A kormányfő hangsúlyozta, hogy a projekt megvalósulása után a kormány dönteni fog a vezetői infrastruktúra kérdéséről is.
Hétfőn Orbán Viktor a parlamentben kifejtette, hogy optimisták a ferihegyi repülőtér állami tulajdonba való visszakerülését illetően. Az LMP-s Kanász-Nagy Máté által felvetett fővárosi ügyekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva a magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy reményeik szerint napokon belül „az önök koalíciós partnere által eladott ferihegyi reptér” visszakerül többségi állami tulajdonba.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a projekt megvalósulása után a kormány dönteni fog a vezetői infrastruktúra kérdéséről is.
A Portfolio megírta, hogy a kabinet már április elején jelezte, közel állnak a repülőtér megvásárlásának befejezéséhez.
A ferihegyi repülőtér állami kézbe való visszaszerzése stratégiai célból – legyen az nemzetbiztonságinak vagy éppen szuverenitásinak nevezett szempont – régóta kiemelt célja volt az Orbán-kormánynak.
2005 júniusában a Gyurcsány-kormány koncessziós tendert ki írt ki a ferihegyi repülőtér eladására. Az év végére a tender sikeresen lezárult, és a repülőtér irányítását a brit BAA, a fontosabb szigetországi repülőterek üzemeltetője és tulajdonosa vette át.
A 75 évre megkötött koncessziós szerződés rendkívül erős védelmet biztosított a külföldi befektetőknek. A repülőtéri szolgáltatásokból származó szinte minden bevétel és jövedelem az új tulajdonosokat illeti meg. A magyar érdekekkel ellentétes megállapodás szerint az állam mindössze az árbevétel fél százalékát kitevő éves vagyonkezelési díjban részesülhet. A tulajdonos által végrehajtott repülőtéri fejlesztések finanszírozási kamatterhe miatt gyakran ebből sem látott egy fillért sem a hazai költségvetés – írta az ügyletről korábban a Magyar Nemzet.
A szerződésben azt is kikötötték, hogy 75 évig nem épülhet repülőtér a ferihegyi légikikötő száz kilométers körzetében.

2007 júniusában tulajdonosváltás történt, miután a BAA eladta tulajdonrészét a német HOCHTIEF AirPort vállalatnak és három pénzügyi partnerének. 2011 júniusában a kisebbségi tulajdonos Magyar Állam a tulajdonrészét eladta a többségi tulajdonos befektetőcsoportnak, így a repülőtér üzemeltetéséért teljes mértékben a HOCHTIEF felelt, amely 2013-tól HOCHTIEF AirPort AviAlliance néven üzemelt tovább.
2011-ben a második Orbán-kormánynak esélye sem volt a visszavásárlásra, mivel a német cég csak egy csomagban volt hajlandó eladni repülőtereit, összesen hat darabot.
Közben 2012 elején csődbe ment az ikonikus és egyébként egyetlen hazai légitársaság, a Malév az elmúlt évtizedek rossz gazdasági döntései miatt. 2013-ban egy új „Sólyom” névre keresztelt hazai légitársaság alapításáról döntött a kabinet, azonban a projekt végül nem valósult meg.

A kormány a Ferihegy visszaszerzésére vonatkozóan először 2021-ben nyújtott be nem kötelező érvényű ajánlatot 4,44 milliárd euróról szólóan. Azonban akkor a magas infláció és a globális pénzügyi piacok volatilitása miatt felfüggesztették a vásárlást.
A kabinet 2023 nyarán tett újra hivatalos ajánlatot a Budapest Airport többségi tulajdonrészére. Egy ideig úgy tűnt 2023-ban összejöhet az ügylet lezárása, ez azonban végül átcsúszott 2024-re. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter februárban jelezte, hogy akár még abban a hónapban megvalósulhat az üzlet.
Az már korábban kiderült, hogy a magyar kormány a francia Vinci infrastruktúraüzemeltető céggel társulva veszi meg a repteret, majd ezt követően katari állami befektetők is beszállhatnak pénzügyi vagy stratégiai befektetőként.
A tervek között szerepel a reptér bővítése és egy harmadik terminál megépítése is.
Kiemelt kép: A Wizz Air légitársaság egyik Airbus utasszállítója emelkedik magasba a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2A terminálja mögött (Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba).