Aktuális

Ma 11 órától Kormányinfó!

Hornung Ágnes: A kormányoldal számára a gyerekek egészsége az első

Újabb 180 nappal hosszabbíthatja meg a kormány a veszélyhelyzetet – döntött az Országgyűlés szerdán. A képviselők több nemzetközi szerződést is elfogadtak, valamint jóváhagyták azt a jogszabályt, miszerint a postákon is lehetőség lesz a havi 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvételre.

Magyar-vietnámi megállapodás a nemzetközi és szervezett bűnözés elleni együttműködésről

Az Országgyűlés 170 igen, egy nem szavazattal és kilenc tartózkodás mellett elfogadta a nemzetközi és szervezett bűnözés elleni magyar-vietnámi együttműködésről szóló törvényjavaslatot.

A jogszabály célja, hogy a két ország között 1998. február 4-én hasonló céllal megkötött megállapodás helyébe új megállapodás lépjen.

Ennek nyomán lehetővé válik a nemzetközi bűnüldözés terén folytatott együttműködés előmozdítása és erősítése, illetve a javaslat rögzíti a nemzetközi bűnözés, a közbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzése terén folytatott együttműködés általános kereteit, továbbá a felek közötti információátadás feltételeit és eljárásrendjét is.

Módosították az EBRD létrehozásáról szóló megállapodást

A törvény az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) létrehozásáról szóló megállapodást módosító, a bank kormányzótanácsa által 2023. május 18-án meghozott, és a tagállamok által elfogadott 259. és 260. számú határozatok kötelező hatályának elismerésére ad felhatalmazást.

Az Országgyűlés által 177 igen szavazattal és öt tartózkodás mellett elfogadott javaslat a jelenlegi működési országok finanszírozásának érintetlenül hagyása mellett Irak térségével és hat szubszaharai állammal bővíti a pénzintézet működési területét, olyan módon, hogy az nem vezethet a bank AAA besorolásának lerontásához.

Ezen felül a módosítással az EBRD hagyományos műveleteire vonatkozó tőkeáttételi limitek az igazgatótanács hatáskörébe kerülnek, azaz nem kell hozzá minden részes állam jóváhagyása, így a döntéshozatal rugalmasabbá válik.

Magyar-török megállapodás a polgári veszélyhelyzeti együttműködésről

Az Országgyűlés 182 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a magyar-török polgári együttműködésről szóló törvényt.

A két ország kormánya között tavaly decemberben kötött megállapodás nyomán lehetővé válik a polgári veszélyhelyzetek terén folytatott együttműködés megerősítése. Az egyezményben a felek rögzítették a polgári veszélyhelyzetek megelőzését, a rájuk történő felkészülés és válaszadás területén folytatott együttműködés általános kereteit, a felek közötti önkéntes segítségnyújtás feltételeit és eljárásrendjét.

A javaslat indoklása szerint a megállapodás jól illeszkedik a magyar-török kapcsolatok rendszerébe, annak további fejlesztését szolgálja.

Felfüggesztették az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződést és kiegészítő dokumentumait

Az Országgyűlés 177 igen, öt nem szavazattal jóváhagyta az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződést és kiegészítő dokumentumait.

Miután Oroszország 2023-ban felmondta a szerződést és ez ugyanabban az évben, november 7-én hatályossá vált, a NATO tagállamok 2023. november 7-én közös közleményt adtak ki, amelyben kinyilvánították szándékukat a szerződés végrehajtásának felfüggesztésére. A felfüggesztéssel NATO tagállamként Magyarország ezen szándéknak tesz eleget.

A postákon is lehetőség lesz a havi 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvételre

A jövőben a bankjegykiadó automaták mellett a postákon is lehetőség lesz havonta két alkalommal ingyenesen felvenni legfeljebb 150 ezer forintnyi készpénzt – az erről szóló jogszabálymódosítást a pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs célú módosításának részeként fogadta el az Országgyűlés 135 igen, öt nem és 42 tartózkodás mellett.

Az elfogadott törvény több európai parlamenti és tanácsi rendeletet, irányelvet ültet át a magyar jogba, amelyek a pénzügyi szereplők által alkalmazott digitális technológiák működési kockázataival szembeni ellenállóképesség biztosítását célozza.

Újabb 180 nappal hosszabbíthatja meg a kormány a veszélyhelyzetet

Az Országgyűlés 135 igen, 47 nem szavazattal felhatalmazta a kormányt, hogy az orosz-ukrán háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetet november 19-ig meghosszabbítsa.

Az igazságügyi miniszter előterjesztése szerint erre azért van szükség, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a háború elől menekülők megsegítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit.

A kormány még 2022 májusában hirdetett veszélyhelyzetet az ukrajnai háború miatt, és annak meghosszabbítására a parlament már többször is felhatalmazást adott.

Megszűnik a Nemzeti Földügyi Központ

Megszűnik a Nemzeti Földügyi Központ, a Nemzeti Földalappal kapcsolatos feladatokat, az erdőtervezési és az öntözési feladatokat az Agrárminisztérium, míg a térinformatikai feladatokat a Magyar Államkincstár veszi át.

Az erről szóló törvényt 140 igen, 21 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

Az általános indoklás szerint a szervezeti változtatástól a feladatok hatékonyabb és olcsóbb ellátása várható, amely létszám-megtakarítással is jár. A közvetlen miniszteri irányítás pedig lehetővé teszi a kormányzati birtokpolitika gyors és pontos megvalósítását.


Állami vagyontárgyakat kaphatnak a kistelepülési önkormányzatok az Országgyűlés szerdai döntése értelmében. A parlament felfüggesztette Molnár Zsolt (MSZP) mentelmi jogát.

Kistelepülési önkormányzatok kaphatnak állami vagyontárgyakat A Magyar falu program folytatásaként a jövőben lehetőség lesz olyan vagyonelemek ingyenes önkormányzati tulajdonba adására, amelyek az állami feladatellátáshoz nem szükségesek. A programban az 5 és 15 ezer közötti lakosú települések vehetnek részt, a jogszabálymódosítás célja a kistelepülések lakosságának megőrzése.

A többi között ez szerepel a számos gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú módosítást tartalmazó törvényben, amelyet 135 igen, 35 nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés.

A csomagban szereplő, a nemzeti vagyonról szóló törvény ingyenes vagyonjuttatásra vonatkozó rendelkezésének kiegészítése azt szolgálja, hogy a vagyonjuttatás kedvezményezettjét ne érje hátrányos jogkövetkezmény, ha a vagyontárgyat az átadó használatába adják.

A pénzmosás elleni szabályozás módosítása során a felügyeleti pénzbírságokra vonatkozó szabályt egyértelműsítik, továbbá átveszik a kriptovaluták európai uniós szintű szabályozását. Törvény rendelkezik a kriptoeszközök piacáról Az Országgyűlés 146 igen, öt nem szavazattal és harminc tartózkodás mellett elfogadta a kriptoeszközök piacáról szóló törvényt.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára korábban a jogszabályról elmondta, hogy az kiterjed a kriptoeszközök magyarországi kibocsátására, nyilvános ajánlattétel keretében történő kínálatára, bevezetésére a kereskedésbe, a kriptoeszköz-szolgáltatásokra, valamint a felügyeleti feladatokra. A kriptoeszközök osztályozása igazodik az uniós rendelethez, ezért megkülönbözteti az úgynevezett eszközalapú tokeneket, az elektronikuspénz-tokeneket, továbbá azokat a kriptoeszközöket, amelyek az előbbi kettő közül egyiknek sem minősülnek – fogalmazott.

A felügyeleti feladatokat a Magyar Nemzeti Bank látja el. Felfüggesztették Molnár Zsolt (MSZP) mentelmi jogát A mentelmi bizottság javaslatának megfelelően a parlament 173 igen, hat nem szavazattal felfüggesztette Molnár Zsolt mentelmi jogát.

Az ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész kérte befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt egy folyamatban lévő bűnügyben.

Baja Ferenc volt informatikai kormánybiztos, az MSZP választmányának jelenlegi elnökhelyettese 2019 júniusában a BKV informatikai közbeszerzésének egyetlen pályázójától 30 millió forintot kért, hogy a szerződés létrejöttét és fenntartását ne akadályozza a Fővárosi Önkormányzatban pozíciót betöltő hivatalos személyeknél. Molnár Zsolt Baja Ferencen keresztül kérte meg a pályázót, hogy a szerződés meg nem támadásáért cserébe neki is fizessenek 40 millió forintot. A pénz átadása a képviselőnek 2019 augusztusában meg is történt.

Az ügyészség szerint ez a cselekmény alkalmas a társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének megállapítására.

A határozathozatalok előtt Hargitai János, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke közölte, Molnár Zsolt írásban kérte a bizottságtól mentelmi joga felfüggesztését. Megjegyezte, a bizottság ülésén egy ellenzéki képviselő volt jelen, aki nem támogatta az indítványt, mondván, frakciója szolidáris Molnár Zsolttal.

A politikus kitért arra, hogy az üzérkedés akkor is megvalósul, ha a hivatalos személy befolyásolására nincs tényleges hatalma az üzérkedőnek, azt csak színleli.

Ismertetve a tényállást, elmondta, a BKV 2019 januárjában indított kétlépcsős, informatikai közbeszerzést, amelyre egy cég jelentkezett és nyert is, vele 2019 júniusában kötöttek szerződést. A szolgáltatás értéke több mint 13 milliárd forint, a szerződés öt évre szólt és meghosszabbítható – részletezte.

Hargitai János felhívta a figyelmet arra, hogy 2019 októberében önkormányzati választás volt.

Közölte, az MSZP prominense, Baja Ferenc megkereste az érintett cég képviselőjét és azt mondta neki 2019 nyarán, hogy Karácsony Gergely lesz a főpolgármester és akkor minden informatikai ügyet vele kell majd egyeztetni. Hivatkozott arra is, hogy Karácsony Gergelyre és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesre is befolyása van és 30 millió forintot kért, hogy befolyásával ne éljen két évig – részletezte. Hozzátette: Molnár Zsolt megkereste Baja Ferencet, azt kérve tőle, hogy a cég neki 40 millió forintot fizessen, hogy ne befolyásolja a szerződés teljesülését.

Hargitai János közölte, 2019 augusztusában a cég képviselője át is adta a pénzt Molnár Zsoltnak az V. kerületi Olimpia parkban.

A politikus a vádhatóság bizonyítékai közé sorolta a tanúvallomásokat, a lefoglalt bűnjeleket, az okiratokat, a tárgyi bizonyítékokat, elektronikus és hívásforgalmi adatokat.

Molnár Zsolt emlékeztetett arra, hogy 2022 februárjában kérte a mentelmi joga felfüggesztését, bízva abban, hogy a független ügyészség tisztességesen ki fogja vizsgálni ügyet.

Szerinte nem ő lesz a magyar történelemben az egyetlen, aki koncepciós eljárás áldozata lesz. Azon véleményét is hangoztatta, hogy a mentelmi jognak jelenlegi formájában semmi értelme, azt el kellene törölni.

Elmondta, ennek a történetnek a valódi célja az, akadályoztatva lesz-e abban, hogy a budapesti vagy a balatoni csatát végigvigye, illetve a baloldal tekintélyét helyreállítsa a Kárpát-medencében.

Molnár Zsolt elmondta, a tényállásból kimaradt, hogy az Olimpiai parkban, ahol átvette a pénzt, „megkérték a kismamákat és a nagymamákat, hogy segítsenek átszámolni a pénzt”. Hozzátette: ez nem komoly. Interpellációk A parlament elfogadta az ellenzéki képviselőknek adott hétfői interpellációs válaszokat.


Az EU-s minimálbérről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetéséről, és a munkavédelemi törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitájával folytatta szerdai munkáját az Országgyűlés.

Államtitkár: felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben jelölje ki a minimálbér megállapításával kapcsolatos konzultációs fórumot

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára expozéjában ismertette: a megfelelő minimálbérekről szóló 2022-es európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai jogba való átültetésének határideje 2024. november 15., így a jogharmonizációs kötelezettség teljesítésének első lépéseként módosítják a munka törvénykönyvét, valamint egyes munkaügyi tárgyú és más, az irányelv rendelkezéseivel érintett jogszabályokat.

Közölte: a javaslat szerint a munka törvénykönyvében felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben jelölje ki a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításával kapcsolatban konzultációra jogosult fórumot. A kormány arra is felhatalmazást kap, hogy rendeletben rögzítse a minimálbérek konzultációjára vonatkozó részletes szabályokat.

A javaslat az irányelvtől függetlenül is módosítja a munka törvénykönyvét, kiegészítve az üzemi tanácsok véleményezési jogkörét – ismertette. Ennek értelmében, amennyiben egy cégnél a harmadik országbeli munkavállalók száma eléri a foglalkoztatottak létszámának 5 százalékát, valamint minden további 5 százalékos növekedés előtt, a munkáltatónak ki kell kérnie az üzemi tanács véleményét – közölte.

Fónagy János kitért arra is: a javaslat a piaci szereplők számára megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében 2024. július 1-jéről 2025. január 1-jére halasztja el annak a rendelkezésének bevezetését, amely szerint a pénzügyi szektorban kötelező biztosítani az online ügyfélazonosítás lehetőségét a magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyi ügyfelek számára. Fidesz: Magyarország eleget tesz jogharmonizációs kötelezettségének Szabó Zsolt, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a javaslat célja, hogy Magyarország eleget tegyen európai uniós tagságából eredő jogharmonizációs kötelezettségeinek. Hozzátette: felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a minimálbérrel kapcsolatos konzultációra kijelölt fórumot, annak összetételét, illetve a konzultációra vonatkozó szabályokat. Jelezte: lehetőség lesz arra, hogy a konzultációba szociális, társadalmi, területi résztvevőket is bevonjanak.

Kiemelte az üzemi tanácsokkal kapcsolatos módosítást, amely véleménye szerint a magyar munkavállalók érdekeit védi. Kitért arra: a jogszabálycsomag a bankok számára kötelező online ügyfélazonosítás lehetőségét a 2024. július 1-ei határidőről 2025. január elsejére módosítja.

Elmondta: a javaslat néhány egyéb technikai és jogszabályhelyességi módosítást is tartalmaz, köztük a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásáról szóló törvényre, valamint a Budapest – Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről szóló jogszabályra vonatkozóan. Ugyanakkor – emelte ki – a módosítás többletforrást a magyar költségvetésből nem igényel.

DK: a javaslat az emberek megalázásáról, az éhbérért dolgoztatásról szól

Dobrev Klára, a DK vezérszónoka értékelése szerint az európai parlamenti és tanácsi irányelv arról szól, hogyan lesznek Magyarországon tisztességes bérek, hogyan nem lehet többé kizsigerelni a dolgozókat.

Azt mondta, hogy az Európai Parlament hatalmas többséggel fogadta el a szabályozást, de nem ilyen „salátatörvényben”, mint amilyet most a magyar Országgyűlés elé terjesztettek – fűzte hozzá.

Európa megértette: nem lehet a munkásokat a végtelenségig kizsigerelni, mert nem ez a hatékonyság. Európa kormányai megértették – egy kivételével -, hogy nem az emberek vannak a gazdaságért, hanem éppen fordítva – emelte ki, mindezt személyes sikerének is tekintve.

Az állam- és kormányfők tanácsa is szinte egyhangúlag fogadta el a szabályozást, de volt egy miniszterelnök, akinek nem volt fontos, mennyit keresnek a magyar emberek, aki számára a multik és oligarchák profitja fontosabb volt: Orbán Viktor – jegyezte meg.

Szavai szerint mára a román minimálbér lehagyta a magyarországit, ez a politika pedig nemzettragédiához vezet: soha ennyien nem hagyták el hazánkat. Eközben itt ázsiai vendégmunkásokkal próbálják feltölteni éhbérért a gyárakat – nehezményezte, hozzátéve: ezen a fideszes oligarchák gazdagodtak meg.

A Fidesz törvénye semmi másról nem szól, mint az emberek megalázásáról, az éhbérért dolgoztatásról, ezért a DK nemet mond rá – közölte.

KDNP: a javaslatban egy uniós irányelv átültetéséről van szó

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején 12 százalékos volt a munkanélküliség, kormányzása alatt mindössze 23 500 forinttal emelték a minimálbért, az ápolóktól, orvosoktól, pedagógusoktól egy havi bért, a nyugdíjasoktól egy havi nyugdíjat vettek el.

Amikor cselekedni lehetett volna, „akkor a magyar emberek béremelés helyett önöktől gumilövedéket és kardlapot kaptak” – fordult a DK képviselőihez, hozzátéve: a Gyurcsány-kormány nem munkát adott, hanem elüldözte a beruházókat Magyarországról.

Hozzátette azonban: 2024 márciusában ellenben olyan adatok jöttek ki, hogy soha ennyien nem dolgoztak még Magyarországon.

Dobrev Klára milliárdosként beszél a minimálbérről, amely 2010 óta a 3,5-szörösére emelkedett, és folyamatosan emelkedik a garantált bérminimum is – jelezte.

„Természetesen nem vagyunk ott, ahol szeretnénk lenni” – ismerte el, hozzáfűzve azonban: a mostani az adócsökkentések kormánya.

A törvényjavaslatban egy uniós irányelv átültetéséről van szó, a KDNP ezt támogatni fogja – közölte.


Vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott az EU-s minimálbérről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetéséről, és a munkavédelemi törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája szerdán az Országgyűlésben.

MSZP: a legalacsonyabb keresetűek se legyenek kitéve a szegénység kockázatának

Hiszékeny Dezső (MSZP) kiemelte: egy valamennyi magyar dolgozót érintő kérdésről van szó. A salátatörvény 26 témakört érint, amely szerinte nem szerencsés, mert nehézzé teszi az elfogadását. Azt mondta: szívesen megszavaznák az európai minimálbérrel kapcsolatos javaslatot, de a módosítások teljesen más ügyeket is érintenek.

Hangsúlyozta: az lenne a cél, hogy a legalacsonyabb keresetűek se legyenek kitéve a szegénység kockázatának. Nem lehet egyfajta uniós minimálbért megállapítani, ezért helyesnek értékeli, hogy az államoknak saját hatáskörébe adták annak szabályozási lehetőségét – magyarázta.

Az MSZP a témát fontosnak tartja és ezt olyan módon kell megtenni, hogy esély legyen a felzárkóztatásra – jelezte a szocialista politikus.

Jobbik: emelni kellene a magyarok béreit

Ander Balázs (Jobbik) a bérek közti különbségek érzékeltetésére rámutatott: az egy órára jutó átlagos bérköltség Magyarországon alig haladja meg a tíz eurót, szemben az uniós harminc euró körüli átlaggal.

Megjegyezte: a törvényjavaslatnak azon részével, hogy a minimálbér megállapítása transzparensebben történjen, egyet tud érteni, később pedig felszólalt a „migránsmunkások” foglalkoztatása ellen.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik másik vezérszónoka különböző foglalkozások magyar, brit és német béradatait hasonlította össze a nyugati bérszínvonalhoz való felzárkózás elmaradásának példájaként. Kiemelte: nem látni mi a koncepciója a kormánynak a normális bérek elérése érdekében.

Az uniós kohéziós forrásokat megfelelő tárgyalások után a magyarok béreinek támogatására lehetne fordítani – jelentette ki. Hozzátette: a magyar bérek kétharmadát nem a multicégek, hanem a kis- és középvállalkozások adják, ezért őket kellene támogatni.

Mi Hazánk: nincs elég munkavédelmi ellenőr

Dócs Dávid (Mi Hazánk) közölte: az ügyintézés könnyítésére tett javaslatokat pártjuk elfogadhatónak tartja.

Azonban jelezte: nincs elég munkavédelmi ellenőr Magyarországon, így hiába nő a munkavédelmi bírság összege, ha nincs, aki kiszabja azokat. Évről évre csökken az ellenőrzések száma, 2022-ben 14 ezer munkáltatót ellenőriztek, és 78 százalékuknál találtak is szabálytalanságokat.

Az ellenzéki politikus szerint veszélyeket rejt magában, hogy rendeleti úton is meg lehetne majd állapítani a minimálbért. A kormány által kijelölt fórumok nem jelentenek érdemi konzultációt – tette hozzá.

Felszólalásában kevesellte a közfoglalkoztatottak, valamint a hivatalokban dolgozók alacsony béreit is.

Képviselői felszólalások

Varga Ferenc (független) szerint úgy kellene bevezetni az uniós minimálbért, hogy az kedvező legyen a magyar munkavállalóknak. Elmondta, a magyar munkavállalóknak nettó 250 ezer forintra lenne szüksége a szűkös megélhetéshez, de ezt a szintet sem a minimálbér, sem a garantál bérminimum nem éri el.

Közölte azt is, a törvényjavaslat alkalmatlan az irányelv céljainak megvalósítására, az nem tartalmazza egyebek mellett a szakszervezetek megerősítését, a kollektív szerződések számának növelését, a társadalmi párbeszéd garanciáit. Hozzátette: a DK cselekvési tervet dolgozott ki az irányelv megvalósítására, amely például tartalmazza, hogy mindenkinek legyen adómentes a minimálbér.

Gréczy Zsolt (DK) a kormánypárti felszólalásokra válaszolva azt mondta, a Gyurcsány-kormány volt az utolsó, amely emelte a családi pótlékot, és az ő ideje alatt adómentes volt a minimálbér. A kormány gazdaságpolitikájának „totális sikertelenségével” magyarázta, hogy soha ennyien nem vándoroltak még ki Magyarországról és soha ilyen kevés gyermek nem született az országban, mint tavaly.

Rámutatott arra is, hogy idén, az év első három hónapjában már teljesült a költségvetési hiány 90 százaléka, az államadósság 2010-ben 20 ezer milliárd forint volt, most 60 ezer milliárd forint.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint hosszan és joggal lehet kritizálni a 2010 előtti kormányokat, de 2010 óta kétharmaddal kormányzó kabinet intézkedései miatt több százezer ember elment az országból és most vendégmunkásokkal próbálják meg pótolni őket. Ez nem nemzeti kormányzás – hangoztatta.

Elmondta, a kormány százmilliárdokkal csalogatja ide az idegen cégeket, amelyek semmibe veszik a munkavállalók biztonságát. Hozzátette: a kormány hatszázmilliárdos támogatást adott az akkumulátorgyáraknak, miközben sorozatosak a botrányok a cégeknél. A most megemelt bírságok sem elegendőek – mondta, azt javasolva, a profithoz mérhető legyenek a bírságok, anyagilag legyen fájdalmas ezeknek a cégeknek.

A jobbikos Ander Balázs a baloldalt és a kormányoldalt is azzal vádolta, hogy a bérvisszafogás neoliberális eszméjét képviselik, ezzel elárulva a magyar munkavállalókat. Felhívta a figyelmet a magyar és a nyugat-európai országok közötti hatalmas bérszakadékra, és az európai tagállamok közötti bérunió megvalósítását szorgalmazta. Arra várt választ, mennyi „migránsmunkás” van Somogyban.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a kormányoldalt neoliberális hozzáállással vádolta annak kapcsán, hogy folyamatosan csak a GDP-adatokra hivatkoznak. Szerinte ugyanis a GDP növekedése nem feltétlenül mutatja a polgárok jóllétét.


Az EU-s minimálbérről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetéséről, és a munkavédelmi törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitáját követően közlekedési tárgyú törvények módosítását kezdte tárgyalni az Országgyűlés szerdán.

Zárszó Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára zárszavában Dobrev Klára (DK) felszólalását és az azzal kapcsolatos érzelmi megnyilvánulásokat a kampány elindulásaként értékelte.

Hangsúlyozta: azt az ellenzéki pártok sem tagadhatják, hogy közel egymillióval többen dolgoznak ma, mint 2010 előtt, 12-ről 4 százalékra csökkent a munkanélküliség, a minimálbér, a garantált bérminimum és az átlagbér pedig 3-3,5-szeresése növekedett. Kiemelte: magyar minimálbér a 17. az EU-s sorrendben, a volt szocialista országok közül pedig a másodikok vagyunk.

A külföldön munkát vállaló magyarokkal kapcsolatban kitért arra: az utóbbi években ez a trend megfordult, ma már több a hazatérő, mint a külföldön munkavállalók száma.

Jobbikos felvetésre reagálva közölte: Somogyban mintegy 2200 harmadik országbeli kapott munkavállalási engedélyt 2024 áprilisáig.

Egyes közlekedési tárgyú törvények módosítása

Államtitkár: a javaslat szabályozási igényekre, jogharmonizációs kötelezettségekre reagál

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára expozéjában elmondta, a javaslat a 2023 második félévében elfogadott, átfogó törvénymódosítást követően a közlekedési ágazatban felmerült szabályozási igényekre, jogalkalmazói tapasztalatokra, valamint a jogharmonizációs kötelezettségekre reagál.

A javaslat hét közlekedési tárgyú törvény mellett négy kapcsolódó törvény módosítását célozza; a tarifa- és kedvezményrendszer átfogó korszerűsítése érdekében szükséges, törvényi szintű módosítások mellett tartalmaz hatósági eljárási egyszerűsítéseket, adminisztratív könnyítéseket is.

Szavai szerint a tarifareform részeként a javaslat megteremti az eddigi veszélyhelyzeti kormányrendeletben rendezett törvényi szintű szabályozását a magyarigazolvánnyal rendelkezők kedvezményeinek.

A módosító többek között lehetővé teszi a pontosabb, anonim módon és felvétel nélkül végzett utasszámlálást, valamint a vezetői engedélyek informatikai rendszerből történő lekérdezését – jelezte.

Hozzátette: a javaslat fontos eleme az EU-n belüli útdíjfizetések elmulasztásával kapcsolatos adatok határokon átnyúló cseréje, valamint az útdíjbevételek felhasználásával kapcsolatos pontosítás is.

A módosító pontosítja az utánképzés-foglalkozásvezetőkre vonatkozó szabályokat, költségmentességet rögzít továbbá a járműlopás miatt hivatalból, átmeneti időszakra forgalomból kivont járművek forgalomba helyezésénél – közölte.

A Fidesz támogatja a javaslatot

Szeberényi Gyula, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: a javaslat célja a vasúti, légi és közlekedési szakterületen az ágazat elmúlt időszakának tapasztalatai és szabályozási szükségletek rendezése, valamint a jogharmonizációs kötelezettség teljesítése.

A vezetői engedélyeket a járművezetők nem kötelesek maguknál tartani, de a közúti ellenőrzéseket támogató informatikai rendszer alkalmassá tehető a szükséges adatok lekérdezésére, többek között ezt célozza a módosítás – emlékeztetett.

Elmondása szerint a javaslat tartalmazza az útdíj felhasználhatóságának pontosítását is, a rendelkezésre állási díj mellett a rendelkezésre állás alapú szolgáltatási díj feltüntetésével.

Hangsúlyozta, hogy „új időszámítás” kezdődött március 1-jén a magyar közlekedésben, hiszen a tarifarendszer megváltoztatása négymillió ember életét tette könnyebbé; mindenki olcsóbban, gyorsabban és egyszerűbben érhet célba.

Vármegye- és országbérletből már több mint 5,2 milliót adtak el, az intézkedés ugyanakkor nem jelentett bevételkiesést – emelte ki, a Fidesz-frakció támogatásáról biztosítva a javaslatot.

DK: az új tarifarendszer jó irányt jelent

Arató Gergely (DK) jelezte: a közösségi közlekedésben az új tarifarendszer jó irányt jelent, és azt szolgálja, hogy legyen minden magyar embernek megfizethető áron elérhető, ráadásul emellett környezetvédelmi hatása is van.

Az ellenzéki politikus szerint az viszont nem igaz, hogy nem okoz bevételkiesést az új tarifarendszer, a szolgáltatási színvonal pedig a pénzhiány miatt romlik.

Arató Gergely azonban nem nevezte elfogadhatónak a törvényjavaslat „határon túli magyar szavazatok megvásárlására” szolgáló rendelkezéseit. Ugyanis a korábbinál több alkalommal utazhatnak majd kedvezményesen a határon túli magyarok, ráadásul 90 százalék helyett ingyen. Miért nem adják meg ezt a kedvezményt a magyarországi magyaroknak? – tette fel a kérdést.

A légi közlekedés kapcsán megjegyezte, hogy az közlekedési mód nem fenntartható, amely tönkre teszi a főváros egy részének életminőségét.


További vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája szerdán délután az Országgyűlésben.

KDNP: cél a korszerű, kényelmes, gyors és megfizethető közösségi közlekedés

Nacsa Lőrinc (KDNP) kiemelte: a kormány nagy hangsúlyt fektet a közlekedési infrastruktúra megújítására, valamint a közösségi közlekedés olcsóbbá, korszerűbbé tételére. Az a cél, hogy Magyarországon 21. századi, korszerű, kényelmes, gyors és megfizethető legyen a közösségi közlekedés, az utasokat pedig méltó körülmények fogadják a megállókban, a pályaudvarokon és a közlekedési eszközökön egyaránt – fogalmazott.

Pozitívumnak nevezte a vármegye- és országbérletek bevezetését, amelyekből csak tavaly 8 hónap alatt több mint négymilliót vásároltak.

Márciustól pedig minden 14 év alatti és 65 év feletti utas díjmentesen, 14-25 éves kor között pedig féláron utazhat. Ez hétszázezer 6-14 év közti, és mintegy egymillió 14-25 év közti fiatalt érint. Szintén márciustól ingyen utazhat 280 ezer fogyatékossággal élő és tartós beteg kísérőikkel, továbbá a nagycsaládosok is – ismertette.

Hozzátette: a Vármegye24 és Magyarország24 napijegyek korlátlan napi utazást tesznek lehetővé, és mintegy kétszázezer fővárosi 14 év feletti diák is a 3450 forintos Budapest Bérlet helyett 945 forintért várhat Pest vármegyei bérletet, amely a BKK járatain is érvényes.

A kormánypárti politikus arról is beszélt: a közúthálózat javítására 3200 milliárd forintot fordítottak, majd a KDNP támogatásáról biztosította a javaslatot.

Jobbik: „fejőstehénnek” tekintik az autós társadalmat

Ander Balázs (Jobbik) pártjuk támogatásáról biztosította a javaslatot úgy fogalmazott: Magyarországon az autós társadalmat „fejőstehénnek” tekintik.

Azt mondta: tavaly 500 milliárd forint feletti összeg folyt be útdíjakból, azonban a közutak „brutális módon” mennek tönkre a keresztüláramló nehézgépjárművek miatt. Balesetveszélyessé válnak a közutak a kátyúk és a nyomvályúk miatt – emelte ki.

Az ellenzéki politikus bár nem tiltaná ki a tranzitforgalmat, de az európai uniós célokkal összhangban a vasútra terhelné azt. Emellett a belvízi szállítás volumene is növelhető lenne, akár a háromszorosára is – tette hozzá.

Mi Hazánk: felül kell vizsgálni a bírságösszegeket és az útdíjrendszert

Szabadi István (Mi Hazánk) szerint alapvetően egyet lehet érteni a törvényjavaslat azon céljaival, miszerint aktualizálni kell a hatályos szabályozást, hiszen az élet változik, ugyanakkor nem értett egyet a bírságok jelentős emelésével. Kifejtette, a fuvarozóknak már így is rengeteg költségük van. Arra kellene törekedni, hogy mindenki megfizesse az útdíjat, ne csak a becsületes és szabályt követő magyarok – hangoztatta.

Rámutatott arra, hogy az áruszállításban idén jelentős drágulás történt az útdíjak emelése miatt, továbbá azért, mert az üzemanyagok jövedéki adója is nőtt 41 forinttal. Ezen tényezők hatása 2024-ben akár 25-30 százalékos fuvardíjemelést is okozhat, amely tovább fűti az inflációt, hiszen minden termék árában benne lesznek – magyarázta.

A képviselő az útdíjrendszer és a bírságösszegek felülvizsgálatát kérte a kormánytól.

LMP: vidékellenes és vasútromboló politikát folytat a kormány

Keresztes László Lóránt (LMP) közölte, a törvényjavaslatnak számos támogatható része van, de vannak nagyon problémás elemei is. Kifogásolta, hogy 35 évre kiszervezték a gyorsforgalmi úthálózatot Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégének, amely ezzel a döntéssel százmilliárdokat kaszálhat. Egy nemzeti kormány soha nem szervezné ki az alapvető infrastruktúrát a szívéhez közel álló oligarcháknak – tette hozzá.

Helyeselte a határon túli magyarok támogatását, szóvá tette ugyanakkor, hogy gyorsan romlik a vidéki úthálózat minősége, 2010 óta drasztikusan több útnak rossz az állapota. Azzal vádolta a kormányt, hogy vidékellenes és vasútromboló politikát folytat, és arra is felszólított a kabinetet, ne hagyja lepusztulni az utakat.

A tarifareform hiányosságai között említette, hogy a vidéki városoknak egyáltalán nem ad támogatást a kormány a helyi tömegközlekedés fenntartására.

Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.

Zárszó

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára szerint az ellenzéki hozzászólások nagy részéből látszódott, hogy kampány van és azok nem a tárgyalt törvényjavaslatról szóltak.

Elmondta, a tavaly bevezetett ország- és vármegyebérlet sikerén felbuzdulva az idén márciustól életbe lépett intézkedésekkel minden továbbinál jelentősebb lépést tettek a tarifaközösség felé.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország tranzitország, fontos, hogy stratégiáit is ennek megfelelően alakítsa. Közölte, a kormány már tárgyalta a vasút jövőjéről szóló, tízéves fejlesztési stratégiát, továbbá a gyorsforgalmi utak fejlesztésére vonatkozó stratégiát is.

Kitért arra is, hogy az egynapos autópályamatricát túlnyomórészt a tranzitforgalom veszi igénybe.


A 18 évnél fiatalabbak számára megtiltaná az energiaitalok eladását az a KDNP-s törvényjavaslat, amelyet szerdán kezdett tárgyalni az Országgyűlés.

A gyerekek egészségének megőrzéséről szóló törvényjavaslat

Nacsa Lőrinc (KDNP) az előterjesztők nevében közölte: javaslatuk szerint tizennyolc évesnél fiatalabbaknak tilos lenne energiaitalt eladni. Ehhez módosulna a fogyasztóvédelmi törvény, így az ilyen italok abba a kategóriába kerülnének, amelyben például az alkohol vagy a szexuális tartalmú termékek vannak.

A javaslatot azzal indokolta: növekszik a gyerekek között az energiaitalt fogyasztók aránya, a fiatalok többsége divatosnak tartja az energiaitalokat, és szinte sportitalként fogyasztja ezeket. Hozzátette: az elmúlt években több száz olyan eset volt, amikor energiaital túlfogyasztása miatt 12 és 18 év közötti fiatalok, többségében fiúk szorultak orvosi ellátásra.

Jelezte azt is: számos uniós és magyar orvosi tanulmány mutatta ki, hogy a fejlődő szervezetre káros a túlzott koffein- és cukorbevitel. Megjegyezte: az energiaital szövetség is megerősítette azt a kutatási eredményt, amely szerint a gyermekeknek nem ajánlott koffeint fogyasztani.

Arra is kitért: a javaslat benyújtása előtt egyeztettek civil- és orvosszakmai szervezetekkel, tanárokkal, szülőkkel is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-ban több országban is fogadtak el hasonló jogszabályt.

Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára közölte: a kormány számára elsődleges a gyermekek egészsége, ennek érdekében vezette be korábban a mindennapos testnevelést és a reformmenzát az iskolákban, valamint az úgynevezett csipszadót is.

Hangsúlyozta: a fiatalok többsége divatosnak tartja az energiaital fogyasztást, szinte üdítőitalként tekint a megnyerő ízű energiaitalokra, amelyek azonban nagy mennyiségben tartalmaznak koffeint és könnyen addiktívvá válhatnak.

Számos orvosi szervezet hívta fel a figyelmet az energiaitalok fiatalokra gyakorolt káros hatásaira – hangsúlyozta.

Jelezte, a Belügyminisztériumban is volt egyeztetés családokat és szülőket képviselő szervezetekkel az ügyben, de a gyártói érdekképviseletek is több programot indítottak már, hogy a fiatalok ne üdítőként fogyasszák ezeket az italokat.

Fidesz: nekünk a gyerekek egészsége az első

Hornung Ágnes, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: a kormányoldal számára a gyerekek egészsége az első. Egyetértett azzal, hogy ne legyenek elérhetők a gyerekek számára az energiaitalok, amelyek egészségügyi kockázatait hazai a nemzetközi kutatások is alátámasztják.

MSZP: végre!

Végre! – kezdte felszólalását Vajda Zoltán (MSZP), azt hangsúlyozva, a javaslat nem old meg minden problémát e téren, „de kezdetnek nagyon jó”.

Hangsúlyozta: kulcsfontosságú az egészséges életmód, benne az egészséges italok előtérbe helyezése, márpedig tanárként maga is látta, hogy diákjai nap mint nap fogyasztanak energiaitalokat.

Jó példaként említette, hogy az Európai Unió három tagállamában korlátozták e termékek forgalmát, másik három országban pedig a nagykereskedők éltek az önkorlátozás eszközével.

A tiltás önmagában sohasem elegendő – jegyezte meg, több és hatékonyabb felvilágosító kampányt sürgetett a témában, majd azt hangsúlyozta: alkohollal együtt fogyasztva az energiaital végleges károsodást okozhat a májban, a szívben és a vesében.

Vajda Zoltán szerint a javaslatot „nem lehet nem támogatni, de mégsem arról szól, amire vártunk”, hiszen a kegyelmi botrány kirobbanása óta eltelt két hónapban a kormányoldal nem kezdeményezte a gyermekvédelmi szabályok módosítását, csupán az intézmények ellenőrzésébe kezdett.

Márpedig ez a törvényjavaslat alkalmas arra, hogy elterelje a figyelmet a kegyelmi ügyről – jegyezte meg.

KDNP: a családokat támogatni, a gyermekeket védeni kell

A KDNP két vezérszónoka közül Simicskó István frakcióvezető – megköszönve az őt megelőző támogató felszólalásokat – azt emelte ki, mennyire fontos a családok támogatása és a gyermekek megvédése minél több bajtól.

A kicsi gyermekeink a jövőt jelentik Magyarország számára – tette hozzá, azt hangsúlyozva, napjainkban új típusú, sok esetben leplezetten jelentkező veszélyek leselkednek rájuk. Ez egy jó ügy – hangsúlyozta.

Frakciótársa, Hollik István azt hangsúlyozta: az energiaital-fogyasztás komoly társadalmi probléma, kutatások azt mutatják, a 18 év alattiak 78 százaléka, a 10-14 évesek ötöde fogyaszt reggelire ezekből a termékekből, ami már állandóságot, megszokást feltételez.

Hangsúlyozta: ezt a terméket „felnőtteknek találták ki”, egy gyereknek egyáltalán nincs szüksége ilyesmire, a hatályos ajánlások szerint pedig a fiatalok étrendjének nem szabad koffeint tartalmaznia.

Ez egy komoly probléma, általános jelenég, és van egészségügyi kockázata – hangsúlyozta a politikus.

A Jobbik támogatja a javaslatot

Teljesen természetes, hogy a normalitás talaján állva támogatni fogjuk a javaslatot – közölte Ander Balázs (Jobbik), megemlítve, háromgyermekes apaként és szakközépiskolai tanárként is találkozott az előtte szóló által felvázolt problémákkal.

A törvénymódosítás fontosságát hangsúlyozva azt is megjegyezte: növelni kellene a házi gyermekorvosok számát és csökkenteni a betöltetlen praxisokét. Rámutatott: a pályán lévők átlagéletkora magas, 62 év, alig 30 százalékuk van 60 éves kor alatt, a posztok tizede pedig üres, ami pár év alatt e mutató megduplázását jelenti.

A tendencia félelmetes – fogalmazott a képviselő, azt hangsúlyozva, a történelmi léptékű béremelés dacára még nem vált vonzóvá a gyermek-háziorvosi pályamodell.


Lezárta az energiaitalokról szóló vitát és áttért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására szerda délután az Országgyűlés.

Mi Hazánk: a javaslat fontos előrelépés, de csak csepp a tengerben

Dúró Dóra, a Mi Hazánk vezérszónoka szerint a KDNP-s javaslat, amely megtiltaná a 18 évnél fiatalabbaknak az energiaitalok eladását, fontos előrelépés, de csak csepp a tengerben. Az ellenzéki politikus olyan stratégia kidolgozását sürgette, amelynek része a táplálkozás, a mozgás és a drogprevenció.

Dúró Dóra kritizálta a kormányt, amiért az elmúlt években 18 milliárd forinttal támogatta az energiaital-gyártókat, miközben harcol az energiaitalok ellen.

Azt javasolta: a Ház fogadja el – akár ennek a javaslatnak részeként, akár új javaslatként –, hogy a kormány nem támogathat a magyar adófizetők pénzéből a gyermekek egészségére káros élelmiszereket előállító cégeket, gyárakat.

Megjegyezte: sokkal kevesebbet beszélünk az életmód fontosságáról, mint kellene, miközben a magyar lakosság Európában a második legelhízottabb nemzet, és Magyarországon naponta 37 ember hal meg azért, mert nem mozog rendszeresen.

Képviselői felszólalás

Az LMP támogatja a javaslatot

Kanász-Nagy Máté (LMP) jelezte, pártja támogatja a javaslatot, és helyesnek tartja az energiaitalok eladásának megtiltását a gyermekeknek. Ugyanakkor kifogásolta, hogy javaslatuk, amely az ultrafeldolgozott élelmiszerek marketing tevékenységét szerette volna korlátozni, nem jutott túl a szakbizottságon. Az ellenzéki politikus viszonttámogatást kért javaslatuknak.

Az elnöklő Jakab István a vitát lezárta.

Zárszó

Nacsa Lőrinc (KDNP) megköszönte a vitában résztvevők támogatását. A kritikákra reagálva jelezte, nem kívánnak a törvénnyel minden társadalmi problémára megoldást kínálni. Nyilvánvalóan van még feladat az élelmiszerbiztonság, a gyermekvédelem területén – tette hozzá.

Kanász-Nagy Máté felvetésére reagálva arra figyelmeztetett, hogy az anyatejpótlék is ultrafeldolgozott élelmiszernek minősül, így arra is vonatkozna az LMP-s javaslatban szereplő korlátozás.

Nacsa Lőrinc kiemelte: az energiaitalok eladásának korlátozására azért van szükség, mert a probléma sokkal súlyosabb mint 10-20 éve volt. Nem ritka, hogy a gyerekek iskolába indulva vagy edzés előtt, sportitalként fogyasztják ezeket az italokat.

Egészségügyi Világszervezet rendszabályai

Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról elmondta: a koronavírus-világjárvány tapasztalatai alapján kezdeményezték a módosítást.

Alapvetően technikai jellegű módosításokról van szó, amelyek a többi között a világjárványok jobb előrejelzését, a gyorsabb válaszadást szolgálják. A javaslat semmi olyat nem tartalmaz, ami Magyarország szuverenitását sértené, a nemzeti kormányok nem adják át az intézkedések jogát – jelentette ki. Jelezte: adott esetben a WHO gyorsabban tud reagálni a különböző újabb esetekre.

Vezérszónokok

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a Covidnál pusztítóbb vagy ilyen jellegű járvány megjelenésére 10 éven belül 22-28 százalék esély van. Ez rendkívül magas arány, és nem az a kérdés, lesz-e ilyen járvány, hanem az, hogy mennyire vagyunk felkészülve rá. A világjárványok megelőzésénél, azok minél jobb kezelésénél, az emberek életének védelménél semmi nem lehet fontosabb. A Fidesz támogatja a javaslatot – közölte.

Dúró Dóra, a Mi Hazánk vezérszónoka kijelentette: a magyar szuverenitásra a legnagyobb veszélyt napjainkban a WHO jelenti.

A javaslat szerinte csökkenti a kormányok lehetőségeit, miközben a WHO-ét erősíti a határidők csökkentésével. Ismét a magyar szuverenitás csökkentése történik – állapította meg.

Kitért arra is, hogy a WHO főigazgatójának vezényletével döntöttek az ellenzéki politikus szerint túlzó lezárásokról a járvány idején. Dúró Dóra szégyennek nevezte, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendre a barátjának nevezte ezt az „etióp marxista terroristát”.

Azt kérdezte, a magyar kormány májusban támogatja-e majd a pandémia-szerződés módosítását?

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka azt mondta, nem a WHO-val kezdené azok listáját, akik veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.

Hozzátette: nagyon fontos, hogy megvédjék Magyarország szuverenitását, ezt a harcot folytatják Brüsszelben is, a lopakodó jogalkotás ellen.

Amit most tárgyalnak az nem egy pandémiás szerződés, hanem pár technikai részlet. A mostani javaslat arról szól, hogy a nemzetközi egészségügyi rendszabályokat pár ponton módosítják, ezek technikai változások. Bürokrácia és határidő csökkentéséről van szó, utóbbit – pláne egészségügyi vonatkozásban – mindig támogatni fogják – közölte.

Zárszó

Rétvári Bence zárszavában megköszönte a támogató hozzászólásokat és megerősítette, semmiféle szuverenitást elvonó tartalma nincs a javaslatnak. Soha nem fognak semmilyen, a szuverenitást érintő területet átadni – rögzítette.

Az általános vitát az elnöklő Jakab István lezárta.


A magyar kormány és az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) közötti székhely-megállapodás kihirdetéséről szóló javaslat vitájával folytatta munkáját a parlament szerdán, majd áttért a 2025-ös Klebelsberg Kunó- és Jókai Mór-emlékévről szóló határozati javaslatok megtárgyalására.

Új magyarországi székhelyet kap a CEPOL

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a CEPOL által biztosított, határokon átnyúló együttműködés kulcsfontosságú a kontinens biztonsághoz. Emlékeztetett, hogy a magyar kormány és a korábban még Európai Rendőrakadémiának nevezett szervezet 2014-ben kötött székhelymegállapodást. Ennek keretében Magyarország vállalta, hogy legalább tíz évre díjmentesen a CEPOL rendelkezésére bocsát egy épületet a budapesti Ó utcában – emelte ki.

A megállapodás közelgő végére tekintettel az ügynökség ügyvezető igazgatója 2022-ben a székhelymegállapodás módosításáról szóló egyeztetést kezdeményezett, az új megállapodást idén februárban írták alá – jelentette be Rétvári Bence.

Rámutatott, hogy az új megállapodás nagyrészt a korábbinak a rendelkezéseire épül, az eltérések a CEPOL működésével összefüggő jogszabálymódosulásokból és a szervezet személyi állományának kibővüléséből erednek. A kormány a CEPOL hatékony feladatellátásának elősegítéséért az Üllői úton biztosít új székhelyet – közölte az államtitkár.

Fidesz: a CEPOL megkönnyíti a rendőrök közötti együttműködést

Bartos Mónika (Fidesz) hangsúlyozta, hogy 2014-ben hét ajánlat közül választották ki Magyarországot a CEPOL székhelyének.

A CEPOL megkönnyíti az uniós országok rendőrei közötti együttműködést, az ügynökség hozzájárul ahhoz, hogy Európa biztonságosabbá váljon – jelentette ki.

A képviselő közölte, hogy a Fidesz képviselőcsoportja támogatja az indítványt.

KDNP: a biztonság kérdésében Magyarországra számíthatnak az uniós tagállamok

Nacsa Lőrinc (KDNP) leszögezte, Magyarország minden olyan döntést támogat, ami biztonságosabbá teszi az EU-t és segíti a szervezett bűnözés elleni fellépést. A bűnüldözés, a biztonság kérdésében Magyarországra mindig számíthatnak az uniós tagállamok – szögezte le.

Kormány: Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa

A vita lezárása után Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy a kormány számára kiemelten fontos Magyarország békéje és biztonsága. Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa, sőt a világ húsz legbiztonságosabb országa között van – tette hozzá.

Klebelsberg- és Jókai-emlékév

Jövőre Jókai Mór születésének 200., illetve Klebelsberg Kunó születésének 150. évfordulóját ünnepeljük – hangsúlyozta Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára a 2025. év Klebelsberg Kunó-emlékévvé és Jókai Mór-emlékévvé nyilvánításáról szóló határozati javaslatok együttes általános vitájában.

Az államtitkár Jókai Mór munkásságát és örökségét a magyar nemzeti kultúra meghatározó építőkövének nevezte. Az író művei itthon és külföldön egyaránt népszerűek – tette hozzá.

Klebelsberg Kunóról megemlékezve az államtitkár azt mondta, hogy egy olyan művelődéspolitikus és államférfi volt, aki történelmi léptékű életművet hagyott az országra. Küldetése nem volt kevesebb, mint egy szárnyaszegett nemzet önbizalmának újjépítése, jövőbe vetett hitének visszaadása. A számára adott 57 év alatt egy évszázadnyi eredményt tett le a nemzet asztalára – fogalmazott Závogyán Magdolna.

Fidesz: támogassa mindenki a határozati javaslatot!

Szabó Tünde, a Fidesz-frakció vezérszónoka kiemelte: a határozati javaslatok a magyar nemzet méltó megemlékezését szolgálják Klebelsberg Kunó születésének 150. és Jókai Mór születésének 200. évfordulóján.

Jelezte: a törvényjavaslatok nemes céljaira tekintettel támogatják a kezdeményezést, és erre kérik a törvényhozás valamennyi tagját. A képviselő hangsúlyozta: a nagyszabású emlékéveknek, a méltó ünneplésnek komoly szerepe lehet nemzeti kultúránk továbbadásában, hiszen lényeges ápolni mindkettejük szellemi hagyatékát, hogy a jövő nemzedékekkel is megismertessük annak páratlan voltát.

Szabó Tünde egyebek mellett felidézte: Klebelsberg Kunó programja a magyar művelődés szinte minden ágát felölelte, népkönyvtárakat és óvodákat állított fel százszámra, kulturális intézmények sorát hozta létre, és elsőként valósított meg Magyarországon tudatos sportpolitikát és -diplomáciát.

Szólt arról is: Jókai Mór művei a magyar szépirodalom egyik legjelentősebb részét alkotják, hiszen ő az első modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, akinek életműve hozzájárult történelmi ismereteink bővítéséhez, identitásunk megőrzéséhez.

A DK támogatja a javaslatot

Barkóczi Balázs (DK) megjegyezte: vannak olyan emberek, akik minden magyarnak és minden szabadságszerető embernek igazodási pontot jelentenek; ilyenként említette Jókai Mórt, jelezve, hogy támogatják az előtte tisztelgő emlékévet.

Klebelsberg Kunó kapcsán megemlítette, „a 20. századi politikusok megítélése ritkán egységes”, az egykori miniszter sem volt és ma sem kivétel ez alól. Ám mivel az iskolarendszer fejlesztése terén végzett tevékenysége vitathatatlan, ezt az emlékév-kezdeményezést is támogatja képviselőcsoportja.


A 2025-ös Klebelsberg Kunó- és Jókai Mór-emlékévről szóló határozati javaslatok megtárgyalásával folytatta munkáját szerda délután az Országgyűlés.

KDNP: fontos megemlékezni a két személyiségről

Aradszki András (KDNP) felszólalásában hangsúlyozta: nagyon fontos országos és nemzeti szinten is megemlékezni e két jelentős személyiségről, akiknek egyike az irodalom, míg a másik a tudomány és az oktatásszervezés terén alkotott maradandót.

Arról beszélt: Jókai „tudta követni” a XIX. század gazdasági, történelmi, gazdasági folyamatait, pontos jellem- és helyzetképrajzolással ismertetve meg a későbbi nemzedékeket kora valóságával. Hozzátette: fontos újra megtalálni az „ősforrást”, a magyar irodalmat, amely gondolataink gazdagságát közvetíti korunk emberei felé is.

Klebelsberg Kunóról szólva megemlítette, a népiskolai rendszerben a legszegényebbek is lehetőséget kaptak arra, hogy a felsőoktatásig jussanak, hozzátéve, az egykori kultuszminiszter „oktatási intézményeket, hagyományokat, egyetemeket mentett meg az utókor számára”, új tudományos központokat hozva létre a trianoni döntés után.

MSZP: Jókai és Klebelsberg esetében helyes a dupla emlékév, de ez ne legyen precedens

Hiller István szerint általában az a helyes, ha egy évben egy kiemelkedő magyarról emlékezik meg az ország. Jelen esetben elfogadható a kettős emlékév, hiszen igazságtalan lett volna a 2025-ben egyaránt évfordulóját ünneplő Klebelsberg Kunó vagy Jókai Mór közül választani – tette hozzá. Ugyanakkor óva intett attól, hogy precedens legyen a két emberről szóló emlékévből, vagy még inkább, hogy 3-4 emberről is szólhasson egy év.

Jókai Mórról szólva megjegyezte: műveit már a XX. század utolsó harmadában tanuló diákoknak sem volt egyszerű olvasni, az újabb és újabb generációk számára átadni pedig nagyon komoly pedagógusi feladat.

Klebelsberg Kunóról azt mondta: életművét méltatva „nagyszerű dolgokról beszélünk szörnyű dolgok következményeként.”

Emlékeztetett, a trianoni békeszerződés után Magyarország nem költhetett hadügyre, ezért döntenie kellett a megmaradt költségvetés felhasználásáról. A döntés, hogy a fegyverekre nem fordítható költségvetési forrást az oktatásra és kultúrára fordítsák, fontos és helyes döntés volt.

Azt kérte, tanuljunk a „szörnyű kényszerhelyzetben” hozott helyes döntésből.

Jobbik: az emlékév felelősség

Ander Balázs (Jobbik) jelezte, a Jobbik támogatja az emlékévet, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az emlékév felelősség is, amit valódi, értékes és méltányos tartalommal kell megtölteni.

Jókai Mórról szólva úgy értékelt, „nem jól sáfárkodtunk” a hatalmas irodalmi gazdagsággal, hiszen az életműből mindössze 10 alkotást filmesítettek meg. Azt javasolta, keressék meg a„ Várkonyi Zoltánhoz mérhető” rendezőt, aki Jókai műveiből olyan alkotásokat varázsol, amelyek meghozzák a kedvét az olvasáshoz a XIX. századi irodalommal egyre nehezebben megbirkózó fiataloknak.

Klebelsberg Kunóról azt mondta: Magyarország egy vesztes világháborút, „ilyen-olyan forradalmakat”, egy román megszállást és a trianoni békediktátumot követően kényszerhelyzetben volt. Ezt a helyzetet alakította úgy a nemzet számára – legalábbis, ami az oktatáspolitikát illeti –, hogy az száz év múlva is példaként szolgáljon a törvényhozók számára.

A népiskolai reformmal a legsúlyosabb helyzetben lévő vidéki régiókban tették rendbe az oktatásügyet 3500 tantermet, 1500 tanítói lakást és könyvtárakat hozva létre.

A Mi Hazánk támogatja a Klebelsberg- és Jókai-emlékévről szóló határozati javaslatokat

Dúró Dóra, a Mi Hazánk vezérszónoka arról beszélt, hogy Klebelsberg Kunó „saját mozgatórugójának” azt nevezte, hogy„ a magyar gyermek minisztere” legyen. Ez ma is aktuális, látva milyen veszély leselkedik a gyermekekre akár az itthoni intézményekben, akár a globális trendeket tekintve.

Általános érvényű öröksége a kultúrfölény gondolata, azaz, hogy az oktatásnak és a kultúrának honvédelmet pótló ereje is van. Ennek is mérceként kell előttünk állnia – vélte az ellenzéki politikus.

Az emlékévhez kapcsolódva javasolta, hogy határon túli intézményeket is vonjanak be a programokba. A kiemelkedő kutatók, egyetemi oktatók megjelenése a köznevelésben rendhagyó tanórák megtartásával valósulhatna meg – vetette fel. Új népiskolai hálózat kiépítése valósult meg Klebelsberg Kunó minisztersége idején – idézte fel, hozzátéve: erre emlékezve is olyan pedagógusok számára indítanának programot Csodatanár néven, akik kisiskolákban tanítanak.

Jókai-emlékévből már sok volt Magyarországon – tette hozzá, és felidézte a korábbi programokat. Jókai Mór a legolvasottabb magyar író, aki kapocs lehet a társadalomban – hangsúlyozta, és javasolta életművének bemutatását külföldön az emlékév alkalmából.

Dúró Dóra egyúttal azt is kérte, hogy a leszármazottakat is vonják be az emlékév rendezvényeinek megszervezésébe.

Zárszó

Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára zárszavában elmondta: a nemzet bővelkedik géniuszokban és mindig kihívás, kiket terjesszen fel a kormány az Országgyűlés elé.

Rámutatott: megfontoltan és felelősségteljesen választották ki a jelölteket.

Az államtitkár megköszönte a konkrét javaslatokat, és jelezte: minden területre figyelni fognak. A konkrétumokkal kapcsolatban keresik azokat a szervezeteket, amelyek nemcsak az anyaországban, hanem külhonban is jelen vannak.

A kettős emlékév kiemelt helyen szerepel a nemzeti emlékezet és a kulturális emlékévek palettáján – összegzett.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.


A parlament utolsó napirendi pontként szerda délután megkezdte az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításának általános vitáját.

Kormány: meghatározó a versenyképesség erősítése és a nemzeti szuverenitás védelme

Törvényismertetésében Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára a javaslat két meghatározó elemének nevezte a versenyképesség erősítését és a nemzeti szuverenitás védelmét. Úgy fogalmazott, hogy az oktatás, a kultúra, a tudomány és az innováció szolgálja a versenyképességet és erősíti a szuverenitást, megőrzi a magyar tudást és a nemzet kulturális kincseit, valamint tovább erősíti a családokat, az embereket.

Az elmúlt években az oktatási rendszerben versenyképességi fordulat valósult meg, míg öt éve hét, mára már 12 magyar egyetem van a világ legjobb öt százalékában – emelte ki. Hangsúlyozta, hogy Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amelyik úgy javított a 2023. évi innovációs eredménytáblán, hogy azzal magasabb teljesítménykategóriába lépett.

Magyarország mára már a világ gyártási csúcstechnológiájának egyik fellegvára, a magyar felsőoktatás és kutatás sikere, hogy tavaly két kiváló magyar kutató kapott Nobel-díjat – fogalmazott.

A tanár- és tanítóképzés megújításának sikerei kézzelfoghatóak – jelentette ki az államtitkár. A kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy megerősítse a tanári, tanítói és óvónői hivatás tekintélyét – szögezte le.

A törvényjavaslat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) portfólióját bővíti a tanár-, tanító- és óvóképzéssel, valamint az azokhoz kapcsolódó továbbképzéssel – emelte ki. Az NKE fejlődése egyben Józsefváros fejlesztése is, mert nemcsak a Ludovika Akadémia történelmi épülete újult meg, hanem az Orczy-kert is – mondta.

Az előterjesztés a felsőoktatás nemzetköziesítését és a digitalizációt támogató módosításokat vezet be – mondta az államtitkár.

A szakképzési rendszer 2020-as megújítása és átalakítása óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a változtatások minden érintett számára pozitív hozadékkal jártak – szögezte le Hankó Balázs. A szakképzés hozzájárul a vállalati teljesítmény, a versenyképesség javulásához, segíti a kutatást és az innovációt – tette hozzá.

Arra is kitért, hogy a Pannónia Ösztöndíjprogramban tízmilliárd forintot biztosítanak a diákok számára tapasztalatszerzésre, a HU-rizont program pedig segíti a kutatókat, hogy nemzetközi környezetben folytathassák kutatásaikat.

Világszerte csökken az újonnan megjelenő könyvek száma és jelentős kontraszelekció mutatkozik a kínálat minőségében – tért át új témára. A könyvek árkötöttségével összefüggő törvényi szintű rendezés igénye nem új keletű – mondta az államtitkár. A kötött árak segítségével nemcsak a kis- és közepes méretű kiadók, de a képzett alkalmazottakat foglalkoztató könyvesboltok hálózatának fennmaradása is biztosítható – érvelt. Az indítványban megfogalmazott kötött ár lehetővé teszi, hogy a kiadók egy éven át meghatározott maximális mértékű, tíz százalékos árengedmény mellett értékesíthessék a könyveiket – ismertette a részleteket.

Hankó Balázs beszélt arról is, hogy a kabinet a mostani javaslattal lehetővé teszi több közgyűjteményi intézmény tevékenységének összehangolását. Az új intézményi formációval egységes irányítás alá kerül az ország hat meghatározó közgyűjteménye: a Magyar Nemzeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint az Országos Széchényi Könyvtár.

Azt mondta, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ képében olyan kulturális entitás születik, amely képes a híd szerepét betölteni múlt, jelen és jövő között. Úgy fogalmazott, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ kulcsszerepet tölthet be a közgyűjteményi rendszer modernizációjában, a magyar családok hozzáférésének elősegítésében a kulturális javakhoz, valamint a kulturális turizmus fejlesztésében.

Fidesz: harmonizáció és a gyakorlati tapasztalatok beépítése a cél

A harmonizáció igénye és a működés közben nyert tapasztalatok beépítésének igénye tette szükségessé a törvénymódosítást – jelezte ki Kállai Mária (Fidesz), megemlítve, életünk meghatározó alapjaihoz kapcsolódnak a most tárgyalt változtatások.

A szónok arról beszélt: nemzetünk szempontjából fontos és meghatározó kérdés, hogy a versenyképesség fokozásával erősítsük szuverenitásunkat. Nemzetstratégiai kérdésnek nevezte, hogy oktatási rendszerünket folyamatosan úgy alakítsuk, hogy az a nemzetközi versenyben is helyt álljon, miközben építi a magyar nemzetet.

Kiemelte: a módosítással megjelenik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzési portfoliójában a tanárképzés és -továbbképzés, a változtatással pedig intézkednek a feladat megvalósításához szükséges új egyetemi kar és a kapcsolódó feltételek megteremtéséről.

Szólt arról is, hogy az utóbbi évek mind nehezebb helyzetbe hozták a hazai könyvkiadókat és -szerzőket, ezért a kisebb szereplők védelmében változtatnak a szektort érintő szabályokon. Kállai Mária kiemelte: a kiadók továbbra is szabadon szabhatják meg könyveik árát, csak az abból adandó kedvezményt szabályozza elfogadása esetén a módosítás. Hozzátette: az uniós tagállamok többségében működik ilyen rendszer.


Az Országgyűlés szerda este folytatta az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításának általános vitájával.

DK: a versenyt szorítja vissza a javaslat

Barkóczi Balázs, a DK vezérszónoka annak a véleményének adott hangot, hogy a 23 törvényt módosító javaslat érdemi változtatásai „szinte csak negatív irányúak”.

Arról beszélt: miközben deklarált cél a versenyképesség erősítése és a nemzeti szuverenitás védelme, sok területen a verseny visszaszorításán alapul a törvényjavaslat, amely szerinte megfojtja a kis könyvkiadókat, ellehetetleníti a nem modellváltó egyetemeket.

A képviselő jelezte: frakciója nem támogatja a törvényjavaslatot, amely szerinte nem a kívánatos átalakításokat hajtja végre a felsőoktatásban.

Arról beszélt: elfogadása esetén a módosítás úgy vonja össze a Magyar Nemzeti Múzeumot több másik múzeummal, illetve az Országos Széchényi Könyvtárral, hogy annak csak„ a kormány kétségbeesett centralizálási mániája” lehet a magyarázata.

Barkóczi Balázs kijelentette azt is: érthetetlen, hogy az új formában hogyan erősíthetik egymást a közös irányítás alatt összevont múzeumok.

KDNP: az integráció irányíthatóbbá teszi az intézményeket és nem szűkíti szakmaiságukat

Aradszki András, a KDNP vezérszónoka fontosnak nevezte a javaslatban szereplő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (NKE) tervezett tanárképző kar létrehozását, amely reményei szerint 21. századi módszerekkel képez majd pedagógusokat.

A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ létrehozásárnak tervéről szólva megjegyezte, pályafutása során azt tapasztalta, az integráció – noha a kezdetén mindig ellenzik az intézmények –, ha jól csinálják, irányíthatóbbá teszi a tagintézmények tevékenységét.

Értékelése szerint az összevonás nem jelenti a szakmai specifikumok megszüntetését, nem szűkíti a szakmai tartalmakat.

Aradszki András azt is mondta, a javaslatcsomag könyvkiadásra vonatkozó részének célja – szemben az ellenzéki kritikákkal –, hogy védje a piaci alapon nem versenyképes, nem a szélesebb olvasóközönséghez szóló, de a magyar kultúra szempontjából fontos könyvek megjelenését.

Megjegyezte, a szabályozáshoz hasonló működik több uniós országban, így például Németországban és Ausztriában.

MSZP: gyengíti az államot a közgyűjteményi központ létrehozása

Hiller István, az MSZP vezérszónoka szerint a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ létrehozása nem egyszerű integráció, hiszen a hat közgyűjteményi intézményt nemcsak összevonják, hanem létrehoznak egy ezek feletti vezéregységet, amely mind a hat részleget irányítja majd.

Meglátása szerint gyengíti az államot és intézményesített formáját az ilyen, minisztériumon kívüli központok létrehozása. Feltette a kérdést, hogy ha igaz a sajtóban megjelent hír, amely szerint a kormány a színház- és a zeneművészet terén is hasonló központok létrehozására készül, mi ezekkel kormány célja?

A pedagógusképzéssel kapcsolatban sajátosnak nevezte, hogy az NKE-t bővítik pedagógusképzéssel, miközben attól 4,5 km-re van a magyar pedagógusképzés legnagyobb tradícióval rendelkező intézménye, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kara. Meglátása szerint nem egy új intézményre kellene tízmilliárdokat költeni, hanem az 1635 óta színvonalas pedagógusképzést folytató ELTE-n dolgozó tanárok bérét kellene megemelni.

Jobbik: támogatandó és elvetendő elemeket is tartalmaz a javaslat

Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, a felsőoktatás nemzetköziesítése és a digitalizáció minden intézményre történő kiterjesztése, a mobilitás megteremtése támogatandó, ahogy az is, hogy a szakképzésben az állami vizsgákat független és akkreditált vizsgaközpontokban szervezik, feladataikat újradefiniálják. Megjegyezte: a diákolimpiai eredmények valóban büszkeségre adnak okot, de az összképet a nagy átlag elég komoran árnyalja.

Nincs olyan képviselő, aki ne azonosulna a céllal, hogy a felnőttképzésben az érintett korosztály 60 százaléka vegyen részt – fűzte hozzá.

A kötött könyvárrendszerről elmondta: komoly aggályok vannak, hogyan valósulhat meg ez Magyarországon. Ugyanakkor van jó gyakorlat is – mondta és példaként Németországot említette.

Ha ezt a kiadók, szerzők és kiskereskedők védelmében meghozandó lépésként hozzák meg, akkor a bizalom még meg is előlegezhető. Azt kérdezte, a változást mennyi időn belül kívánják megvalósítani?

Megjegyezte: vannak művelődési és szociálpolitika célok, és ha nem „sanda szándék” vezérli a kormányt, akkor a nem tömegízlést követő könyvek „megmaradása” nagyon fontos cél lehet.

Az NKE-n bevezetendő tanárképzésről azt mondta: kettős mérce nem érvényesülhet, a bérek érdemi rendezésére van szükség.

A közgyűjteményi integrációról azt mondta: az elképzelés nem ördögtől való, a célokkal azonosulni tudnak, a kérdés azok megvalósítása.


Az Országgyűlés szerda este folytatta az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításának általános vitáját.

Párbeszéd: kétszáz család lakhatását sodorják veszélybe

Jámbor András, a Párbeszéd vezérszónoka arról beszélt, hogy kétszáz család – összesen ötszáz ember – lakhatását sodorja veszélybe a törvényjavaslat, akik közül sokan már negyven éve Józsefvárosban élnek. Az érintetteknek októberig kellene kiköltözniük a lakásokból, és a helyére az Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanárképzője kerülne. Cserelakást az önkormányzatnak kell biztosítani a családok számára – közölte.

Szóvá tette, hogy az önkormányzattal semmilyen egyeztetés nem előzte meg a javaslatot.

Miért kell kisajátítani a lakásokat? Miért ilyen sürgős ez a javaslat? Miért fél évet adnak rá? Hol szerepel a javaslatban, hogy jobb körülmények közé kerülnek a lakók? – sorolta kérdéseit.

Jámbor András szerint, bár a törvényjavaslat arról szól, hogy lesz kártalanítás, de ezeknek a lakásoknak igen csekély az értékük, azokat várhatóan áron alul veszik meg, az ellenértéke biztos nem fedezi majd a csereingatlanok értékét.

Emlékeztetett: a józsefvárosi önkormányzat elfogadott egy rehabilitációs tervet. A Dió 2030 program azért indult, hogy az érintett környéken a lakók jobb körülmények közé kerüljenek. Folyik a közbeszerzési eljárás a program keretében, a nyáron indulnának a beruházások – jelezte.

Az ellenzéki képviselő összegzése szerint a szavazásnál egyebek között arról döntenek majd, hogy bérlakásokat építenek vagy törölnek el és együttműködnek az önkormányzattal vagy áttolnak erőből egy rendelkezést, amely az önkormányzatiságot minden elemében sérti.

Jelezte, módosító javaslatot adtak be, ami kihúzná ezt a paragrafust. Kezdődjön egyeztetés, és ott találjanak mindenki számára megfelelő megoldást – szólított fel.

LMP: nincs elég szabad bérlakás

Az utolsó vezérszónok, Csárdi Antal (LMP) azt mondta, hogy a kormányzat fel akar építeni egy elitegyetemet, annak a terhére, hogy több, mint kétszáz család „lelke ott fog meghalni”. Az utcára akarnak tenni ötszáz honfitársunkat, ötszáz magyar állampolgárt, csak azért, hogy „Önök építhessenek egy elitegyetemet” – fogalmazott.

Kijelentette, hogy a javaslatról annak készítői senkivel nem egyeztettek. Az önkormányzatnak jelenleg körülbelül harminc cserelakásnak alkalmas ingatlanja van, miközben az állam is csak mintegy 150 szabad bérlakással rendelkezik Budapesten – tette hozzá. Nincs annyi szabad bérlakás, hogy akár az állam, akár az önkormányzat elég cserelakást tudjon biztosítani – számolt az ellenzéki képviselő.

DK: az indítvány elsősorban a verseny visszaszorításáról szól

Gy. Németh Erzsébet (DK) arról beszélt, hogy a tárgyalt salátatörvényben a kultúra nagyon sok ágát központosítják. A javaslat 23 kisebb-nagyobb módosítást tartalmaz, amikben az a közös, hogy „az irány minden esetben negatív”, az indítvány elsősorban a verseny visszaszorításáról szól – tette hozzá a politikus.

Szívszorító azt látni, hogy Önöknek tényleg ennyire nem számít kétszáz család – jelentette ki.

Párbeszéd: időutazás a törvényjavaslat

Mellár Tamás (Párbeszéd) a szocialista korszakot idéző „időutazásnak” nevezte a törvénytervezetet, arról beszélve, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre tervezett elit tanárképzésnek erős ideológiai éle lesz.

A politikus szerint ehelyett a tanári és a tanszabadság biztosítására, az egyetemi oktatók bérét a legmagasabbak közé emelő fizetésrendezésre és az intézményi autonómia biztosítására volna szükség.

Van egy csomó jó tanárképző intézmény Magyarországon – jegyezte meg, hozzátéve, ezekben színvonalas elméleti és gyakorlati oktatást nyújtanak a hallgatóknak.

DK: a kormányzat növeli a társadalmi különbségeket

Barkóczi Balázs (DK) arról beszélt: a kormányzat ezzel a tervezettel csak tovább növelné a már most is „szívszorító” társadalmi különbségeket a felsőoktatásban, miközben a „magyar társadalom kétharmada egyik napról a másikra él”, és egy százezer forintos rendkívüli kiadást is csak nehezen tudna kigazdálkodni.

Párbeszéd: a kisajátítás keresztülhúzza a rehabilitációt 

Jámbor András (Párbeszéd) arra kérte az államtitkárt, hogy ne csak a zárszóban reagáljon az ellenzéki képviselők kérdéseire, kritikáira, hogy valódi vita alakulhasson ki a javaslatról.

Értékelése szerint a Diószegi Sámuel utca rehabilitációs programját keresztülhúzzák az NKE új kara miatti kisajátítások. Feltette a kérdést, miért nem egyeztetett a kormány a józsefvárosi önkormányzattal és az ott lakókkal.

LMP: a Fidesz nem ismeri a városrehabilitációs programokat

Csárdi Antal (LMP) szerint a javaslat rámutat a helyzetre, hogy a kormány nem tudja és nem is ismeri az önkormányzati bérlakásrendszer működését, és nem ismerik a városrehabilitációs programokat, amelyek – különösen Budapesten – a rendszerváltás óta zajlanak.

Azok célja az önkormányzati, elavult lakásokban élő családok életminőségének javítása. Kicsivel több mint 20 év alatt a IX. kerületben például elérték a rehabilitációval, hogy a Középső-Ferencváros az egyik legdinamikusabban fejlődő és legnépszerűbb része a városnak.

DK: érzékelten, embertelen a kormány 

Gréczy Zsolt (DK) szerint 2024-ben olyan országban élünk, ahol egyik pillanatról a másikra kilakoltathatnak embereket. Ez nemcsak lakhatásbiztonság kérdése, hanem emberségé is. Az a kormány viselkedik ilyen érzéketlenül és embertelenül, amelynek képviselői folyamatosan keresztény értékekről beszélnek és állandóan „hányják magukra a keresztet”. Egy ilyen országban nem születnek meg a vágyott gyerekek, a középiskolás fiatalok fele pedig külföldön képzeli el a jövőjét – jelentette ki.


Újabb képviselői hozzászólásokkal folytatódott szerdán késő este az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításának általános vitája.

Képviselői hozzászólások

Jámbor András (Párbeszéd) ismét azt kérte, az államtitkár reagáljon az ellenzéki felvetésekre. Van olyan lehetőség, hogy forrást csoportosítanak át, vagy milyen lehetőség van, hogy megegyezésre jussanak? – kérdezte.

Szeretné, ha vitát folytathatnának a kérdésről, mert így lehet megoldás találni a problémára – mondta. Szóvá tette, hogy egyetlen felvetésére sem kap választ, és azt is újra megjegyezte, hogy előzetesen nem egyeztettek a józsefvárosi önkormányzattal. Jelezte: az NKE korábbi fejlesztései alapvetően jók, ezek úgy jöttek létre, hogy előzetesen megállapodtak az önkormányzattal. Felelevenítette személyes tapasztalatát is egy kilakoltatásról, majd azt mondta: az ilyen helyzeteket el kellene kerülni.

A javaslat ebben a formában az önkormányzatiság legyalulása – összegzett.

Csárdi Antal (LMP) azt mondta, szimbolikus, ami ebben a törvényjavaslatban le van írva. Elit tanárképzést valósítanának meg a szociális bérlakások lerombolásával. Kitért arra is, hogy a kultúrában totális központosítás jön létre, amely szerinte nem szolgálja a kultúra érdekeit. Értékelése szerint volt már ilyen, úgy hívták, hogy szocializmus.

Államtitkári reagálás

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva kitért a Józsefvárosban megvalósult oktatási és egyéb fejlesztésekre és azt mondta, az elmúlt évtizedben Józsefváros fejlődése töretlen.

Kiemelte: a törvényjavaslat tartalmazza az értékbecslést és a kártalanítást, és azt, hogy cserelakást ajánl fel az önkormányzat az érintett családoknak. Ha ezt nem tudja megtenni, akkor az államnak kell helyt állnia, függetlenül a rendelkezésre álló pufferlakás kapacitástól – hívta fel a figyelmet.

A javaslat értékelése szerint megfelelő garanciát ad arra, hogy biztosítsák mind a 200 család számára az előrelépést, a nyugodtabb, biztonságosabb megélhetési környezetet.

Kitért arra is, hogy az ellenzéki politikusok azok, akik elitképzésről beszélnek, nem a kormány. Kijelentette: az egyetemeken az oktatás és kutatás vonatkozásában teljes autonómia van.

Történtek lépések a bérek területén, de szükség van arra, hogy további lépések történjenek – derült ki szavaiból.

Beszámolt arról, hogy a hátrányos helyzetű diákok felsőoktatásba való jelentkezése a többszörösére nőtt az elmúlt években. A magyar felsőoktatás a társadalom számára próbál versenyképes diplomát biztosítani. Ugyanez igaz a szakképzésre is – húzta alá, majd szólt arról is: a felnőttképzésben csak márciusban 15 milliárd forintnyi pályázat nyílt meg a létszám növelésének elősegítésére. A közgyűjteményeket úgy kívánják megerősíteni, hogy az a hatékonyabb működést szolgálja – húzta alá, és kitért arra is, hogy védeni kell az értéket jelentő könyvellátást.

Képviselői hozzászólások

Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta, a javaslattal Józsefvárost, tágabb értelemben Budapestet, de Magyarországon is nagyon sokakat magukra haragítanak. Ha a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új kampuszát néhány száz méterrel odébb tennék, akkor nem kellene több száz családot kilakoltatni – tette hozzá.

Szabó Rebeka (Párbeszéd) megjegyezte, hogy ezek szerint van pénz az oktatásra, hiszen százmilliárdokból akar a kormány új kart létrehozni. Amikor a pedagógusok bérét kellett emelni, a kormány mégis Brüsszeltől várta a pénzt, és az egyetemi oktatók bére is megalázóan alacsony.

Államtitkári reagálás

Hankó Balázs szerint az ellenzéki képviselők direkt hergelnek mindenkit, ahelyett hogy elolvasnák a javaslatot, mely szerint a kisajátítás során az önkormányzatnak kell csereingatlanokat biztosítani, ha pedig az önkormányzat nem teszi ezt meg, az államnak kell helytállnia. A vonatkozó egyeztetések eddig is megtörténtek és ezután is meglesznek – mondta.

Azt is mondta, az NKE fejlesztése több mint tízéves stratégia mentén folyik, és ez a fejlesztés Józsefváros egészének fejlődését szolgálja.

Képviselői hozzászólások

Ferencz Orsolya (Fidesz) szerint a tények ismertetése helyett politikai áttematizálás zajlik. Józsefváros az elmúlt időszakban folyamatosan fejlődött, például megújult az összes park a kerületben. A Diószegi Sámuel utca rehabilitálása pedig folyamatosan napirenden volt az ott lévő házak részben felújításával, részben – ahol a felújítás nem lehetséges – bontásával és új házak építésével. A kormányzat világos koncepciót tett le az asztalra, és a Diószegi utcában élők biztosak lehetnek abban, hogy jól fognak járni azzal, ha a kormány és az NKE segítségével jutnak új ingatlanhoz, és nem bízzák magukat Pikó András VIII. kerületi polgármesterre.

Jámbor András (Párbeszéd) szerint „vissza kell menni a kályhához”, hogy normális ütemben folytassák le az egyeztetéseket, és ne október végéig kelljen kiköltöznie a lakóknak.

Államtitkári reagálás

Hankó Balázs úgy reagált, az ellenzék a vonatkozó szabályozással és a tényekkel szemben érvel. Ez nem ad megoldási irányt – rögzítette.

A vagyon átadása mindig törvényt feltételez – fogalmazott, és kiemelte: a vonatkozó jogszabály alapján az ingatlanok értékét független értékbecslő bevonásával, piaci összehasonlítással határozzák meg. A törvényi, jogszabályi garancia és az állami felelősség egyaránt biztosított – összegzett.

Képviselői hozzászólások

Szabó Rebeka (Párbeszéd) azt mondta, nem érti, ha világos koncepció mentén zajló fejlesztésről van szó, akkor miért nem lehetett egyeztetni az önkormányzattal. Azt sem érti, hogy miért hat hónapot adnak a kisajátításra.


Nem sokkal éjfél előtt fejeződött be az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításának szerdán délután kezdődött általános vitája az Országgyűlésben.

Képviselői hozzászólások

Tordai Bence (Párbeszéd) rámutatott: a tárgyalt salátatörvény a felsőoktatás számos elemét érinti. Szóvá tette, hogy egyetemi szakokat szüntetett meg a kormány „a nagy szabadság és autonómia” jegyében, Magyarország legeredményesebb egyetemét pedig sikerült külföldre száműzni.

Kitért arra: az Európai Egyetemek Szövetsége által végzett legutóbbi értékelés 35 országot érintett. Magyarország azonban negatív irányban annyira kilógott a sorból, hogy be sem tették a közös értékelésbe, hanem külön értékelést adtak ki róla – mondta.

Szerinte Pikó András józsefvárosi polgármester folyamatosan célkeresztben van és a kormánypártok a kerületet politikai csatatérré változtatták. Ez a mostani merénylet a több mint 200 család ellen is jól mutatja azt a megközelítést, amit a kormány e területen képvisel. A lakhatási politika pont oda nem juttat pénzt, ahol legnagyobb szükség lenne rá – hangoztatta.

Zárszó

A hozzászólásokat követően Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára zárszavában úgy értékelt, versenyképesebb felsőoktatás, javuló eredmények, megújult magyar szakképzés és felnőttképzés jellemzi az elmúlt éveket.

A kormány, a „családok kormánya” – fogalmazott, amely a GDP 4,2 százalékát fordítja családtámogatásra, és olyan otthonfelújítási programokat indít, amely nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is biztonságot ad.

A hatékonyságot növelő közgyűjteményi központ kialakítása kulturális örökségünk megőrzését szolgálja – mondta.

Az egyetemi autonómiáról szólva úgy értékelt, az Európai Egyetemi Szövetség utolsó értékelése 2016-ra vonatkozik, 2023-ban nem úgy valósult meg a magyar egyetemek értékelése, mint a többi ország és egyetem esetén.

Amennyiben az Európai Egyetemek Szövetsége végre hajlandó lesz a valóság alapján értékelni a magyar egyetemi világot, mindenki számára egyértelművé válik, hogy egy autonómabb, versenyképesebb, a magyar gazdaság, a magyar fiatalok jövőjét szolgáló egyetemi modell indult el – mondta.

A zárszót követően az elnöklő Jakab István a parlament ülését berekesztette, az Országgyűlés várhatóan csütörtök reggel 9-kor folytatja munkáját.

Ajánljuk még