– Miért ajánlja az olvasóknak, hogy ellátogassanak a májusi Csillagtúrára?
– Gyula városa egy komplex turisztikai attrakció. Az olyan állandó helyszínek mellett, mint a Várfürdő, a Vár, az Almásy-kastély és a gasztronómiai vonzerő, nagyon fontos, hogy legyenek rendezvények is, amelyek szórakozást biztosítanak. A Csillagtúra pedig pontosan egy ilyen lehetőség.
Európa számos országából érkeznek tűzoltók, akik olyan programokat biztosítanak, amilyeneket nem lehet máshol látni Magyarországon. Oldtimer tűzoltóautók felvonulásától kezdve a tűzoltózenekari programokon át egyéb olyan speciális programok is lesznek, amelyek a tűzoltók világához kapcsolódnak.
Kapcsolódó tartalom
– Az elmúlt öt évben válság válságot követett az egész világon: volt egy COVID, utána pedig kitört az orosz-ukrán háború, amely energiaválságot eredményezett Európában. Hogyan vészelte a városuk ezeket a megpróbáltatásokat?
– A pandémia és az energiaválság ellenére a városüzemeltetés zökkenőmentesen zajlott, és a fejlesztéseinket meg tudtuk valósítani. Egy előre elfogadott fejlesztési programot valósítottunk meg, amely a fontos ágazatok valamennyiére kiterjedt.
Kiemelném, hogy a város gazdaságában történelmi jelentőségű esemény volt az Airbus gyárnak az átadása, ami a légi járműipar egyik legjelentősebb szereplőjének gyárt helikopter alkatrészeket.
Megjegyzem, hogy a rendszerváltozás után megszűntek a helyi ipari kapacitások, és ez volt az első termelőüzem, ami megépült. Az Airbus gyárában magas hozzáadott értékű ipari tevékenység zajlik, amely képzett szakembereket igényel. Ez pedig egybeesik az önkormányzat szándékával, hogy a képzett fiatalokat helyben tartsa.
– Volt állami támogatás is a projekt megvalósításában?
– Ez a gyár az Airbus és a magyar állam közös vállalata, tehát a magyar állam tulajdonosként is jelen van, és különféle támogatásokban is részesítette. Az Airbus egyébként több települést is versenyeztetett.
– Hogyan birkóztak meg az energiaválsággal?
A településen már a válság előtti tíz évben megkezdtük az energetikai rendszerek korszerűsítését.
Az Erkel ház felújításánál, valamint a romjaiból újjáépített Almásy-kastély esetében is geotermikus fűtési rendszert építettünk ki. A Várfürdőben a termálvíz hulladékhőjét hasznosítjuk, valamint napelemes rendszereket építettünk ki, amelyet a fürdő mellett számos más intézményünkben is megvalósítottunk. Több esetben hőszivattyús fűtési rendszert építettük ki.
– Milyen helyzetben van a város a régióban?
– Azt gondolom, hogy ebben a régióban Gyula kiemelkedő település. Alacsony a munkanélküliség, a legutóbbi információim szerint 3,5 százalék a regisztrált álláskeresők aránya. A turizmus is jelentős foglalkoztató, a gazdaságfejlesztés területén pedig több olyan beruházás történt uniós és kormányzati támogatásoknak köszönhetően, amelyek a turizmus fejlesztését szolgálják.
A kormány támogatásának köszönhetően a Kisfaludy Program által építettünk egy kültéri gyermek élménymedencét a Várfürdőben, ami gyermekvízi paradicsom néven ismert. Ezen túlmenően pedig a várfürdő fedett létesítményét is bővítettük. Elsősorban a fürdőzéshez szükséges egyéb kapacitásokat fejlesztjük jelenleg: ilyenek az öltözőkapacitás, a gyógyászati szolgáltatások bővítése, a vendéglátás, valamint a felújítjuk a lovardát is, ami az egyik fedett gyógyfürdő létesítmény. Ezen felül az egyik műemlék épületből játszóházat tudtunk létesíteni, és felújítottuk a Százéves Cukrászdát, ami Magyarország második legrégebbi cukrászdája. Illetve felújítottuk a Ladics-házat, ami a 19. századi polgári élet kultúrát mutatja be, valamint bővítettük a kerékpárutakat is, amelyek a Körösökhöz vezetnek.
– Polgármesterként hogyan látja a közelgő önkormányzati választások jelentőségét?
– Nagyon fontosnak tartom, hogy ne törjön meg a város fejlődése. Ehhez viszont szükség van arra a stabilitásra, amelyet eddig biztosítottunk. Ez feltételezi a fejlődést is, és nagyon fontos a biztonság.
Azaz fontos a gazdálkodás biztonsága, amelyet az a fajta kiszámítható politika is garantál, amelyet folytatunk a kormányzattal történő partneri együttműködésben. Egy vidéki kisváros ezek nélkül a feltételek nélkül, főleg itt Kelet-Magyarországon, nem tud fejlődni.
Minden olyan fejlesztés fontos számunkra, amely a zöld környezetet gyarapítja, vagy éppen megóvja. Az elmúlt években parkokat újítottunk fel. Gyulán hagyományos a parkok hálózata, amelyek hozzájárulnak a levegő tisztaságához. De nagyon fontos számunkra, hogy a város körül is egy zöld gyűrűt hozzunk létre. Gyula területén van a Békés vármegyei erdők nagyjából 50 százaléka. Viszont a város déli és délnyugati részén vannak még olyan önkormányzati tulajdonú területek, ahol lehet erdőt ültetni.
Az elmúlt öt évben 20 hektáron telepítettünk erdőtölgyes erdőket és még körülbelül 80 hektárnyit szeretnénk ültetni. Ha sikerül, akkor egy zöld gyűrűt hozunk létre a város körül, ami megszűri a levegőt és a város klímáját is kellemesebbé teszi, valamint a biodiverzitás növeléséhez is hozzájárul.
Ezekhez a célokhoz tartozik például a városi könyvtár kertjében létrehozott japánkert is, amelyet egy helyi civil szervezettel közösen, a Japánkert Barátok Egyesületével hoztunk létre pályázati forrásból.
– Jól tudom, hogy a gyulai húsüzem is önkormányzati tulajdonban van?
– A vállalat 2012-ben magántulajdonban volt és felszámolás alá került, azonban a kormány jelentős összegű gazdaságfejlesztési támogatásban részesítette az önkormányzatot, amivel újjászerveztük a gyulai húsipart. Megvásároltuk a felszámolótól a gyár ingó és ingatlan vagyonát, valamint a termeléshez szükséges valamennyi jogosítványt és szabadalmi védjegyeket.
A dolgozókat átvettük és egy új kft-t alapítottunk, amely 100 százalékig az önkormányzat tulajdonában van. 2013 óta működünk nyereségesen. Akkor nagyjából háromszáz munkahelyet mentettünk meg, mára pedig 330 fő körül van az ott dolgozók száma.
Kiemelt kép: A gyulai vár 2024. április 9-én. (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)