Jéghideg vízzel emlékeztek a hívek Békéscsabán. A nagypénteki rituális mosdás hagyományát elevenítették fel az artézi kútnál.
Volt, aki népviseletbe öltözött, hiszen itt ez a szokás ilyenkor. Azt mondták ezzel szeretnék átörökíteni a szokásokat.
A rituális hajnali mosdás több, mint 300 éves szláv hagyomány. Kezdetben nem a nagypéntekhez kötődött, hanem sokkal inkább az ősi népekhez, akik hittek abban, hogy ezzel a szokással sikerül megőrizni az egészségüket és boldogságukat.
„A természetközeli népeknél a források, a vizek, a tiszta vizek nagyon nagy jelentőséggel bírtak és a bennük való mosakodás, a bennük való rituális megfürdés az jelentette
egyszerre a boldogság, a szépség, illetve az egészség megtalálásának a vágyát, és ez átmentődött a kereszténység időszakába is”
– mondta Kiszely András, Békéscsaba Megyei Jogú Város Szlovák Önkormányzatának elnöke.
Nagypénteken országszerte keresztutakat tartanak. Az elmúlt évekhez hasonlóan a Heves vármegyei Ecséden és a Zala vármegyei Zalalövőn is útra keltek a hívek, hogy végigjárják Jézus szenvedés-történetét. A zalalövőiek idén is a Mindenszentek templom előtt gyülekeztek, majd egy rövid ráhangolódás után elindultak a csaknem hét kilométeres keresztútra. Idén Zalalövőtől Salomvárig zarándokoltak el.
Kapcsolódó tartalom
Ezúttal két plébánia fogott össze, azt mondták: ezzel a nagypénteki programmal szeretnék közelebb hozni a hívekhez Isten szeretetét.
„Ez a csend keresztútja is lesz, tehát közben nem beszélgetünk, nem sétálgatunk, hanem valóban kicsit zarándokút is, lehet elmélyedni menet közben, ezt segítik az imádságok, az énekek is és akkor próbálunk arra figyelni, hogy valóban Jézus milyen áldozatot vállalt értünk” – fogalmazott Páli Zoltán, zalalövői plébános.
Nagypéntek Jézus kereszthalálának az emléknapja, a legnagyobb böjt és gyász ideje. A keresztények ezen a napon emlékeznek Jézus Krisztus kínszenvedésére és halálára. Ez az egyetlen olyan nap az évben,
amikor a katolikus templomokban nem tartanak szentmiséket, hanem felolvassák, vagy eléneklik Jézus szenvedéstörténetét: a passiót.
„Ilyenkor arra emlékezünk, hogy az örök főpap, maga Jézus mutatja be az áldozatot, hogy feláldozza önmagát a golgotán a kereszten, azonban szertartás ilyenkor is van, ezt a népnyelv a csonkamisének hívja” – ismertette Monostori László esperes, plébános.
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amelyet egy negyven napos böjti időszak előz meg, amely nagyszombat este ér véget.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Résztvevők a nagypénteki keresztútjáráson Győr belvárosában, 2024. március 29-én (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)