Aktuális

Ma 11 órától Kormányinfó!

Schmidt Mária: A pandémia megmutatta, hogy a globalizáció kiszolgáltatottá tesz

A világjárvány megmutatta, hogy a globalizáció a kiszolgáltatottság veszélyét rejti, nemzetállami reagálásra volt szükség – mondta a XXI. Század Intézet főigazgatója a Covid-tanulságok? című konferencián szerdán Budapesten.

Schmidt Mária felidézte, a járvány mindenkit felkészületlenül ért, és két éven keresztül meghatározta az életünket. „A tudomány bekötött szemmel botorkált”, de nyilvánvalóvá vált, hogy kiszolgáltatottságot jelent, ha egy ország nem tud előállítani egészségügyi termékeket – tette hozzá a főigazgató az intézet által szervezett, a világjárvány által okozott egészségügyi, társadalmi, gazdasági és politikai krízis tapasztalatait elemző rendezvényen.

Kapcsolódó tartalom

Kitért arra is: világszerte olyan szakértők jelentek meg, akikről nem lehetett tudni, érdekeltek-e a tesztek vagy a maszkok forgalmazásában, és az ő kezükbe kerültek milliókat érintő döntések, így lettek elfogadottak a lezárások, korlátozások, amelyeknek komoly társadalmi, gazdasági és pszichológiai következményei voltak.

Magyarország közepes szigorúságú intézkedéssorozatot vezetett be, de voltak olyan országok, ahol súlyos retorziók érték azokat, akik ellenvéleményt fogalmaztak meg – folytatta Schmidt Mária. Hozzáfűzte, hazánkban rekordgyorsasággal megvolt az oltóanyag, Magyarország keletről is hozott be vakcinát, és ezzel a világelsők közé kerültünk.

Stumpf István alkotmányjogász, a Tokaj-Hegyalja Egyetem alapító elnöke szintén arról beszélt, felértékelődött a biztonság, a stabilitás és az önellátó képesség. A globális világrend képtelen volt kezelni a válságot, csak a kompetens kormányok által vezetett erős nemzetállamok voltak erre képesek, ahol a polgárok bíztak a közintézményekben – jelentette ki.

Megjegyezte, az alapjogok fontosak, de a közösségi érdekek is, válsághelyzetben az alkotmánybíróságoknak kell megítélni, hogy az alapjogok mennyire korlátozhatók. Ellenállók, „válságállók” akkor lehetünk, ha a közösségeink erősek – szögezte le az alkotmányjogász.

Kapcsolódó tartalom

Hangsúlyozta, Magyarországon a járvány erős felhatalmazással rendelkező kormányt talált, amely 2020 márciusában vészhelyzetet hirdetett, rendeleti kormányzást vezetett be, ami „ideiglenesen, arányosan és célhoz kötötten lehetséges”, mert az állam feladata az volt, hogy megvédje az emberek életét és egészségét. „Nagy politikai játszma alakult ki az ellenzékkel, a kormány egyedül maradt, de sikerült kezelnie a vírusválságot” – mondta Stumpf István.

Úgy vélte, a járvány által okozott krízis még nem zárult le, „ha nem figyelünk oda, a maradék szuverenitásunkat is elveszik”. Az ENSZ-ben járványügyi paktumot készítenek elő, amely arra irányul, hogy járványok esetén kivegye az irányítást az országok kezéből és központosítsa azt – figyelmeztetett az alkotmányjogász.

G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója úgy fogalmazott, az Európai Unió bürokratikus kormányzata lett „a vírus nulladik áldozata”, mert lassú volt és korrupt, a tudomány pedig csak elbizonytalanított a különböző kérdésekben, a tudósok akár saját maguknak is homlokegyenest ellenkező válaszokat adtak. A cselekvőképes politika oldotta meg a dolgot, és a járvány igazolta, hogy a nemzetállamok tudnak cselekedni.

Kapcsolódó tartalom

A pandémia megmutatta a liberalizmus, a globalizáció, a nemzetek feletti intézmények kudarcát, de ezek nem buktak meg, itt vannak, és erősebbek mint valaha – közölte G. Fodor Gábor. Hozzáfűzte, az is látszott, hogy a család és a hit az, amire szükség van, ha baj van. A járvány „a nekünk kedves előfeltételeket igazolta, de nem győztünk, a harc folytatódik; a tanulságokat fel lehet használni, hogy legyen jobb páncélunk, jobb fegyverünk” – fejtette ki előadásában az intézet stratégiai igazgatója.

A Társadalmi hatások című kerekasztal-beszélgetésen Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, az MCC Politikai Filozófia Európai Központjának vezetője többek között leszögezte, „aki a technológiát uralja, az a hatalom igazi birtokosa”. Egy politikus nem szállhat szembe a tudománnyal, a tudományos álláspontokkal, ugyanakkor valakinek tolmácsolnia kell a tudomány nyelvéről az embereknek, ezért volt fontos, hogy Müller Cecília nap mint nap kiállt a sajtó elé – vélte Lánczi András.

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke kiemelte, a dezinformációval szemben az EU ösztönzésére ádáz küzdelem zajlik, ami a szólásszabadság alkotmányos szabályait is igyekszik zárójelbe tenni. Persze egy járvány esetében a félretájékoztatásnak valóban óriási veszélyei lehetnek. A magyar kormány nem a közösségi médiára szerette volna bízni ennek kezelését, hanem például bővítette a rémhírterjesztés tilalmának alkalmazhatóságát, ám ezért Magyarországot a szólásszabadság megsértésével vádolták – idézte fel az NMHH elnöke.

A politika nem tud szakértők nélkül működni, a kormányzás és a jogalkotás világszerte technicizálódott, de a politika dolga, hogy ne engedje ki a kezéből a döntést. „Isten óvjon attól, hogy tudósok kormányozzanak bennünket!” – jegyezte meg Koltay András.

A XXI. Század Intézet rendezvényén a kutató kiemelte: a koronavírus-járvány miatt kialakult krízis kezelése teljesen más volt európai, mint lokális szinten. Az uniós szintű válságkezelést „végtelen késlekedés” jellemezte – mondta, hozzátéve: hiba volt, hogy a legelső intézkedés csak hat-nyolc héttel a pandémia kitörése után történt, addig teljes csönd honolt.

Kapcsolódó tartalom

Petri Bernadett jelentős problémának nevezte a járványhelyzet gazdasági kezelését is. Megszületett ugyan a 750 milliárd eurós válságkezelési alap, ám ennek nagy része hitel volt, a forrás elosztása pedig politikai nyomásgyakorlási akcióvá vált – magyarázta, majd megjegyezte, hogy Magyarország például máig nem jutott hozzá a pénzhez, miközben lassan vissza kell fizetni a hitelt.

A kutató rámutatott arra is, hogy a járvány idején az európai intézmények jogállamisági téren lejtmenetbe kerültek. Miközben a vírus elvitte a fókuszt, és az embereket rettegés töltötte el, az uniós intézmények a számukra ideológiai szempontból fontos – például gender témájú – jogszabályok elfogadására használták ki a bizonytalanságot.

Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója azt mondta: Kínában az európainál drasztikusabb intézkedéseket hozott a kormány a járvány idején. Ennek kapcsán a Nyugat és a Kelet közötti különbségre hívta fel a figyelmet, megjegyezve, hogy Kínában nem voltak tüntetések a tilalmak, a kötelező maszkviselés vagy a lezárások miatt, pedig a kínaiak három évig voltak bezárva.

Nyugaton az egyén, Ázsiában a közösség a fontos, ezért az emberek hozzáállása is teljesen más volt” – fogalmazott.

Horváth Levente beszélt arról is, hogy a járvány kapcsán világrendi átalakulás is elindult, miután Kína nagyon sok országnak segített beszállítóként (vakcina, maszkok, lélegeztetőgépek). Az egészségügyi együttműködések keretében nyújtott támogatásokkal, adományokkal is próbálták ellensúlyozni azt, hogy a pandémia Kínából indult el – magyarázta, hozzátéve: Kínában az emberek a szigorú korlátozások ellenére is viszonylag elégedettek voltak a járványkezeléssel.

Kapcsolódó tartalom

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az Egyesült Államok pandémiakezeléséről beszélt, rámutatva, hogy Olaszország után New Yorkban volt a legsúlyosabb helyzet.

Úgy fogalmazott: hiába a világ egyik legerősebb hatalma és legerősebb gazdasága az Egyesült Államok, mégis elbukott a járványkezelésben. Mindez pedig Donald Trump elnök választási vereségét okozta. A pandémiahelyzet megmutatta, hogy Amerikában is recseg-ropog az egészségügyi ellátás.

Minden harmadik amerikai elkapta a vírust, és több amerikai ember halt meg a covid alatt, mint az Egyesült Államok összes háborújában együttvéve” – mutatott rá.

Fekete Rajmund hangsúlyozta: a járvány kitörésével mintegy 40 millió ember vált néhány hónap alatt munkanélkülivé az Egyesült Államokban, de a Covid számos gazdasági, társadalmi problémát felerősített.

Szlávik János, a Belvárosi Orvosi Centrum infektológus szakorvosa azt mondta, elképzelhető, hogy sosem fog kiderülni, pontosan honnan származott a vírus, pedig az első eset feltárása mindig nagyon sokat segít a pandémiák dinamikájának megismerésében.

Hozzáfűzte, most már előre kell gondolkodni, hogy mit tanultunk a járványból, és mit tudunk mindebből hasznosítani legközelebb.

A szakorvos jelezte, hogy hamarosan lesznek olyan oltások, amelyek bizonyos ráktípusok ellen nyújtanak védelmet.

Kapcsolódó tartalom

Döbbenetes mennyiségű betegséget fogunk tudni meggyógyítani ennek a járványnak köszönhetően – jelentette ki, hozzátéve: a covid idején nagyon felgyorsultak a kutatások.

Közölte azt is: a Földön több tízezer olyan vírus létezik, amiből hasonló világszintű pandémia alakulhatna ki.

Tudományos szemmel a koronavírus elleni oltások hatékonyak voltak – mondta Szlávik János, aki jelezte azt is, hogy a magyar lakosság 60-70 százaléka kapott legalább egy vakcinát, az idősek 70-80 százaléka pedig többet.

Szlávik János sajnálatát fejezte ki, amiért a lakosság egy része bizalmatlan és oltásellenes maradt, majd ennek kapcsán megjegyezte, hogy ebben a régióban ennyit engedett meg az egészségtudatosság.

Kiemelte azt is, hogy járványhelyzetben bizonyos emberi jogok korlátozása elkerülhetetlen.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke kijelentette: a védőoltások hasznosak és jók voltak.

Kapcsolódó tartalom

Felidézte, az egészségügyi dolgozók kötelező vakcinációja rendkívül komoly szervezőmunkát igényelt.

Hozzátette: a gyógyszerészek körében minimális volt a halálozási statisztika.

Az elnök beszélt arról is, hogy járványhelyzetben az egészségügynek félkatonai szervezetként kell működnie, mert ilyenkor az orvosokra, gyógyszerészekre van bízva az egész társadalom.
Rendkívül fontosnak nevezte továbbá a kritikus vakcinák, gyógyszerek, védőeszközök magyarországi előállítását. Amiből lehet, önellátónak kell lenni – húzta alá, megjegyezve: a koronavírus-járvány idején nagy kockázattal járt a kitettség.

Ajánljuk még