Percről percre

Kimentettek egy embert az áradó Dunából Tahitótfalunál | Extrém terhelésnek vannak kitéve a gátak | Kövesse az árvízi híreket a hirado.hu-n

Dömötör Csaba: A Lánchíd felújítása kapcsán egyre terebélyesedik a botrány

Az M3-as metró felújításáról, a nemzetközi roma napról és a férfiak nyugdíjba vonulásáról is volt szó hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt.

Napirend előtt megemlékezések

A napirend előtti felszólalásokat megelőzően az Országgyűlés egyperces néma felállással emlékezett meg Gyenesei István korábbi független képviselő, önkormányzati miniszterről és Lajtai István, volt MSZP-s képviselőről.

LMP az M3-as metró felújításáról

Ungár Péter (LMP) arról beszélt, ma a két nagy pártpolitikai tömb csatározása elveszi a valódi városfejlesztés lehetőségét. Nem szakpolitikusok, hanem pártpolitikusok felügyelték és felügyelik most is a fővárosi cégeket – jegyezte meg, majd kitért az M3-as metró felújítására.

Felidézte: Karácsony Gergely főpolgármester két dolgot ígért az M3-as metró „korrupt felújításával” kapcsolatban, börtönt az elkövetőknek és légkondit az utasoknak. Börtönbe senki sem ment és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes bejelentette: idén sem lesz légkondi a metrókocsikban – mondta.

Az LMP-s politikus szóvá tette a fideszes főpolgármester-jelölt férjének, a honvédelmi miniszter cégének az érdekeltségét, és feltette a kérdést, milyen megállapodás alapján jött létre a „fővárosi nagykoalíció”, mennyit adtak át a másik oldalnak azért, hogy ne legyen semmilyen jogkövetkezménye a metró kocsik beszerzésének?

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kiemelte: az M3-as metró felújítása legalább megvalósult, szemben a korábbi állapottal, amikor csak beszéltek róla, de nem történt semmi.

Arról, hogy a főváros miért döntött úgy, nem klimatizálja a metrókocsikat, nem a kormányt, hanem a főpolgármestert és a baloldali városvezetést kellene megkérdezni.

Rámutatott: a fővárosnak lett volna és most is lenne lehetősége, hogy beruházásokat valósítson meg. Felidézte, hogy Karácsony Gergely 210 milliárd forintos többlettel vette át a városvezetést, az iparűzési adó 40 százaléka Budapestre érkezik úgy, hogy a lakosságszám nem éri el a 20 százalékot.

A Széchenyi 2020 program részeként 1253 milliárd forintos támogatást ítéltek oda Budapestnek – tette hozzá. Részletezte a kormányzati támogatás mellett megvalósuló fővárosi fejlesztéseket, majd kitért a Lánchíd felújítására.

Azt mondta, a Lánchíd felújítása kapcsán egyre terebélyesedik a botrány, és fennáll a gyanú, hogy számlagyárat működtetett a baloldal, több száz milliót utalva tovább.

Párbeszéd a nemzetközi roma napról

Berki Sándor (Párbeszéd) az április 8-án tartandó nemzetközi roma napról emlékezett meg, amelynek Magyarországon is egyre nagyobb a hagyománya. Magyarország történetének és kultúrájának szerves részévé vált a cigányság. Sorsközösségünk és a közös értékeink formáltak egy nemzetté – húzta alá.

Hozzátette: mégis sokszor érzik, méltánytalanul háttérbe szorulnak a közéletben, az előítéletek a cigánysággal szemben időről-időre felerősödnek. Felidézte a cigány emberek ellen elkövetett 2008-2009-es gyilkosságsorozatot, és kitért arra: támogatja, hogy február 23-át a cigányság elleni terrorcselekmények gyásznapjává nyilvánítsák.

Szólt arról is, még nagyon sok a teendő a leghátrányosabb helyzetű, gyakran a társadalom perifériáján élő honfitársaink felzárkóztatása érdekében, de a magyarországi cigányságnak nem szabad másokra várnia, a saját kezébe kell vennie a sorsát.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szintén arról beszélt, mindenkit megdöbbentett, hogy cigányembereket előre kitervelt és aljas módon támadtak meg. Mindez a Gyurcsány-kormány idején történt

– idézte fel.

Hozzátette: akkor nem tudták megvédeni a cigány honfitársainkat. Kitért arra, hogy 2010 után fogadták el a gyűlöletbeszéd és az egyenruhás bűnözés büntetését, illetve 2011-ben a Btk. elfogadásával minden hazai nemzeti és etnikai csoport védelmét sokkal magasabb szinten garantálták.

A szigorú büntetőpolitika is segített abban, hogy ma nagyobb biztonságban vannak a cigány honfitársaink, mint 2010 előtt – hangsúlyozta.

Kitért arra is: van hozzáállásbeli különbség a liberális, baloldali és a mostani kormány között. A baloldal jogvédő álláspontra helyezkedik, míg a mostani kormány szerint az a jó, ha mindenkinek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy munkát tudjon vállalni és törvényes keresetből tudja a családját eltartani, a gyermekeket taníttatni.

Mi Hazánk: A férfiak is mehessenek negyven év munkaviszony után nyugdíjba

Dúró Dóra (Mi Hazánk) azt szorgalmazta, hogy negyven év munka után a férfiak is mehessenek nyugdíjba. Az ellenzéki politikus első helyen egészségügyi indokokat nevezett meg, de mint mondta, ez méltányos és a társadalmi hasznosság szempontjából is kívánatos lenne.

Az OECD felmérése szerint a férfiak nyugdíjban eltöltött ideje alapján Magyarország az utolsó előtti helyet foglalja el az EU-ban, a várható időtartam öt évvel marad el az unió átlagától és kilenc évvel az e téren élen álló országokétól.

Ha az egészségben eltöltött éveket tekintik, akkor még szomorúbb a helyzet, úgy kell 65 éves korukig dolgozni, hogy ez az időtartam 61,5 év. Szólt arról is, hogy bizonyos krónikus betegségben elhunyt férfiak száma nőtt 2010-hez képest.

Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte, hogy Dúró Dóra és korábbi pártja nem szavazta meg a nők negyven év utáni nyugdíjba menetelét sem. Kicsit talán hiteltelen amit mond, de megérti az aggodalmat – fogalmazott.

Rámutatott: a kormány 2010 óta családokban és nem külön nőkben és férfiakban gondolkodik.

Részletezte a kormány családokat támogató intézkedéseit, többi között, hogy 2023 január 1-től tíz munkanap jár az apáknak gyermekük születése vagy örökbe fogadás esetén. Ezt az apa kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni.

Jobbik: Tegyük rendbe Budapestet!

Brenner Koloman jobbikos országgyűlési képviselő, pártja főpolgármester-jelöltje azt mondta, akinek fontos a hagyományok tisztelete, valamint a szabadság és a rend jó egyensúlya, az a főpolgármester-választáson nem szavazhat sem „a fideszes egypárti túlhatalom” jelöltjére, sem a „balliberális tömb” „alkalmatlan” jelöltjére. Szerinte mindkét oldal zsákmánynak tekinti Budapestet.

Közölte: ellenzi a Rákosrendezőre tervezett „maxi Dubajt”, ehelyett bérlakásprogramot indítana, és felülvizsgálná a szerinte rosszul kialakított kerékpársávokat. A Lánchíd ügyében a kormányt arra szólította fel, hogy azonnal fizessen ki 6 milliárd forintot a felújításra, Karácsony Gergely főpolgármestert pedig arra, hogy írjon ki helyi népszavazást, lehessen-e autóval áthajtani a hídon.

Vitára hívta az összes főpolgármester-jelöltet.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára arra emlékeztetett:

a Jobbik támogatta Karácsony Gergely főpolgármester-jelöltségét 2019-ben, majd négy évig nem szólalt meg az eltűnt fővárosi források, a közlekedési problémák, a parkok rendbetétele vagy a „guruló dollárok” ügyében.

Úgy vélte, ez egy alku volt, amiért cserébe Karácsony Gergely nem ítélte el a Jobbik korábbi antiszemita megnyilvánulásait.

MSZP: Vessünk véget az óriásplakát-háborúnak!

Komjáthi Imre (MSZP) arra szólította fel a pártokat, hogy másfél évtized „plakátháborúja” után próbáljanak meg valami mást, „valami emberit” mutatni, és foglalkozzanak a valódi társadalmi problémákkal. Bírálta a CÖF „megvették őket kilóra” feliratú plakátjait, és a kormány „álközszolgálati hirdetéseit”, de azt is megjegyezte, hogy a DK pedofíliát hazafisággal összemosó plakátjai előtt sem jó közlekedni.

Azt kérte a pártoktól: amikor épp nincs hivatalos választási kampány, „akkor ne óriásplakátokat pakoljunk ki egymás ellen”, „hanem vegyük észre azt a vigasztalan világot, amin nem változtatunk, hanem inkább gyűlöletet szítunk”.

Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált:

bár az MSZP korábban a DK-t támadta, most mégis „bekéredzkedtek a védőernyője alá”, és hosszú távú együttműködést írtak alá, felszámolva mindazt, ami még az MSZP-ből maradt.

Így tett a Párbeszéd is – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a baloldal valódi vezetője Gyurcsány Ferenc, ezért mindenki, aki a következő parlamentben ott szeretne ülni, nála kuncsorog. Az MSZP, ahogy az ország szuverenitását sem tudja megvédeni, úgy a saját pártja szuverenitását sem – mondta.

Momentum: A kormányoldal csak saját hatalmát védi

Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy hónapok óta nem kapnak választ arra, miért kapott kegyelmet a pedofilügyben bűnsegédként elítélt K. Endre, és ki tudott még a döntésről a kormányban.

A Fidesz által felépített politikai kép a családok és a gyermekek védelméről összeomlott, mint egy kártyavár – értékelt az ellenzéki politikus, aki szerint az ügy megmutatta, hogy a kormányoldalnak a gyermekvédelem csak addig érdekes, amíg szavazatokat lehet vele szerezni.

Kitért Varga Judit interjújára, amelyben családon belüli bántalmazásáról számolt be, és azt kérdezte: ha a volt igazságügyi miniszter állításai igazak, hogyan történhetett meg, hogy a családokat védelmező kormány a saját emberét nem védte meg.

Kifogásolta, hogy Varga Judit nem beszélt az interjúban sem a kegyelmi ügyről, sem arról, hogyan történhet meg egy jogállamban, hogy „egy propagandaminiszter belenyúl nyomozati anyagokba, hogy tisztára mossa magát”. A kormányoldal valójában nem védi meg a családokat és a gyerekeket, kizárólag a saját hatalmát védi – jelentette ki.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára hangsúlyozta: a gyermek- és családvédelem a magyar kormány politikájának sarokpontja volt, és ezután is az lesz.

Közölte: a kegyelmi kérvénnyel kapcsolatban az egyetlen helyes döntés az elutasítás lett volna, a kegyelmi jogkör ugyanakkor a köztársasági elnökhöz tartozik, ő nem adott részletes magyarázatot a döntésére, és lemondott. Arra is kitért: a kormány az elmúlt időszakban megerősítette a gyermekvédelmet, a baloldal viszont nem támogatta ezeket a lépéseket.

Felvetette: ha Bedő Dávid ennyire elkötelezett a gyermekvédelem ügyében, akkor Újbudán, ahol ő is önkormányzati képviselő volt, és ahol súlyos pedofil bűncselekmények történtek, miért nem tett semmit.

Az államtitkár bírálta a Momentumot, mert szerinte a párt elismerte, komoly munkája van abban, hogy felfüggesztették a Magyarországnak járó uniós forrásokat. „Ilyenkor bújik ki a dolláros szög a zsákból”, itt mutatkozik meg, hogy milyen politika következik abból, ha egy politikai közösséget külföldről pénzelnek – fogalmazott.

DK: A kegyelmi botrány lerombolta a Fidesz kormányzásának erkölcsi alapját

Arató Gergely (DK) arról beszélt: a két hónapja kirobbant kegyelmi botrány minden erkölcsi alapját lerombolta a Fidesz kormányzásának. Amíg a kormány nem mondja el az igazat, nem találnak megnyugvást az áldozatok – mondta, hozzátéve: a kormány ráadásul ellenez minden, a pedofilbűnözést eredményesen csökkentő javaslatot, például a kegyelmi ügyek nyilvánossá tételét vagy független vizsgálóbizottság létrehozását a pedofilügyek kivizsgálására az állami és egyházi intézményekben.

Arató Gergely értékelése szerint a kormány gazdasági és politikai értelemben is megbukott, gazdaságpolitikája néhány milliárdos érdekét szolgálja, a mini-Dubaj projekttel ráadásul már külföldi milliárdosok kegyeit keresik.

Június 9-én az emberek megkapják a lehetőséget, hogy véleményt mondjanak a kormányról, ha pedig a Fidesz elveszti az európai parlamenti választást, annak itthon is következménye kell, hogy legyen – jelentette ki.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszában kiemelte: a kegyelmi ügyben a kormány minden tájékoztatást megadott, amelyet a törvények lehetővé tesznek.

A köztársasági elnök vállalta a felelősséget a rossz döntéséért és lemondott. Ezzel szemben a baloldalon a bíróság által kimondott bűnöknek sincs következménye

– tette hozzá Varju László ügyét említve.

A gazdaságpolitikai kritikára úgy reagált, 2010 előtt a baloldali politikusoknak volt 8 évük, hogy megmutassák, milyen gazdaságpolitikát tudnak folytatni: a megszorítások és a juttatások elvétele jellemezte ezt az időszakot.

KDNP: Brüsszelben egyre mélyül a háborús készülődés

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, a II. világháború óta nem volt Európában olyan mértékű pusztítás, mint a több mint két éve tartó ukrajnai háborúban. Százezrek haltak meg, a brüsszeli vezetők mégsem a békéről beszélnek, hanem folytatni akarják a háborút, és már katonákat is készek küldeni a frontra.

Egyre mélyül a háborús készülődés Európában, és ebben a hazai baloldal is partnere a brüsszeli bürokratának – folytatta Simicskó István. Aggasztónak nevezte a francia elnök atomfegyverek használatát említő, valamint az észt és a litván politikai vezetők szárazföldi csapatok bevetéséről szóló nyilatkozatait.

A béke a legfontosabb cél, amelyhez az azonnali tűzszüneten keresztül vezet az út – hangoztatta.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: az európai politikai eliten eluralkodott egyfajta háborús lelkesültség.

A NATO alapokmányából idézve kiemelte, egyetlen feltétele sem áll fenn annak, hogy a NATO bekapcsolódjon a háborúba, ennek ellenére a NATO akarja szervezni a fegyverszállítmányokat a tagállamok helyett, sőt, már NATO-csapatok Ukrajnába telepítéséről is beszélnek.

Ennél is rémisztőbbnek nevezte, hogy egy jelenleg Romániában állomásozó francia egység parancsot kapott, hogy kezdje meg a felkészülést az Ukrajnába történő áttelepülésre. Magyar Levente megítélése szerint pillanatok választanak el a világháborútól, és ebben a helyzetben csak az európai polgárok téríthetik észhez a politikai vezetőiket.

Fidesz: Június 9-én megálljt kell parancsolnunk az európai vezetőknek

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint már látszik, hogy a nagy nyugat-európai országok az európai parlamenti választás kampányában a katonai döntéseket is politikai logikával hozzák meg, és a kampány meghatározó témája lesz a háború.

Az európai vezetők ugyanolyan háborúpárti nyilatkozatokat tesznek, mint korábban, de a szavakat most tettek is követik, döntések is születnek az intenzív katonai bevonódásról – hívta fel a figyelmet.

Kocsis Máté kijelentette: az európai politikában azért kell változást elérni, hogy megváltozzon Európa háborúhoz való viszonya. A Nyugat nem győzheti le Oroszországot és Oroszország sem a Nyugatot, így egy ilyen konfliktusnak mindenki a vesztese lesz.

Június 9-én megálljt kell parancsolnunk az európai vezetőknek – jelentette ki, hozzátéve, bízik abban, hogy Európában egyre több ember gondolja úgy, hogy a háború nem európai érdek.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a német, a francia és a lengyel külügyminiszter közös cikkben szólította fel az Európai Uniót a közös fegyverkezésre. A védelmi képességek erősítése nem lenne probléma – mondta, az viszont már az, ha egyre markánsabban szerepel napirenden európai katonák küldése a hadszíntérre.

Nagy országok, nemzetközi szervezetek vezetői beszélnek katonák küldéséről, Moszkva pedig válaszul azt üzente Európának, „haditechnikai szempontból készen áll a nukleáris háborúra”.

A következő hetek kulcsfontosságúak lesznek, minden követ meg kell mozgatni annak érdekében, hogy Európa és a mi térségünk ne legyen újra háborúk színtere – hangoztatta az államtitkár.

Mentelmi ügy

Latorcai János levezető elnök tájékoztatása szerint Orosz Anna (Momentum) márciusban mentelmi joga megsértésére vonatkozó bejelentést tett, amelyről a mentelmi bizottság április 8-án megállapította, hogy nem sértették meg az ellenzéki politikus mentelmi jogát, mert az nem akadályozza a tanúkénti meghallgatást szabálysértési ügyben.

Napirend

A napirend elfogadása előtt döntött az Országgyűlés a DK, az MSZP, az LMP, a Párbeszéd és a Momentum képviselői által benyújtott 2007-2032. évekre vonatkozó „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia végrehajtásáról szóló vita négyórás időkeretben történő tárgyalásáról.

A napirend elfogadását követően a képviselők áttértek az interpellációk tárgyalására.

Interpellációk

DK: Miért hagyják futni „az orbáni pedofilhálózat” bűnözőit?

Varju László (DK) úgy fogalmazott: pártjukat nem érdekli a volt és jelenlegi fideszesek harca, hanem az, hogy végre igazságot szolgáltassanak az áldozatoknak és megvédjék a gyermekeket.

Azt mondta: K. Endre szabadlábon továbbra is fenyegeti, zsarolja az egykori bicskei áldozatokat, és ezt a kormány, a rendőrség és az ügyészség „tétlenül nézi”. Kijelentette azt is, hogy a hatóságok sohasem vizsgálták a kormánytagok és a bicskei „pedofil társaság” kapcsolatait.

Miért hagyják futni „az orbáni pedofilhálózat bűnözőit” és mikor szolgáltatnak végre igazságot a bicskei áldozatoknak – tette fel a kérdést.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a pedofíliával szemben nulla tolerancia van.

Minden pedofilnak börtönben a helye, és a kormány meg is nyolcszorozta 2010 óta a börtönben ülő pedofilok számát: a korábbi 81-gyel szemben most 663-an töltik büntetésüket – ismertette.

Kitért arra is, hogy a kegyelmi ügyben a köztársasági elnök és a volt igazságügyi miniszter is vállalta a következményeket, távozott a közéletből. Megjegyezte: az ellenzéki politikustól is példamutatást várnának, Varju Lászlót ugyanis garázdaság és választás rendje elleni bűncselekményekért jogerősen elítélték.

Az interpelláló nem fogadta el az államtitkári választ.

MSZP: Tesznek-e bármit a szegénységben élő nyugdíjasok támogatása érdekében?

Szabó Sándor (MSZP) több mutatót felsorolva azt mondta, hogy romlott a nyugdíjasok helyzete Magyarországon. Rámutatott: 2004-ben a GDP 9,7 százalékát költötte az állam nyugdíjakra, 2022-re ez a szám már csak 8 százalék volt, továbbá a szociális védelmi kiadások is a GDP 20 százalékáról 16 százalékra csökkentek ezalatt.

Jelezte: az MSZP a teljes jogú öregségi nyugdíjminimumot az adott évi nettó minimálbér 70 százalékában állapítaná meg, és az ennél alacsonyabbakat egyszeri emeléssel pótolná ki. A 13. havi nyugdíjat mindenkinek azonos összegben, az átlagnyugdíj mértékében adnák, és korhatár alatt is lehetővé tennék a nyugdíjba vonulást.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában kiemelte:

a 2010 előtti baloldali kormányokkal szemben a Fidesz-KDNP minden évben biztosította a nyugdíjak vásárlóértékét és visszaadta a baloldal idején elvett 13. havi nyugdíjat.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a GDP-arányos változás nem azt jelenti, hogy a nyugdíjkiadások csökkentek volna, az arányváltozást az a tény is befolyásolja, hogy a GDP a gazdaság teljesítményének köszönhetően emelkedett.

A szocialista politikus nem fogadta el az interpellációra adott választ.

Jobbik: Miért nem a magyarok lakhatására költ a kormány?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a budapesti Rákosrendezőre tervezett beruházással kapcsolatban arról beszélt, hogy külföldi beruházóknak adnak oda százmilliárdokat, a magyarok lakhatásával azonban nem foglalkoznak.

Szóvá tette, hogy egy penészes lakóépületben biztosítottak volna cserelakást egy, a beruházás miatt kitelepítendő embernek. A kormány miért nem azzal kezdte a munkát, hogy a magyarok lakhatását biztosítja és ezután kezd tárgyalni a külföldi befektetőkkel? – vetette fel.

Rámutatott: 300 milliárd forinttal támogatják a „maxi-Dubaj” beruházást, amely magyar bérlakások helyén létesülne, az otthonfelújítási programra eközben 108 milliárdot különítenek el. Hogyan kívánja rendezni a kormány a 24 szolgálati lakásban élő lakhatását a területen? Van-e lakhatási, bérlakás-koncepciója a kormánynak? – kérdezte.

Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár közölte: Budapest szívében 30 hektáros barnamezős területről van szó, ahol jelentős mennyiségű hulladék van. Az első és legfontosabb kérdés, hogy ezt a területet rendezni kell, egyes káros és szennyező anyagok jelenléte ugyanis több mint ezerszerese a megengedettnek.

A 27 érintett lakóval az egyeztetés folyamatban van, a MÁV a lakók nagy részével már meg tudott állapodni – mondta.

A képviselő a választ nem fogadta el.

Mi Hazánk: Miért nem sikerült felszámolni a kórházi adósságokat?

Szabadi István (Mi Hazánk) azt kérdezte, miért nem sikerült több mint egy évtized alatt felszámolni a kórházi adósságokat? Rámutatott: a kórházak adóssága soha nem látott méretet öltött, október végén elérte a 125 milliárd forintot, annak ellenére, hogy a kormány nyáron a Rezsivédelmi Alapból több mint 60 milliárd forintot adott adósságrendezésre.

Szerinte a helyzet súlyosságát mutatja, a novemberben adott 90,2 milliárd forint a kórházi adósságok kevesebb mint háromnegyedére biztosított fedezetet, év végén a kórházakban több mint 62,2 milliárd forint kifizetetlen számla halmozódott fel, a tartozás idén februárban legalább 70 milliárd forintra tehető.

Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára közölte:

amikor elkezdték a kormányzást 1198 milliárd forint állt rendelkezésre a betegségek ellátására, most 3225 milliárd forint. Ez 170 százalékos bővülés – húzta alá. Pozitív hozadék az intézmények felújítása, új műszerek vásárlása, új intézmények létrejötte

– közölte.

Kitért arra, hogy az a léptékű béremelés, amit az orvosoknak biztosítottak a koronavírus-járvány idején, Európában is párját ritkítja. Ez tette lehetővé, hogy a hálapénzt ki tudják vezetni az egészségügy rendszeréből – hangsúlyozta.

A tartozásállományról elmondta, erre 90,2 milliárdot fordított a kormány a múlt év végén és az Egészségbiztosítási Alap idei költségvetése 31 milliárdot tartalmaz a finanszírozás támogatására. Ez is egy többletforrás az egészségügyi intézmények számára. Emellett a kórházak üzemeltetése lekerült az intézmények válláról, csak a gyógyítással kell foglalkozniuk – hívta fel a figyelmet.

A képviselő nem fogadta el a választ.

Párbeszéd: Miért nem támogatja a kormány az európai természet helyreállítását?

Szabó Rebeka (Párbeszéd) azt kifogásolta, hogy a Fidesz az Európai Parlamentben még simán megszavazta az európai természet helyreállítását célzó tervezetet, sőt, az

előkészítés során a tanácsban is támogatta, majd az elmúlt hetekben minden komolyan vehető magyarázat nélkül kihátrált mögüle. Nemcsak az európai természethelyreállítási célokra, és ezzel a következő generációk életfeltételeire mondtak nemet, hanem a saját képviselőik szakmai munkájára is – vélte.

Hozzátette: a rendelet kiemelten fontos ügyet szolgálna, a természetes, illetve a mezőgazdaság által használt területek rehabilitációjáról, a biológiai sokféleség helyreállításáról szól, és nélkülözhetetlen a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz, a termőképesség fenntartásához, az élelmiszerbiztonság garantálásához. Van ebben olyasmi, amivel nem értenek egyet? – kérdezte.

Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára közölte:

a magyar kormány elkötelezett a klíma- és természetvédelem tekintetében, a biológiai sokféleség megőrzése iránt.

Az unió rendelettervezetét ambiciózusnak tartották, amely ugyanakkor a jelenlegi intézményi és finanszírozási körülmények között nehezen kivitelezhető.

A tárgyalások során a szöveg tartalmi részénél végig jelezték fenntartásaikat. Magyarország a célokkal egyetért, de a végleges szöveg nem biztosítja a tagállamok számára a végrehajtáshoz szükséges rugalmasságot, emellett széles körű kompromisszumra van szükség – rögzítette.

A képviselő a választ nem fogadta el.

LMP: Mikor zabolázza meg a kormány a szennyező nagyvállalatokat?

Csárdi Antal (LMP) a szennyező nagyvállalatok „megzabolázását” kérte számon a kormányon. Arra hivatkozott: vasárnap újabb üzemi baleset történt egy akkumulátorgyárban, a SK Innovation komáromi üzemében szúrós szag terjedt és végül nyolc munkatársat kellett kórházba szállítani mérgezés gyanújával.

Felhívta a figyelmet arra: ennél az üzemnél nem első alkalommal fordul elő, hogy a munkatársak egészsége, és közvetve a környéken élők biztonságba is veszélybe került, de a többi hazai akkumulátorgyárban is szinte folyamatosak az üzemi balesetek.

Az LMP nevében azt javasolta: radikálisan emeljék meg a szabályszegő cégekre kiszabott bírságok összegét, illetve ismételt vagy súlyos jogsértés esetén akár végleges eltiltást is alkalmazzanak.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt mondta: minden üzem esetében kiemelten fontos a munkavédelmi előírások betartása.

A konkrét üggyel kapcsolatban azt mondta: a hatóságok, a katasztrófavédelem és a rendőrség is tette a dolgát, a helyszínen mobillaboros mérést alkalmaztak és az eredmények alapján határérték feletti veszélyes anyag nem volt kimutatható.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a megemelték a bírságok összegét is.

A képviselő a választ nem fogadta el.

Fidesz: Mit tesz a kormány a gyermekvédelmi rendszer megbízható működésének biztosítása érdekében?

Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt mondta, a Fidesz-KDNP-nek és a kormánynak minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia, hogy a korábbi években történt számos intézkedésen és jogszabálymódosításon túl, további lépéseket tegyen, hogy a lehető legbiztonságosabb körülményeket teremtsék meg a gyermekek számára. Nem lehet hátradőlni, ez folyamatos munka – hangsúlyozta.

Szerinte a kormányoldal elhivatott ezen a téren, de ez nem mondható el az ellenzékről, mert ha a baloldali képviselőkön múlna, akkor jelenleg nem működhetne a pedofilnyilvántartás, nem lennének szigorúbb elévülési szabályok a pedofil bűncselekményekre, és a gyermekpornográfia elkövetőivel szemben sem lennének súlyosabb szankciók.

Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára azt mondta:

míg a baloldal 13 milliárd forinttal csökkentette a gyermekvédelmi intézmények támogatását, a jelenlegi kormány 127 milliárd forintra növelte.

Közölte: emellett döntöttek arról, hogy pszichológiai alkalmassági vizsgálatot végeznek a gyermekvédelmi intézmények vezetőinél, valamint soron kívüli hatósági ellenőrzést hajtanak végre a gyermekvédelmi intézményekben, gyermekotthonokban. Hozzátette: a gyermekvédelmi törvény újabb szigorítása pedig „heteken belül” megérkezik a parlament asztalára.

Ismertette: országszerte 211 rendőr foglalkozik gyermekek sérelmére elkövetett pedofil bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozási feladatokkal. Idén 430 új büntetőeljárást indítottak, ezzel együtt most gyermekmolesztálási ügyek közül 1035-öt vizsgál a rendőrség – közölte.

A baloldali kormány 81 pedofilt juttatott rács mögé, a jelenlegi kormány ugyanakkor a rendőrség munkájának és a szigorú büntető törvénykönyvnek köszönhetően megnyolcszorozta a börtönben ülő pedofiloknak a számát – hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint a cél az, hogy „minden pedofil kerüljön börtönbe”.

A képviselő a választ elfogadta.

KDNP: Milyen eredményei vannak a bölcsődefejlesztési programnak?

Juhász Hajnalka (KDNP) a bölcsődefejlesztési program eredményeiről kérdezett. Hangsúlyozta: a gyermekvállalás és a munka világának összeegyeztethetőségéhez fontos a kiszámíthatóság és a biztonság. Ehhez pedig rendkívül fontos bázis a kiváló minőségű és mennyiségű bölcsődei férőhelyek biztosítása.

Zsigó Róbert államtitkár azt mondta: a bölcsődei ellátást biztosító férőhelyek száma 2010-hez képest megduplázódott, az intézmények és szolgáltatások száma pedig több mint a négyszeresére nőtt. Közölte: a három év alatti gyermekek több mint 23 százaléka számára elérhető a bölcsődei ellátás valamely formája Magyarországon, ami 2010 előtt csak 11 százalék volt.

Hangsúlyozta:

a kormány legfőbb célja, hogy a kisgyermekes szülők munkavállalásának ne legyen akadálya a bölcsődei férőhely hiánya.

A képviselő elfogadta a választ.

DK: Bocsánatot kér-e a kormány Ferenc pápától, hogy a látogatására hivatkozva kapott kegyelmet K. Endre?

Gréczy Zsolt (DK) azt kérdezte, bocsánatot kér-e a kormány Ferenc pápától, hogy a látogatására hivatkozva kapott kegyelmet K. Endre?

Megemlítette Kozma Imre húsvéti interjúját, melyben az irgalmas rendi szerzetes rendben lévőnek nevezte az állam és az egyház összefonódását, valamint azt is mondta, hogy az egyháznak nincs oka szégyenkezni, mindent megtesz a gyermekvédelem ügyében.

Géczy Zsolt feltette a kérdést, nem kéne-e a kormánynak és a magyar katolikus egyháznak is bocsánatot kérni a hívektől és a nem hívektől, valamint Ferenc pápától, hogy hiába hirdetett harcot a gyermekek elleni szexuális bűncselekmények ellen, épp az ő látogatására hivatkozva engedtek szabadon egy bűnelkövetőt?

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában azt mondta: nem fogad el sem egyházakkal kapcsolatban sem erkölcsi kérdésben tanácsot a DK-s politikustól.

2002 és 2010 között a Gyurcsány Ferenc kormánya elvonta az egyházi intézmények támogatását, veszélyeztetve ezzel önállóságukat, át akarták írni a vatikáni szerződést, és 2010 óta folyamatosan fenyegetik és támadják az egyházakat.

Gréczy Zsolt a választ nem fogadta el.

Jobbik: Igaz-e, hogy Schadl György Rogán Antal embere?

Brenner Koloman (Jobbik) azt kérdezte, igaz-e, hogy Schadl György Rogán Antal embere? Megítélése szerint a volt igazságügyi miniszter volt férje által nyilvánosságra hozott hangfelvétel bizonyítja, hogy a politikai, morális és közéleti válságba kormányozta Magyarországot a jelenlegi kormány.

Varga Judit a felvételen azt mondja, hogy Rogán Antal az embereivel húzatott ki önmagára és társaira terhelő részleteket a vádiratból. Polt Péter pedig bármennyire is igyekszik segíteni, gyengekezűsége miatt nem ér el mindenhova – mondta.

Megfelelnek-e ezek az állítások az igazságnak, és mikor hallgatják ki végre az Orbán-kormány további tagjait az ügyben, valamint mi biztosítja, hogy az ügyészségen belül bizonyos ügyészekkel, esetleg a legfőbb ügyésszel szemben objektív vizsgálat kezdődik, amely kiterjed a jelenlegi kormányra is? – kérdezte.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára válaszában arra kérte a képviselőt, fogadja el a Központi Nyomozó Főügyészség március 26-án adott tájékoztatását, melyben a többi között azt írták: az ügyészség valamennyi, a felvételen és a Magyar Péter tanúkihallgatásán elhangzott állítást elemzi, értékeli és további bizonyítási cselekményeket végez.

Rámutattak, hogy ügyészségi iratok eltüntetése, átírása nemcsak jogi, hanem fizikai képtelenség is.

Brenner Koloman a választ nem fogadta el.

DK: Mikor vállalja a felelősséget a kegyelmi ügyben Orbán Viktor és a Fidesz?

Arató Gergely azt kérdezte Orbán Viktor miniszterelnöktől, mikor vállalja a felelősséget a kegyelmi ügyben és mikor kér bocsánatot az áldozatoktól a saját és az egész Fidesz nevében.

Kitért arra, két hónapja nem tudhatja meg a közvélemény, hogy a köztársasági elnök és az igazságügy-miniszter miért adtak kegyelmet K. Endrének. Már egy hónapja annak is, hogy kiderült, K. Endre szabadulása után ugyanott folytatta, ahol abbahagyta, tovább fenyegeti az áldozatokat és megpróbálja elhallgattatni őket.

Azért van ez, mert K. Endre Orbán Viktor testvérével közösen szervezett sporteseményeket, vagy mert az ügy másodrendű vádlottja Mészáros Lőrinc üzlettársa? – tette a fel a kérdést. „Mikor lesznek végre biztonságban a gyermekeink a fideszes pedofiloktól?” – fogalmazott.

Orbán Viktor válaszában kijelentette: a kormány kegyelmi ügyekbe eddig sem szólt bele és ezután sem kíván beleszólni. A kegyelmi ügyek kizárólagosan a köztársasági elnökre tartoznak.

Azt is mondta, Novák Katalin államfőként kegyelmet adott egy olyan ügyben, amelyben nem kellett volna, mert a „pedofiloknak és a pedofilokat segítő személyeknek börtönben van a helyük”.

A köztársasági elnök lemondásával az ügy lezárult, a kormánynak két teendője volt. Az első, hogy legyen minél hamarabb új köztársasági elnöke Magyarországnak, aki nem vét az elődjéhez hasonló hibát. Ezért javasolták Sulyok Tamást.

A második feladata a kormánynak, hogy kezdeményezze, „egyszer s mindenkorra zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy pedofil bűncselekményt elkövetők vagy abban érintettek bárkitől, bármikor, bármilyen formában enyhítést vagy kegyelmet kaphassanak”.

Arató Gergely viszonválaszában kifogásolta, hogy miközben a miniszterelnök azt mondja, hogy kegyelmi ügyekkel nem foglalkozik a kormány, a Budaházy-ügyben a kormány tárgyalt a kegyelemről. Azt is mondta, Sulyok Tamás személyében olyan köztársasági elnököt sikerült választani, aki még le sem tette esküjét, már hazugságba került a „saját nyilasbarát, antiszemita rokonai kapcsán”.

Orbán Viktor viszonválaszában visszautasította a Sulyok Tamásra vonatkozó állítást.

Jelezte, a kormány tárgyalt olyan ügyeket, és fog ezután is – de ezeknek semmi köze a kegyelmi ügyekhez –, ahol azt tapasztalják, hogy a bírósági ítéletek, illetve eljárások elhúzódnak, és ráadásul olyan ügyek, amelyek közérdeklődésre is számot tartanak. Az igazságügy-miniszter dolga, hogy gondoskodjon az igazságügyi rendszer működésének gördülékenységéről.

Azt is mondta, 2010-ben, amikor átvette a kormányzást a baloldaltól, 81 pedofil bűnöző volt börtönben, most pedig 663-an vannak.

Momentum: Nem kellene vállalni a belügyminiszternek a felelősséget?

Orosz Anna (Momentum) azt mondta: „a Fidesz megkegyelmezett” a bicskei pedofil bűnsegédjének, de a belügyminiszter nem kezdeményezett vizsgálatot arról, hogy miért nem mentették fel korábban a pedofil igazgatót vagy mi állt a kegyelem hátterében, és nem kért bocsánatot a bicskei áldozatoktól sem. Hozzátette: a gyermekvédelem romokban hever.

Sérelmezte, hogy amíg hetekre leállt a rendőrségi nyomkövető rendszer, egy pedofil bűnelkövető megszökött, illetve azt is, hogy egy férfi, aki korábban börtönben ült azért, mert rendszeresen életveszélyesen fenyegette feleségét, múlt héten meggyilkolta a nőt. Az ellenzéki politikus azt kérdezte: nem gondolja-e a belügyminiszter, hogy vállalnia kell a felelősséget ezekért a tragédiákért.

Pintér Sándor belügyminiszter válaszában hangsúlyozta:

amióta Fidesz-kormány van, zéró tolerancia van a gyermekbántalmazás valamennyi formájával szemben és már 663 pedofil bűnelkövető van börtönben.

Rámutatott, hogy a köztársasági elnök kegyelmi jogköre nem a Belügyminisztériumhoz tartozik.

Az említett ügyekben jelezte: a házi őrizet jogi intézmény, és a rendőrség a bírói utasításnak megfelelően járt el. A késelés kapcsán megjegyezte, hogy mindenki mellett nem állhat rendőr.

MSZP: Vizsgálja-e az ügyészség a Varga Juditról készült hangfelvételt?

Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt: a Magyar Péter által felvett, Varga Judit volt igazságügyi miniszter és volt férje közti hangfelvételen súlyos állítások hangzanak el.

Ennek kapcsán azt kérdezte: tanúként meghallgatták-e már Varga Juditot a hangfelvétellel, és annak hitelességével kapcsolatban? Mikor tervezi meghallgatni az ügyészség az érintett kormánytagokat és akár a miniszterelnököt is, valamint hogyan tudják garantálni az iratokba való belenyúlás kivizsgálását? – sorolta kérdéseit.

Arról is érdeklődött: mi a véleménye arról a héten tárgyalandó törvényjavaslatról, ami szerint az igazságügyi miniszternek hozzáférése és betekintése lenne az ügyészségi iratokba.

Polt Péter legfőbb ügyész válaszában közölte:

a kérdések jó részére a Központi Nyomozó Főügyészség már válaszolt vagy a nyomozás végén tud válaszolni.

Hangsúlyozta: a hangfelvétel ügyében folyik nyomozás, valamennyi szóba jöhető bűncselekményt kivizsgálnak.

Tájékoztatása szerint Varga Judit volt igazságügyi minisztert tanúként hallgatták meg, és minden egyéb tanúkihallgatást és nyomozati cselekményt elvégeznek, amelyek a tényállás tisztázásához szükségesek.

Hozzátette: meggyőződése szerint ügyészségi iratokba belenyúlni nem lehet, ennek nyoma lenne. A törvényjavaslatról pedig az ügyészség megküldte álláspontját a minisztériumnak.

Jobbik: Ne hozzanak migráns munkásokat Magyarországra

Lukács László György (Jobbik) arról beszélt, pár hete a kereskedelmi és iparkamara évadnyitóján hangzott el, hogy Magyarországra olyan üzemeket telepítenek, amelyeket túlsúlyban migráns munkaerővel töltenének fel. Olyan gazdasági modellt építenének, amely az akkugyárakat, összeszerelő üzemeket kiszolgálják. A Jobbik szerint ez Magyarországnak hosszú távon nem hozhat hasznot. Közölte: kíváncsi arra, hogy a jegybank elnökének – akit nem hívtak meg a rendezvényre – mi erről a véleménye.

Azzal kapcsolatban is kíváncsi volt Matolcsy György álláspontjára, hogy a kamara kötelező hozzájárulásként ötezer forintot fizettet a vállalkozásokkal, akik ezért nem kapnak cserébe semmit. Megérett ennek az eltörlése, át kell vizsgálni a kötelező kamarai tagságot? – kérdezte.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azt mondta: nem lett kamarai szakértő, bár a kamara elnöke már jegybanki szakértőként tekint magára. Angolszász, skandináv példákat hozott és úgy látta, az önkéntes kamarák jobban működnek és a maga részéről önkéntes kamarai rendszert szívesebben látna, ahol vagy fizetnek díjat vagy nem.

A felmérések azt mutatják, hogy a kamarai tagok 80 százaléka nem veszi igénybe a kamarai szolgáltatásokat. A munkaerő-importról azt mondta: egy átmenetileg munkaerő-hiánnyal küzdő országban érdemes megfontolni a munkaerő behozatalt, de nem ez a jövő útja. A kamara segíthetné azt a szakképzést, ami miatt nincs szükség a külföldi munkaerőre – mutatott rá.

Mi Hazánk: Újra állami kézbe kell venni a végrehajtást

Toroczkai László (Mi Hazánk) felidézte, hogy már egy évvel ezelőtt jelezte: a kormányra ég a végrehajtói maffia ügye. Itt az ideje, hogy végre tegyenek valamit – mondta, hozzátéve: csak az derült ki, ezt a rendkívül igazságtalan rendszert akarják fenntartani. Ezt mutatja szerinte, hogy a végrehajtói kar elnöke az a Lupkovics Beáta lett, aki Varga Judit évfolyamtársa volt, illetve a nyomozati anyag szerint Schadl György arról beszélt, hogy „az ő embere”.

Kitért arra: 1994 óta a végrehajtás nincs állami kézben, azóta profitorientált, komplett iparág épült az elévült tartozások behajtására. Ismét állami kézbe kell venni a végrehajtást, nonprofittá kell tenni és kártalanítani kell azokat, akiken jogtalan, elévült tartozásokat igazságtalanul hajtottak be – szorgalmazta.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: az, hogy azért ne töltsön be valaki valamilyen állást, mert egy miniszternek évfolyamtársa volt, nem tűnik értelmes javaslatnak.

Egy ilyen évfolyamon becslése szerint lehetnek vagy kétszázan, nem javasolná kizárni őket azon munkalehetőségből, ami egyébként a végzettségük alapján számukra nyitva áll.

Arról, hogy a végrehajtásra nézve dolgozzanak ki egy új rendszert, azt mondta, nem zárkóznak el tőle, ha van ilyen javaslata, forduljon az igazságügyi miniszterhez.

A végrehajtó kamara korábbi elnökéről elmondta: nyomoztak ellene, meggyanúsították, vádat emeltek és büntetőeljárás keretében bíróság előtt áll, a vádak szerint vele együtt érintett államtitkárral együtt. Ha ilyesmi történik, ebben a kormányban ennek vannak következményei – rögzítette a miniszterelnök.

Párbeszéd: Indul-e ügyészségi nyomozás Sára Botond főispán ellen?

Tordai Bence (Párbeszéd) a legfőbb ügyésztől azt kérdezte, kivizsgálják azokat a „sorozatos törvénytelenségeket, visszaéléseket”, amit a Fővárosi Kormányhivatal vezetője, Sára Botond „fideszes főispán” követ el az I. kerület és lakói ellen, és amelyekről V. Naszályi Márta, az I. kerület ellenzéki polgármestere tett bejelentést.

Arról is beszélt: nincs meg a közbizalom a legfőbb ügyész iránt, hiszen lemondását követelték a hétvégi tüntetésen, de nincs meg a bizalom iránta a kormányzat részéről sem. Arra hivatkozott: a nemrégiben nyilvánosságra került hangfelvételen Varga Judit akkori igazságügyi miniszter arról beszél, hogy Polt Péter nem uralja az ügyészséget.

Polt Péter úgy reagált: az ügyészség és a legfőbb ügyész is a törvényeknek kell, hogy megfeleljen, „nem kívánságoknak, elképzeléseknek, felszólításoknak”.

Megjegyezte: abban mindenkinek felelőssége van, hogy a bizalom hiteles információkon alapuljon, ugyanakkor szerinte „vannak olyan dezinformációk a társadalomban, amelyek valóban érintik a közbizalmat”.

„Erről viszont nemcsak mi tehetünk, vagy elsősorban nem mi tehetünk, hogyha ez negatívan alakul” – tette hozzá. Közölte: V. Naszályi Márta levele április 5-én érkezett az ügyészséghez, most folyik a tanulmányozása, és az ügyészség minden olyan döntést és intézkedést meghoz, ami a levél alapján meghozható.

Tordai Bence viszonválaszában arra hívta fel a figyelmet: a törvények nem teszik lehetővé, hogy a „Schadl-Völner-Rogán-ügyből kihúzzák Rogán Antalt”.

A képviselő egy bekiabálásra reagálva megjegyezte: „a miniszterelnök azt mondja, hogy a korábbi igazságügy-minisztere hamis váddal él”. Azt kérte a legfőbb ügyésztől, hogy ezt feljelentésként értékelje. „Orbán Viktor feljelentette Varga Juditot hamis vád miatt” – mondta.

Polt Péter erre reagálva közölte: Varga Judit nem követett el hamis vádat, ugyanis a jogszabály szerint az követi el ezt a bűncselekményt, aki hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol.

„Varga Judit egy magánbeszélgetésben mondott valamit, amit egyébként vizsgálunk, és a magánbeszélgetés az nem hatóság előtti, hacsak a férjét nem tekintjük annak” – fogalmazott. Közölte: nyomozás van folyamatban, de azt gondolja, „hogy ügyészségi iratokba általában nem lehet belepiszkálni, annak nyoma van, nyoma kell, hogy legyen”

LMP: Miért sanyargatja a kormány Budapestet?

A kormány reményei szerint a ferihegyi repülőtér napokon belül visszakerül többségi állami tulajdonba, ahogy ez megtörténik, a kormány dönteni fog az oda vezető infrastruktúra kérdéséről is – közölte Orbán Viktor miniszterelnök válaszolva az LMP-s Kanász-Nagy Máténak, aki egyebek mellett a repülőtérre vezető vasútvonallal kapcsolatban kérdezte a kormányfőt.

Az LMP-s politikus azzal vádolta a kormányt, hogy a „büntetések és sanyargatások politikáját” folytatja a fővárossal szemben. „Lássuk, milyen az, amikor a kormány sanyargatja Budapestet: először is átvállaltunk 2010-11-ben 280 milliárd forintnyi adósságot, amit az előző városvezetés Tarlós István előtt hozott össze” – reagált Orbán Viktor.

Hozzátette: az elmúlt években 4000 milliárd forintot fordítottak fejlesztésre Budapesten. Hangsúlyozta: szereti a várost és a budapestieket, de az ország nem csak Budapestből áll.

Azt kérdezte az LMP-s képviselőktől: amikor 4000 milliárd forintos fővárosi fejlesztési múlttal, 280 milliárd forint adósság átvállalása, és a jelenleg futó több száz milliárd forintnyi állami pénzből zajló budapesti beruházás után ilyen kérdéseket tesznek fel, akkor mit gondolnak az ország többi részéről.

„Azért, mert önök budapestiek, önöknek jár? Köszönjék inkább meg, hogy a kormány komolyan veszi, hogy ez a nemzet fővárosa, és aránytalanul sokat juttat ennek a fővárosnak” – fogalmazott a miniszterelnök.

Fidesz: Hogyan lehetséges, hogy a baloldal egyszer sem a magyar érdeket képviseli?

Menczer Tamás (Fidesz) azt a kérdést tette fel: hogyan lehetséges, hogy ennyi válság idején a baloldal egyszer sem a magyar érdeket képviseli? Kiderült, hogy kitartott emberek, „önöket megvették kilóra” – fogalmazta meg a választ, az ellenzéki képviselőkhöz fordulva.

Hozzátette: a baloldaliak még a legsúlyosabb válság, a háború idején sem a magyar érdeket képviselik, ehelyett háborúpártiak, magyar katonákat és fegyvereket küldenének a háborúba. Az uniós források is mindent megtesznek azért, hogy Magyarország ne kapja meg a jogosan neki járó pénzeket – közölte.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter válaszában elismerte, hogy Brüsszel valóban visszatartja a Magyarországnak járó források egy részét. Teljesen világos, hogy mindez kizárólag politikai célokat szolgál – értékelt.

Magyarország ugyanis nem osztja a háborúpárti brüsszeli álláspontot – közölte, hozzátéve: Brüsszel szerint az EU csak az egyféleségben tud egyesülni. Eközben a magyar baloldal egyetlen alkalmat sem mulasztott el arra, hogy nemzeti érdekeink ellen lépjen fel – jegyezte meg.

Menczer Tamás viszontválaszában kitért arra is, hogy a baloldalon feltűnt „az új csodagyerek”, aki véleménye szerint „diktafonnal és nadrágszíjjal védi meg a családját”. Magyar Péter pontosan ugyanazt akarja, mint Márki-Zay Péter, baloldali és háborúpárti – hangsúlyozta.

Bóka János elmondta: a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a magyaroknak járó uniós forrásokat elhozza. Ma már azonban a fő küzdőtér a tagállamokban van, ez az európai parlamenti választás tétje – figyelmeztetett.

KDNP: Hol a dollárbaloldal korrupciós botrányainak határa?

Juhász Hajnalka (KDNP) elmondta: a dollárbaloldal nem véletlenül kapta jelzőjét, hiszen a 2022-es parlamenti választás idején több milliárd forintnyi dollárt kaptak a Soros Györgyhöz köthető civil szervezetektől.

A fővárosban eközben korrupciós ügyek követik egymást, ám Karácsony Gergely főpolgármester csak egyetlen dologban konzekvens: a némasági fogadalmában – jegyezte meg, hozzátéve: méltánytalan, hogy a világ legszebb fővárosában Karácsony Gergely időszaka alatt 234 milliárd forintos hiány keletkezett.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára felidézte: négy és fél éve széles ellenzéki koalíció állt össze a fővárosban, hogy Karácsony Gergelyt támogassa. A fő cél azonban az volt, hogy Gyurcsány Ferenc vezetésével támogassa azt a „brancsot”, amelynek módszereit a magyar választók 2010 előtt megszenvedték – fűzte hozzá.

Amikor Tarlós István átadta a főváros vezetését, 214 milliárd forint volt a kasszában, mostanra ehelyett hatalmas adósság – emelte ki, hangsúlyozva azt is, hogy a Lánchíd felújításánál is 1,5 milliárd forint „kézen-közön átvándorolt”.

Bizottsági jelentések vitája

Európai Hagyományos Fegyveres Erők

Az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződés és kiegészítő dokumentumai felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitája során a törvényalkotási bizottság álláspontját ismertető Héjj Dávid (Fidesz) elmondta: a megállapodás 1990 óta jelentősen hozzájárult a kontinens békéjének, biztonságának megerősítéséhez, ám 2007-ben Oroszország felfüggesztette részvételét. Hangsúlyozta: a mostani lépés arra adott válasz, hogy tavaly nyáron Oroszország felmondta a megállapodást.

A képviselő kiemelte: Magyarország továbbra is érdekelt a szerződés megmentésében, és fontos, hogy a NATO továbbra is védelmi szövetségként lépjen fel, és ne hagyja magát belerángatni az ukrajnai háborúba, amit mihamarabb le kell zárni.

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára hangsúlyozta: a szerződés már ellátta a feladatát, de a fokozatos orosz kivonulás miatt elvesztette jelentőségét; erre tekintettel kérte a törvényjavaslat elfogadását.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor – felszólaló hiányában – a vitát lezárta.

Nemzeti Földalap

A Nemzeti Földalap hatékonyabb kezeléséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitájában a törvényalkotási bizottság álláspontját előadó Földesi Gyula (Fidesz) jelezte: a környezetvédelem általános szabályairól szóló törvény idén júliustól bizonyos újabb fellebbezési lehetőségekkel bővül.

Hozzátette: ennek a változtatásnak más jogszabályokkal való összhangba helyezése érdekében van szükség a módosításra.

Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára elmondta: a javaslat vitája is rámutatott a változtatás szükségességére. Kiemelte: fontos, hogy minél gyorsabban, hatékonyabban lehessen eljárni az erdőtelepítési, földtulajdon-szerzési és öntözéses gazdasággal kapcsolatos kérdésekben.

Mivel egyetlen képviselő sem jelentkezett hozzászólásra, az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitát.

Polgári veszélyhelyzetek

Az Országgyűlés megtárgyalta a magyar és a török kormány között a polgári veszélyhelyzetek terén folytatott együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló javaslathoz csatolt bizottsági jelentéseket és az összegző módosító javaslatot.

A törvényalkotási bizottság álláspontját ismertető Földesi Gyula (Fidesz) bejelentette, hogy a testület 34 igen szavazattal fogadta el a jelentést. Hangsúlyozta, hogy az indítvány egy fontos együttműködést rögzít egy kiemelt stratégiai partnerrel.

Emlékeztetett, hogy miután tavaly február 6-án egy pusztító erejű földrengés következett be Törökország és Szíria közös határán, a kutatásban és mentésben magyar csapatok is részt vettek.

Mivel senki nem szólalt fel, Lezsák Sándor levezető elnök a vitát lezárta.

Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára azt mondta, bízik benne, hogy az ellenzéki képviselők is egyetértenek a javaslat elfogadásával.

Fegyveres konfliktus

A parlament lefolytatta a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosításához benyújtott bizottsági jelentés vitáját.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára arról beszélt, hogy az orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius kihívás elé állította a kontinenst és megváltoztatta Európa gazdasági kilátásait. Az Európát fenyegető gazdasági válság kezelése megkívánja, hogy a kormány, az Országgyűléssel szorosan együttműködve a következő hónapokban is megtehesse a magyar emberek megélhetésének és biztonságának védelme érdekében szükséges intézkedéseket, valamint biztosítsa a háború elől Magyarországra menekülő emberek támogatását – közölte.

Hangsúlyozta, Magyarországnak továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.

Ezután Lezsák Sándor levezető elnök lezárta a vitát.

Pénzügyi közvetítő rendszer

A pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslathoz érkezett bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában Héjj Dávid (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója jelezte: a javaslat célja az uniós jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése.

Kiemelte: a jogszabály biztosítja a pénzügyi rendszerben keletkezett zavar és instabilitás csökkentését, az adminisztratív terhek enyhítését, és a felvigyázási eredményesség javítását valamint a fogyasztók és a befektetők védelmének erősítését.

A javaslatot támogatandónak nevezve mások mellett kitért az európai zöldkötvényre, amely megkönnyíti a befektetőknek a környezeti szempontból fenntartható befektetések azonosítását és azok összehasonlítását.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában két módosításra hívta fel a figyelmet. Egyrészt arra, hogy 2025-től naptári havonta kétszer, összesen legfeljebb 150 ezer forintot elérő ATM-ből történő készpénzfelvétel a postai POS-terminál útján is lehetővé válik.

Másrészt az Európai Bizottság rendelete szerint módosítják az ügynökökkel és alkuszokkal szemben elvárt felelősségbiztosítás és vagyoni biztosíték legalacsonyabb összegét – mondta.

Kriptoeszközök

A kriptoeszközök piacáról szóló törvényjavaslathoz érkezett bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában Héjj Dávid (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója közölte: annak elsődleges célja az uniós kriptoeszközök piacát szabályozó rendelkezések magyar jogszabályokba való átültetése.

A módosítások közül kitért a felügyeleti díjfizetési kötelezettségre, amely arányos és illeszkedik az érintett intézményi körhöz, a módosítás a tanácsadásához szükséges szakmai ismeretek meghatározásának fő szabályát is tartalmazza – tette hozzá.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában azt mondta: a javaslat az innovációk támogatásával együtt a lehetséges veszélyek miatt biztosítja a fogyasztó- és befektetővédelem megfelelő szintjét.

A módosítások közül kiemelte, hogy a panaszkezelési eljárásra vonatkozó minimális követelményekben a pénzügyi szolgáltatókkal azonos elvárásokat rögzítenek, a másik pedig felügyeleti díjfizetési kötelezettséget szab meg.

Vagyongazdálkodás

Az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat vitájában Héjj Dávid (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: a módosító többek között kiterjeszti a különleges munkavállalói résztulajdonosi programszervezetek likvid vagyonának befektetési lehetőségeit, lehetővé teszi az 5-15 ezer fő közötti településeken lévő, az állami vagyonba tartozó, de állami feladatok ellátására közvetlenül nem hasznosítható, bizonyos vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adását, ezen felül több, a nemzetgazdasági miniszter feladatkörét érintő törvény jogalkalmazást segítő pontosítását célozza.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában elmondta, a javaslat a gazdaságjogi szabályozás és az állami vagyongazdálkodás körében irányoz elő módosításokat. Kiegészíti és pontosítja például az állami vagyonról szóló törvények egyes rendelkezéseit, valamint több jogszabály vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó rendelkezéseit – közölte.

A javaslat a pénzmosás és a terrorizmus elleni hazai szabályrendszer erősítését is szolgálja, támogatja továbbá a magyar vállalatok versenyképességét az ESG-beszámolóhoz tartozó kérdőív egységesítésére való törekvéssel, pontosítva az állami feladatokat is – közölte.

Napirend után

Varju László (DK) Újpest önkormányzatának munkájáról, az elért eredményekről beszélt napirend utáni felszólalásában, azt panaszolva, hogy az állam számos területen vissza- vagy kivonul az emberek ellátásából.

Frakciótársa, Hegedüs Andrea arra hívta fel a figyelmet: a Fidesz nem hallja Miskolc hangját, pedig a borsodi megyeszékhelyen élők nem forrásmegvonást, hanem jobb életet érdemelnek.

Az egészségügyi ellátórendszer és az oktatás alulfinanszírozottságát vetette fel a szintén DK-s Földi Judit, kiemelve, emiatt napjainkban mind többen kényszerülnek állami helyett magánintézménybe.

Sztojka Attila (Fidesz) az április 8-án tartott roma kultúra napjáról emlékezett meg.

Jakab Péter (független) azt mondta, hogy az ellenzéki képviselők nem támogatják a parlament feloszlatásáról, az előrehozott választásról és a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványról szóló javaslatait.

Az utolsóként felszólaló Gelencsér Ferenc (Momentum) a lélegeztetőgépek beszerzését bírálta.

A parlament várhatóan kedd reggel 9 órától folytatja a munkáját.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Ajánljuk még