ha erre nem képes, akkor a főváros területén kell az államnak cserelakást adnia. Hangsúlyozta, ha azok a lakások nem megfelelőek, akkor a lakók anyagi kártalanítást kapnak.
A felsőoktatásról beszélve arra is kitért, hogy a megújított magyar felsőoktatás nemcsak versenyképes, de a legerősebb autonómiarendszerek közé tartozik. Előre lép a felsőoktatás, előre lépnek a szakképző intézményeink – szögezte le.
Napirend után
Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes napirend utáni felszólalásában II. János Pál pápa szentté avatásának tízéves évfordulójáról emlékezett meg.
Varju László (DK) Rojkó Annamária író gondolatait osztotta meg, beszámolva arról, hogy Újpesten a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjától park viseli Prém Margit nevét.
Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy húsz évvel ezelőtt nyilvánította nemzeti kinccsé az Országgyűlés a régi magyar állatfajtákat.
Pócs János (Fidesz) a rendőrségnek mondott köszönetet azért, hogy a Jászságban odafigyelnek a rendre, a közelmúltban több kábítószer-dílert tartóztattak le, és felszámoltak terjesztői hálózatokat.
Az elnöklő Lezsák Sándor az ülésnapot bezárta, a parlament várhatóan kedd reggel 9 órakor folytatja munkáját.