Időjárás

Jön a zápor és a jégdara

Szilágyi Péter: A diaszpórapolitika célja, hogy a programokban részt vevők úgy élhessék meg magyarságukat, ahogyan szeretnék

A kormány diaszpórapolitikájának egyik legfontosabb célja, hogy az ehhez kapcsolódó programokban részt vevők úgy élhessék meg magyarságukat, ahogyan azt szeretnék – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára kedden, Budapesten.

Szilágyi Péter a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NKI) által szervezett „Jó gyakorlatok a diaszpórapolitikában” címmel tartott konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy programjaik a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarok számára is egyre népszerűbbek, ráadásul nemzetközi konferenciák is bizonyítják, hogy a diaszpórapolitika mára egy „igazán felkapott téma” lett.

Elmondta, hogy mintegy két és fél milliós lélekszámú az a közösség, aki magyarnak, vagy magyar származásúnak tartja magát, és nem Magyarországon, vagy a Kárpát-medencében él. Különösen az Egyesült Államokban, Németországban, Nagy-Britanniában, illetve Ausztráliában él jelentős lélekszámú magyarság – fűzte hozzá.

A diaszpórában élő magyarokat például a Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíj-program segítségével tudják segíteni, az egyházakkal együttműködésben.

Szilágyi Péter a Rákóczi Szövetséggel együttműködésben ezer fiatal számára biztosított táboroztatásokat, a hétvégi magyar iskolák találkozóját, illetve a külföldi magyar cserkészszövetség táboroztatásait is említette, ez utóbbit helyben szervezik azok számára, akik most még nem beszélik olyan jól a magyar nyelvet. Kiemelte: Argentínában például erre a programra sokkal többen jelentkeztek, mint ahány magyarról előzetesen ott tudomásuk volt.

Kapcsolódó tartalom

Elmondta, hogy a győri Széchenyi István Egyetemmel folytatott együttműködés eredményeképpen a diaszpóra magyarságát oktató pedagógusoknak egy mesterképzést is indítottak, a hétvégi iskolákban tanuló mintegy 11 ezer gyermeket pályázatok útján is támogatják.

A Magyar Diaszpóra Tanácsot a helyettes államtitkár a legfontosabb fórumnak nevezte, és a nemzetpolitika területén kiemelt fontosságú intézkedésként említette a határokon túli magyarok számára az állampolgárság megadását, illetve a 2010-ben megalakult Nemzeti Összetartozás Bizottsága létrehozását.

Csáky Csongor, a Magyar Diaszpóra Programot működtető Rákóczi Szövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy „nagy lépés volt a Kárpát-medencén kívüli világban”, amikor a diaszpórában élőket többek között közösségépítő programok létrehozásával kezdték segíteni. A diaszpórákban élő fiatalokkal Budapest nevezetességei után a vidéki helyszíneket is megismertették és végül épp egy vidéki helyszínen, Sátoraljaújhelyen jött létre a „fő bázisuk”.

„Igazán felemelő élmény, amikor Dél-Amerika és a Csángóföld találkozik egymással”

– fogalmazott.

A hétvégi iskolákban találkozó fiatalok ezután az otthonukban is aktívvá válnak – mondta, hozzáfűzve, hogy idén is több mint 700 fiatal vesz részt a programokban. Csáky Csongor kiemelte a hálózatépítés fontosságát, és hangsúlyozta: a jövő a magyar közösségek együttműködésében van.

Kapcsolódó tartalom

Hernyes Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Magyar Nyelvi Képzésekért, Diaszpóra és Balassi Programokért felelős főosztályának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a hétvégi iskolákban tanítók módszertani konferenciák keretében oszthatják meg egymással tapasztalataikat.

Ismertetése szerint a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram a diaszpórában élő fiatalok felsőoktatásban való részvételét segíti elő, feltétele pedig, hogy az ösztöndíjban részesülő fiatal tanulmányait követően legalább két évig közösségi munkát végez a diaszpórában.

A jelentkezés 30 egyetemre adható be, amelyeken 1400 képzés várja a fiatalokat.

Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség honosítási eljárás koordinálásáért felelős miniszteri biztosa elmondta, hogy a Hazaváró program keretében már létrejött a Hazaváró Iroda, amely a hazaköltözni kívánók számára nyújt támogatást. A miniszteri biztos a külföldön élő magyarok hazatérésének segítését alapvető állami feladatnak nevezte.

„A program a magyar közigazgatás jobbik oldalát mutatta meg” – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a programot folyamatosan monitorozzák, további ösztönzőkben gondolkoznak.

Jarjabka Ákos, a Pécsi Tudományegyetem docense, a Diaszpóra Projekt Hálózat vezetője elmondta, hogy egyetemükön 2017-ben jött létre a diaszpóra hálózat. Különböző fórumokat kezdtek szervezni és ezek segítségével jutottak el a diaszpóra magyarságához, akiknek szervezetei a stratégiai szövetségeseik.

Lampert Bálint, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar egyetemi adjunktusa elmondta, hogy létrehozták többek között az Apáczai hírlevelet, melynek segítségével tudják tartani a kapcsolatot a hétvégi magyar iskolákkal, valamint diaszpóra podcastokat is készítettek, amelyek a honlapjukon elérhetőek.

Gazsó Dániel, a konferencia panelbeszélgetéseinek moderátora, az NKI diaszpórakutatásokért felelős referense többek között azt hangsúlyozta, hogy Magyarország diaszpórapolitikája az egyik legkiterjedtebb a világon.

Kiemelt kép: Trianon-emlékmű, Hatvan, Kazinczy utca (köztérkép).

Ajánljuk még