– Tavaly a kínai vendégforgalom a négyszeresére nőtt a 2022-höz képest hazánkban, 2024-re pedig további bővülés várható. Milyen okok vannak a jelenség hátterében?
– Magyarország egy biztonságos és érdekes ország számukra. Ráadásul jó a kapcsolatunk Kínával, ez abból is látszik, hogy a schengeni országok közül először hazánk kapott arra lehetőséget, hogy fogadjon olyan kínai turistákat, akiket a kinti utazási irodák hoznak ide, korlátozások nélkül. Kína sokáig bezárkózott a koronavírus-járvány miatt, a számokat is ez alapján kell néznünk. Ha a 2019-es rekordévhez viszonyítunk, amikor körülbelül kétszázezer kínai turista látogatott el Budapestre, hazánkba, és növekvő tendencia esetén ez a szám akár meg is duplázódhat.
– Mi jellemző a kínai turistákra, mik a szokásaik, elvárásaik, amikor Magyarországra érkeznek?
– Fontos tényező számukra, hogy legyen rendszeres, közvetlen légijárat, ha Európába utaznak. Ilyen szempontból Magyarország ideális, mert több kínai nagyvárossal van már közvetlen légijáratunk. A kínai turisták sokáig azt csinálták, hogy eljöttek Európába, megnézték Párizst, Londont, Brüsszelt, magyarán három-négy várost kombináltak egy út alkalmával. A következő alkalommal pedig megnézték Bécset, Prágát, Budapestet. Ez most változóban van, valamikor ide érkeznek elsőnek, és az is előfordul, hogy csak Budapestet választják desztinációnak. Újdonság az is, hogy már a fürdővárosokban is megjelentek a kínai vendégek.
A 2019-ben körülbelül kétszázezer kínai turista látogatott el Budapestre, hazánkba” (Fotó: hirado.huHorváth Péter Gyula)– A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 februárjában a turisztikai szálláshelyeken 883 ezer vendég 2,2 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 23, a vendégéjszakáké 19 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 14, a külföldivendég-éjszakáké 24 százalékkal emelkedett. Mi lehet ennek a dinamikus növekedésnek az oka?
– A dinamikus növekedés oka, hogy Budapest és Magyarország biztonságos és ár-érték arányos úti cél, az utazási kedv erősödik a világban, nálunk pedig bőven várja pozitív élmény a vendégeket. Egyre több a színvonalas rendezvény, megújult sok szállodai szoba és kemping, új szálláshelyek is nyíltak, a hazai turizmust pedig a Szép-kártya is pörgeti.
– Az infláció, az energiaárak megugrása Magyarországon hogyan befolyásolta a turisztikai szektort?
– Az inflációs hatás a világon mindenhol jelen volt, de ettől nem csökkent az utazási kedv. Ráadásul Magyarország rendkívül ár-értékarányos úti cél, ez vonzóvá teszi más országok számára hazánkat. Ha a Központi Statisztikai Hivatal az Eurostat (az EU statisztikai hivatala) adatait nézzük, látjuk vannak növekvő árak, de vannak turisták is. Nem vetette vissza a turizmust az inflációs hatás. Ha azt nézzük, hogy húsz évvel ezelőtt milyen árakon lehetett utazni, világosan látszik, hogy sokkal jobb áron tudunk légi úton egyes úti célokat meglátogatni manapság, még a gazdasági válság árnyékában is.
– Balaton 2024. Mire lehet számítani? A jelentős árdrágulás miatt tavaly kevesebben utaztak a magyar tengerhez. Ezen a nyáron lehet pozitív változás?
– Valóban volt egy megtorpanás tavaly júniusban, de ha összességében nézzük az adatokat, nem volt rosszabb, mint az előző esztendőben. Nem szabad a koronavírus-járvány alatti időkből kiindulni, amikor mindenki belföldi utazásban gondolkodott, mivel tartottak az emberek attól, hogy külföldön ragadnak karanténban. A korlátozások feloldásával persze sokan szerették volna látni a tengert. Tavaly csúcsot döntött a magyar turisták száma Horvátországban, elérte a hétszázezret. Ugyanakkor a Balatonnak nagy előnye, hogy mindenki megtalálhatja a pénztárcájának megfelelő lehetőségeket: van ötcsillagos szálloda, de van kempingezési lehetőség is, szabadstranddal is.
„Tavaly csúcsot döntött a magyar turisták száma Horvátországban, elérte a hétszázezret” (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)– Mi, magyarok szeretjük nyaranta felkeresni Horvátországot, Bulgáriát, Görögországot. Formálódik új trend is, vagy maradnak a klasszikus kedvelt úti célok?
– A fenti úti célok mellett szívesen utazunk Ausztriába, Olaszországba, Montenegróba, Albániába, Egyiptomba, Tunéziába. Érdekesség, hogy van egy kettős hatás: a magyarok egy része kezd hasonlítani a németekhez, akik már decemberben lefoglalják a következő évi nyaralásukat, mások meg az utolsó pillanatig kivárnak a döntéssel.
– Mennyiben változtatta meg a turisztikai piacot a fapados légitársaságok, illetve az Airbnb-k megjelenése?
– Vannak olyan időszakok, élethelyzetek, amikor az utazási iroda nagyobb biztonságot tud jelenteni. Ilyen, ha a gyerekkel utazunk, vagy egzotikus országba megyünk. Az utazási irodák alkalmazkodtak az új körülményekhez: a fapados légitársaságoknál egyszerre lefoglalnak több helyet, ez az úgynevezett block seat. Ilyenkor megszervezik még a szállást, illetve a repülőtéri transzfert.
„A magyarok egy része kezd hasonlítani a németekhez, akik már decemberben lefoglalják a következő évi nyaralásukat” (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)– Hazánkban egyes budapesti kerületekben az Airbnb-tulajdonosok és a többi lakó között komoly nézeteltérések alakultak ki a turisták viselkedése miatt. Más európai nagyvárosban is vannak hasonló gondok?
– Nagyon sok helyen okoz gondot az úgynevezett „overtourism”. A Kanári-szigeteken tüntetéseket szerveztek emiatt, Dubrovnik korlátozta azon látogatók számát, akik bemehetnek a belső területekre, más helyeken pluszpénzt kértek az oda érkezőktől a helyiek életminőségének jobbítása érdekében. Ugyanakkor a turizmus egy gazdasági üzletág, ezt nem szabad elfelejteni. Velencében sokan költöztek ki a belvárosból, és a régi lakásukat kiadták szálláshelynek, vagy olyan áron tudták értékesíteni, amiből medencés villát vásároltak a tengerparton.