A berlini kormány eddig mindig engedett a nyomásnak, nem kizárt, hogy előbb-utóbb látjuk a Taurus rakéták ukrajnai bevetését – mondta Somkuti Bálint. Az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója figyelemre méltónak tartja azt a stílust, ahogyan az európai vezetők nyilatkoznak, amelyet sok szempontból elfogultnak nevezett. Amerikában a republikánusok a választások miatt hatékonyan blokkolják a támogatások folyósítását. Amíg amerikai belpolitikai konszenzus nem születik ezekben a kérdésekben, addig a finanszírozás nincs biztosítva.

Somkuti Bálint nagyon jó kérdésnek nevezte, hogy Amerikában az egyértelműen ellenérdekelt felek meg tudnak-e állapodni. Zelenszkij elnök a visszavonulás belebegtetésével saját pozícióját gyengíti.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter beszélt arról a legutóbbi, titokban megszervezett kijevi látogatásakor, hogy Ukrajna határai nincsenek kőbe vésve.

Az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója szerint ez azt jelenti, hogy Amerika részéről már nem tabu az a kérdés, hogy hol húzódik Ukrajna határvonala. Mint fogalmazott: „úgy tűnik, az amerikai demokrata elit ki szeretne vonulni ebből a háborúból. Belpolitikai szempontból nem tudják jól eladni ezt a háborút.” Somkuti Bálint szerint ebből az következik, hogy valamilyen szintű kompromisszumnak kell születnie.

Hozzátette: Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszternél is láttuk már, hogy olyan stílust, nyelvezetet engedett meg magának, ami a diplomáciában teljesen szokatlan. Zelenszkij elnök pedig a korábbi álláspontjával teljes mértékben szembemenő, a visszavonulás lehetőségét emlegető beszédeivel a Nyugatra próbál nyomást gyakorolni: ha nem segítetek többet, akkor veszíteni fogunk.

Somkuti Bálint szerint a jelenleg látható folyamatok erre mutatnak. Az elérhető információk alapján Ukrajna kifogyóban van légvédelmi rakétákból, tüzérségi lőszerből és eszközökből, páncélozott harcjárművekből és lassan élő erőből is.

Ha ez így folytatódik, akkor még az év vége előtt lezárulhat a konfliktus fegyveres része. Ez az, amit sem Európa, sem az Egyesült Államok nem engedhet meg magának.

Somkuti Bálint szerint nehéz helyzetben van az ukrán vezetés, hiszen mindmáig érvényben van az a Zelenszkij elnök által 2022 márciusában hozott rendelet, amely megtiltotta, hogy a békéről a jelenlegi orosz vezetéssel tárgyalni lehessen. „Itt nagyon sok olyan mozzanat van, amely megkérdőjelezi a tárgyalások lehetőségét. Orosz részről deklarált cél a nácitlanítás, amelyet úgy lehet értelmezni, hogy a jelenlegi ukrán vezetés eltávolítása. Ha mind a két fél ragaszkodik a céljaihoz, akkor közöttük lehetetlen a tárgyalás”. Mint mondta: több olyan térkép is közkézen forog, amelyen Ukrajna fel van osztva, ennek ellenére mégsem tudjuk biztosan, hogy mi is az orosz szándék.

Az biztos, hogy Odessza, a déli, oroszok lakta részeken, illetve a Transznisztriával való összeköttetés a minimális orosz célok között szerepel. Az az igazi kérdés, hogy az oroszok miben hajlandók a kompromisszumra.

Mit tud a Nyugat ajánlani, hogy ne a harcok végén kialakuló tényleges katonai helyzet alapján döntsék el, hogy hol húzódnak majd a határok. Ebbe a Nyugatnak nagyon kevés eszköze van beleszólni – mondta az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója. Somkuti Bálint szerint feltételezések vannak arra vonatkozóan, hogy az orosz hadsereg a nyár elején támad-e, és ha igen, akkor hol?

A jelenlegi fronthelyzet azt mutatja: az ukrán hadsereg még nem merült ki.

Vannak arra vonatkozó jelek, hogy bizonyos eszközökből kifogyóban vannak, de semmiképpen sem látszanak a fáradság jelei az ukrán fegyveres erőkön. Ha most lenne orosz támadás, az óriási vérfürdőbe torkollna, amit az oroszok nem engedhetnének meg maguknak.

A kutató szerint sokkal inkább valószínű, hogy az oroszok folytatják a felőrlő taktikájukat, vagyis hatalmas nyomás alá helyezik a teljes frontot. Oroszországban a terrortámadás után – amit egyértelműen Ukrajnára kennek – nem ingott meg Putyin elnök népszerűsége, a lakosság pedig mind jobban kezdi elfogadni azt az orosz nézetet, hogy a háború Oroszország ellen zajlik.

A kiemelt kép illusztráció: Ukrán katonák amerikai nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszerrel tüzelnek a Herszoni területen (Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke)