Aktuális

Elhunyt O.J. Simpson

Kormányinfó: Ötpontos intézkedési csomagról döntött a kormány

| Szerző: hirado.hu
Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy István agrárminiszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő csütörtökön Kormányinfót tartott.

Az EP rossz döntést hozott

Az Európai Parlament (EP) rossz döntést hozott a migrációs paktum szerdai elfogadásával – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.

Gulyás Gergely hozzátette: az is mutatja, hogy „mennyire szélsőségesen rossz javaslatról” volt szó, hogy az EP-ben – ahol a miniszter szavai szerint – 70-80 százalékban „a bevándorlás nagy barátai ülnek”, csak 55-56 százalékos többséggel mentek át a jogszabálytervezetek.

Hozzátette: „Nyugat-Európa társadalmi fejlődésének hibáit Közép-Európának nem kell elszenvednie”,

és Magyarország nem fogad el olyan európai döntéshozatalt, ami ezt a problémát Közép-Európára és Magyarországra „lökné át”.

Csatlakozni tudunk a lengyel miniszterelnökhöz, Donald Tuskhoz, aki világossá tette, Lengyelország semmilyen relokációt nem fogad el, a migránsok elosztását nem fogja végrehajtani, és nem hajlandó azért pénzt fizetni, hogy ne hozzanak olyan embereket ide, akikkel nem akarunk együtt élni – tette hozzá.

Kapcsolódó tartalom

Elutasítjuk a kötelező elosztást és elutasítjuk, hogy pénzt kelljen fizetnie Magyarországnak azért, mert nem vesz át migránsokat. Ez a döntés ebben a formában végrehajthatatlan, Európa számára nem jelent segítséget, és a migrációtól szenvedő társadalmak számára sem fog érdemi segítséget jelenteni – mondta. Hangsúlyozta: bármilyen európai döntéssel szembeszállva is, Magyarországot és a magyar társadalmat meg kell védeni a migráció káros hatásaitól.

A miniszter szólt arról is, hogy a keddi ülésén a kormány elemezte a nemzetközi politikai és katonai helyzetet.

Nagyon veszélyes pillanatban vagyunk, a következő fél év világpolitikai eseményei döntőek lesznek abból a szempontból, hogy a háború vagy béke irányába mozdul-e el a világ és Európa

– mondta.

Hozzátette: már Európa meghatározó politikusai beszélnek arról, hogy Ukrajnába katonákat kell küldeni, „noha ez korábban egyértelműen vörös vonal volt az Ukrajnát fegyverekkel támogató országok számára is”. Jelezte: a katonák Ukrajnába küldése rendkívüli mértékben megnöveli a háborúba belekeveredés veszélyét.

Kapcsolódó tartalom

Gulyás Gergely szerint aggasztó, hogy a NATO is irányt váltott a kérdésben. Hozzátette: korábban a NATO csak kommentálta az ukrajnai történéseket, de nem vált a konfliktus tevékeny részesévé, és a világháború veszélyére hivatkozva utasította el a beavatkozás lehetőségét.

Mint mondta, ebben „éles és rosszirányú negatív fordulat állt be”, nyilvánosságra került egy NATO-Ukrajna-misszió terve, azaz a NATO arra készül, hogy Ukrajna oldalán a gyakorlatban is bevonódik a konfliktusba, létre akarnak hozni egy 100 milliárd dolláros alapot, amivel a katonai kiképzést akarják segíteni és a fegyverszállítást koordinálni.

Közölte: Magyarország mint NATO-szövetséges, komolyan aggódik emiatt, Magyarország ugyanis védelmi szövetségként tekint a NATO-ra. Azért léptünk be a szövetségbe, mert egymást akarjuk megvédeni és nem azért, hogy együtt lépjünk fel más ellen, bármilyen megalapozott morális érvelés is álljon emögött – emelte ki.

Hangsúlyozta: a magyar külpolitika a NATO-n belül továbbra is azt fogja képviselni, hogy semmilyen olyan lépést nem tehetünk meg, ami a világháború irányába vezet. Ezért Magyarország keresi a lehetőséget, hogy egyhangú döntéshozatalra épülő védelmi szövetség ilyen irányú döntése esetén ebből valamilyen formában kimaradhasson – tette hozzá.

Közölte: mindent megtesznek, hogy Magyarországot a lehető legkisebb veszély fenyegesse akár más országok vagy a NATO veszélyes és a világháború kockázatát növelő döntései ellenére is.

Beszámolt arról is, hogy a miniszterelnök Biró Marcell személyében nemzetbiztonsági főtanácsadót nevezett ki. Magyarország nemzeti érdeke, a nemzeti szuverenitás védelme összehangolt felkészülést igényel, a nemzetbiztonsági főtanácsadó összehangolja a hadsereg, szolgálatok és a kormány más szerveinek a munkáját, védelmi koordinációt lát el a kormányon belül – mondta.

Megismételte: a kormány szerint a háborúnak nincs katonai megoldása, béketárgyalásokra és tűzszünetre van szükség. Ennek ellenére a kormány mérlegelte, a magyar gazdaság szempontjából mivel jár egy hosszú háborús korszak, hiszen alapvetően más gazdaságpolitikát kíván a háborús időszak, mint a békés időszak.

Ma azt tudjuk mondani, a jövőre vonatkozó legfontosabb döntést november 5-én az amerikaiak hozzák meg, és egészen más forgatókönyv fog érvényesülni a háború és béke szempontjából, ha Donald Trump az Egyesült Államok elnöke, mintha a jelenlegi adminisztráció marad, ezért a 2025. évi költségvetési javaslatot november 5-én követően nyújtjuk be – mondta.

Kapcsolódó tartalom

Jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány

Varga Mihály pénzügyminiszter közölte: az idén 2,5 százalékos, jövőre pedig 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány.

Kifejtette: a háborús helyzetben az Európai Unió a vártnál lassabban lábal ki a válságból, a német gazdaság hosszú ideje gyengélkedik, és az exportpiacok szintén gyengék; emiatt háborús helyzetre tervezett makrogazdasági pályával számolnak, amely szerint a gazdaság az idén visszatér a növekedési pályára, és 2,5 százalék körüli GDP-bővülés valósulhat meg.

Hozzátette: várakozásaik szerint a növekedés idén az év második felében gyorsul, ami segíti az államháztartás helyzetét is.

A tárcavezető jövőre 4,1 százalékos GDP-növekedést nevezett megalapozottnak.

Fontosnak ítélte Varga Mihály a költségvetési hiány és az államadósság további csökkentését. A hiány az idén 4,5 százalék, jövőre 3,7 százalék, 2026-ban pedig 2,9 százalék lehet GDP-arányosan – ismertette.

Kapcsolódó tartalom

Annak érdekében, hogy a költségvetési hiányt csökkenő pályán tartsák és az idénre kitűzött 4,5 százalékos hiánycélt elérjék, a kormány állami beruházások újraütemezéséről döntött, amellyel 675 milliárd forint megtakarítás érhető el. Kérdésre közölte: tárcánként meghatározott keretösszeg alapján döntik el, mely beruházások elhalasztására van lehetőség. Nem törlik, hanem átütemezik az érintett fejlesztéseket – húzta alá.

Elmondta, hogy emellett is – az átütemezés ellenére – több mint 2000 milliárd forintnyi állami beruházás valósulhat meg, ide nem értve a részben uniós forrásból megvalósuló projekteket.

Ezt komoly eredménynek nevezte, hiszen továbbra is az EU élvonalába tartozik az ország a beruházási rátát illetően, amely továbbra is 26,3 százalék feletti. Ezzel a lépéssel stabil helyzetbe hozzák a költségvetést, miközben az elért eredményeket megvédik: megőrzik a rezsivédelmet, a családtámogatásokat, a nyugdíjakat – mondta.

Ötpontos agrár intézkedési csomagról döntött a kormány

Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy ötpontos intézkedéscsomagról döntött a kormány az európai agráriumban kialakult helyzet miatt.

Közölte: azon mezőgazdasági termékekre, amelyeket tilos behozni Ukrajnából, teljes körű bejelentési kötelezettséget írnak elő, származzanak bármely országból. A bejelentést a Nébih felé kell megtenni elektronikusan annak, aki a terméket értékesíti vagy a fuvarozást végzi, illetve szervezi.

A kormány intézkedett arról is, hogy a Magyar Államkincstár május 31-ig fizesse ki a terület- és állatalapú támogatásokat. Eddig 470 milliárdot fizettek ki 156 ezer gazdálkodónak, most mintegy 265 milliárd forint támogatás kerül a gazdálkodókhoz május végéig, ebből legalább 50 milliárd forintot ezen a héten utalnak.

Kapcsolódó tartalom

Döntöttek arról is, hogy a kormány 2026-ig további, legfeljebb 45 milliárd forintot biztosít az Agrár Széchenyi Kártya programhoz, az 5 százalékos kamatszinttel igénybe vehető konstrukcióra már több mint ötezer termelő jelezte igényét, 124 milliárd forint értékben.

Elmondta: a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után évente befizetett adó visszaigényelhető részét a kormány 90 százalékra emeli, ami újabb egymilliárd forintnyi éves többlettámogatást jelenthet az ágazatnak.

Beszámolt róla: az importot érintő és a termelők gazdasági helyzetén javító intézkedések mellett megerősítik a beruházások támogatását is.

Folytatják a 2021-ben elindított beruházási programot, ennek a szándéknak pedig „megágyaz” az a korábbi döntés is, amellyel az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosítottak. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretén belül 2027-ig 1500 milliárd áll rendelkezésre az ágazatban – ismertette.

Elmondta: tavasszal 200 milliárd forintos keretösszeggel hirdetnek feldolgozóipari pályázatot, szintén 200 milliárdos kerettel pedig állattartó telepek megújítására irányuló felhívást. A héten megjelentek az egységes kérelmek benyújtására vonatkozó jogszabályok, és a gazdálkodók április 10. és június 10. között összesen 44 jogcímre nyújthatják be támogatási igényeiket.

Kapcsolódó tartalom

„A jelenlegi helyzetben felértékelődik a kormányzati segítség szerepe az ágazatban, legyen szó az import átláthatóvá tételéről, a támogatásokról, a hitelfinanszírozásról vagy a jövőbe mutató fejlesztésekről” – fogalmazott a miniszter.

A miniszter közlése szerint azért van szükség a beavatkozásra, mert a piacot súlyos túlkínálat és alacsony árak jellemzik. Ennek oka, hogy 2022 nyarán az Európai Unió úgy döntött, Ukrajna vámmentesen és korlátozás nélkül exportálhat mezőgazdasági termékeket az EU területére.

„Az ukrán termékek hatalmas mennyiségben jelentek meg az uniós tagállamok piacain, erősen korlátozva ezen országok értékesítési lehetőségeit” – magyarázta Nagy István, aki szerint „egyértelműen látszik, hogy Brüsszel és az Európai Bizottság elárulta az európai gazdálkodókat, és helyettük az ukrán oligarchákat támogatja”.

Elmondta azt is, hogy az európai agráriumot soha nem érte még ilyen mértékű zöld ideológiai befolyásolás és nyomás, mint az elmúlt időszakban.

„Minden szakmai alapot nélkülöző, semmilyen hatástanulmánnyal nem alátámasztott előírások miatt az európai gazdák elvesztették a versenyképességüket és a jövőképüket” – fogalmazott, kiemelve: az európai „green deal” nem megállapodás, hanem sokkal inkább diktátum volt az európai gazdák részére.

Rögzítette: a magyar kormány a gazdák érdekében cselekszik, akik a kihívásokkal teli években is folyamatosan biztosították az ország élelmiszerellátását. Hangsúlyozta: a gazdák és a kormány stratégiai szövetségesei egymásnak.

„Érkezzenek a kihívások bárhonnan, elkötelezettek vagyunk abban, hogy a gazdák érdekeit és versenyképességét mindenáron megvédjük. A biztonságos élelmiszerellátás ugyanis nemcsak stratégiai, hanem egyben nemzetbiztonsági érdek is” – mondta, hozzátéve: „közös felelősségünk az, hogy a magyar ember asztalára minden nap friss és biztonságos élelmiszerek kerülhessenek”.

Családi házak energetikai felújítását támogató programot indít a kormány

A Kormányinfón Vitályos Eszter kormányszóvivő bejelentette: az 1990 előtt épült családi házak energetikai felújítását támogató programot indít a kormány 108 milliárd forintos keretösszeggel uniós forrásból.

Elmondta, a külső falak hőszigetelésére, a nyílászáró-cserére, a használati melegvíz-rendszer és a fűtésrendszer korszerűsítésére kapható 2,5-3,5 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás. Az átlagosnál alacsonyabb átlagjövedelmű járásokban magasabb támogatást vehetnek igénybe a családok – fűzte hozzá.

Kapcsolódó tartalom

A beruházásokkal kapcsolatban elvárás, hogy legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni. Ez már a nyílászárók cseréjével és a külső szigeteléssel teljesíthető – közölte a kormányszóvivő.

A beruházás költségét a tulajdonosok önereje mellett kamatmentes hitel és vissza nem térítendő támogatás fedezi, ez utóbbi együttes nagysága 6 millió forint.

A programot a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) bonyolítja le, a támogatást a kereskedelmi bankok MFB-pontjain igényelhetők.

A program 127 milliárd forintnyi beruházást generál a hazai építkezésgazdaságban, így a magánberuházásokon keresztül támogatja a szektor fellendülését és hozzájárul ahhoz, hogy a kormány 2024-ben újraindítsa a gazdaságot – mondta.

A kormányszóvivő szólt arról is, a háború okozta nemzetközi energiaválság egyértelművé tette, hogy erősíteni kell önellátási képességeinket és energiaszuverenitásunka, ami a fogyasztás mérséklésével is csökkenthető.

Kapcsolódó tartalom

A háromgyermekes anyák szja-mentességéről ősszel dönt a kormány

Varga Mihály pénzügyminiszter a Kormányinfón elmondta: a háromgyermekes anyák szja-mentességéről ősszel, a költségvetés benyújtásakor döntenek; a nyugdíjprémium szabálya világos, 3,5 százalékos növekedés felett kell fizetni.

A Matolcsy György MNB-elnökkel tartott márciusi találkozóról közölte, az Európai Központi Bank jóváhagyta a jegybanktörvény módosítását, ezzel kapcsolatban további egyeztetésekre van szükség.

Arról is beszélt, hogy a térségben a magyar üzemanyagok nettó ára a középmezőnyben van. „Nem az adókkal kell foglalkozni, hanem a termelői költségeket kell csökkenteni ahhoz, hogy lejjebb lehessen vinni az árat” – jelentette ki.

A jövedéki adó csökkentésére vonatkozó kérdésre azt mondta, az adótörvények módosítása nincs napirenden; a kormány mérlegelni fog minden körülményt, az adószabályok fő struktúráján nem kíván változtatni”.

Az önkéntes iparkamarai tagsággal kapcsolatban – amit Matolcsy György vetett fel a parlamentben – úgy reagált, hogy a Pénzügyminisztériumnak nincs álláspontja, de a kormánynak van véleménye. „A kamarával közösen dolgozunk azon, hogy Magyarországot versenyképesebb országgá tegyük.”

Kapcsolódó tartalom

Az internet- és telefondíjak 15 százalék körüli emelkedésével kapcsolatban azt válaszolta, hogy az infláció tovább csökken, ezen belül a piaci folyamatoktól is függ, hogy egy-egy hónapban hogyan alakulnak az árak. A kormány monitorozza az árak alakulását.

A pénzügyminiszter a kórházi adósságrendezésről elmondta, a kormány folyamatosan vizsgálja a kérdést, egyeztetést folytatnak a belügyminiszterrel. További kérdésre úgy reagált, a várakozásokhoz képest nőtt az áfabevétel, azzal számolnak, hogy a háztartások idei fogyasztása 2,3 százalékkal, a fogyasztás összességében 2,7 százalékkal nő.

A felvetésre, hogy az önkormányzatok idei pénzügyi egyenlege 108 milliárd forintos mínuszban lesz, azt válaszolta, a kormánynak egy feladata van, az, hogy az önkormányzatok gazdálkodása stabil legyen. A hitelfelvételi kérelmeket a Belügyminisztériummal megvizsgálják, és csak akkor javasolják a hitelfelvételt, ha egy önkormányzat képes annak visszafizetésére.

Az idei költségvetésből 1700 milliárd forintot fordítanak védelmi kiadásokra, hogy a honvédség a legváratlanabb helyzetekben is felkészülten tudjon reagálni.

Varga Mihály az EU vezetői és a belga kormányfő által javasolt új adókra vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, az adózás nemzeti hatáskörbe tartozik, minden brüsszeli felvetést a tagországok mérlegelhetnek. A magyar adórendszer keretei szilárdak, az elmúlt években a munkát és jövedelmet terhelő adókat csökkentették, és a fogyasztást érintő adókból teremtik elő a közkiadások fedezetét – fűzte hozzá.

A kérdésre, hogy Magyarország támogatja-e „a közös háborús kötvénykibocsátást”, úgy válaszolt: Magyarország eddig csak előleget kapott abból a forrásból, amihez kezesként hozzájárult, ezért nagy óvatosság kell minden ilyen kérdés megvizsgálásához.

Kapcsolódó tartalom

Nagy István agrárminiszter elmondta: nem számít az agrárgazdaság tavalyihoz hasonló növekedésére, amely nagy mértékben a 2022-es aszály következménye. Idén sincs elegendő csapadék, AZ aszály kifejezetten sújtja az Alföld déli részét, ezért abban bízik, hogy a tavalyi szintet eléri a mezőgazdaság.

Az ukrán élelmiszerexporttal kapcsolatos kérdésre megerősítette: az eddigi kereskedelmi megállapodásokban a legnagyobb kárt okozó tétel, a gabona nem szerepel. Amíg a búzát nem akarják szabályozni, addig „Magyarország minden körülmények között fenntartja Ukrajna felé a határzárat”.

Az agrárkamarai tagságról azt mondta, olyan előnyöket hordoz, ami számottevően megnyilvánul minden gazda életében. Többségük támogatja a kötelező tagságot – fűzte hozzá.

A GMO-termékekre vonatkozó kérdésre a miniszter hangsúlyozta, a magyar ellenőrzési rendszer a garancia arra, hogy nem kerülhet forgalomba ilyen termék Magyarországon, ahogy Kínából érkező „műmézet” sem árusíthatnak, mert szigorúan ellenőrzik.

Nagy István mindenkinek azt javasolta, hogy közvetlenül termelőtől vásároljon mézet.

Az Agrárminisztérium háttérintézményeinél, cégeinél betöltött pozíciók esetében csak a szakmai érdemek mérvadóak, kizárt, hogy bármilyen családi kapcsolatok előnyhöz juttathatnának valakit – hangsúlyozta.

A kenyér árára vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, egy kiló kenyér árából 53 forintot tesz ki a gabona költsége, az áremelkedés az energiadrágulás és a bérköltség-emelkedés következménye. Nem Magyarországon a legdrágább az élelmiszer, a drágulás mértéke volt magas, azért, mert korábban itt volt a legalacsonyabb az ár – fűzte hozzá.

Vitályos Eszter kormányszóvivő kifejtette, az Építési és Közlekedési Minisztérium mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az építésgazdaság területén a lehető legnagyobb legyen a hazai szereplők támogatása, ezt tartalmazza a magyar építészetről szóló törvény is.

A Mazsihisz Szeretetkórházra vonatkozó kérdésre válaszolva közölte, a költségvetés védelmében hozták a beruházások felfüggesztéséről szóló döntést. Minden megkezdett építkezést be fognak fejezni, torzók nem maradhatnak – fűzte hozzá.

Magyarország nem kíván részt venni semmilyen elosztási mechanizmusban

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, Magyarország nem kíván részt venni semmilyen elosztási mechanizmusban és nem hajlandó fizetni a migránsok áthelyezéséért sem. Ez egy jogvita lesz, a közép-európai országok közül pedig sokan fognak csatlakozni a magyar állásponthoz. Az illegális bevándorlás kérdésében stabil az együttműködés a visegrádi négyek között – mondta.

A miniszter leszögezte, a kormány a NATO bármilyen közös kezdeményezésében úgy vesz részt, hogy abból fegyvervásárlás nem finanszírozható, és ez az Európai Unióra is igaz.

Egy másik kérdésre jelezte: míg Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején néhány tucatnyian voltak börtönben pedofil bűncselekményekért, jelenleg több mint hatszázan.

Azzal kapcsolatban, hogy kínai rendőrök járőröznek Magyarországon, a miniszter elmondta, ugyanilyen megállapodás van például az osztrák, szlovák vagy szlovén hatóságokkal is. Az intézkedés oka, hogy az adott országból sok turista érkezik.

A kínai rendőr nem intézkedhet, nem használhat fegyvert Magyarországon

– szögezte le a tárcavezető, hozzátéve: a kínai turisták száma sokszorosára nőtt az elmúlt időszakban, sőt kínai kolónia is él Budapesten.

Beszámolt arról is, hogy az amerikai elnökválasztás „az év kulcseseménye” lesz az orosz-ukrán háború lezárását illetően. Ha az Egyesült Államok vezetése úgy gondolja, hogy ezt a háborút le kell zárni, akkor megvannak hozzá az eszközei – fogalmazott.

Korrupciós visszaélések lengik körül a Lánchíd felújítását

Gulyás Gergely közölte, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal pénteken hozza nyilvánosságra a Lánchíd-ügyben készített jelentését. A jelentés egyelőre azokat a gyanúkat igazolja, hogy komoly korrupciós visszaélések lengik körül a Lánchíd felújítását – mondta, hozzátéve, egyértelműen van „időbeli összefüggés” a közbeszerzés elnyerése, a teljesítés, a pénzügyi utalás és a gyanúsítottak készpénzfelvétele között. Szavai szerint ez egy olyan korrupciós ügy, „aminek a szálai a budapesti városházára vezetnek”.

Arra a felvetésre, hogy a főváros és a VIII. kerületi polgármester tüntetést szervez, hogy megakadályozzák a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) kampuszának bővítését, Gulyás Gergely úgy fogalmazott, ez Pikó András újraválasztási kampányának része, és hangsúlyozta, az NKE eddig is egyeztetett a kerülettel a fejlesztésekről, és ez a tárgyalási hajlandóság most is megvan.

Vitályos Eszter ehhez hozzáfűzte, az ezt is magában foglaló törvényjavaslat részletesen tartalmazza a kártalanítási szabályokat és mindenki számára megnyugtató módon rendezi a kérdéses ingatlanok sorsát.

Varga Mihály kérdésre válaszolva kifejtette, a világgazdasági helyzet folyamatosan változik, a politikai közeg a háborús eszkaláció irányába mozdult el, erre a költségvetés tervezése során is reagálni kell.

A következő három évre kitűzött makropályán a kormány nem szeretne változtatni, és az államadósság csökkentéséből sem kíván engedni. Leszögezte azt is, nem lesz szükség idén a költségvetésben további módosításokra az idei hiánycél tartásához.

A két meghatározó amerikai elnökjelölt ukrán-orosz háborúhoz való viszonya eltérő, ezt a magyar kormánynak figyelembe kell vennie.

Donald Trump időszakában a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok fejlődtek,

az ezt követő időszak „sajnálatos eseményeként” említette a kettős adóztatásra vonatkozó egyezmény felmondását.

Kérdésre válaszolva elmondta, tételesen átnéztek minden átütemezett beruházást, keretösszeget adnak a tárcák számára, a kormány javaslatokat fogalmazott meg.

A megmaradó, több mint 2000 milliárd forintnyi beruházás között is lehet olyan, amely külső ok miatt nem valósul meg, ekkor be lehet emelni elhalasztott beruházásokat is. Az elhalasztott beruházások közül van, amely csak a 2025-ös évet érintik, de vannak, amelyek áthúzódnak 2026-ra és 2027-re is.

Az első három hónap után 2321 milliárd forint volt a költségvetési hiány. A kamatkiadás 2100 milliárd forint, ami 600 milliárddal több, mint a tavalyi első negyedévi.

A Budapest Airport megvásárlásában is előrelépés történt, ehhez a forrást a költségvetés biztosította, de ez nem növeli az eredményszemléletű hiányt.

A repülőtér-vásárlás stratégiai célkitűzés

– jegyezte meg. Mint mondta, ezek okozták a magasabb hiány, de arra számít, hogy a 4,5 százalékos hiánycél teljesül.

Az Orbán-kormány a tavaszi költségvetési tervezéssel is sokkal pontosabban meg tudta jósolni a várható államháztartási hiány mértékét, mint a korábbi kormányok – mondta Varga Mihály.

A megváltozott kamatkörnyezet, a háborús helyzet, a magas energiaárak minden országot komoly kihívás elé állítanak, az idei lengyel költségvetési hiány 5,1, a szlovák 5,9 százalék körül alakulhat.

A költségvetés kialakításakor azonban azt is mérlegelni kell, hogy a meglévő eredményeket – a magas foglalkoztatottságot, a magas családtámogatást, a bérek és a nyugdíjak értékét – hogyan lehet fenntartani – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

Magyar Péter politikai színrelépését „igyekezett késleltetni”

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: nem tartotta alkalmasnak Magyar Pétert miniszternek. Úgy fogalmazott, Magyar Péter politikai színrelépését „igyekezett késleltetni”.

Hozzátette: amikor 2018-ban a miniszterelnök felkérte a Miniszterelnökség vezetésére, és európai uniós államtitkárt keresett, elmondta Magyar Péternek, hogy a feleségét (Varga Juditot) „kiválóan alkalmasnak” tartja erre a feladatra, sőt utána miniszternek is kiválóan alkalmasnak tartotta. „Őt viszont nem. Nem változott a véleményem azóta” – jegyezte meg.

Arra a kérdésre, indult-e belső vizsgálat, amiért Magyar Péter nemzetbiztonsági védelem alá eső személyeket, minisztereket zsarolt volna, azt mondta: „zsarolni, engem, senki nem zsarolt”, és hozzáfűzte, egyébként „nem szeretem, ha fenyegetnek”. Hozzátette: az üzenet, amit ő kapott, a büntetőjogi határt nem érte el.

Egyetlen egy olyan üzenet volt, amit „én kaptam, ebben az évben ez volt az egyoldalú kommunikációnk Magyar Péterrel, én abból a csoportból kiléptem” – mondta, hozzátéve, az üzenet rendelkezésre áll, és Varga Judit „érdemben és tartalmában nyilvánosságra hozta”.

Arra a kérdésre, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak vizsgálnia kellene-e, miből szervezte Magyar Péter a rendezvényeit, Gulyás Gergely azt mondta: a hivatal eldönti, van-e teendője az ügyben; ő hisz az átláthatóságban és úgy vélte, ha valaki egy láthatóan drága rendezvényt szervez, akkor a támogatói körével el kell tudni számolnia.

Gulyás Gergelyt a Völner-Schadl-ügy kapcsán a Magyar Péter által készített hangfelvételekről is kérdezték. A miniszter elmondta: Varga Judit többször is említette neki, hogy Magyar Péter zsarolja őt, de azzal a kitétellel, hogy „vagy van ilyen felvétel, vagy nincs”. Hogy a fenyegetés valós volt-e vagy sem, azt csak Varga Judit tudta megítélni – fűzte hozzá.

Arra a kérdésre, hogy Magyar Péter kapcsán a miniszterelnök bizalma változott-e az irányába, úgy válaszolt: „nem láttam jelét ennek”.

A kiemelt képen: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (MTI/Bruzák Noémi)

Ajánljuk még