A múlt hét elején Németország elküldte első katonai egységét Litvániába. A cél az, hogy egy teljes páncélos dandár állandóan a balti államban állomásozzon. A tervek szerint az 5000 fős egység a fehérorosz határtól mintegy 20 kilométerre teljesít majd szolgálatot.
Miközben az ehhez hasonló lépések és
a háborús nyilatkozatok egyre csak fokozzák a háborús feszültséget,
nemrég Volodimir Zelenszkij ismét azt mondta: az EU-nak júniusban meg kellene kezdenie a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Szerinte minden demokratikus európai nemzet megérdemli, hogy az EU és a NATO tagja legyen.
„Putyin el akarja pusztítani Ukrajnát, és ezt követően Oroszország összes többi szomszédját is meg akarja hódítani. Az életünknek és a biztonságunknak egyszerűen nincs alternatívája. Ukrajnát meg kell hívni a NATO-ba” – szögezte le az ukrán elnök.
Ha ez megtörténne, akkor az a harmadik világháború kitörését jelentené – erről az Origo írt. A lap emlékeztet: Brüsszel 2022 júniusában adta meg Ukrajnának az EU-tagjelölti státuszt, a hivatalos csatlakozási tárgyalások pedig tavaly decemberben kaptak zöld utat. Viszont mindkettő nagyrészt szimbolikus gesztus volt, amelyek célja, hogy kifejezzék a támogatást Kijevnek.
Emmanuel Macron továbbra is erőlteti háborús tervét.
A francia elnök még februárban nyilatkozott úgy, hogy nem kizárt a NATO-csapatok küldése Ukrajnába. Később több ország képviselője is kijelentette, hogy támogatja ezt.
Lettország védelmi minisztériumának szóvivője szerint amennyiben a NATO-tagok egyezségre jutnak, ők is szívesen küldenek katonákat Ukrajnába. A finn védelmi miniszter fegyverek küldéséről beszélt, a cseh elnök pedig a katonai szakemberek Ukrajnába küldését szorgalmazta.
Az Origo szerint az is kiderült:
Emmanuel Macron folyamatosan győzködi Olaf Scholz német kancellárt, hogy Taurus rakétákat szállítson Ukrajnának,
amelyekkel az ukránok könnyedén célba vehetnék akár Moszkvát is, ami viszont atomháborúhoz vezetne.
Szakértők szerint egy ilyen terv azért is veszélyes, mert
Európa védelmi képessége leépült az elmúlt években.
Az Európai Unió sem megfelelő nyersanyagbázisokkal, tartalékokkal, sem megfelelő energiabázisokkal, tartalékokkal nem rendelkezik. A német, a brit és a francia vezérkari főnök szerint, ha egy külső támadás érné az országukat, akkor nagyjából egy hétig tudnák tartani magukat – erről az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója beszélt. Horváth József úgy fogalmazott: az európai védelmi ipar high-tech része generációkkal lemaradt a nagyhatalmaktól.
„Akár az űrfegyverkezést, akár a nagyhatótávolságú rakétarendszereket nézzük. Akár olyan fajta fegyvereket, amelyek egy atomcsapással szemben egy ellencsapást tudnának végrehajtani, és nem feltétlenül atombombára gondolok, ezekben mind-mind az Európai Unió generációkkal van lemaradva” – magyarázta Horváth József Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.
„Mi nem fogjuk megengedni azt, hogy hazánkból hurcoljanak el katonákat a szomszéd országban dúló háborúba” – ezt az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára mondta a közösségi oldalán.
Zsigmond Barna Pál úgy fogalmazott:
az EP-választáson arról döntünk, hogy háborút vagy békét akarunk.
„A kormány egyértelműen kiáll az ország és a magyar nemzet védelme mellett. Szerintünk tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Mi nem fogjuk megengedni azt, hogy hazánkból hurcoljanak el katonákat a szomszéd országban dúló háborúba” – hangsúlyozta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára.
Zsigmond Barna Pál hozzátette: a kormány azt szeretné, ha az Európai Unióban is megerősödnének a józan hangok. Hozzátette: Brüsszelben változásra van szükség, a békepárti, szuverenista álláspontnak felül kell kerekednie ahhoz, hogy Európa valóban a biztonság és a béke közössége lehessen.
Kiemelt kép: Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára az illegális bevándorlásról a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében tartott sajtótájékoztatón 2024. március 20-án. Kiemelt feladatként kezeli majd az illegális migráció elleni küzdelmet az év második fél évben esedékes uniós magyar elnökség. (Fotó: MTI/Kovács Tamás)