Aktuális

Szentkirályi Alexandra a Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje

Szili Katalin: A kettős állampolgárságról szóló népszavazásnak nem lett volna szabad bekövetkeznie

A kettős állampolgárságról szóló, 2004. december 5-ei népszavazásnak nem lett volna szabad bekövetkeznie – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó csütörtökön Szegeden.

A politikus a Közéleti Kávéház beszélgetésén azt mondta, „a nemzet gerincét megtörő történés volt”, hogy az akkori kormánypártok a „nem” mellett kampányoltak.

A főtanácsadó felidézte korabeli álláspontját, amely szerint ha már az akkori kormánypártok a rendszerváltást követően elmulasztottak foglalkozni a témával, a választók lelkiismeretére kellett volna bízni a döntést. Úgy fogalmazott, a szocialista párt – amely ma már „gyakorlatilag a megszűnés szélén van” – azóta is issza akkori döntésének levét.

A határon túli magyarok úgy érezték, a „nem” mellett kampányoló balliberális oldal kiszolgáltatta őket a többségi társadalomnak, gyakoriak lettek az olyan megjegyzések: „ti még a sajátjaitoknak sem kelletek” – mondta Szili Katalin.

Kapcsolódó tartalom

A miniszterelnöki főtanácsadó szerint legalább odáig kellene eljutni 104 évvel a trianoni döntés után, hogy tisztázzuk, mit értünk az alapfogalmakon.

Azt mondta,

a szomszédos országok politikusaiban gyakran zsigeri félelem él a magyarsággal szemben, így az autonómia igényét az elszakadással azonosítják.

Noha az európai uniós szubszidiaritás elvének tökéletesen megfelel, hogy az adott közösség maga dönthessen saját ügyeiről – hangsúlyozta a politikus.

Kitért arra is, hogy Ukrajna 2017. szeptember 1-jétől az EU társult országa, öt nappal később mégis elfogadták az új oktatási törvényt, amely megfosztotta a nemzeti kisebbségeket az anyanyelvi oktatási lehetőségétől, majd jelentős jogszűkítéssel jártak a nyelvtörvény vagy a kisebbségi törvény intézkedései is. Hozzátette: tavaly decemberben a magyar kormány határozott fellépésének köszönhetően sikerült ugyan némi engedményt elérni.

Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpoltikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott a szomszédos országokkal létrehozott kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok munkájáról elmondta, Ukrajnával 2011-ben volt a legutóbb plenáris ülés, de az sem végződött jegyzőkönyv aláírásával, és Romániával is nehezen haladnak a tárgyalások.

Kapcsolódó tartalom

Szlovéniával, Horvátországgal ugyanakkor folyamatos az egyeztetés, ennek meg is vannak az eredményei – hangsúlyozta, példaként említve az eszéki magyar oktatási központ kollégiumának megépítését. Szerbiában, a Vajdaságban a nemzeti tanácsok révén széles körű kulturális autonómia valósul meg, és példaértékű a magyar-szerb történelmi megbékélés folyamata is – tette hozzá.

Szlovákiával várhatóan április 8-án írják alá a tárgyalások jegyzőkönyvét, eredménytelen maradt azonban az a magyar igyekezet, hogy a kollektív bűnösséget kimondó Benes-dekrétumok előírásait ne alkalmazzák – mondta Kalmár Ferenc, jelezve ugyanakkor, bízik abban, hogy a Fico-kormánnyal sikerül haladást elérni.

A politikus kifejtett

a szomszédos országokban a nemzetpolitikai kérdésekben – Magyarországgal ellentétben – létezik a nemzeti minimum.

Kalmár Ferenc kiemelte, az európai és a világpolitika asztalán kell tartani a kisebbségvédelem ügyét. Közölte, a nemzeti kisebbségvédelem nem belügy, hanem európai ügy.

Kapcsolódó tartalom

Kitért arra, kiemelt fontosságú a közösség identitásának védelme, az egyéni és kollektív jogokat egyaránt tiszteletben kell tartani. Szükség lenne annak elfogadtatására, hogy a nemzeti hovatartozás nem feltétlenül kell, hogy kövesse az állampolgárságot, ahogy annak elismerésére is, hogy a nemzeti kisebbségek az adott ország államalkotó közösségei – mondta.

Kiemelt kép: Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó  (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Ajánljuk még