A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az ünnepek ünnepe (sollemnitas sollemnitatum). Az ünnepet negyvennapos, hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis). A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartásnak része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolkodás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A húsvéthétfőt régebben – a locsolkodás szokására utalva – vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt, szabadban töltött szórakozással. A Nemzeti Fotótár segítségével idézzük fel a régi idők húsvétjainak hangulatát.
Népviseletbe öltözött lányok húsvéti tojásokkal várják a locsolókat húsvéthétfőn 1978. március 27-én (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Tojásfestés 1980-ban (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Húsvéti tojás készül a locsolkodó legényeknek 1963. április 8-án (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Egy asszony hagyományos kazári népviseletben hímes tojást fest 1960. április 10-én (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Hagyományos kazári népviseletbe öltözött lányok egy nyúllal. A kép készítésének pontos időpontja 1960. április 10. (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Hagyományos kazári népviseletben, kezükben barkaágakkal készülnek a húsvéti ünnepekre az asszonyok 1960. április 10-én (Fotó: Nemzeti Fotótár)
A tanár mutatja a díszes tojástartó készítését az iskolásoknak 1982. április 7-én (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Csokoládényuszi-vásár húsvét előtt 1968. április 5-én (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Kisgyermek négyhetes tavaszi bárányokat simogat húsvétkor 1959. március 31-én (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Népviseletbe öltözött lány egy húsvéti nyúllal a kezében 1960. április 19-én (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Népviseletbe öltözött lányok egy húsvéti nyúllal 1960. április 19-én (Fotó: Nemzeti Fotótár)
A húsvéti ünnepek közeledtével festi a tojásokat egy nagymama unokájával 1954. április 12-én (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Húsvéti tojásokat fest nagymama és unokája 1954. április 12-én (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Húsvéti képeslaphoz beállított jelenet: két főkötős kislány könyököl az asztalon elhelyezett dekoráció előtt (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Egy éjjel-nappali közért kirakatában lévő húsvéti sonkák közül válogatnak a vásárlók 1961. március 27-én (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Kalocsai népviseletbe öltözött kislányok húsvéti bárányt simogatnak 1959. március 31-én (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Népviseletbe öltözött fiatal lányok írókával festik a locsolóknak szánt hagyományos húsvéti tojásokat 1965. április 19-én (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Népviseletbe öltözött fiatal lányok írókával festik a locsolóknak szánt hagyományos húsvéti tojásokat 1965. április 19-én (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Tojásfestés 1965. február 12-én (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Lányok húsvéthétfőn, kezükben hímes tojással és kisnyuszival. A kép készítésének időpontja 1964. március 30. (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Két kislány tojást fest egy Duna-parti erkélyen húsvétkor, háttérben a felállványozott kupolájú Országház. A kép készítésének pontos dátuma 1960. április 17. (Fotó: Nemzeti Fotótár)
A nagykónyi általános iskola tánccsoportjának pillés-kónyi menyecske-népviseletbe öltözött diákjai szalagot kötnek a húsvéti bárány nyakára 1957-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Tojásfestés 1961. március 18-án (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Tojásfestés 1961-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Két leány egymásnak mutatják a húsvétra készített festett tojásokat 1961-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)
A húsvéti néphagyományokhoz híven Váralján, a kis Tolna megyei faluban tojásfestő versenyt rendeztek 1974. április 12-én (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Tojásfestés. A kép készítésének pontos dátuma 1957. április 14. (Fotó: Nemzeti Fotótár)
